Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-17 / 141. szám

W61. június 17., szombat MÉPŰJSÁG 3 A mezőkovácslrazi baromfikeltető működésének előfeltételei A MEGYE BAROMFIÁLLO­MÁNYÁNAK fejlesztése érdeké­ben még ez évben befejeződik Mezőkovácsházán a harminc tíz­ezres géppel ellátott keltetőállo­más építése. A keltetőállomás 1962-ben mint­egy 1 millió 800 ezer darab napos­baromfi keltetésével járul hozzá Békés megye termelőszövetkeze­teinek és háztáji tenyésztőinek na- posbaromfi-ellátásához. Ahhoz, hogy a keltetőállomás időben, megfelelő mennyiségben és jó minőségben adhasson napos, állatot, 2 millió 400 ezer darab ki. fogástalan tenyésztő jásra van szükség. A keltetőállomás a szük­séges tenyésztojás biztosítását el­sősorban a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteitől és háztáji baromfitenyésztőitől várja. A tenyésztojás-ellátás érdeké­ben szükséges, hogy a járás terme­lőszövetkezetei, a járási tanács vb. mezőgazdasági osztályával együtt­működve sürgősen felmérjék azo­kat a lehetőségeket, amelyek tyúk-, pulyka-, kacsa- és lúd-törzsállo- mány tartását lehetővé teszik. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek jelenben is naposállat ne­velésével foglalkoznak, az állatok felnevelése közben válogassák ki a továbbtenyésztésre alkalmasnak mutatkozó állatokat, azokat gon­dosan neveljék tovább és abból alakítsák ki törzsállományukat. VANNAK OLYAN TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK. amelyek még nem rendelkeznek a törzsállomá­nyok elhelyezéséhez szükséges épületekkel. Ezek a termelőszö­vetkezetek igyekezzenek a legsür­gősebben gondoskodni arról, hogy a törzsállományok elhelyezéséhez szükséges épületek mielőbb ren­delkezésükre álljanak. Miután a te- nyészanyag kiválogatása a febru­ár, március, április és május hó­napban kikeltetett naposállatok­ból a legmegfelelőbb, a termelő- szövetkezetekben az a lehetőség kínálkozik, hogy állami gazdasá­goktól, termelőszövetkezetektől, a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Irodától vásároljanak előnevelt állatokat, és ezeket állítsák be törzsállománynak. Nem valószínű, hogy első évben a mezőkovácsházi járás termelő- szövetkezetei és állami gazdaságai a mezokovácsházi keltetőállomás tenyésztői ás-szükségl étét teljes egészében el tudják látoi. A te- nyésztojás-ellátásba tehát a mező­kovácsházi járás háztáji tenyész­tőit is be kell vonni. Ez úton hív­juk fel a mezőkovácsházi járás háztáji tenyésztőinek figyelmét, hogy részben a saját állományuk­ból, részben a keltetőállomásoktól megvásárolt és felnevelt naposba­romfiak közül törzsállománynak lehetőleg egyöntetű állományt hagyjanak meg, s az ezektől szár­mazó tenyésztojást a keltetőállo­más vérvizsgálat után felvásárol­ja. A keltetőállomás tenyésztői ás- ellátása érdekében a járás terme­lőszövetkezeteit is és a háztáji te­nyésztőit is felkeresik a keltetőál­lomás dolgozói a közeljövőben. Megbeszélik azokat a szükséges tennivalókat, amelyek a törzsállo­mány kialakításához, a vérvizsgá­latok lefolytatásához és majd a tenyésztojás szállításához szüksé­gesek. A VÉRVIZSGÁLATOKAT elő­reláthatólag augusztus végén kez­di meg a keltetőállomás. A terme­lőszövetkezetek vezetői és a háztá­ji tenyésztők támogassák ebben a munkában a keltetőállomás dol­gozóit. A vérvizsgálatok idején a keltetőállomás dolgozói által meg­jelölt időpontban a baromfiállo­mányt tartsák együtt, hogy a vér­vizsgálatot minél gyorsabban és zavartalanabból lehessen lefoly­tatni. Keltetőállomásunk dolgozói a kijelölt mintaközségekben a ház­táji tenyésztők részére szakmai előadást tartanak. A szakmai elő­adások megtartásához a helyi köz. ségi tanácsok, a párt- és tömeg­szervek segítségét kérjük. Ügy a termelőszövetkezetek, mint a háztáji tenyésztők tenyész- tojás-szállítás esetén a tenyészto- jásért az érvényben lévő rendele­teknek megfelelően magasabb árat kapnak. A keltetőállomás a tenyésztojásért a mindenkori fel- vásárlási napi árat és ehhez 30— 50 százalékos felárat fizet. A té­ny észtojás-felár a törzsállomány minőségéhez, fajtisztaságához és egyöntetűségéhez igazodik. A vérvizsgálatok során a tyúktí. fusz-fertőződés kimutatása esetén a fertőzött állatot az állományból azonnal el kell távolítani, és vá­gásra értékesíteni. A fertőzött ál­latok eltávolítása nemcsak a kel­tetőállomás érdeke, hanem a te­nyésztőké is. Attól a tenyésztőtől, aki a fertőzött állatot az állo­mányból nem távolítja el, illetve nem értékesíti, vagy nem vágja le, tojást nem veszünk át. Minden tenyésztőnek saját érdeke tehát, hogy a vérvizsgálatok során fertő­zöttnek kimutatott állatot állo­mányából a legsürgősebben eltá­volítsa. A MINTEGY 9 MILLIÓ FORIN­TOS költséggel létesülő új, mo­dern nagyüzemi keltetőállomásnak döntő szerepe lesz nemcsak a me­gye, de az ország húsellátásában is. Hogy a működése elé tűzött fontos feladatnak hiánytalanul eleget tudjon tenni, mind a szoci­alista nagyüzemek, mind a háztáji termelők legnagyobb támogatásá­ra van szükség. Balaton József Új anyagokat gyártanak a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban ebben az évben több új anyag gyártását kezdték meg. A terve­ző irodában Kmács Pál tervosz­tályvezetővel találkoztam, aki szí­vesein adott felvilágosítást az új anyagokról. — Az idén mintegy tíz féle új anyag gyártásához fogtunk hozzá. Ez némileg kihatással volt a terv­teljesítésünkre is, hiszen a dolgo­zóknak szokni kellett az új mun­kát. — Milyen anyag az, amiből je­lentős mennyiséget gyártanak? — Legérdekesebb a bébiáru, amiből 30 tonnát készítünk. Ezen­kívül gyártunk még csíkos árut exportra, valamint pólóinget és női táncnadrágokat. Ezután széjjelnéztünk az üzem­ben is. Az egyik varrodában, ahol az új anyagokat gyártják, Baukó Mátyásné blokkvezetővel beszél­gettünk. — Hogyan barátkoznak a dol­gozók az új áruval? —kérdeztem. — Tetszik tudni, ez olyan do­log, hogy mint mindenhez, ehhez is tehetség kell — mondotta ne­vetve Baukóné. — Vannak olyan dolgozók, mint Korcsok Istvánné* Majemyik Mária, Kővári Pálné és Szabó Katalin, akik egy-két nap alatt begyakorolják az új fogáso­kat, megismerik az anyag tulaj­donságait. Ök az új anyag gyár­tását nem érzik meg a keresetü­kön sem. Persze van olyan is, aki nehezebben szokja meg, s így a barátkozás is nehezebb. Minden­esetre mi igyekszünk mindent el­követni, hogy a dolgozóink minél hamarabb begyakorolják az új munkát és a tervünket is teljesít­sük. J. T. Pataki sem tadná megszámolni őket Mint jobbra-balra csapongó vil­lámgyors seregélycsapat, úgy húz­nak, keveregnek-kavarognak egyik etetővályútól a másikig a Hogyan adhatnak a tyúkok vitamindúsabb, színesebb sárgájú tojást? Speciális vizsgálatok és takarmányozási kísérletek az Állattenyésztési Kutató Intézetben Az Állattenyésztési Kutató In­tézetben különböző nagy tojató- farmokról, termelőszövetkezetek üzemi baromfitenyószeteiből és háztáji gazdaságokból többezer tojást gyűjtöttek össze, s erre a célra kidolgozott új módszerrel vizsgálják a tojások A-vitamin és karotin-tartalmát. A tojásvizsgálatokkal párhuza­mosan haladnak a takarmányozá si kísérletiek is. A kutatók azt ke­resik, hogy milyen vitaminokat és szín-fokozó anyagokat kell a ta­karmányba keverni. A kísérletek célja, hogy a nagyüzmi tojató- farmokon a tyúkok ne csak sok­kal több, hanem jobb minőségű vitamindúsabb, színesebb sárgájú tojást adjanak. A fogatosok, az építőbrigád f-agjai is kapálnak a békési járás tsz-eiben A békési járási pártbizottság értékelése szerint a járás termelő- szövetkezeteiben a kukorica első kapálásának mintegy 90 százalé­kánál tartanak. EZ azonban még nem megnyugtató, ezért a járási pártbizottság a növényápolás meggyorsításának érdekében ösz- szehívta a tanácskozásra a gép­állomások, a termelőszövetkezetek vezetőit, valamint a községi taná­csok elnökeit, és a legfontosabb, legsürgősebb feladatok elvégzésé­re hívta fel a figyelmet. A közös ^eraeKíjet az öesai-brlqád Még három éve sincs, hogy ál­landó melegágyi kertészetet létesí­tettek a gyulavári Lenin Hagyaté­ka Tsz-ben. A tsz tagsága tavasz- szal úgy döntött, hogy 30 holdra növelik a jó jövedelmet ígérő, alig 10 holdas kertészetüket. Számítá­saik nem csalták meg őket, hogy mennyire nem, azt legjobban azok az eredmények bizonyítják, ame­lyeket az Öcsai-brigád a hajtatá- sos melegágyakon elért. Nyilatkozik a brigádvezető Zölden csillogó melegágyi ab­laksorok között beszélgettünk Öcsai Józseffel, a kertészek bri­gádvezetőjével. Mindenfelé az ab­lakok alól kibuggyanó zöldpapri­kák kínálgattak magukat, néhány sorral arrébb érésben lévő ubor­kaindák fonódtak egymásba az üvegek alatt. Mint megtudtam, mintegy 3500 melegágyi ablakuk van. — A pri­mőráruk különösen jól fizettek az idén — magyarázta Öcsai elvtárs. Korai káposztából például több mint 100 000 Ft többlettermést ér­tünk el. Ez a szám csak egy vil­lanásnyi értékelés munkájukból Az igazi elismerést azért is meg­érdemlik, hogy ezt a termésátlag növekedésével, különösebb befek­tetés nélkül érték el. Holdanként 90—95 mázsa káposztát szedtek le és még mindig van közel 300 má­zsa, ami elszállításra vár. Öcsai elvtárs szavai nyomán, szinte megelevenedett előttünk az a lelkes, fáradtságot nem ismerő munka, amelynek eredményeként az Öcsai-brigád valóságos „para­dicsomot” varázsolt a kertészet­ből. — Ügy éreztük, túlterveztük a kertészetet — mondta elgondol­kozva a brigádvezető. A 25 tagú brigád, akik közül sokan saját ké­résükre léptek a brigádba, azon­ban nem ismert lehetetlent., Nap- ról-napra kora reggeltől késő es­tig, féltő gonddal ápolták az első terméseket, és amikor az első több százezer forintos paprika- és ká­poszta-szállítmányokat útnak in­dították Csehszlovákiába és más külföldi országokba, akkor érezték igazán, mit ér a munkájuk, s meg­valósított terveik. Pallag'Lajos, Berta Róza, Kádár János és a többi fiatal és idős bri gádtag ma már igazi kertészszak­ember. — Üvegházat szeretnénk — mondotta Öcsai elvtárs és már mutatta is, hová képzeli el a ter­veikben szereplő üvegházat. A melegágyak mellett húzódó kiöre­gedett, kipusztulóban lévő gyü­mölcsös helyére 150 négyzetméte­res melegházat terveztek. És hogy még jobban kihasználják a falu mellett kanyargó Körös vizét, még két helyen fognak 1—2 ezres üveg­felszereléssel melegágyi kertésze­tet létesíteni. — Sok-sok tervünk van, és mi szeretnénk megvalósítani — mon­dotta nevetve búcsúzásunkkor ez a derűs, fiatal brigádvezető. — Az Ócsai-brigádra a Lenin Hagyatéka tagsága mindig számíthat. » We ­megbeszélés során kitűnt, hogy az időjárástól függően az aratás meg­kezdéséig a kukorica és a napra­forgó többségét másodszorra is bekapálják. Ezért a gépállomások minden növényápoló gépet üzem­képes állapotba hoznak, és azok­kal kora reggeltől késő estig dol­goznak. A termelőszövetkezetek min­dent elkövetnek, hogy a kapások területei tiszták legyenek az ara­tási munkák megkezdéséig. Több helyen felkeresték az idős nyug­díjas, de még dolgozni bíró tago­kat, a pártoló tagokat és kérték a segítségüket. A legtöbb helyen munkaátcsoportosítással a nö- növénytermesztők létszáma meg­növekedett. A bélmegyeri Keleti Fény Tsz-ben a fogatosok többsé­ge is kapál, másutt az építöbrigá- dok létszámát is csökkentették s többen egy fél vagy egy egész te­rületet is vállaltak megmunká­lásra. A tsz-ek irodai dolgozói kö­zül is csak egy-két személy vég­zi a napi adminisztrációs felada­tot, a többiek pedig segítenek a növényápolásban. fürge mozgású gyöngytyúkok ezre! a sarkadi Lenin Termelőszövetke­zet baromfinevelő óljában. Pataki nagy számolóművész, de ebben a forgatagban ő sem igazodna ki* nem tudná megszámolni vala­mennyit. Kubik Erzsébet és Murok Róza* két csinos lány a gyöngyösök gon­dozói, nem ijednek meg efféle ne­hézségtől, gondosan számon tart­ják a csibéket. Miközben moso­lyogva nézik a nagyétvágyú gyön- gyösfalkát, elmondják, hogy öt- ezerötven van belőlük. Ha fel­nevelődnek, körülbelül 162 ezer forintot jelent ez a termelőszö­vetkezetnek. Közben azonban még más hasznot is hoznak. Amikor ráengedik a csapatot a lucerna és a vöröshere magfogásos tábláira, elpusztítják a kártevő rovarokat, ami közvetve szintén csaknem 160 ezer forintot jelent a gazdaság­nak. Ami pedig a takarmányozásukat illeti, amikor kijuthatnak a tar­lóra, megkönnyül ez a gond is. Érdemes tehát gyöngyösöket ne­velni! Jól haladnak az időszerű munkákkal a sarkadi járásban Az esős időjárást figyelem­be véve viszonylag jól halad­nak a mezőgazdasági munkák­kal a sarkadi járásban. A cukorrépa egyelését telje­sen befejezték, még ahol el­maradás mutatkozott, ott is csak egy-két holdat emleget­tek már az utóbbi napokban. A kukoricaterületek mint­egy hatvan százalékán elvé­gezték az első kapálást, s úgy számítanak, ha az idő engedi, még a héten befejezik a kapá­lás első fázisát. A tervek sze­rint általában kétszeri kézi ka­pálást és háromszori gépi ka­pálást biztosítanak a kukori­cának a termelőszövetkezetek­ben. Új kutat fúrnak Kaszaperen a Győzelem utca tanács. Erre a munkára az Alföldi rendeltségével kötnek megállapod san sor kerül az egyik kút komp fására és a régi rendbehozatására ban új kút fúrását határozta el a Kőolajfúrási Üzem orosházi ki- ást. A Dimitrov-közben hamaro- resszorozására is. Az új kút fű­ti tanács 40 ezer forintot fordít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom