Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-14 / 138. szám
1961. június 14., szerda MÉPŰJSÁg 5 önkritika, áh.../ Andalgok a csabai, hársfavirágoktól illatos Deák utcán. A bíróság elé érek, amikor felkanyarodik a hídra egy 15 év körüli, fejletlen, sápadt, cinege kislány az alábbi öltözékben: Lilásvörös, pattanásig feszülő halásznadrág, kimutatva a hiányzó bájak helyét. Nagyvirágos, cifra halászblúz egészíti ki az öltözéket, s az ök- lömnyi arcocskát fazékformára fésült haj koronázza. Álmélkodva nézem, s velem együtt más járókelők is, mikor a hátam mögül felbukkan két 20 év körüli, egyforma termetű leányzó. Ők mogyorószínű ballon csőnadrágot viselnek, lábukon tűsarkú cipő. Az egyiken piros, a másikon pedig kék, gyomorszájig dekoltált blúz mutatja a lollo- brigidai keblek vonalát. A pantallók rejtélyes m.ódon kerülhettek a két „teltkarcsú leányzóra” (hogy a házassági apróhirdetések szavaival éljek). Ugyanis nehéz elképzelni, hogyan tudták magukat belerázni ebbe a szétrepedésig szűk alkotmányba? A két lány egymás kezét fogva, mint Jancsi és Juliska az erdőben — halad előttem> „Kippkopp...” zenélnek a magas cipősarkok... „Hinta-palinta...”, hintáznak a nadrágba szorított dús bájak. Egy középkorú házaspár megáll a liídkorlátnál. Az asz- szony súg valamit nevetve a férjének, de az komoly képpel csóválni kezdi a fejét. Egy javakorabeli csinos ember leesett állal bámul, egy biciklista kamasz két ujját szájába dugva olyat fütyöl, hogy mindenki nevetni kezd. Eközben a nadrágtündérek a hídra érnek és szembetalálják magukat a ha- lásznadrágos gilisztával. Szemtelenül végigmérik, utánafordulnak és nevetni kezdenek. Szorosan mögöttük haladok, hallani akarom véleményüket: — No nézd a kis hülyét... — mondja a kék-kebel. — Ilyen feszes nadrágot hordani! — S méghozzá a városban fényes nappal!... Hiszen olyan, mintha meztelen vol na — így a piros keb lek tulajdonosa. — Rettenetes, hogy egyeseknek semmi önkritikájuk sincs — mondják majdnem egyszerre. Eközben már a posta előtt járunk. Mindenki megfordul utánuk, s mond valami nem túl hízelgőt. Egy szolgálatos rendőr feltolja a sapkát a homlokán, és kimeredt szemmel Túlzásba vitt földművesszövetkezeti takarékosság Mostanában sok mérgelődés kö- ; zepette, kínkeservesen készül el j 260—270 ebéd a gyomai földmű- ; vesszövetkezet Holler nevű éttermében. Pedig Mester Lajos, az ét- ; terem vezetője mozgósít mindenkit, aki csak az étterem szolgála- f tában áll. A rengeteg adminisztrá- " | ciót maga végzi el, képes naponta * 20 órán át is bent tartózkodni, csakhogy az adminisztrátor a konyhán segédkezzen. De ez még mind kevés a két szakácsnő mellé, ezért mikor zöldborsó-, karalábévagy burgonyapucolás van, odarendeli a szálloda szobaasszonyát, az udvarost és a pincértanulót is. Azért így is megtörtént, mint legutóbb is, hogy a borsólevesből kimaradt a kívánt nokkedli nagy része, másnap hamisgulyás-leves helyett kevés krumplival tarhonyaleves készült, mert nem volt bámul utánuk. Talán | idő krumplit pucolni Kapkodás, azon gondolkodik, ■> bosszankodás és örökös zsörtölő- van-e valami olyan j ^és jellemzi a konyhai dolgozó- rendelet, amely tiltja * kat> a kevés létszám miatt a „megbotrankoztato { öltözködést...” Ők meg csak mennek kézenfogva, boldogan, ízlésük és önkritikájuk tudatában, a megdicsőülés felé... HUSZAR ISTVANNÉ Három megye méhészei találkoztak Békéscsabán Vasárnap, június 11-én délelőtt három megye: Béikés, Csongrád és Haj- du-Bihar méhész szakcsoportjainak elnökei jöttek össze Békéscsabán, a MÉSZÖV kultúrtermében, hogy meghallgassak az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ elnökének tájékom tatóját a méhészkedés ez évi eredményeiről, további feladatairól, és hogy elmondják egymásnak tapasztalataikat, problémáikat. Kocsis elvtárs, az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ elnöke többek kozott elmondotta, hogy hazánkban még sohasem volt olyan jöl megszervezve a méhek vándoroltatása, mint az idén, de sajnos az eredmény jóval kevesebb, mint amennyit vártak, mert kedvezőtlen volt az időjárás. Hangoztatta, hogy nem nyugodhatnak bele ebbe a méhészek. El kell kövessenek mindent az export-kötelesség teljesítéséért, nehogy elveszítsék a megszerzett piacokat, a különböző országokban. Javasolta, hogy a méhészek minden deka nyári gyűjtésű mézet pergessenek ki s ne csak a szerződésben vállalt kötelezettségüket teljesítsék, hanem azon felül is. A méztermelés növelését azzal is indokolta, hogy a többi országokhoz képest Magyarországon a legrosszabb a mézfogyasztás. Beszélt azokról a kedvezményekről, amelyek a méhcsaládok számának növelését lesznek hivatva elősegíteni, így többek között az egységes mézár kialakításáról. Elmondotta azt is, hogy eddig drága pénzért, kilónként, másfél dollárért importáltuk a viaszt, a jövőben annyira fellendítik hazánkban a viasztermelést, hogy a hazai szükségleten felül exportra is jut majd. A viasztermelést azzal igyekeznek ösztönözni, hogy minden kiló viaszért 3 és fél kiló méhészcukrot kapnak a méhészek. A mintegy 60 jelenlévő méhész közül számosán szólaltak fel. Kasuba Lajos, szarvasi méhészszakcsoport elnök többek között arról beszélt, hogy bár hivatalosan két forint kaptáromként! helybér van megállapítva, tőlük mégis >00-00-0-00-0-0000000000000-0 < öt forintot kértek Istenmezején, ezenkívül 50—80 formtot a sátorért, s ráadásul még kártalanítási követeléssel léptek fel. Garas Kálmán komdorosi méhész elmondta, hogy a kondoros! szakcsoport több, mint 67 mázsa mézre kötött szerződést. De azt, hogy kötelezettségének eleget tu<&jpp ..tenni, gátolja a meg nem értés. Többek között Csorváson az egyik tsz-elnök nem engedte a szövetkezet területére a méhészeket, Kondoroson pedig a tiltó rendelkezés ellenére virágzáskor porozta- tott be a tsz egy nagy tábla mustárt s ennek következtében sok méh elpusztult. A találkozón a méhészek megállapodtak abban, hogyan használják ki a lehetőségeket, többele között a tarló- virágzást, a méztermeles növelésére. ♦ Az étterem felszolgálói sincse- $ nek kellemesebb lelki és idegállapotban. Mióta megszűnt az étterem melletti söntés, a pincérek reggel 6-tól este hatig vannak talpon bőt közben. Szombatom pedig reggel 6-tól másnap a hajnali ■'* órákig, mert mielőtt hazamennek, el kell számoljanak a forgalommal. Megtörténik, hogy a vasárnap hajnalban hazament pincér alig alhat valamit, mert reggel hét órára már újból szolgálatba kell álljon, este 6-ig. Panaszkodnak és mérgelődnek a földmüvesszövetkezet cukrászdájának a felszolgálói is, négyen vannak összesen, azaz nyolc óránként 2—2 váltja egymást. Ez még Üag^ján, mert négy fáradság árán naponta kigömböznek 80—90 kiló fagylaltot, kiadnak több száz süteményt és feketekávét, a nagyobb baj akkor van, amikor valaki megbetegszik, vagy szabadságra megy, mert ilyenkor azt is helyettesíteni kell. Szabó Bálirnt- né például három napon keresztül nap mint nap reggel 7-től este Olvassa és terjessze 9 NÉPÚJSÁGOT A dróiféreg Termesztett növényeink gyökerének szinte állandó veszedelmes kártevője a drótféreg. A sűrű sorú gabonaféle bokrosodásával könnyebben pótolja az általa oko- tott kárt, de a ritkán vetett répánál és kukoricánál is a veszteség helyrehofchatatlan kárt is jelenthet. Jobb híján megelégszik a gyommal is. Ezért nagyon fontos, hogy gyommentesen gazdálkodjunk, s különösen kapásnövényeinket tartsuk tisztán. Érdekes, hogy alig tesz kárt a lucernában, lóherében, babban, borsóban, kenderben, lenben. De viszont gabona után, gyeptörésben és gyomos kapások után mindig sok a drótféreg. Az ilyen táblákat vetés előtt két héttel tanácsos sertéssel megjáratni. A drótíéreg a gabonát a szártövén rágja el, a répába, a burgonyába csatornát fúr, a kukoricát pedig a gyökér fölött fúrja át, s ilyenkor a fiatal növény eldől. A pattanóbogár lárváját nevezzük drótféregnek. Az eleven bogarat mindenki ismeri. Körülbelül egy centiméter hosszú, s ha hátára fektetjük, a levegőbe veti magát, s úgy ugrik talpra. A telet a j talajban tölti, ahonnan kora ta- I vasszal bújik elő. Május eleiétől I június elejéig rakja le petéit, főleg a gabonaneműek, a rétek füvének töve mellé, továbbá a- gyomos területekre. A petéből kikelt drótféreg barnás, drótkeménységű, 2—3 centimétér hosszú, s alig látható 3 pár lába is van. A drótféreg több év alatt fejlődik ki a talajban, s ezalatt a növények gyökerének megrágásával sok kárt tesz. Teljes kifejlődése a nyár közepére esik, s ekkor a földben bábbá, majd pattanóbogárrá alakul, de csak a következő tavasszal búvik elő. Életfeltétele a nedvesség. Száraz talajban nem élhet meg. Ha a nedvesség a talaj felső rétegéig ér, nagyobb a kártevése, ellenkező esetben mélyebbre vonul, ahol már nem olyan káros. Ha fiatal gabonavetésben észlelhető a kártevése, akkor sűrűfogú boronával kell meg járatni, hogy a talaj felső rétegét szárítsuk és így a kártevő mélyebbre kényszerül. A drótféreg ellen való védekezést a körülmények szabják meg, s ezek között legfontosabb az, hogy minél kevesebb gyomot tűrjünk meg. Boross Mihály mezőgazd. mérnök, szaktanár Mezőberény 12-ig volt műszakban, mert egy kolleganője, Tass Istvánné temetésen volt. Mi történt a gyomai íöldmíívesszö vetkezetnél, hogy az étterem és a cukrászda dolgozói is tele vannak panasszal, azt mondják, hogy ők már nem is dolgozói a földművesszövetkezetnek, hanem robotos rabszolgái, s hogy a jelenlegi hosszú munkaidőt és rengeteg kiszolgálást nem bírják sokáig. Korábban az étteremben összesen 27-en dolgoztak. Köztük két üzletvezető, egy adminisztrátor, két csapos, három pincér, hat konyhai dolgozó, egy söntés pénztáros, két udvaros és takarító, továbbá öt zenész. A Földmúvesszövetkezetek Járási Központja a korábbi létszámot 21-re csökkentette azzal az indoklással, hogy az étterem az első negyedévben veszteséges volt, tehát a legmesszebbmenőkig takarékoskodnia kell béralappal és mindennel. A nagy takarékosság most aztán nagyon sújtja a konyhai dolgozókat, akik közül kettő délelőtt, kettő pedig az esti órákban van műszakban. De, amint fentebb szó volt róla, a pincérek sincsenek kellemes helyzetben. A söntés megszüntetése miatt pedig zúgolódnak a környékben lakók valamennyien, mert ezelőtt akármilyen zsíros, vagy szennyezett ruhában indultak is munkába, a söntésben pillanatok alatt bekapták a stampedlit és mentek tovább. Mióta a söntés megszűnt sokan a munkába indulók közül be sem teszik a lábukat, mert nincs türelmük várni, amíg a pincér felveszi a rendelést, s aztán kiszolgálja őket, meg aztán munkaruhában nem is akarnak a fehér asztalok mellé ülni. A másodosztályú cukrászdában is azért kellett eggyel és éppen az asztaloknál helyetfoglaló- kat kiszolgáló pincérrel csökkenteni a létszámot, mert az első negyedévben 2178 forint veszteség volt. Az árak persze maradtak a régiben, csak éppen a kiszolgálás rosszabbodott. A vizsgálati jegy- zőköny szerint a cukrászda azért volt veszteséges az első negyedévben „Mert nem volt kereslet”. Ez való igaz, hiszen a téli és a koratavaszi napokban nem adtak el 92 kiló fagylaltot, mint például június 6-án, vagy 56 kilót, mint június 7-én. Az, hogy az első negyedévben több mint kétezer forint vesz_ tesége volt a cukrászdának, nem jelenti azt, hogy a második és a harmadik negyedévben nem lesz esetleg 5—6, vagy esetleg 10 ezer forint a nyeresége. S ez áll a Hol- ler-étteremre és szállodára is. A vizsgálati jegyzőkönyv szerint a szállodának is 3937 forint vesztesége volt, mert bár csak 58 százalékos volt a férőhely kihasználás, fűtöttek minden szobát, ezenkívül sok volt a világítási díj is. A szobákat a termálkútból bugyogó forróvízzel fűtik, aligha takarékoskodtak volna, ha az üres szobákban kikapcsolják a meleg víz cirkulálását. Arról sem tehet senki, hogy a téli és a kora tavaszi hónapokban kevesen vették igénybe a szálloda szobáit. A nyári hónapokban minden bizonnyal kevésnek bizonyul a szobák száma, hiszen mind szélesebb körben terjed a gyomai gyógyfürdő vizének jó híre és ez a község vezetőit arra készteti, hogy másik helyen majd szállodát létesítsenek. Mindezzel nem azt akarom bizonyítani, hogy a gyomai földművesszövetkezet cukrászdájában és szálloda-éttermében minden rendijen van a takarékossággal. A vizsgálati jegyzőkönyv több megszívlelendő dolgot tár az fmsz és a fenti egységek vezetői elé. Azonban ami túlzás, az túlzás A Földművesszövetkezetek Járást Központjának az ilyen nagyarányú létszámcsökkentési intézkedésével, a söntés megszüntetésével nem értenek egyet a járás és a község vezetői sem. Megyeri Sándor, a községi pártbizottság titkára nem kis felháborodással mondotta, hogy a község vezetői azon fáradoznak, hogy minél kulturáltabbá változtassák Gyoma arculatát. Ezt a törekvésüket tükrözi a piactér áthelyezése, a főtér parkosítása, a gyógyfürdő felépítése, a higanygőzös utcai világítás és több minden más. Ezzel szemben a földművesszövetkezeti felsőbb szervek valamilyen téves felfogás miatti túlzott létszámcsökkentéssel kultúrálatlanná teszik vendéglátó egységeikben a kiszolgálást. Neki az a véleménye, hogy a söntés megszüntetése az étterem színvonalának csökkentéséhez vezet. Máris többen viszolyogva mennek ebédelni, mert étkezésüket már megzavarták a söntésből kiszorított olyan hangoskodó emberek, akik a kelleténél többet szoktak iddogálni. Elfogadhatatlan érvek Diószegi György elvtárs, a Földművesszövetkezet Járási Központjának elnöke az ilyen felvetésekre, az étterem és a cukrászda vezetőinek, kiszolgálóinak panaszára a túlzott igénybevétel miatt azzal válaszol, hogy csak azért zsörtölődnek ezek a dolgozók, mert még nem szokták meg azt,' hogy kevesebben dolgoznak és nem tudták úgy megszervezni a munkát, hogy azt könnyebben, rö- videbb idő alatt elvégezzék. Ezt az érvelést nem lehet elfogodni, mert akárhogy számoljuk, az étterem három pincére nem tudja másként váltani egymást, csak úgy, hogy reggel 6-tól este 12-ig váltják egymást. A cukrászdában sem lehet másképp megoldani a jelen körülmények között a forgalmat, csak úgy, hogy a két kiszolgáló a vendégek kezébe adja a kért süteményt, fagylaltot, kávét és aztán másodosztály ide vagy oda, lö- työgtessék ki maguknak az asztalhoz. A túlzott létszámcsökkentéssel azért sem lehet egyetérteni egy negyed-negyedévi mérleghiány alapján, mert a gyomai földművesszövetkezet az elmúlt évet is 987 ezer forint tiszta nyereséggel zárta. A cukrászda például májusban 150 ezer forintot forgalmazott, júniusban, júliusban és augusztusban elérhetik jobb kihasználás mellett a 200 ezer forintot, s nem lehetetlen, hogy az étterem május hónapban elért 308 ezer forint forgalmát nem tudja megtetézni néhány ezer forinttal, ha ott is legalább a régihez hasonlóan lesz a kiszolgálás. Most nincs senki megelégedve a kiszolgálással, legkevésbé vannak megelégedve a földművesszövetkezet dolgozói, akik azt mondják: eddig az volt a földművesszövetkezet jelszava, hogy „Mindent a fogyasztókért”, de úgylátszik ez a jelszó „Mindent a mennyiségért”- re változót át. A gyomai földművesszövetkezetben tapasztaltak után ezt az állítást nehéz kétségbe vonni. Kukk Imre
