Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-29 / 151. szám

1951. Június 29., csütörtök

hépújs A e

3

Szegedi hutátok is segítenek megyénk szövetkezeteinek

Szegeden, a Tisza bal partján már nem áll magányosan a Délalföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet. A környéke szépen beépült. Tizenkét évvel ezelőtt alig találtunk itt fát, ma pedig növények és bokrok hada, fák sokasága veszi körül a több emelet magas épületet. Tudósok, mezőgazdasági mérnökök, üzemszervezők, neme- sítők, fiatalok és idősek dolgoznak itt. Munkájuk sokrétű. Elsősorban termelőszövetkezetek gazdaság- szervezésével foglalatoskodnak, de foglalkoznak legelőgazdálkodással éppúgy, mint gabonatermesztéssel, gazdaságossági számítások készítésével. Néhány hónappal ezelőtt ezt az intézetet táj-jel- legű kutatással bízták meg. Munkájuk ezután kiterjed az egész Dél-Alföldre, így a mi megyénkre is.

Ez az intézet a mi megyénkben nem tartozik az ismeretlenek közé. Az orosházi Dózsa Termelőszövetkezetet 1959. óta rendszeresen látogatják a kutató intézet munkatársai. A szövetkezet vezetőivel közösen készítenek költség- számításokat, hozzásegítik a szövetkezet vezetőit a gazdálkodás jobb áttekintéséhez. Ugyanezt mondhatnánk el azokról a kutatókról is, akik 1958 óta a sarkadi Lenin Tsz-szel tartják a kapcsolatot.

Most már 12 tsz-ben készítenek költségszámítást

Miután az intézet munkatársai új megbízatást kaptak, hozzáláttak a kutatási program összeállításához. Feladatul tűzték: Békés megye nagyobb termelőszövetkezeteivel együttműködve — a megye különböző pontjain — úgynevezett támaszgazdaságokat szerveznek. Ezekben a gazdaságokban több irányú munkát folytatnak. Kutatják a gazdálkodás szerkezetét, a növénytermesztés helyzetét, a hozamok és a költségek alakulását, a terméseredmények hatását a gazdálkodás eredményére. De alaposan megvizsgálják a takarmánytermesztés szerkezetét is. Elkészítik a takarmánymérleget, s ebben számba veszik, az adott közös gazdaságban mennyi és milyen minőségű fehérjét, keményítőt termelnek, ezeket milyen eredménnyel takarmányozzák. A takarmányozás jelenlegi módja milyen hatással van a tej-, a hús- és a tojástermelésre, a szaporulat növelésére, az önköltség alakulására. Foglalkoznak még a termelő- szövetkezetek specializálásával is. Figyelembe veszik a munkaerő-ellátottságot, s ezek alapján javasolják a növénytermesztés és az

állattenyésztés fejlesztésének főbb irányát

Igénybe veszik a támasz-üzemek segítségét, az új mezőgazdasági munkamódszerek elterjesztésére is. Mütrágyázási kísérleteket állítanak be. Újfajta növények termesztését honosítják, s ezenkívül olyan növények termesztése után is kutatnak, amelyek az adott területen a lehető legjobban hálálják a gondos munkát.

Mit mutatnak a tájtermelés eddigi adatai ?

A korábbi években legtöbb termelőszövetkezet úgy szervezte gazdálkodását, hogy a növénytermesztés szerkezetét 20—25 félé növénnyel tarkította. A csip-csup táblákon folytatott termelés távol áll a jól szervezett nagyüzemi gazdaságtól. Éppen ezért az intézet üzemszervezési osztályán azon fáradoznak, hogy egyes járások talajszerkezetét, munkaerő-ellátottságát feltérképezik, s ezekből határozzák meg: milyen növények termesztésével foglalkozzanak, mely növények termesztése hozhat az adott körülmények között legtöbb hasznot.

Az intézet munkája megyénk közös gazdaságainak rendkívül nagy segítséget jelent. A ma még szerteágazó szövetkezeti gazdálkodást korszerű, egységes, jól szervezett árutermelő üzemekké kell kialakítani. Ebben a munkában nem kétséges, igen nagy szerep vár azokra az üzemszervezőkre, akik Csongrád megye tájtermelési térképének összeállítása után megyénk tájtermelési tervét is elkészítik.

Megyénk termelőszövetkezeti gazdái örömmel fogadják az intézet munkatársainak odaadó munkáját és támogatásukkal biztosítják a kutatómunka eredményességét. Ezt lépten-nyomon érzik is az intézet munkatársai, akik közül többen néhány napra már meg is érkeztek a medgyesegyházi, a gyulavári a sarkadi és a gyomai, valamint á mezőkovácsházi járás több szövetkezetébe, hogy az előbb említett kutató-programot megszervezzék. (A termelőszövetkezetek és az intézet között megállapodást írnak alá a különféle kísérleti témák feldolgozására.)

A kutatás nem jelent többletmunkát

Gyakorta halljuk, hogy a mezőgazdaságban folyó kutató munka termelőszövetkezeteink jó részében bizonyos többletmunkával jár. A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei gondoskodnak arról, hogy különösen a

HASZNOS TUDNIVALÓK

Kisipari alkalmazottak fizetett szabadsága

Egy kisiparos olyan megállapodást kötött alkalmazottjával, hogy fizetett szabadságot nem ad és fizetett munkaszüneti napokra sem fizet bért, viszont megengedi a munkavállalónak, hogy egyes esetekben a munkahelyétől — 'munkabér nélkül — távol maradjon. Az alkalmazott munkaviszonyának megszűnése után munkaadójától kérte a fizetett szabadságidőre és a fizetett munkaszüneti napokra eső bér kifizetését, azt azonban a kisiparos megtagadta.

Az ebből keletkezett perben a járásbíróság a munkavállaló keresetét — a munkaadójával megkötött megállapodásra való hivatkozással — elutasította

és az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

Az ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke óvást emelt. Az óvás elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Munka Törvény- könyve — a Magyar Népköztársaság alkotmányában rögzített elveiknek megfelelően — minden munkaviszonyban áUó dolgozónak biztosítja a fizetett szabadságot és a fizetett munkaszüneti napokat. Minthogy a Munka Törvénykönyvének ezek a rendelkezései kényszerítő jellegűek, a munkaadó és a munkavállalók nem állapodhatnak meg érvényesen abban, hogy a munkavállalónak fizetett szabadság és fizetett munkaszüneti nap nem jár.

számvitelben ne forduljon elő többletmunka. Az intézetnek azok az adatok, amelyeket a tsz a hozamok alakulásáról készít — a többi termelési adattal együtt — megfelel, így lényegesen többlet- munkáról szó sincs. Többletmunkát csupán az egyes nagyüzemi kísérletek jelentenek. De az itteni fáradság busás jövedelmet hoz, mert minden kísérlet elsősorban a tsz-ek érdekét, a nagyobb jövedelem elérését szolgálja. Az állami gazdaságokban a korábbi években összeállított kutatási program végrehajtására külön szakembereket jelöltek ki. Az eredmény nem maradt el. A műtrágyázás! kísérletek nagyüzemi alkalmazása révén lehetővé vált 24 sőt 27 mázsa árpatermés elérése is.

Az intézet munkatársai bizakodással tekintenek az idei és a jövő évi Békés megyei kutatómunka beindítása elé. Bíznak termelőszövetkezeteink segítőkészségében, a kutatási programok megvalósításában, a megértésben, ami fontos kiinduló pontja a magasabb hozamok elérésének és a költségek csökkentésének.

Dupsi Károly

Közérdekű védekezést rendeltek el az amerikai szövőlepke ellen

Már évek óta jelentős kárt okoz a gyümölcs-, de a megye egyéb faállományában is az amerikai szövőlepke. Kártételének megakadályozására törvényerejű rendelet is lépett életbe, amely a szövőlepke irtására kötelezte a gyümölcs- és egyéb élő fával rendelkező gazdaságokat és közületeket. A rendelet, s az ez hányban kifejtett ismételt propagandamunka ellenére stem védekeztek eddig megfelelően a tenmelőszövetkezetek, az erdő- gazdaság és az útfenntartó vállalat, de különösen a háztáji gyümölcsössel és fásított területtel rendelkező egyéniek nem<

A napokban megkezdődött az amerikai szövőlepke hernyóinak második rajzása, s amennyiben nem indulna komoly erőfeszítés fokozott védekezésre, nemcsak gyümölcsöseink és fásított területeink szenvednének felbecsülhetetlen kárt, hanem gátolná az exportszállítást is. A nemzetközi egyezmények ugyanis nem engedik meg, hogy különböző növényi kártevőktől fertőzött területről bármilyen mezőgazdasági terméket exportáljunk.

Mivel az útfenntartó vállalat egész kiskapacitású és kevés számú géppel kezdte meg az utak mentén lévő fákon az amerikai szövőlepke elleni permetezést, a megyei tanács elnöke közérdekű védekezésit rendelt el. Utasította a megyei növényvédő állomást, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Mi- nisztérim terhére azonnal lásson hozzá a permetezéshez, többek között a Csorvási—Kondoros—Békéscsaba—Békésszentand- rási—Szarvas—Nagyszénás és még további tizenkét útszakaszon. A nagyarányú fertőzés veszélye természetesen nemcsak az országutak mentén lévő fákat, hanem megyénk egész faállományát veszélyezteti, ezért feltétlen fontos, hogy a járási tanácsok végrehajtó bizottságai védekezésre szólítsák fel a községi tanácsokat, hogy minden községben a rendelkezésre álló valamennyi permeteiző felszereléssel szinte egyszerre kezdődjön meg az amerikai szövőlepke irtása.

A va§uta§nap előtt

Július 9-én az egész országban a vasutasokat ünneplik. A forgalom irányítói, vezetőd lelkesen, s jó munkával készülnek a nagy ünnepre. Három helyre látogattunk el, s meglestük, mit is csinálnak a vasutasok az ünnepi műszakban.

Q gyomai vasútállomáson

nagy volt a sürgés-forgás. Csaba felől fújtatva érkezett be az acél- paripa. Az óra fél tizenkettőt mutatott. A vonatról nehézkesen szálltak le az utasok. Nem is csoda, ilyen hőségben ülve is elfárad az ember. A vágány mellett idősebb, egyenruhába öltözött vasutas lépkedett. Ránézett órájára, majd elkiáltotta magát:

— Gyorsvonat érkezik Budapest felől a második vágányra. Tessék vigyázni. A személyvonat Budapest felé öt perc múlva indul.

Mint egy gépezet, úgy működik itt minden. A váltókezelők precíz pontossággal dolgoznak. Az egyik idősebb vasutast szólítottam meg:

— Hogyan készülnek a vasutasnapra?

Először csodálkozva nézett rám, de miután bemutatkoztam, barátságosan nyújtotta jobbját.

— Készülünk — jegyezte meg, csak úgy röviden. Aztán még hozzátette: — Nemrégen volt egy gyűlésünk, ahol több vállalást tettek dolgozóink. — Aztán újra elhallgatott, mert közben indult a budapesti személy.

— Ne haragudjon — tárta szét a kezét —, most nem érek rá. De mindjárt kimegy a gyors is és utána beszélgethetünk.

Az állomás elcsendesedett. Csak egy-két utas lézengett. Ismerősöm valóban hamar visszatért.

— Hát kérem szépen, az úgy volt — kezdte mondókáját —, hogy a i gyűlésen vállaltunk több mindent. Elsősorban a balesetmentes munkát és a vonatok pontos indítását. Ezt be is tartjuk. Ügy vagyunk vele, ha már az ember vállal valamit, az ne csak ígéret maradjon.

Mezöberényben is sürgölődtek a vasutasok. Amikor odaértünk, éppen egy tehervonat érkezett Budapest felöl. A mozdony nehézkesen fújtatott. Nem is csoda, hiszen jó pár kocsit akasztottak utána. Az állomásépület mellett a hűvösön három vasutas üldögélt, hozzájuk telepedtem le én is. Rövid ismerkedés után megindult a beszéd. Az egyik fiatal férfi, aki azelőtt is vitte a szót, kíváncsiam nézett - rám.

— Az elvtárs is vasutas?

Miután megnyugtattam, hogy

nem szakmabeliek vagyunk, halkan felnevetett, majd végigsimi- totta verejtékező homlokát:

— Csuda meleg van — jegyezte meg. — Tudja, itt a mozdonyok mellett még melegebb van, mint másutt. De hát lelkiismeretesen kell, hogy dolgozzunk.

— Ügy bizony — szólt közbe a másik —, a vállalás kötelez.

— Maguk is vállaltak valamit a vasutasnap tiszteletére?

— Már hogyne vállaltunk volna, hiszen ez a mi ünnepünk — nézett rám kicsit sértődötten a legidősebb. — Nemcsak hogy vállaltunk, de teljesítjük is. Ügy gondolom, nem lesz probléma a mi brigádunknál. Szeretnénk biztosítani a pontos és gyors tolatást, a baleset- mentes munkát és a kocsitartózkodásnál is jó eredményt felmutatni.

n békéscsabai vasútállomáson a másik két állomáshoz viszonyítva óriási a forgalom. Az egyik irodában régi ismerősként üdvözöltük egymást Pál elvtárs párttitkárral.

— Teljesíteni akarjuk a vállalásunkat — jegyezte meg Pál elvtárs, miután az ünnepi műszak felől érdeklődtem.

— Tessék, nézzen széjjel az elv. társ az állomáson, van mit nézni bőven.

Az egyik ablakból Boldizsár Gyula hajolt ki:

— Elkísérem az elvtársat, most van egy kis időm — mondja.

Így kettesben jobban telt az idő, és Boljiizsár Gyula mégiscsak hozzáértő ember, hiszen szakmabeli. Amint a vágányok között

mentünk, készségesen, tájékoztatott:

— Látja, a 424-es nemsokára kimegy, az a pesti személy — tette hozzá magyarázólag. Amíg beszélgettünk, a rendezőpályaudvaron a mikrofon állandóan szólt. A mozdonyok egymás után vitték, vagy hozták a teherkocsikat. Az egyik acélparipából idős, napbarnított arcú férfi hajolt ki. Makai András mozdonyvezető.

— Talán csak nincs melegük az elvtársaknak? — szólt le mosolyogva. — Ha ott is olyan meleg van, akkor mit szóljak én itt a kazán mellett? — Beszélgetésünkre a félmeztelenre vetkőzött fűtő is kihajolt. Arcáról patakokban folyt a verejték.

—Nem irigylem magukat —■ szólt fel hozzájuk Boldizsár Gyula.

— Megszokja ezt az ember, eleinte kicsit bosszankodtam, de aztán ...

Elbúcsúztunk az idős mozdony- vezetőtől. Az egyik szerelvényen pirosra festett traktorok sorakoztak.

— Romániából küldték — jegyezte meg a kísérőm. — Úgy látom, nagyon modemek. Ahogy elnézem, lehet vagy hetven darab.

— Hova szállítják?

— Hát ezt nem tudom megmon. dani. De úgy gondolom, Budapest, re. Itt is raktak már le belőle, Békéscsabán. Igaz, nem ebből a szállítmányból.

— Hogy állnak a vállalással?

— Jól, az eddigi tervünket száz százalékon felül teljesítettük. Igaz, mi nemcsak a vasutasnapra készülünk, hanem szeretnénk elnyerni az élüzem címet is. Ez viszont sokmindenre kötelez bennünket. Elsősorban a balesetmentes munkára. De ezzel nincs baj. Van olyan brigád, mint például a Szabó Sándoré, ahol még nem volt baleset.

Ez szép teljesítmény. De nemcsak a Szabó Sándor ifjúsági brigádja, hanem a többiek is becsületesen helytállnak. Erről győződtünk meg e rövid sétánk alatt.

Jantyik Tibor