Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

1961. május 30., kedd NÉPÚJSÁG 5 Harminc tsz-elnök látogatása a gyomai Győzelem Tsz-ben A zsámbéki tsz-elnökképző I-es és VI-os osztályának hallgatói, köztük Putnoki József, a gyomai Győzelem Tsz elnöke az elmúlt héten Mezőtúrra utaztak, az ottani termelőszövetkezetekbe tíz napi gyakorlatra. Putnoki József sokat beszélt hallgatótársainak, főleg Nagy Bálintnak, Sipos Árpádnak és Tarr Istvánnak, a gyomai Győ­zelem Tsz 8200 holdas gazdaságá­ról. — Lehetetlen, hogy olyan nagy területe legyen egy tsz-gazdaság- nak — mondották a dunántúli tsz-elnökök. — Most közel vagyunk Gyomé­hoz, eljöhettek meggyőződni róla, hogy milyen nagy a mi szövet­kezetünk — mondta Putnoki Jó­zsef, miután Mezőtúrra érkeztek. így történt aztán, hogy a két osztály mintegy 30 hallgatója, Szé- csényi Istvánné tanárnő vezetésé­vel, május 28-án reggel egészna­pos kirándulást tett a gyomai Győ­zelem Tsz-ben. A termelőszövet­kezet tehergépkocsijával bejárták az egész gazdaságot. A határjárás után elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Szécsenyi Istvánné többek között a következőket mondotta: Gyorsan fejlődik ez az 1959-ben alakult termelőszövet­kezet. Nekem különösen megra­gadta a figyelmemet az, hogy ol­csón, egyszerűen építkeznek. Ügy látszik a szövetkezet vezetősége vigyáz arra, hogy a termelőszövet­kezet gazdasági fejlődése mögött ne maradjon el a tagok életszín­vonalának emelkedése sem. Tet­szett nagyon az is, hogy jó szak­ember-gárda irányítja a szövetke­zetét, s a vezetők és a tagok egy nyelven beszélnek, azaz megértik egymást. Szántó Lajosnak, a Komárom megyei rédei Új Élet Tsz elnökének is az egyszerű építke­zés tűnt fel. — Nálunk túlságosan A Gépipari Tudományos Egye­sület békéscsabai csoportja a GTE vízgépészeti szakosztály és a Ma­gyar Hydrológiai Társaság közre­működésével június 16-án és 17- én Gyulán és Szarvason országos vízgépészeti vándorgyűlést ren­dez. Igen érdekesnek ígérkezik a vándorgyűlés kétnapos program­ja. amely június 16-án reggel 9 órakor Bakó Ignácnak, a GTE bé­késcsabai csoportja elnökének megnyitójával veszi kezdetét Gyulán. Ezen a napon több elő­adás hangzik majd el. Sióréti Jó­zsef, a Vízgépészeti Vállalat 2-es agyonkomplikálják az építkezést a termelőszövetkezetek. Talán azért, mert sok az erdő, a kő s ele­gendő téglát gyártanák a téglagyá­rak. A mai látogatás is bebizonyí­totta: felesleges a túl drága épít­kezés, hiszen az egyszerű épüle­tekben is lehet állatot tenyészte­ni, hizlalni s az egyszerű építke­zés mellett több jövedelem jut a tagságnak. S ez a helyes, mert abban a szövetkezetben dolgoznak szívvel-lélekkel a tagok, amely jó jövedelmet oszt. telepének műszaki vezetője a Víz- gépészeti Vállalat gyártmányai­nak ismertetése, dr. Varga József egyetemi tanár, a GTE elnöke Szivattyúk és cső-idomok szilárd­sági problémái, Temesi Aurél, a Ganz-MÁVAG csoportvezetője Korszerű szivattyútelepek szere­lése, Hídvégi László, a MÉLY- ÉPTERV osztályvezetője Szivaty- tyútelepek automatizálási kérdé­sei, Hartyányi László, az ÖRKI főmérnöke Vízgépészeti feladatok a mezőgazdaság vízgazdálkodásá­ban, Réti Mihály, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság csoportveze­tője Körösvidéki szivattyútelepek telepítési és fejlesztési problémái címmel tart előadást. Az előadá­sok után a Ganz-MÁVAG auto­matikus vízierőművei Bulgáriá­ban című színes filmet vetítik, majd a résztvevők megtekintik a város nevezetességeit. Fővárosi művészek vendégjátéka megyénkben Kétnapos országos vízgépészeti vándorgyűlést rendeznek júniusban Gyulán és Szarvason Az Országos Rendező Iroda szervezésében megyénkben szere­pel,,Gergely bácsi és Mari néni. Tegnap asszony, ma menyasszony című műsorral lépnek a közönség elé. Gergely bácsi és Mari néni 40 éves házasságuk után tartják meg lakodalmukat. Mari néni, aki tegnap még asszony volt, e rövid időre menyasszonnyá válik. Köny- nyes és nevettető pillanatokon ke­resztül éli át a néző kései lakodal­mukat, mely annyi zsörtölődés után az igazi szeretet ünnepe lesz. Gergely bácsit. Balázs János, Mari nénit pedig Orsolya Erzsi személyesíti meg. Az új műsor­ral május 26-án Dévaványán lép­tek fel, 27-én Muronyban és Bél- megyeren, 28-án pedig Nagyszé­náson és Kondoroson mutatkoz­nak be. Másnap, június 17-én délelőtt ugyancsak Gyulán folytatódik a vándorgyűlés. Ekkor Nagy Lajos, a Vízgépészeti Vállalat központ­jának kiküldöttje Korszerű úszó­vízkivételek címmel tart. előadást, majd a jelenlevők hozzászólnak az előadásokhoz, valamint elfo­gadják a határozati javaslatot. Ezután a résztvevők külön autó­busszal Szarvasra utaznak, ahon­nan motorcsónakkal a békésszent- andrási duzzasztóhoz és úszóvíz­kiemelő telephez látogatnak, majd megtekintik a világhírű ar­borétumot. Jól sikerült járási tűzoltóverseny volt Gyomán Két hét múlva már paradicsomot is száilíianak... A békési Október 6 Termelő­szövetkezetre ebben az évben fi­gyeltek fel. Ugyanis a kertészettel foglalkozó gyulai tsz-eken kívül elsőnek ők szállítottak uborkát primőráruként az üzletekbe. Ami­kor kint jártunk, a tsz elnök- helyettese invitált, hogy nézzünk szét a kertészetükben. A földeken serényen dolgoztak az emberek. Itt-ott üzemben volt a szórófejes öntöző is. Az aláhulló vizsugáron keresztül megcsillant a nap játékos sugara és színes szivárványként ragyogott. — A mi termelőszövetkezetünk­nek a kertészetből lesz a nagyobb jövedelme — mondotta az elnök- helyettes —, ahogy számoltuk, mintegy 1 millió 200 ezer forint. — Folytatta volna tovább is, de ki­értünk a kertészetbe. Ott Csipke Sándor kalauzolt bennünket. — Eddig hét mázsa uborkát szállítottunk — sorolta — és 600 darab paprikát. — Aztán invi­tált, hogy nézzük meg a paradi­csomot is. — A 272 ablak alatt a papri­kán, uborkán kívül sok a paradi­csom is. — Ha jó napos időnk lesz — jegyezte meg Csipke elvtárs —, két hét múlva már paradicsomot is szállítunk Békéscsabára az üz­letekbe. Jelenleg minden héten paprikát, uborkát és karalábét vi­szünk. Elégedettek az áruinkkal, s reméljük, a paradicsomunkat is örömmel fogadják, hiszen jó minőségű. Érdemes kertészettel foglalkozni. Szép munka is — bó­logatott hozzá, majd átterelte a szót a virágkertészetre. — A 20 hold virágkertészetünk is meghozza a maga jövedelmét. Amint hallottuk, ennyi virágot nemcsak Békés megyében, de az országban sem termelnek tsz-ek. Pedig érdemes vele foglalkozni. Hogy az Október 6 Tsz vezető­inek és tagjainak beválik-e szá­mításuk, azt majd év végén tud­ják meg. —tyik. As építőipari inuuktísok továbbképzésére esti és levelező tagozat indul a szegedi építőipari technikumban Az építkezések rohamos növe­kedése egyre nagyobb feladat elé állítja az építőiparban dolgozókat. A gyakorlati tapasztalatok mellett egyre nagyobb szükség lesz az el­méleti tudásra is. Mind a gya­korlati, mind pedig az elméleti is­meretek bővítése érdekében a szegedi építőipari technikum igazgatósága úgy döntött, hogy be­indítja szeptemberben a levelező hallgatók I—IV. osztályát, s kellő jelentkező esetén az esti tagozat I. osztályát. A technikumba jelentkezhetnek, azok a két éve már a szakmában dolgozók, akik elvégezték a nyolc általános iskolát, vagy az építke­zéssel kapcsolatos szakmunkás bi. zonyítvánnyal rendelkeznek. A technikum elvégzése után szer­zett elméleti és gyakorlati tudást hasznosítva, bizonyára még na­gyobb eredményt érnek majd mint az építőipar technikusai. Természetvédelmi közlemény Többek érdeklődésére lapunk május 17-i számában már közöltük a megyei vadászati felügyelő hivatalos értesíté­sét. Eszerint ahol netán kárt okozó gó­lyák akadnak — és valóban nem kó­bor macskák, kutyák dézsmálják a« aprójószágot —, az Országos Termé­szetvédelmi Tanács (Budapest) enge­délyezheti gólyák fészkének eltávolí­tását, esetleg az állatok kilövését. Az OTT-vel szoros kapcsolatban álló bu- • dapesti Állatkert igazgatója, Anghi) Csaba, nemrég levélben közölte a szer­kesztőséggel, hogy gólyák ellen az egyetlen — kárt nem okozó — véde­kezés jelen esetben a riasztás. Ezt, ha nem tudják eredményesen meg­oldani, akkor az aprójószágot dézsmá­ló gólyák fiókáit fészkükből ki kell szedni és felküldeni a Főváros Állat- és Növénykertjének, (Budapest, XIV..) Városliget. (Távbeszélő: 228—029.) Az Állatkert jelenleg 6—8 fiókát tudna fogadni. Május 28-án, vasárnap rendez­ték meg Gyomán a hagyományos járási tűzoltóversenyt. A vetélke­désen a járás területéről 12 csa­patban 96-an vettek részt. Koesi- fecskendő-szerelésben a gyomai önkéntes férfi tűzoltók nyertek. A 400-as kismotorfecskendő-szerelés első díját a dévaványai községi tűzoltócsapat szerezte meg. Érdekes színfoltja volt a ver­senynek, hogy két önkéntes isko­lás tűzoltó leánycsapat is indult a versenyen, az egyik a dévavá­nyai község, amely I. díjat, a má­sik az endrődi Dózsa Tsz lánycsa­pata, amely II. díjat nyert. A verseny hangulatát növelte a gyomai községi kultúrotthon fú- j vószenekara, no és az, hogy az el- « ső helyezettek 900, 800, 700 forint J jutalomdíjat, a második helyezet- { tek pedig oklevelet kaptak. A ver- | seny nemcsak arra volt jó, hogy ♦ az önkéntes tűzoltók tanúbizony- | ságot tettek felkészültségükről, * hanem arra is, hogy Kokaveczí János, a járási tanács elnökhe­lyettese és Kosztén Miklós tűz­oltószázados felhívta a népes számú önkéntes tűzoltó figyelmét a közelgő aratás és cséplés tűz­rendészetének alapos megszerve­zésére. Karambol a Sztálin úton : Szombaton délelőtt 9 óra utón néhány perccel Békéscsabán, a Sztálin úton, a fényképész szövet­kezet előtti szakaszon karambol történi. Kurdi Sándor általános iskolai tanuló kerékpárján öt­letszerűen a menetirány jobbol­daláról az úttest baloldalára akart fordulni Az utána szabályosan közlekedő Szabados István motor- szerelő a szabálytalanul forduló gyermek kerékpárjába ütközött. Mindketten elestek (a gyermek a félelemtől, a motoros a gyors fé­kezés hatására dőlt el). Ember­életben kár nem esett. A motor- kerékpár lámpaüvege összetört. A kerékpár kereke pedig kisebb J nyolcast kapott. A BM Békés megyei Rendőrfő- kapitányságának közlekedésrendé- < szei a helyszínen intézkedtek. A J motorkerékpár vezetője az alapos ! műszaki ellenőrzés után vissza- ■ kapta jogosítványát. Az időközben összesereglett < több mint 390 érdeklődő a ka- J rambol felelősét vitatta. Egyesek J a motorost, mások a gyereket, is- J mét mások a szülő felelősségét ve. ; tették fel. Miután a motoros visz- i szakapta jogosítványát, a felelős- J ség mindjobban a szülőre terelő- i dött, hiszen a kiskorú gyermek J tetteiért ők felelnek. Furcsa valami az em­beri méltóság. Fakad a millió húrú érzékenység­ből, s elsikkad az önbe­csülés végső határán, amikor szíven üti az embert a tehetetlenség. A tsz-elnök is az em­beri méltóságában volt megsértve. Iskoláról hív­ták haza a közgyűlésre, amelyen egyhangúan a leváltását kívánta a tag­ság. A rosszul zárt gaz­dasági évért itt dőlt el. kit terhel a felelősség. A tagság az elnököt, az el­nök a tagságot okolta. A hónapokig tartó vádasko­dás végére tett pontot a közgyűlés állásfoglalása. Az elnököt úgy érte, mint a villámcsapás. Ő az utolsó percig hitte, hogy ez nem következ­het be. Fel sem mert nézni. Magába roskadtan ült a „színpadon”. S mint az eljövendő idők réme — a szürke tag sze­repe lebegett a szeme előtt. Vajon mi lesz vele? Tekintély, becsülés a porba... Miért nem süly- lyed el vele végképp a vi­lág? Hogy menjen az emberek közé, mikor íz emberi ntíLtóiúej o majd összesúgnak a há­ta mögött, „a bukott el­nök”. Ezután még két nap bejött az irodába átadás­ra. Azt mondta, ébren töltötte az éjszakát. Sze­me. mint a parázs égett, mélyen beesve, fekete karikák között. Napköz­ben még jobban letört, mikor látta, hogy már semmiben nem intézked­het, nem indíthatja útra a vontatókat, nem bont­hatja fel a postát, mind­inkább erőt vett rajta a .,feleslegessé vált ember” kisebbségi érzése. Délután már szavát sem lehetett hallani. Egykedvűen bámult ma­ga elé és összerezzent, ha szóltak hozzá. Este úgy köszönt el, mint aki mindennel leszámolt. Az ottlévők fejcsóválva néz­tek utána: Ez az ember még kárt tesz magában... Néhány napig otthon tett-vett, de nem találta meg a munka ízét. Inge­rült volt és keveset be­szélt. Egyik reggel ko­rán kelt, fogta a baltát és indult a tanya udva­rához, amely háztájinak volt neki kiadva, néhány fajövést akart kivágni. A fele úton arra lett fi­gyelmes, hogy a nevét kiáltják. Néz széjjel és látja, hogy a nagy tábla őszi szántás közepén egy vetögép mellől integet­nek neki. Szapora lép­tekkel indult oda. Három ember azon vitatkozott, nagyobbra vagy kisebbre állítsák a gépet. — Ezért hívtatok? — kérdezte tőlük. — Ezért! — Hajtsatok ki az út­ra — szólt —, én mindig ott nézem meg mennyit szór, ahol a csoroszlya nem megy a földbe. Mikor kiértek az útra. leállította a szabályozót, huzatták egy méternyi hosszan és úgy látszott, nem sok és nem kevés, ami a csövekből szépen a dűlőre kisorakozott. — Ezt igy meghagyjuk, — mondta a három ve­tő ember. Ekkorra a brí­gádvezetö is odaérkezett. — Komám — szólt a volt elnökhöz —, kisegít­hetnél bennünket. Zsák­ból kellene vetni, meg a gépre is ügyelnél. — Ráérek — mondta. — A favágás várhat. Mikor újra bejött az irodába, már nem lát­szott rajta a bánkódás. Arcát a tavaszi nap bar­nára cserzette. Fellépése magabiztosabb volt, mint valaha, s beszélt sugárzó arccal. Az ö brigádjuk lett kész elsőnek a tíznapos vetéstervvel, — Az utolsó nap nagyon meg kellett húzni — mondta. A hegyföldet a kanális mellett teljesen egyedül szórta el. de es­te, mikor a brigádvezető kezet rázott vele, hogy ez derék munka, volt... egy csepp fáradtságot sem érzet. Furcsa valami az em­beri méltóság... fakad a millió húrú érzékenység­ből. — Fellobbantja az elismerés és élteti siker, mint langyos esők a sely­mes tavaszi füvet... LÉVAI TEREZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom