Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

4 1961. május 14., vasárnap NÉPÚJSÁG jCúi'túi'saiiu az ehlí Szép, feszes sorokban állnak Az állattenyésztés fejlesztéséről az úttörők. Rövid, sötétkék nad­rágjuk, fehér ing és a piros nyak­kendő szőnyegként terül a fényes kis cipősorök fölé. Dob pereg, s megszólalnak a harsonák, sok száz fényesen csillogó, boldog szemek kacérkodnak . Vele... A tér naptól fehértó házait 15 éves porral járó szél csapkodja be és sötétben tompulnak elő valami nagy diófák és én állok alattuk mezítláb, fázósan és boldogan és mellettem is mezítláb állnak kor­társaim, a kilencedik évüket elha­gyott úttörők... 1946 nyara. Szülőfalumnak, Nagyszénásnak ósdi iskolájában lettem úttörő, akarva-akaratlan arra kell gondolnom most, hogy a 15 éves mozgalom legfiatalabb úttörőit látom, szemnek is, szívnek is kellemesebb. Az évszázados vajúdás újszü­löttje, kubikos apám szorította a kezem, s odaállított a sorba a töb­biek közé. Valaki beszélt hozzánk, nyakkendőt kötöttek a nyakunk­ra, s a pap is megáldott bennün­ket. Én ezt nem ér-tettem, de apám szeme türelmet parancsolt, s va­lami nagy akarást láttam akkor felcsillanni benne. Előző vasárnap az oltár előtt álltam, nagyon szép lila és piros ministráms ruhában és most me­zítláb, foltos kis glottnadrágban, a sok mosástól kifakult ingemben. Most, hogy 15 év után mérlegelem akkori helyzetem, megértem, hogy miért voltam boldogabb mezítlá- bosan, mint a liÄ ruhában. Ami­kor meg végigmehettem új úttö­rő ruhámban a falu főutcáján, s mindenki engem nézett, s mi- nistráns pajtásaim irigyen tapo­gatták derékszíjamat, a síp zsi­nórját, akkor nem bántam meg, hogy eladtuk kedves kis bicikli­met, mellyel a végtelenségbe akar­tam száguldani — és megvettük Orosházán a gyönyörű új ruhát. ^P Együtt nőttem fel a mozga­lommal, s há hűtlenül el is hagy­tam, ma a KISZ és pártom pó­tolja az embernek azt a vágyát, amit ott tanültam: a barátság és a közösség alkotó ösztönzése nél­kül kürta a boldogság. Most, hogy megfordultam pár­szor közöttük, a közösségi élet és nevelés újszerű melegsége és ér­dekessége hatott meg. Én például mindig azt hittem, hogy a forra­dalmi nyomolvasó mozgalom a romantika és a mondvacsinált ne­velés kedvéért jött létre. Nem bi­zalmatlanság volt ez az' úttörő- mozgalommal szemben, hanem sok régről maradt tapasztalat. Mekkorát csalódtam! Látnom kel­lett, hogy a nyomolvasó mozgalom keretében meleg barátságok kö­tődnek. A békéscsabai úttörők annak idején meglátogatták Kulich Gyu­la édesanyját. Azóta nem tágíta­nak mellőle. Tisztelettel és szere­tettel veszik körül délutánonként, hallgatni Gyuszirol, a nagy már­tírról és Kulich mama a beszél­getés végén mindig azt mondja nekik: „Olyanok legyetek, mint ő volt”. Szinte minden csapatnak van egy veterán barátja. Nem elő­adásokat tart, hanem barátnak megy közéjük. Szovjet katonák és pionírok barátságával dicsekednek nem egy helyen. Azt hiszem, így tanulnak meg fiatal úttörőink iga­zán szeretni és tisztelni. 4P Mostanában sokat hallunk az újszerű szocialista munkáról. Űj embertípusok nevelődnek! No és a gyerekek? Egy levél van előttem. A bé­késcsabai nyolcas számú iskola csapatvezetőjének címezték. Az írója, özvegy Paulis Jánosné kö­szönetét mond a tanárnak, úttörői segítőkezéért. A gyerekek évek óta járnak az öreg nénihez, felás­sák a kertjét, fát vágnak, vizet hordanak estenként pedig újságot olvasnak neki. A csapatvezető er­Mint már lapunkban hírt ad­tunk róla, elkészült Békéscsaba 20 éves általános rendezési terve. Ezen belül megerősítették a vá­sártér és környékének részletes rendezési tervét. A városi tanács műszaki osztályára látogattunk el, hogy tájékoztathassuk olvasóin­kat a tervről. Zelenyánszki György, a műszaki osztály vezető­je válaszolt kérdéseinkre. — Mit építenek a vásártéren? — Tizenhárom épületből álló lakótömböt. Ezenkívül helyet kap j egy üzletház is, melyben háztar­tási cikkeket lehet majd vásárol­ni. A tizenhárom épületben 550 lakás lesz. — A terv szerint hogyan építik ki a vásártér környékét? — A Kazinczy, a Tábor, az In- kei és a Tinódi utca által hatá­rolt területen egy 12 tantermes ál­talános iskolát építünk. A lakóhá­zakhoz közel épül fel egy 70 férő­helyes óvoda, valamint egy 40 férőhelyes bölcsőde. Az építkezé­sek egyik érdekessége, hogy a lakásokkal egy időben közös ga­rázst is építünk, ahol a lakók el­helyezhetik gépkocsijukat, —A lakások az eddigi típus sze­rint épülnek? — Igen. A 694 közül 108 egyszo­bás. 36 másfél szobást, és 550 két­szobást terveztünk. Az építkezés­hez még ebben az évben hozzáfo­gunk. — És hová kerül az új sportpá­lya, hiszen ezek szerint az is be­épül? — Gondolom, ez nagyon sok úmmk ről semmit sem tudott. Nem mondták el a gyerekei. Minek? Hisz ez természetes. Gyulaszabadkán kútba esett egy fiúcska. Sikerült megkapaszkodnia a téglákban és segítségért kiáltott. Arra járó néni meghallotta, de mást nem tudott tenni, mint hogy az iskolába szaladt az úttörőkért. Másfél órai kemény munkával életet mentettek. Senkinek sem mondták el. No ez természetes! És az is természetes, hogy a néni hoz­zájuk szaladt segítségért. Üjszerű, állhatatos emberek nevelődnek. Nem képmutató, hanem tiszta, becsületes lelkűek. ^P Ennek a mozgalomnak van Csillebércen úttörővasútja, számos tábora és úttörőháza, mégis a 15 év munkájának az állhatatos em­beri nevelés a legszebb eredménye. Kortársaimmal együtt kinőttünk az Üttörőszövetségből. Vele együtt nőttünk és valahol elhagytuk őt. A jubileumi évben azonban sok szépre és jóra emlékezik az ember. Kiss Máté embert érdekel. Éppen itt a terv. A sportpályát áthelyezzük a Gyu­lai út mellé, az úgynevezett szé­náskertbe. Amint a tervből kitű­nik, ez háromszor nagyobb lesz, mint a régi volt. Külön érdekessé­ge, hogy motoros salakpályát is építünk, ezenkívül itt kap helyet a lőtér. Persze lesz kézilabda-, röplabda- és futópálya is. Ezt az építkezést is még ebben az évben megkezdjük, hiszen a pálya tala­ját elő kell készíteni és füvesíteni. —tyik A ma dolgozó emberére jel­lemző, hogy nemcsak az adott jelent látja, hanem előbbre is tekint, megtervezi az elkövetke­ző időket. így van ez kis dol­gokban is, nagyokban is: akár az egész ország vagy pedig ép­pen a szűk családi kör perspek­tíváját tekintjük. Életünk elvá­laszthatatlan a tervszerűségtől — és ez a tervszerűség, vele együtt a tervek betartása képe­zi alapját naponkénti előrehala­dásunknak. Amikor megyénk termelőszö­vetkezetei elkészítették ez évre szóló gazdálkodási terveiket, alapvető módon vették figye­lembe mindenütt az állatte­nyésztés fejlesztésének szüksé­gességét. Az állattenyésztés — jó jövedelem! — S ez nem csu­pán földművesszövetkezeti jel­szó, hanem való tény. Ha meg­nézzük jól gazdálkodó, jó jöve­delmet biztosító termelőszövet­kezeteinket, maradéktalanul megláthatjuk, hogy az összbevé­tel jelentős százalékát az állat- tenyésztésből nyerték. Ez azon­ban — a termelőszövetkezetek állattenyésztéséből származó jö­vedelme — az éremnek csak az egyik oldalát jelenti. A másik oldal: az egész ország húsellátá­sának biztosítása. Ez csak úgy oldható meg, ha fejlesztjük, kor­szerűsítjük állattenyésztésünket, ha a termelőszövetkezetek — mind önmaguk, mind pedig az egész ország javára — gondol­nak az állatállomány növelésé­re, s célszerű, okszerű tudatos­sággal törekednek arra, hogy minél több szarvasmarhát, minél több sertést vagy éppen minél több baromfit adnak az ország­nak. Megyénk termelőszövetkezete­iben növekvőben van az állatte­nyésztési kedv. Az újkigyósi Aranykalász Termelőszövetkezet például — ahol az állattenyész­tést mindig fontosnak tartották — ebben az évben is nagy gon­dot fordít az állatállomány fej­lesztésére. Az idén 19 millió fo­rint értékű árut adnak a nép­gazdaságnak és ennek jelentős részét az állattenyésztésből vár­ják. A szeghalmi Rákóczi Ter­melőszövetkezetben 600 libát ne­velnek ebben az évben átadásra. De nincs egyetlen olyan járás, ahol a termelőszövetkezetek ne fogadták volna jól a sertéshiz­lalási szerződések megkötését. A példákat így lehetne sorolni tovább. A számok és adatok — amelyek az állattenyésztés fel­lendülését mutatják termelőszö­vetkezeteinkben — arra enged­nek következtetni, hogy azok a kétségtelenül kisebb-nagyobb gondok, amelyek ma még e te­kintetben mutatkoznak, terme­lőszövetkezeteink jó állatte­nyésztő munkája nyomán meg­oldódnak. A lehetőségek adottak és az állam messzemenően támo­gat minden olyan kezdeménye­zést, megvalósítandó tervet, amely mind a helyi, mind az országos ellátást biztosítja, illet­ve ahhoz eredményesen hozzá­járul. (—r) 6 millió 300 ezer forint értékű szolgáltató munka a Békéscsabai Vegyesipari Vállalat idei tervében Három telepe van a Békéscsabai Vegyesipari Vállalatnak. A vállalat dolgozóit azonban a város szinte valamennyi kerületében megtalálhatjuk. Az építőmunkások jelenleg a megyei pártbizott­ság, a pártiskola tatarozásán dolgoznak, s ugyanakkor két lakást át­alakítanak a Berényi úton. Az építőbrigád tagjaira nem kis fel­adat hárul az idén, hiszen a több mint 6 millió forintos vállalati tervből rájuk kétharmad rész jut. Eddig mintegy 2 millió forint ér­tékű munkára már megkötötték a szerződést is. A vállalat vegyesipari jellegénél fogva festő, bognár, asztalos szakmában dolgozó munkásokat is foglalkoztat, akik szolgáltató múnkát végeznek a lakosságnak. A festő- és az asztalos-brigád az idén párosversenyt kezdeményezett, s célul tűzték ki, hogy elnyerik a szocialista munkabrigád címet. A legutóbbi értékeléskor, május elsején az asztalos-brigád, ha kicsivel is, megelőzte a festőket, akik ugyanakkor vállalták, illetve fogadalmat tettek, hogy utol­érik vetélytársaikat, s előbb nyerik el a szocialista brigád megtisz­telő címet.- Milyen áldozatni vagy értem képeb ? -Pe/öí <//,... moit megeszem az els6zok\ bÓNUS PÉTER^ ­694 lakást építenek a vásártéren és környékén

Next

/
Oldalképek
Tartalom