Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-27 / 123. szám
1961. május 27., szombat NÉPÚJSAg 3 Hol a ‘tésIiÚM ? > Beszélgetés Pataj Mihállyal, a Békés megyei tanács főállattenyésztőjével Manapság gyakran előfordul még, hogy a háziasszony bosszúsan tapasztalja a húsboltban: már megint nincs sertéshús. Ilyenkor sokminden megfordul az agyában. Többek között az is: azt ígérték, ha átszervezik a mező- gazdaságot, több hús is lesz az asztalunkon. Már szocialista mezőgazdaságunk van. Hol hát a sertéshús? Mi az ellátási zavarok oka? Valóban, hol a sertéshús? Mi az oka annak, hogy ilyen zavarok vannak jelenleg a húsellátásban? Talán nem sikerült a gyakorlatban realizálni pártunk mezőgazdasági politikáját, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével egy időben kell növelni a mezőgazdasági termelést? Kétségtelen, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt a tervezett alatt maradtak a terméseredmények s ez befolyásolta az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését is. Ennek ellenére azonban mind a növénytermelésben, mind pedig az állattenyésztésben egészséges fejlődés mutatkozik. Jelenleg több a sertés az ország legnagyobb sertéstenyésztő megyéjében, Békés megyében, mint bármikor azelőtt. Erről beszélgettünk Pataj Mihállyal, a Békés megyei tanács főállattenyésztőjével, aki a következőket mondotta: — Békés- megye az ország sertéshús-ellátásának több mint 16 százalékát adja. Az elmúlt évben csaknem 225 ezer darab sertést adtunk át közfogyasztásra, ebben az évben pedig 257 ezer darabot adunk. A termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok eddig 178 ezer darab hízósertés leadására kötöttek szerződést. A jelenlegi zavarok még a korábbi évek hiányosságaiból adódnak. Békés megyében — csakúgy mint országosan is — 1959-től 1960 márciusig a sertésállomány 22 százalékkal csökkent. Ennek oka elsősorban az elmúlt évek helytelen tenyésztési politikája volt. Az, hogy egy-egy állatfajta — a korábbi években például a szarvasmarha — állományának növelésére törekedtünk, a másik állatfajta rovására. Ebben az időszakban ugyanis olyan helyzet uralkodott megyénkben, hogy úgy is annyi sertésünk van, amennyi még nem volt. Nem figyeltünk fel eléggé arra, hogy a termelőszövetkezetekbe belépni szándékozó parasztok szerződéses hizlalásra lekötik tenyészkoca-ál- lományuk nagy részét. Az is csökkenést idézett elő, hogy nem vettük figyelembe a fajta megválasztásánál a takarmányozási, elhelyezési, gondozási feltételek biztosítását. Az igényesebb fehér hússertést például ott is tenyésztettük, ahol nem voltak biztosítva ennek a feltételei. Ezért aztán az elhul- lási százalék jóval a korábbi évek átlaga felé emelkedett. Helyes megyei kezdeményezések Az 1960. márciusában megjelent párt- és kormányhatározat irányította figyelmünket arra, hogy bajok vannak a sertéstenyésztésben. A határozat szellemében, de most már úgy, hogy ez a munkánk ne menjen más állattenyésztési ág rovására, fő feladatul tűzte ki a sertéstenyésztés megfelelő szintre fejlesztését. Igénybe vettük az állam által biztosított tenyészállat-keretet és 10 150 kocasüldőt helyeztünk ki a termelő- szövetkezetekbe, ezenkívül a háztáji gazdaságokba 350 tenyészko- cát juttattunk. Az árutermelés alapjának a biztosítása érdekében megyénk új mozgalmat kezdeményezett, amelynek az volt a lényege, hogy minden kocasüldőt, mely továbbszaporításra alkalmas, hízóba állítása előtt egyszer vagy kétszer le kell fialtatni. Békés megyei kezdeményezésre indult be az a mozgalom is, amelynek jelszava volt, hogy minden háztáji gazdaságban legyen egy tény észkoca. Mindezek eredményeképpen a megye sertésállománya 17 268 darabbal, ezen belül a kocaállomány 14 368 darabbal növekedett az az 1960 márciusi összeíráshoz képest. Ez 45 százalékos növekedést jelentett egy év alatt. TermeAugusztus 19-én és 20-án országos nemzetiségi nap Gyulán A Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának és a nemzetiségek országos szövetségének képviselői szerdán, május 24-én, Békéscsabán ülést tartottak. Elhatározták, hogy augusztus 19-én és 20-án Gyulán országos nemzetiségi napot rendeznek. A nemzetiségi napot kulturális szemlével és a nemzetiségek találkozójával kötik egybe. Megyénkből főként a szlovák és a román nemzetiség lakta községek képviseltetik magukat, de ott lesznek a délszlávok is. Tótkomlósról, Mezőmegyerről szlovákok, Méhkerékről és Elekről románok, Battonyáról pedig a délszlávok küldik el képviselőiket. A kulturális seregszemlén a békéscsabai Balassi táncegyüttes is fellép. Az intézkedési tervek végrehajtásával 10 százalékkal nőhet a mezőgazdasági termelés Megyénk több mint 260 szövetkezete közül a múlt évi zárszámadások felülvizsgálata során 46 olyan közös gazdaságot találtak, amelyben a termelés adott lehetőségeit a vezetés alacsony színvonala, valamint a tagság munkához való viszonya miatt kevésbé használták ki. A 46 szövetkezet segítése, a közepesen gazdálkodó tsz- ek színvonalára felhozása a megyében közüggyé vált. Az elmúlt hetekben több vezető beosztású állami és pártfunkcionárius vállalta ezeknek a gazdaságoknak a konkrét segítését. A járási párt- és tanácsszervek a szövetkezetek vezetőivel közösen intézkedési tervet állítottak össze, amelyben a gazdálkodás növelésének színvonalát határozták meg. Intézkedési tervet készítettek az idei tavaszon alakult szövetkezetek is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága alapos elemzés után jóváhagyta — az anyagi segítés lehetőségének határán belül — az intézkedési terveket, amelyek végrehajtásával a 46 termelőszövetkezet felzárkózhat a közepesen gazdálkodókhoz, s több mint tíz százalékkal növelhetik termelésüket, juthatnak nagyobb jövedelemhez. Az intézkedési terveket valamennyi közös gazdaságban közgyűlés elé tárják. j lőszövetkezetek közös sertésállománya 64 ezerről 139 ezerre, a kocalétszám pedig 6665 darabról 18 294 darabra növekedett. És elértük azt is, hogy amíg 1960-ban mindössze 15 ezer anyakoca volt a háztáji gazdaságokban, jelenleg 28 ezer van. Nem máról holnapra... — Ha ilyen szép a fejlődés, akkor miért nem jelentkezik ez a húsboltokban is — vetjük közbe. — A sertéshús-ellátás átmeneti zavarát az okozza, hogy megyénkben is a termelőszövetkezetek a közös sertésállomány további fejlesztésére és az árualap további biztosítására törekednek — folytatja Pataj elvtárs. — Ez azt jelenti, hogy a pillanatnyi jövedelemszerzésről lemondanak, nem adják el az átlagsúlyon aluli sertéseket, s mint ahogy fentebb említettem, a továbbszaporításra alkalmas kocasüldőket, hanem azokat csak egyszeri, kétszeri lefialta tás után állítják hízóba. Az árualap biztosítása érdekében teszik azt is szövetkezeteink, hogy a tsz-tagokkal a háztáji sertésszaporulatra megállapodást kötnek állami átvétel és takarmány-juttatás mellett. Ennek' is az a célja, hogy a tagok ne a piacon, magánosoknak adják el süldőjüket, hanem a termelőszövetkezeten keresztül a központi szükséglet kielégítését segítse. Ha nem is máról holnapra, de ilyen módon megyénk termelőszövetkezetei egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az ország sertéshús-ellátásához. Varga Dezső Viharsarki tsz-parasztok látogatnak el a budapesti Gránit-gyárba A budapesti Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár vezetői és dolgozói évek óta testvéri barátságban vannak a mezőkovácsházi tJj Alkotmány Termelőszövetkezet tagjaival. A budapesti munkások tettekkel is segítették a hatezer holdas szövetkezet erősödését, és kölcsönös találkozókkal mélyítették a szívélyes kapcsolatot a fővárosban és Mezökovács- házán. I.egutóbb a gránitgyár- beliek jártak a faluban, és színjátszóik bemutatták a Pettyes című színdarabot a találkozón. Üjabban a szövetkezeti parasztok negyven tagú csoportja látogat autóbuszon ismét a pesti gyárba május 27-én. A mezőkovácsháziak egyben fa. lujuk mai életét is „magukkal viszik” a fővárosba, színjátszócsoportjuk a gyári művelődési otthonban bemutatja Tóth Lajos orosházi fiatal író Vajúdó világ című színművét, amelyet Mezőko- vácsházán kívül már a járás tíz községében figyelemre méltó, nagy sikerrel adtak elő a szövetkezeti fiatalok az elmúlt hetekben. A mezőkovácsházi tsz-gazdák vasárnap megtekintik az ipari vásárt is. Az állami gazdaságok aratógépekkel segítik a termelőszövetkezeteket A Békés-Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága jelentős támogatást ajánlott fel megyénk termelőszövetkezeteinek Összesen 62 aratógépet adnak a közös gazdaságok aratási munkálatainak segítésére. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a megvételre ajánlott aratógépeket az aratásra váró területek gépesítési fokát figyelembe véve, a járások és városok között felosztotta. A 62 aratógép segítségével ösz- szesen 9300 hold gabonát tudnak learatni. A meglévő és a most kapott gépek üzembe állításával a megye valamennyi járásában a kalászos-táblák több, mint 53 százalékát gépekkel takaríthatják be a termelőszövetkezetek. 100 férőhelyes marhaistállót épí'enek a békési Október 6 Tsz-ben A békési Október 6 Termelőszövetkezet ebben az évben több százezer forintot fordít építkezésre. Már elkészült egy 15 vagonos lapostetejű magtár. Jelenleg száz elkészül. Az istálló mellé új artézi kutat is terveztek, ami már elkészült, s a napokban át is adták rendeltetésének A tsz vezetői és tagjai úgy határoztak, hogy az férőhelyes tehénistállót építenek, I építkezéseket jövőre tovább folyami előreláthatólag szeptemberre 1 tátják. Javul-e a kenyér minősége 3 Gyomai Kenyérgyárban? — Szedééés! A kiáltást sokszorosan verték vissza az előcsarnok falai. A munkások fürgén ugrottak a kemencéhez. Előkerült a hosszú nyelű lapát is. Mint mindenütt, a Gyomai Kenyérgyárban is izgalmas pillanatot jelent a kenyérkiszedés. Az egyik munkás meghúzott egy fogantyút. A kemence ajtaja feltolódott. Kattant a villanykapcsoló is. Négy kíváncsi arc hajolt a nyílás fölé. — Milyen? — pattant a kérdés. — Szép — bólintott egy idősebb fehérkötényes férfi —, lehet kiszedni A lapát símán. fürgén csúszott be, majd frissen sült kenyér illata terjengett a levegőben. A kijárat elé kenyérszállító kocsi gördült. Az emeleten, a laboratóriumban Bohus Erzsébet üzemvezető az előbbi izgalom után kipirult arccal, de már nyugodtan dőlt hátra a karosszékben. — Ez sikerült — buggyant ki belőle a szó. — Látja, minden szedés előtt ilyen izgalmakat élünk át. — Aztán átterelte a szót a gyárra. — Sajnos, akad problémánk is bőven. — Igen, ezt hallottuk mi is. Többen panaszkodnak, hogy nem a legjobb a kenyér minősége. Az üzemvezető fáradtan simította vállára hulló fekete haját. — Ez sajnos így van. De higy- gye el, nem mind a mi hibánk A kenyérgyár még új. A dolgozók sem ismerik elég jól a gépeket. De van itt más probléma is. A lisztszitáló berendezés, amelyet a Malomszerelő Vállalat szerelt, nem jól működik. Ez időbeni kiesést jelent, és a minőség rovására is megy. A legsúlyosabb azonban az, hogy a liszttartályból vasdarabok hullnak. Ügy látszik, észrevette, hogy értetlenül néztem rá, mert hosszabb magyarázatba kezdett. — Sajnos, ez így van. Talán úgy tudnám megmagyarázni, hogy a liszttartályban úgynevezett adagolók vannak, amikről időnként egy-egy rész letörik. Már többször szóltunk a Malomszerelő Vállalatnak, de a fülük botját sem mozgatják. Ügy dőlt belőle a panaszos szó, mint a vízesés. De aztán hirtelen elhallgatott. Fáradtan, de kedvesen mosolygott. — Azt hiszem, elég volt a panaszkodásból. Legnagyobb baj az, hogy ezt a fogyasztók nem tudják. Közben a sütödében az utolsó kenyeret is kiszedték. A munkások a gépeket tisztogatták. Ma nincs több sütés, szombat van. Kedves kísérőmmel sorbajártuk a termeket. — Látja — áll meg a kemencék előtt —, nem jó a hőmérő sem. A kenyeret 380 fokon kell sütni. A mi mérőnk azonban 400—450 fokot mutat. Ez azt is jelenti, hogy bizony sokszor nem tudjuk, hogy most elég meleg-e a kemence vagy sem. Eddig hiába kértük, hogy javítsák meg. Aztán átterelte a szót a gyár termelésére. — Ma 64 mázsa kenyeret és 10 ezer süteményt sütöttünk. Ez változó. Van, mikor 15 ezer süteményt is sütünk Közben kettévágott egy kenyeret. — Nézze csak. A kilós kenyerek minőségével nincs baj. A három kilósoknál azonban előfordul, hogy valóban néni a legjobb a minőség. Búcsúzóul még elmondotta, hogy ha megjavítják a gépeket, akkor nem lesz panasz a kenyér minőségére. Mi is kíváncsian várjuk, hogy vajon így lesz-e. Jantyik Tibor A jövő héten elkezdik a törpevízmű építését Bélmegyeren A bélmegyeri tanács ebben az évben 600 ezer forintot fordít községfejlesztési alapból a törpevízmű építésére. A Békés megyei Kút- és Vízműépítési Vállalat már megkezdte az előkészületeket. A munkákhoz a jövő héten hozzáfognak. A törpevízm.ű megépítésével 18 utcai kifolyót készítenek, ezzel megoldják a község vízellátását. Az építkezést a község lakói is támogatják. Vállalták. hogy mintegy százezer forint értékű társadalmi munkát végeznek.
