Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

1961. május 27., szombat NÉPÚJSAg 3 Hol a ‘tésIiÚM ? > Beszélgetés Pataj Mihállyal, a Békés megyei tanács főállattenyésztőjével Manapság gyakran előfordul még, hogy a háziasszony bosszú­san tapasztalja a húsboltban: már megint nincs sertéshús. Ilyenkor sokminden megfordul az agyában. Többek között az is: azt ígérték, ha átszervezik a mező- gazdaságot, több hús is lesz az asztalunkon. Már szocialista me­zőgazdaságunk van. Hol hát a ser­téshús? Mi az ellátási zavarok oka? Valóban, hol a sertéshús? Mi az oka annak, hogy ilyen zavarok vannak jelenleg a húsellátásban? Talán nem sikerült a gyakorlat­ban realizálni pártunk mezőgaz­dasági politikáját, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom fejleszté­sével egy időben kell növelni a mezőgazdasági termelést? Kétség­telen, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt a tervezett alatt maradtak a terméseredmények s ez befolyásolta az állattenyész­tés gyorsabb ütemű fejlesztését is. Ennek ellenére azonban mind a növénytermelésben, mind pedig az állattenyésztésben egészséges fejlődés mutatkozik. Jelenleg több a sertés az ország legnagyobb ser­téstenyésztő megyéjében, Békés megyében, mint bármikor az­előtt. Erről beszélgettünk Pataj Mihállyal, a Békés megyei tanács főállattenyésztőjével, aki a követ­kezőket mondotta: — Békés- megye az ország ser­téshús-ellátásának több mint 16 százalékát adja. Az elmúlt évben csaknem 225 ezer darab sertést adtunk át közfogyasztásra, ebben az évben pedig 257 ezer darabot adunk. A termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok eddig 178 ezer darab hízósertés leadására kötöt­tek szerződést. A jelenlegi zavarok még a korábbi évek hiányossága­iból adódnak. Békés megyében — csakúgy mint országosan is — 1959-től 1960 márciusig a sertésál­lomány 22 százalékkal csökkent. Ennek oka elsősorban az elmúlt évek helytelen tenyésztési politi­kája volt. Az, hogy egy-egy állat­fajta — a korábbi években példá­ul a szarvasmarha — állományá­nak növelésére törekedtünk, a másik állatfajta rovására. Ebben az időszakban ugyanis olyan hely­zet uralkodott megyénkben, hogy úgy is annyi sertésünk van, amennyi még nem volt. Nem fi­gyeltünk fel eléggé arra, hogy a termelőszövetkezetekbe belépni szándékozó parasztok szerződéses hizlalásra lekötik tenyészkoca-ál- lományuk nagy részét. Az is csök­kenést idézett elő, hogy nem vet­tük figyelembe a fajta megválasz­tásánál a takarmányozási, elhelye­zési, gondozási feltételek biztosí­tását. Az igényesebb fehér hússer­tést például ott is tenyésztettük, ahol nem voltak biztosítva ennek a feltételei. Ezért aztán az elhul- lási százalék jóval a korábbi évek átlaga felé emelkedett. Helyes megyei kezdeményezések Az 1960. márciusában megjelent párt- és kormányhatározat irá­nyította figyelmünket arra, hogy bajok vannak a sertéstenyésztés­ben. A határozat szellemében, de most már úgy, hogy ez a mun­kánk ne menjen más állattenyész­tési ág rovására, fő feladatul tűz­te ki a sertéstenyésztés megfelelő szintre fejlesztését. Igénybe vet­tük az állam által biztosított te­nyészállat-keretet és 10 150 koca­süldőt helyeztünk ki a termelő- szövetkezetekbe, ezenkívül a ház­táji gazdaságokba 350 tenyészko- cát juttattunk. Az árutermelés alapjának a biztosítása érdekében megyénk új mozgalmat kezdemé­nyezett, amelynek az volt a lénye­ge, hogy minden kocasüldőt, mely továbbszaporításra alkalmas, hí­zóba állítása előtt egyszer vagy kétszer le kell fialtatni. Békés megyei kezdeményezésre indult be az a mozgalom is, amelynek jelszava volt, hogy minden háztá­ji gazdaságban legyen egy té­ny észkoca. Mindezek eredményeképpen a megye sertésállománya 17 268 da­rabbal, ezen belül a kocaállomány 14 368 darabbal növekedett az az 1960 márciusi összeíráshoz ké­pest. Ez 45 százalékos növekedést jelentett egy év alatt. Terme­Augusztus 19-én és 20-án országos nemzetiségi nap Gyulán A Hazafias Népfront Békés me­gyei bizottságának és a nemzetisé­gek országos szövetségének képvi­selői szerdán, május 24-én, Békés­csabán ülést tartottak. Elhatároz­ták, hogy augusztus 19-én és 20-án Gyulán országos nemzetiségi na­pot rendeznek. A nemzetiségi na­pot kulturális szemlével és a nem­zetiségek találkozójával kötik egy­be. Megyénkből főként a szlovák és a román nemzetiség lakta köz­ségek képviseltetik magukat, de ott lesznek a délszlávok is. Tót­komlósról, Mezőmegyerről szlová­kok, Méhkerékről és Elekről ro­mánok, Battonyáról pedig a dél­szlávok küldik el képviselőiket. A kulturális seregszemlén a békés­csabai Balassi táncegyüttes is fel­lép. Az intézkedési tervek végrehajtásával 10 százalékkal nőhet a mezőgazdasági termelés Megyénk több mint 260 szövet­kezete közül a múlt évi zárszám­adások felülvizsgálata során 46 olyan közös gazdaságot találtak, amelyben a termelés adott lehető­ségeit a vezetés alacsony színvo­nala, valamint a tagság munkához való viszonya miatt kevésbé hasz­nálták ki. A 46 szövetkezet segí­tése, a közepesen gazdálkodó tsz- ek színvonalára felhozása a me­gyében közüggyé vált. Az elmúlt hetekben több vezető beosztású állami és pártfunkcionárius vál­lalta ezeknek a gazdaságoknak a konkrét segítését. A járási párt- és tanácsszervek a szövetkezetek vezetőivel közösen intézkedési tervet állítottak össze, amelyben a gazdálkodás növelésének színvo­nalát határozták meg. Intézkedé­si tervet készítettek az idei tava­szon alakult szövetkezetek is. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága alapos elemzés után jó­váhagyta — az anyagi segítés le­hetőségének határán belül — az intézkedési terveket, amelyek végrehajtásával a 46 termelőszö­vetkezet felzárkózhat a közepesen gazdálkodókhoz, s több mint tíz százalékkal növelhetik termelésü­ket, juthatnak nagyobb jövede­lemhez. Az intézkedési terveket vala­mennyi közös gazdaságban köz­gyűlés elé tárják. j lőszövetkezetek közös sertésállo­mánya 64 ezerről 139 ezerre, a kocalétszám pedig 6665 darabról 18 294 darabra növekedett. És el­értük azt is, hogy amíg 1960-ban mindössze 15 ezer anyakoca volt a háztáji gazdaságokban, jelenleg 28 ezer van. Nem máról holnapra... — Ha ilyen szép a fejlődés, ak­kor miért nem jelentkezik ez a húsboltokban is — vetjük közbe. — A sertéshús-ellátás átmeneti zavarát az okozza, hogy megyénk­ben is a termelőszövetkezetek a közös sertésállomány további fej­lesztésére és az árualap további biztosítására törekednek — foly­tatja Pataj elvtárs. — Ez azt je­lenti, hogy a pillanatnyi jövede­lemszerzésről lemondanak, nem adják el az átlagsúlyon aluli ser­téseket, s mint ahogy fentebb em­lítettem, a továbbszaporításra alkalmas kocasüldőket, hanem azokat csak egyszeri, kétszeri le­fialta tás után állítják hízóba. Az árualap biztosítása érdekében te­szik azt is szövetkezeteink, hogy a tsz-tagokkal a háztáji sertéssza­porulatra megállapodást kötnek állami átvétel és takarmány-jutta­tás mellett. Ennek' is az a célja, hogy a tagok ne a piacon, magá­nosoknak adják el süldőjüket, ha­nem a termelőszövetkezeten ke­resztül a központi szükséglet ki­elégítését segítse. Ha nem is má­ról holnapra, de ilyen módon me­gyénk termelőszövetkezetei egyre nagyobb mértékben járulnak hoz­zá az ország sertéshús-ellátásá­hoz. Varga Dezső Viharsarki tsz-parasztok látogatnak el a budapesti Gránit-gyárba A budapesti Gránit Csiszolóko­rong- és Kőedénygyár vezetői és dolgozói évek óta testvéri barát­ságban vannak a mezőkovácsházi tJj Alkotmány Termelőszövetke­zet tagjaival. A budapesti mun­kások tettekkel is segítették a hat­ezer holdas szövetkezet erősödé­sét, és kölcsönös találkozókkal mélyítették a szívélyes kapcsola­tot a fővárosban és Mezökovács- házán. I.egutóbb a gránitgyár- beliek jártak a faluban, és színját­szóik bemutatták a Pettyes című színdarabot a találkozón. Üjabban a szövetkezeti parasztok negyven tagú csoportja látogat autóbuszon ismét a pesti gyárba május 27-én. A mezőkovácsháziak egyben fa. lujuk mai életét is „magukkal vi­szik” a fővárosba, színjátszócso­portjuk a gyári művelődési ott­honban bemutatja Tóth Lajos orosházi fiatal író Vajúdó világ című színművét, amelyet Mezőko- vácsházán kívül már a járás tíz községében figyelemre méltó, nagy sikerrel adtak elő a szövetkezeti fiatalok az elmúlt hetekben. A mezőkovácsházi tsz-gazdák vasárnap megtekintik az ipari vá­sárt is. Az állami gazdaságok aratógépekkel segítik a termelőszövetkezeteket A Békés-Csongrád megyei Ál­lami Gazdaságok Igazgatósága je­lentős támogatást ajánlott fel me­gyénk termelőszövetkezeteinek Összesen 62 aratógépet adnak a közös gazdaságok aratási munká­latainak segítésére. A megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya a megvételre ajánlott aratógépeket az aratásra váró területek gépesí­tési fokát figyelembe véve, a já­rások és városok között felosztot­ta. A 62 aratógép segítségével ösz- szesen 9300 hold gabonát tudnak learatni. A meglévő és a most ka­pott gépek üzembe állításával a megye valamennyi járásában a kalászos-táblák több, mint 53 szá­zalékát gépekkel takaríthatják be a termelőszövetkezetek. 100 férőhelyes marhaistállót épí'enek a békési Október 6 Tsz-ben A békési Október 6 Termelőszö­vetkezet ebben az évben több százezer forintot fordít építkezés­re. Már elkészült egy 15 vagonos lapostetejű magtár. Jelenleg száz elkészül. Az istálló mellé új artézi kutat is terveztek, ami már elké­szült, s a napokban át is adták rendeltetésének A tsz vezetői és tagjai úgy határoztak, hogy az férőhelyes tehénistállót építenek, I építkezéseket jövőre tovább foly­ami előreláthatólag szeptemberre 1 tátják. Javul-e a kenyér minősége 3 Gyomai Kenyérgyárban? — Szedééés! A kiáltást sokszorosan verték vissza az előcsarnok falai. A mun­kások fürgén ugrottak a kemencé­hez. Előkerült a hosszú nyelű la­pát is. Mint mindenütt, a Gyomai Kenyérgyárban is izgalmas pilla­natot jelent a kenyérkiszedés. Az egyik munkás meghúzott egy fo­gantyút. A kemence ajtaja felto­lódott. Kattant a villanykapcsoló is. Négy kíváncsi arc hajolt a nyí­lás fölé. — Milyen? — pattant a kér­dés. — Szép — bólintott egy idősebb fehérkötényes férfi —, lehet kiszedni A lapát símán. fürgén csúszott be, majd frissen sült kenyér illata terjengett a levegőben. A kijárat elé kenyérszállító kocsi gördült. Az emeleten, a laboratóriumban Bohus Erzsébet üzemvezető az előbbi izgalom után kipirult arc­cal, de már nyugodtan dőlt hátra a karosszékben. — Ez sikerült — buggyant ki be­lőle a szó. — Látja, minden sze­dés előtt ilyen izgalmakat élünk át. — Aztán átterelte a szót a gyárra. — Sajnos, akad problémánk is bőven. — Igen, ezt hallottuk mi is. Többen panaszkodnak, hogy nem a legjobb a kenyér minősége. Az üzemvezető fáradtan simí­totta vállára hulló fekete haját. — Ez sajnos így van. De higy- gye el, nem mind a mi hibánk A kenyérgyár még új. A dolgozók sem ismerik elég jól a gépeket. De van itt más probléma is. A liszt­szitáló berendezés, amelyet a Ma­lomszerelő Vállalat szerelt, nem jól működik. Ez időbeni kiesést jelent, és a minőség rovására is megy. A legsúlyosabb azonban az, hogy a liszttartályból vasdarabok hullnak. Ügy látszik, észrevette, hogy értetlenül néztem rá, mert hosszabb magyarázatba kezdett. — Sajnos, ez így van. Talán úgy tudnám megmagyarázni, hogy a liszttartályban úgynevezett adago­lók vannak, amikről időnként egy-egy rész letörik. Már többször szóltunk a Malomszerelő Válla­latnak, de a fülük botját sem mozgatják. Ügy dőlt belőle a pa­naszos szó, mint a vízesés. De aztán hirtelen elhallgatott. Fárad­tan, de kedvesen mosolygott. — Azt hiszem, elég volt a pa­naszkodásból. Legnagyobb baj az, hogy ezt a fogyasztók nem tudják. Közben a sütödében az utolsó kenyeret is kiszedték. A munká­sok a gépeket tisztogatták. Ma nincs több sütés, szombat van. Kedves kísérőmmel sorbajártuk a termeket. — Látja — áll meg a kemencék előtt —, nem jó a hőmérő sem. A kenyeret 380 fokon kell sütni. A mi mérőnk azonban 400—450 fo­kot mutat. Ez azt is jelenti, hogy bizony sokszor nem tudjuk, hogy most elég meleg-e a kemence vagy sem. Eddig hiába kértük, hogy javítsák meg. Aztán átterelte a szót a gyár termelésére. — Ma 64 mázsa kenyeret és 10 ezer süteményt sütöttünk. Ez vál­tozó. Van, mikor 15 ezer süteményt is sütünk Közben kettévágott egy kenye­ret. — Nézze csak. A kilós kenyerek minőségével nincs baj. A három kilósoknál azonban előfordul, hogy valóban néni a legjobb a minőség. Búcsúzóul még elmondotta, hogy ha megjavítják a gépeket, akkor nem lesz panasz a kenyér minőségére. Mi is kíváncsian vár­juk, hogy vajon így lesz-e. Jantyik Tibor A jövő héten elkezdik a törpevízmű építését Bélmegyeren A bélmegyeri tanács ebben az évben 600 ezer forintot fordít köz­ségfejlesztési alapból a törpevíz­mű építésére. A Békés megyei Kút- és Vízműépítési Vállalat már megkezdte az előkészületeket. A munkákhoz a jövő héten hozzá­fognak. A törpevízm.ű megépítésé­vel 18 utcai kifolyót készítenek, ezzel megoldják a község vízellá­tását. Az építkezést a község lakói is támogatják. Vállalták. hogy mintegy százezer forint értékű társadalmi munkát végeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom