Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-27 / 123. szám

4 N £ PÚJSÁG 1961. má jus 31, szombat Zászló- és úttörő-avatások, kultúrműsor és tábortűz a május 28-i gyermeknapi programban A nemzetközi gyermeknapot minden évben szebbnél szebb ün­nepségek, műsoros délutánok és egyéb szórakozás teszi felejthetet­lenné a gyermekeknek. Ebben az évben különösen jelentős a ma­gyar gyermekek számára ez a nap. A nemzetközi gyermeknapon ün­nepük az Úttörő Szövetség fennál­lásának 15. évfordulóját. Me­gyénkben május 28-án minden községben ünnepi csapatgyűlése­ket tartanak. A pajtások közösen hallgatják meg a rádiót, ahol a KISZ Központi Bizottság köszönti az úttörőket a jubileumi évfor­duló és a gyermeknap alkalmából. A csapatgyűléseken a vezetőség Jelentést tesz annak a 15 vállalás­nak a teljesítéséről, amelyet az út­törők az évforduló alkalmából még a tanév elején tettek. Ünnepélyessé teszi a esapatgyű­léseket az is, hogy ahol még nem tartották meg a kisdobos- és út­törő-, valamint a KlSZ-tagava- tást, ott ezen a napon tartják meg. Kétsopronyban zászlóavató ün­nepséget is rendeznek. A bucsai általános iskola úttörői is zászlót avatnak május 28-án. Ök igen jó kapcsolatot tartanak a honvéd­séggel és tőlük kapnak ajándékul egy szép zászlót, amelyet jó mun­kájukkal ki is érdemeltek. Nagy­szabású ünnepséget szerveznek a pusztaszentetornyai úttörők is. Az orosházi határőrség ajándékozza meg őket zászlóval, amit a gyer­meknapon avatnak fel. A dévavá- nyai gyermekotthon úttörőinek a munkásőrség adott zászlót. Békésen az általános iskolák út­törőcsapatai, a békéscsabaihoz ha­sonlóan, együttesen tartják meg az úttörő-avatást a község főte­Kicsinyek öíött Tizenkét évvel ezelőtt lé­tesült a mezőberényi tanács bölcsődéje. Akkor még csak húsz apróságnak tudtak ké­nyelmes otthont biztosítani. Azóta bővült ez a szép in­tézmény, s ma már 40 kicsi gyermek érzi jól magát, szakképzett felügyelők vi­gyáznak rájuk. Az „üzem” reggel hat óra­kor kezdődik és este 6 óráig tart. A reggeli érkezés után valamennyit megiürösztik és szép, tiszta, vasalt, bölcső­dei ruhába öltöztetik őket, s azután ki-ki a maga cso­portjában játszik, alszik. A Katika és Marika egészséges, szép gyerekek. Sze- „nagyok”, a 3 évesek, ide- rétik a spenótot, a csokit, de a fürdés is jó do- jük többségét a tágas, tisz- log. Most éppen fürdéshez készülődnek A játék, a friss levegő jó étvágyra gerjeszti a„nagyokat”. Délután 4 órakor már éhesen ülik körül az asztalokat és várják, hogy a gondozó nénik fel­szolgálják a kakaót a ropogós kiflivel. ta udvaron töltik, a picikkel és a tipegősökkel külön-kü- lön foglalkoznak. A termek­ben sok különböző játék, a szobákban szőnyeg, a fala­kon szép szemléltető képek. Csak olyankor nincs fűtés, amikor a belső hőmérséklet meghaladja a 18 fokot. A szabadban homok játék, kis­autó, hintaló. Mindenütt rend és tisztaság. Naponta orvos látogatja az apróságo­kat. A szülök nagyon elége­dettek a gondozókkal, s a gyerekek fejlődésével. A község lakóinak csupán az a kérésük, hogy legalább még 10 férőhellyel bővítsék a bölcsődét. # A „lánc-lánc, eszterlánc” játék is a kedves szó­rakozások közé tartozik. S akkor sem fáradnak el, ha reggeltől estig ezt játsszák! rén. Ugyanekkor tesznek fogadal­mat az általános iskolák nyol­cadikosai, akiket már mint KISZ- tagokat üdvözölhetnek e nagy na­pon a pajtások. Az új KISZ-tagok az ünnepségen kapják meg KISZ- tagsági könyvüket is. Nagyszénáson a közös rádió­hallgatás után a pajtások felvo­nulnak a község főutcáján, majd az ünnepélyes csapatgyűlésen a beszámoló után több pajtás kapja meg a nyomolvasó j el vényt jó munkája elismeréséül. Ketten megkapják a „Kiváló úttörő'’ ki­tüntetést. Az őrsök a hulladék- gyűjtésben végzett kiváló mun­kájukért kézi- és futball-labdát kapnak. A békéscsabai Vili. számú ál­talános iskola úttörőcsapatának lesz talán a megyében a legszebb ünnepsége. Jó munkájukért ez al­kalommal kapják meg a KISZ Központi Bizottság vörös selyem­zászlaját. A Központi Bizottság nevében Káldi Katalin, a Köz­ponti Bizottság titkára adja át a zászlót az úttörőknek. A gyermeknapon délután min­denütt műsoros ünnepségeket, ma­jálisokat rendeznek. A délutáni ünnepségek megszervezésében se­gítenek a nőtanácsok, a szülői munkaközösségek és a KlSZ-szer- vezetek. Orosházán, a Ságvári-U- getben majálist rendeznek, ahol a jobbnál jobb műsorszámok köz­ben a helyi határőrség zenekara is Közreműködik. Este csaknem mindenütt ün­nepi tábortűzzel és műsoros est­tel zárják a gyermeknapi és ju­bileumi ünnepségeket. Romlott a baleseti statisztika Mindennek megvan a maga mértékegysége. A baleseteknek is, amelyeket elsősorban napok­kal mérnek. Velük fejezik ki a statisztikában a termelésből ki­esett időt. De lehetne pénzben is mérni, hiszen a mulasztás azzal is jár. Ha az idei első negyedévi ada­tokat, számokat vizsgáljuk, könnyen rájöhetünk: még min­dig nincsen sok előrehaladás eb­ben a társadalmi problémában, és mint már annyiszor tettük, most sem árt ismételten felkel­teni a figyelmet a munkásvéde­lem iránt. A mostani negyedév­ben lényegesen több volt a bal­eset, ennek következtében a munkából kiesett napok száma is, mint a tavalyi és tavalyelőtti év hasonló időszakában. Két év alatt jelentősen nőtt a termelés. Ez jó. Az azonban már semmi esetre sem, hogy a balesetek is legtöbbször ugyanolyan ütemben szaparodtak, ahelyett, hogy csökkentek volna. Sokszor elhangzott különféle értekezleteken, hogy igenis le­hetne segíteni a bajon, de hát ahhoz ilyen és olyan beruházás kellene. Valószínű, hogy akad olyan üzem, ahol így van, indo­kolt lenne némi pénz is a mun­kásvédelem javításához. Általá­ban azonban mégsem a beruházá­sokon, a pénzen, hanem a különféle biztonsági előírások pontos megtartásán, a jobb és körültekintőbb gondoskodáson, a biztonságos munkakörülmények megteremtésén áll vagy bukik a munkásvédelem. Igen, mert gyakran hanyagságból, esetleg kényelemszeretetből azokat a védőeszközöket, felszereléseket sem használják a munkások, amelyek kéznél vannak. Sok­szor a figyelmeztetés is elmarad, csak akkor eszmélnek fel a mu­lasztásra, amikor már baleset történt. A statisztika szerint a több és súlyosabb baleset oka az, hogy az év első három hónapjá­ban bizony elhanyagolták a balesetelhárítást. Az egyes ipar­ágakban különösen szembetűnő a súlyosbodás tendenciája. Az építőiparban 1959. első negyed­évében egy balesetre átlag 14 munkanap-kiesés jutott, tavaly már 16, az idei első negyedév­ben pedig 29 nap! Nem rózsá- sabb a helyzet a közlekedési vál­lalatoknál sem, mert a hasonló időszakokat figyelembe véve 11 napos emelkedés tapasztalható. A termelés mellett tehát a munkásvédclemröl sem lehet megfeledkezni. Nem, meri a mu­lasztás nagyon megbosszulja ma­gát. Poílina Péter Saláth János hét éve tortó kálváriája Magabiztosan lépett be az ajtón, mint aki nagyon sokat járt már hivatalban. De az is lehet, hogy igazának tudata tette ilyen magabiz­tossá. — Nem tudom, jó helyen járok-e? A szerkesz­tőségbe küldtek, s én ide nyitottam be. Saláth János mezőmegyeri lakos vagyok. Egy évek óta húzódó ügyben szeretnék tanácsot kérni. Ez után a kis bevezető után kirajzolódott az. ami Saláth Jánost évek óta nyugtalanítja, ami miatt annyit kilincselt már hivatalból hivatalba, hogy talán senki más annyit. Nyugtalanságát két hold föld és a rajta levő tanya okozza. Bohus Jó- . nőstől vásárolta 1954-ben 20 000 forintért, miután az a községi tanácstól kért hivatalos papíron iga­zolta, hogy az eladó ingatlan a község belterüle­tén van. Ebben megnyugodva, ügyvédet is foga­dott, dr. Gönczi Miklós személyében az adás­vételi szerződés megírására, a tulajdonjog átíra­tására és egyéb hivatalos ügyek intézésére. A tu­lajdonjog bekebelezése azonban késett, egyre ké­sett, pedig Saláth János egyre sürgette ügyvédjét. Ö azonban mindig talált valami okot, ami miatt az átíratást nem lehet megejteni. 1954. novem­ber 18-án ezt írta Saláth Jánosnak: „A tulajdon­jog bekebelezése csak az illeték kifizetése után lehetséges.” Saláth János kifizette az illetéket. Egy hónappal később ezt a választ kapta Gönczi ügyvédtől: „A bekebelezés csak akkor lehetséges, ha az eladó is, a vevő is igazolja, hogy nincs adó­hátraléka.” írásban igazolták: egyikőjüknek sincs rendezetlen adó-, begyűjtési, tűzbiztosítási köte­lezettség-hátraléka. Gönczi legközelebbi levele 1957. május 10-én érkezett meg: „A Bohus-féle átírási ügyben eljártam Békésen. Remélem, sike­rül rövidesen rendbehozní a telekkönyvet.” Nem sikerült. 1958-ban Saláth János úgy határozott, hogy eladja a 2 hold földet, és há­zat vesz nevelt lányának Békéscsabán. Meggátolták ebben, mondván, hogy Bohus János, Békéscsaba, Zrinyi utca 18. szám alatti lakos a nevezett ta­nyás ingatlant még 1952-ben felajánlotta az ál­lamnak egy tulajdonát képező, külterületen levő 800 négyszögöles területtel együtt. Saláth János erre személyesen kereste fel ügy­védjét, Gönczi Miklóst, aki közölte, hogy az adás-vételi szerződés aláírása előtt ő nem nézte meg, hogy Bohus János nevére van-e telekköny­vezve az az ingatlan, amit eladásra felkínált. S ez még nem minden: A községi tanács felszólí­totta Saláth Jánost, hogy kössön haszonbérleti szerződést arra a földre, amit megvásárolt (!?), a megyei földrendező hivatalban pedig azzal vi­gasztalták meg, hogy 1954-ig visszamenőleg ki kell fizetnie a 2 hold és néhány száz négyszögöl haszonbérét. Lelietséjjcs, hogy Bohus János az ál­lamnak felajánlott földet és tanyát adott el? Ö azt állítja, hogy nem ajánlotta fel, a külterületen lévő 800 négyszögöl tagosítás útján került állami tulajdonba. Másoknak is betagosítottak ott a szomszédjában párszáz négyszögöl földjét, de' a belterületen lévő ingatlanuk tulajdonukban ma­radt. S ha ő 1952-ben felajánlotta volna a földjét és a tanyáját, akkor nem adott volna neki a he­lyi tanács 1953-ban engedélyt a tanyában levő szín és kukoricagóré elbontásához. De ha mégis fel­ajánlotta volna a földjét és tanyáját, ennek nyo­ma kellene legyen írásban, jegyzőkönyvben. Ilyen írást még eddig nem tudott felmutatni sem a községi tanács, sem a megyei földrendező hiva­tal Saláth Jánosnak. Ellenben azon a telekköny­vi számlán, amit ez év február 3-án adott ki Gaál Gézáné békési telekkönyvi előadó, az áll, hogy Bohus János 353-as számú telekkönyvi betétjé­ben csak a külterületen levő 800 négyszögöl föld helyrajzi száma van állami tulajdonnak feltün­tetve. Exek MÍán arra a megállapításra jut az ember, hogy az igazság valakiknek a korábbi ha­nyagsága mögött rekedt. Ki kellene szabadítsa sürgősen a földrendező hivatal, hogy ne húzódjon tovább ez a csaknem egy évtizedes homályos föld-ügy. Ha Bohus János valóban felajánlotta 1952-ben az ingatta. it, és két év múlva mégis el­adta, rá kell hárítani az anyagi és az erkölcsi fe­lelősséget. És egy kicsit Gönczi Miklós volt ügy­védre is, akinek kötelessége lett volna a telek­könyvi hivatalban megtudni, hogy kinek a tulaj­donát képező ingatlan adás-vételénél működik közre. Ha nem ajánlotta fel Bohus János az in­gatlant, akkor meg át kell írni Saláth János ne­vére hamarosan, hogy megnyugodjon annyi évig tartó kilincselés és nyugtalanság után. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom