Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-27 / 123. szám
4 N £ PÚJSÁG 1961. má jus 31, szombat Zászló- és úttörő-avatások, kultúrműsor és tábortűz a május 28-i gyermeknapi programban A nemzetközi gyermeknapot minden évben szebbnél szebb ünnepségek, műsoros délutánok és egyéb szórakozás teszi felejthetetlenné a gyermekeknek. Ebben az évben különösen jelentős a magyar gyermekek számára ez a nap. A nemzetközi gyermeknapon ünnepük az Úttörő Szövetség fennállásának 15. évfordulóját. Megyénkben május 28-án minden községben ünnepi csapatgyűléseket tartanak. A pajtások közösen hallgatják meg a rádiót, ahol a KISZ Központi Bizottság köszönti az úttörőket a jubileumi évforduló és a gyermeknap alkalmából. A csapatgyűléseken a vezetőség Jelentést tesz annak a 15 vállalásnak a teljesítéséről, amelyet az úttörők az évforduló alkalmából még a tanév elején tettek. Ünnepélyessé teszi a esapatgyűléseket az is, hogy ahol még nem tartották meg a kisdobos- és úttörő-, valamint a KlSZ-tagava- tást, ott ezen a napon tartják meg. Kétsopronyban zászlóavató ünnepséget is rendeznek. A bucsai általános iskola úttörői is zászlót avatnak május 28-án. Ök igen jó kapcsolatot tartanak a honvédséggel és tőlük kapnak ajándékul egy szép zászlót, amelyet jó munkájukkal ki is érdemeltek. Nagyszabású ünnepséget szerveznek a pusztaszentetornyai úttörők is. Az orosházi határőrség ajándékozza meg őket zászlóval, amit a gyermeknapon avatnak fel. A dévavá- nyai gyermekotthon úttörőinek a munkásőrség adott zászlót. Békésen az általános iskolák úttörőcsapatai, a békéscsabaihoz hasonlóan, együttesen tartják meg az úttörő-avatást a község főteKicsinyek öíött Tizenkét évvel ezelőtt létesült a mezőberényi tanács bölcsődéje. Akkor még csak húsz apróságnak tudtak kényelmes otthont biztosítani. Azóta bővült ez a szép intézmény, s ma már 40 kicsi gyermek érzi jól magát, szakképzett felügyelők vigyáznak rájuk. Az „üzem” reggel hat órakor kezdődik és este 6 óráig tart. A reggeli érkezés után valamennyit megiürösztik és szép, tiszta, vasalt, bölcsődei ruhába öltöztetik őket, s azután ki-ki a maga csoportjában játszik, alszik. A Katika és Marika egészséges, szép gyerekek. Sze- „nagyok”, a 3 évesek, ide- rétik a spenótot, a csokit, de a fürdés is jó do- jük többségét a tágas, tisz- log. Most éppen fürdéshez készülődnek A játék, a friss levegő jó étvágyra gerjeszti a„nagyokat”. Délután 4 órakor már éhesen ülik körül az asztalokat és várják, hogy a gondozó nénik felszolgálják a kakaót a ropogós kiflivel. ta udvaron töltik, a picikkel és a tipegősökkel külön-kü- lön foglalkoznak. A termekben sok különböző játék, a szobákban szőnyeg, a falakon szép szemléltető képek. Csak olyankor nincs fűtés, amikor a belső hőmérséklet meghaladja a 18 fokot. A szabadban homok játék, kisautó, hintaló. Mindenütt rend és tisztaság. Naponta orvos látogatja az apróságokat. A szülök nagyon elégedettek a gondozókkal, s a gyerekek fejlődésével. A község lakóinak csupán az a kérésük, hogy legalább még 10 férőhellyel bővítsék a bölcsődét. # A „lánc-lánc, eszterlánc” játék is a kedves szórakozások közé tartozik. S akkor sem fáradnak el, ha reggeltől estig ezt játsszák! rén. Ugyanekkor tesznek fogadalmat az általános iskolák nyolcadikosai, akiket már mint KISZ- tagokat üdvözölhetnek e nagy napon a pajtások. Az új KISZ-tagok az ünnepségen kapják meg KISZ- tagsági könyvüket is. Nagyszénáson a közös rádióhallgatás után a pajtások felvonulnak a község főutcáján, majd az ünnepélyes csapatgyűlésen a beszámoló után több pajtás kapja meg a nyomolvasó j el vényt jó munkája elismeréséül. Ketten megkapják a „Kiváló úttörő'’ kitüntetést. Az őrsök a hulladék- gyűjtésben végzett kiváló munkájukért kézi- és futball-labdát kapnak. A békéscsabai Vili. számú általános iskola úttörőcsapatának lesz talán a megyében a legszebb ünnepsége. Jó munkájukért ez alkalommal kapják meg a KISZ Központi Bizottság vörös selyemzászlaját. A Központi Bizottság nevében Káldi Katalin, a Központi Bizottság titkára adja át a zászlót az úttörőknek. A gyermeknapon délután mindenütt műsoros ünnepségeket, majálisokat rendeznek. A délutáni ünnepségek megszervezésében segítenek a nőtanácsok, a szülői munkaközösségek és a KlSZ-szer- vezetek. Orosházán, a Ságvári-U- getben majálist rendeznek, ahol a jobbnál jobb műsorszámok közben a helyi határőrség zenekara is Közreműködik. Este csaknem mindenütt ünnepi tábortűzzel és műsoros esttel zárják a gyermeknapi és jubileumi ünnepségeket. Romlott a baleseti statisztika Mindennek megvan a maga mértékegysége. A baleseteknek is, amelyeket elsősorban napokkal mérnek. Velük fejezik ki a statisztikában a termelésből kiesett időt. De lehetne pénzben is mérni, hiszen a mulasztás azzal is jár. Ha az idei első negyedévi adatokat, számokat vizsgáljuk, könnyen rájöhetünk: még mindig nincsen sok előrehaladás ebben a társadalmi problémában, és mint már annyiszor tettük, most sem árt ismételten felkelteni a figyelmet a munkásvédelem iránt. A mostani negyedévben lényegesen több volt a baleset, ennek következtében a munkából kiesett napok száma is, mint a tavalyi és tavalyelőtti év hasonló időszakában. Két év alatt jelentősen nőtt a termelés. Ez jó. Az azonban már semmi esetre sem, hogy a balesetek is legtöbbször ugyanolyan ütemben szaparodtak, ahelyett, hogy csökkentek volna. Sokszor elhangzott különféle értekezleteken, hogy igenis lehetne segíteni a bajon, de hát ahhoz ilyen és olyan beruházás kellene. Valószínű, hogy akad olyan üzem, ahol így van, indokolt lenne némi pénz is a munkásvédelem javításához. Általában azonban mégsem a beruházásokon, a pénzen, hanem a különféle biztonsági előírások pontos megtartásán, a jobb és körültekintőbb gondoskodáson, a biztonságos munkakörülmények megteremtésén áll vagy bukik a munkásvédelem. Igen, mert gyakran hanyagságból, esetleg kényelemszeretetből azokat a védőeszközöket, felszereléseket sem használják a munkások, amelyek kéznél vannak. Sokszor a figyelmeztetés is elmarad, csak akkor eszmélnek fel a mulasztásra, amikor már baleset történt. A statisztika szerint a több és súlyosabb baleset oka az, hogy az év első három hónapjában bizony elhanyagolták a balesetelhárítást. Az egyes iparágakban különösen szembetűnő a súlyosbodás tendenciája. Az építőiparban 1959. első negyedévében egy balesetre átlag 14 munkanap-kiesés jutott, tavaly már 16, az idei első negyedévben pedig 29 nap! Nem rózsá- sabb a helyzet a közlekedési vállalatoknál sem, mert a hasonló időszakokat figyelembe véve 11 napos emelkedés tapasztalható. A termelés mellett tehát a munkásvédclemröl sem lehet megfeledkezni. Nem, meri a mulasztás nagyon megbosszulja magát. Poílina Péter Saláth János hét éve tortó kálváriája Magabiztosan lépett be az ajtón, mint aki nagyon sokat járt már hivatalban. De az is lehet, hogy igazának tudata tette ilyen magabiztossá. — Nem tudom, jó helyen járok-e? A szerkesztőségbe küldtek, s én ide nyitottam be. Saláth János mezőmegyeri lakos vagyok. Egy évek óta húzódó ügyben szeretnék tanácsot kérni. Ez után a kis bevezető után kirajzolódott az. ami Saláth Jánost évek óta nyugtalanítja, ami miatt annyit kilincselt már hivatalból hivatalba, hogy talán senki más annyit. Nyugtalanságát két hold föld és a rajta levő tanya okozza. Bohus Jó- . nőstől vásárolta 1954-ben 20 000 forintért, miután az a községi tanácstól kért hivatalos papíron igazolta, hogy az eladó ingatlan a község belterületén van. Ebben megnyugodva, ügyvédet is fogadott, dr. Gönczi Miklós személyében az adásvételi szerződés megírására, a tulajdonjog átíratására és egyéb hivatalos ügyek intézésére. A tulajdonjog bekebelezése azonban késett, egyre késett, pedig Saláth János egyre sürgette ügyvédjét. Ö azonban mindig talált valami okot, ami miatt az átíratást nem lehet megejteni. 1954. november 18-án ezt írta Saláth Jánosnak: „A tulajdonjog bekebelezése csak az illeték kifizetése után lehetséges.” Saláth János kifizette az illetéket. Egy hónappal később ezt a választ kapta Gönczi ügyvédtől: „A bekebelezés csak akkor lehetséges, ha az eladó is, a vevő is igazolja, hogy nincs adóhátraléka.” írásban igazolták: egyikőjüknek sincs rendezetlen adó-, begyűjtési, tűzbiztosítási kötelezettség-hátraléka. Gönczi legközelebbi levele 1957. május 10-én érkezett meg: „A Bohus-féle átírási ügyben eljártam Békésen. Remélem, sikerül rövidesen rendbehozní a telekkönyvet.” Nem sikerült. 1958-ban Saláth János úgy határozott, hogy eladja a 2 hold földet, és házat vesz nevelt lányának Békéscsabán. Meggátolták ebben, mondván, hogy Bohus János, Békéscsaba, Zrinyi utca 18. szám alatti lakos a nevezett tanyás ingatlant még 1952-ben felajánlotta az államnak egy tulajdonát képező, külterületen levő 800 négyszögöles területtel együtt. Saláth János erre személyesen kereste fel ügyvédjét, Gönczi Miklóst, aki közölte, hogy az adás-vételi szerződés aláírása előtt ő nem nézte meg, hogy Bohus János nevére van-e telekkönyvezve az az ingatlan, amit eladásra felkínált. S ez még nem minden: A községi tanács felszólította Saláth Jánost, hogy kössön haszonbérleti szerződést arra a földre, amit megvásárolt (!?), a megyei földrendező hivatalban pedig azzal vigasztalták meg, hogy 1954-ig visszamenőleg ki kell fizetnie a 2 hold és néhány száz négyszögöl haszonbérét. Lelietséjjcs, hogy Bohus János az államnak felajánlott földet és tanyát adott el? Ö azt állítja, hogy nem ajánlotta fel, a külterületen lévő 800 négyszögöl tagosítás útján került állami tulajdonba. Másoknak is betagosítottak ott a szomszédjában párszáz négyszögöl földjét, de' a belterületen lévő ingatlanuk tulajdonukban maradt. S ha ő 1952-ben felajánlotta volna a földjét és a tanyáját, akkor nem adott volna neki a helyi tanács 1953-ban engedélyt a tanyában levő szín és kukoricagóré elbontásához. De ha mégis felajánlotta volna a földjét és tanyáját, ennek nyoma kellene legyen írásban, jegyzőkönyvben. Ilyen írást még eddig nem tudott felmutatni sem a községi tanács, sem a megyei földrendező hivatal Saláth Jánosnak. Ellenben azon a telekkönyvi számlán, amit ez év február 3-án adott ki Gaál Gézáné békési telekkönyvi előadó, az áll, hogy Bohus János 353-as számú telekkönyvi betétjében csak a külterületen levő 800 négyszögöl föld helyrajzi száma van állami tulajdonnak feltüntetve. Exek MÍán arra a megállapításra jut az ember, hogy az igazság valakiknek a korábbi hanyagsága mögött rekedt. Ki kellene szabadítsa sürgősen a földrendező hivatal, hogy ne húzódjon tovább ez a csaknem egy évtizedes homályos föld-ügy. Ha Bohus János valóban felajánlotta 1952-ben az ingatta. it, és két év múlva mégis eladta, rá kell hárítani az anyagi és az erkölcsi felelősséget. És egy kicsit Gönczi Miklós volt ügyvédre is, akinek kötelessége lett volna a telekkönyvi hivatalban megtudni, hogy kinek a tulajdonát képező ingatlan adás-vételénél működik közre. Ha nem ajánlotta fel Bohus János az ingatlant, akkor meg át kell írni Saláth János nevére hamarosan, hogy megnyugodjon annyi évig tartó kilincselés és nyugtalanság után. Kukk Imre
