Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-26 / 122. szám
1961. május 26., péntek UÉPÜJSAG 3 Az osztott csibenevelés módszereit tanulmányozták a termelőszövetkezeti vezetők a szabadkígyósi tangazdaságban A jó gazdálkodásáról, kiváló állattenyésztéséről híres szabadkígyósi tangazdaságba szerdán a gyulai járásból 35 termelőszövetkezeti elnök, mezőgazdász és állattenyésztő érkezett, hogy megismerkedjék a tangazdaságban jól bevált módszerekkel. Az eredményekről Timkó Béla igazgató > tájékoztatta a minden iránt érdeklődő termelőszövetkezeti vezetőket, akik az A szikfű—gyógyszer, valuta Gyula határában közel 5 ezer hold szikes terület van. Az idei csapadékos, kedvező idő hatására virágba borult ez a föld, ameddig a szem ellát. Virágzik a szikfű, gyógyiparunk egyik fontos alapanyaga. A felszabadulás előtti időben sok száz nyomorgó ember húzta kora hajnalban a fésűt, hogy pár fillér keresethez jusson, pedig a jövedelem nagyobb részét a kereskedő vágta zsebre. Ma a földművesszövetkezet jól megfizeti a szikfű begyűjtését. Mégis e gazdag termés gazdátlanul, betakarítatlanul virágzik el a földeken. Pedig a tsz-ekben — akik ma gazdái ezeknek a területeknek — találhatunk bőven állandó munkára be nem osztott idősebb vagy csökkent munkaképességű dolgozókat. Miért nem szervezték meg a tsz-vezetők a szikfűvirág betakarítását? Pénzhez jutna a tsz, valutához az ország. Elkészítették a Gépipari Tudományos Egyesület júniusi programját A Gépipari Tudományos Egyesület vidéki csoportjainak június havi programját a békéscsabai csoport adta ki. A békéscsabai csoport programjában különböző szakmai, műszaki filmvetítések, szaktechnikus-képző tanfolyam és forgácsoló szerszámok élezéséről szóló előadások szerepelnek. ólakban, istállókban és földeken győződtek meg a hallottak valódiságáról. Nagy feltűnést keltett a gépesített nagyüzemi baromfinevelés. A háromezer sárgamagyar törzsállomány tojását saját keltetőgépekbe rakják s a naposcsibék egy részét a környékbeli termelőszövetkezeteknek és háztáji gazdaságoknak adják, de hónapokon át több tízezret nevelnek fel a helyszínen is. Igen hasznosnak találták a vendégek az eladásra szánt csirkék battériás nevelését. Az emeletes ketrecekben nevelt csirkék, mivel szabadon nem járnak, a takarmány nagyobb százalékát hasznosítják és gyorsabban híznak. A tenyésztésre szánt csirkék úgynevezett osztott neveléssel nőnek jércévé. Háromhetes korukig őket is battériákban nevelik, így kis helyen sok csibe nőhet fel kevés elhullással, s ezután szabadba engedik, hogy edződjenek. A szabadkígyósi önetetéssel, önitatással felszerelt nagyüzemi baromfinevelési módot a gyulai járás több termelő- szövetkezetébe bevezetik. Naponta szállít karalábét, újbnrgonyát és zöldborsót az újktgyósí Aranykalász Tsz — Kétmillió forint bevételre számítanak kertészetből — Újkígyós termelőszövetkezeti községben — ahol egy évvel ezelőtt egyetlen közösségbe lépett a falu — alig négy hold föld jut egy-egy tagra. Az Aranykalász Tsz vezetői már a tervezésnél a belterjességre törekedtek, a sok munkaigényes, jól jövedelmező ipari növényre, zöldségfélére szerződtek. A télen mindenki maga választotta meg, hogy milyen munkaterületen kíván dolgozni, így szívvel-lélekkel szorgoskodnak a mezőn, az állattenyésztésben egyaránt. A jól szervezett munka a kertészetben máris jól érezteti hatását: hr ami r MI MASNAK LEHETNE találóan, ha nem bravúrnak nevezni azt a sikert, amelyet a Dévavá- nyai Téglagyár munkásai tavaly elértek. A Békés megyei Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés hét gyárának versenyében az élvonalba törtek. Egyben s másban még az évek óta legjobbakat is megelőzték. Sikerült, pedig sosem volt könnyű az elmaradók dolga. A dévaványaiaknál sem máról holnapra nőttek és gyarapodtak az eredmények. Esztendők alatt jutottak el a tavalyi magaslatig, amihez azonban rögtön azt is hozzá kell fűzni: nem tekintik plyan csúcsnak, amelynél már nincsen magasabb. A bravúrt a legcsalhatatlanab- bul a számok, a termelési adatok támasztják alá. A kiindulópont azonban semmiképpen sem lehet csak a múlt esztendő. Hosszabb, legalább három-négy éves időszak szükséges ahhoz, hogy a gyár tavalyi eredményei a maguk valóban imponáló nagyszerűségében megmutatkozzanak. 1957-ben arról volt még nevezetes ez a telep, hogy a Bánya ES-nél önköltségben az utolsó előtti, selejtben pedig az utolsó helyet tartotta. A selejt szinte katasztrofális méreteket öltött, a nyersáruknál 4, az égetésnél 4,3, a szállításnál pedig 4,7 százalék volt. A három munkafolyamatnál együttesen 12 %-ot tett ki. Aligha büszkélkedhettek vele a gyár munkásai. Egy évre rá még POLITECHNIKA A békéscsabai gimnázium diákjai egyre jobban megszeretik a politechnikai oktatást. Szívesen járnak el a foglalkozásokra, megszerették az üzemeket, a különböző munkahelyeket. Képünk a téglagyári javítóműhelyben készült. A műhely munkásai szívesen foglalkoznak a diákokkal, különösen az olyan fiúkkal, mint Oláh Pali, aki még az iskola szünetében is kérte, hogy a műhelyben tartózkodva ismerkedhessen a gépekkel. Pali már választott. Érettségi után lakatosnak megy. Képünkön Oláh Pali és oktatója. (Foto: Kocziszki László) mindig sok kívánnivaló volt a termelésben. A nyersgyártási tervet, amely 4 millió 450 ezer volt, nem teljesítették, több mint félmillió téglával lemaradtak. Az égetésnek — bár ez valamivel jobban sikerült — sem tudtak eleget tenni. A tervezett 3 millió 378 ezer tégla helyett csak mintegy 3 millió 150 ezret égettek, így ebben is csaknem 230 ezer tégla adóssággal zárták az évet. Ez volt a helyzet tehát 1958-ban. ILYEN LENTRŐL VÄGTAK hát neki a gyár munkásai, amikor elhatározták, hogy kilábalnak a bajokból. A jobb eredményért nap mint nap keményen megdolgoztak, s ha lassan is, de egyre előrébb jutottak. Megint csak a számok és az adatok azok, amelyek ezt a legjobban kifejezik. Tavaly már 6 millió 5 ezer nyerstéglát gyártottak, az 1958. évinek majdnem dupláját, valamint csaknem 5 és fél milliót égettek. Az önköltség is rendkívül kedvezően alakult, olyannyira, hogy az egyesülésen belül a legjobb volt. A se. lejt csökkentésében is az élre ve- rekedték magukat, hiszen a megengedett 3,6 százalékkal szemben mindössze 1,1 százalékot tett ki. Mindez természetesen a termelési értéket is kedvezően befolyásolta. A dévaványaiak, bár néhány százezer téglával kevesebbet gyártottak és égettek, mint a Békési Téglagyár munkásai, mégis mintegy 210 ezer forinttal magasabb termelési értéket értek el. Így természetes, hogy a nyereségrészesedésnél is az elsők között voltak. A gyo. maiakkal, elekjeikkel együtt a legjobbaknak kijáró 29 napi keresetnek megfelelő összeget kapták. Ez sem volt mindennapi bravúr, de megérdemelten jutottak hozzá. TERMÉSZETESEN ILYEN eredmények, ekkora haladás láttán önkéntelenül is kiváncsivá lesz az ember. A bravúr magyarázatát ke- j resi, kutatja azokat az erőket, ' amelyek kiragadták az üzemet a három-négy év előtti kátyúból. A sok apró mozaikból kerekedik ki az egész, mert képtelenség egy szóval a magyarázatot megadni. Busa Károly gyárvezető szerint jó munkások vannak az üzemben. Ebben nem is lehet kételkedni, hiszen a munkájukat tükröző számok megerősítik ezt az állítást. Ez azonban önmagában még kevés lett volna ahhoz, hogy addig jussanak, ameddig tavaly eljutottak. Segített ebben a gyár műszaki fejlesztésével, korszerűsítésével az egyesülés is. aztán az is, hogy az itteni vezetők és munkások sem várták ölbe tett kezekkel a jószerencsét. Az üzem pártszervezete — amely ugyan elég kis létszámú — jól kézben tartja a „gyeplőt”. A gyár vezetőjét rendszeresen beszámoltatja a termelés alakulásáról, így időben tudják, mit kell tenni, hol kell segíteni. Nyúzó Sándor párttitkár elmondta, hogy bár kevesen vannak, mégis igyekeztek helyesen elosztani a kommunistákat. Fontos ez? De menynyire, hiszen így képesek a párttagok is a legjobban segíteni egy- egy munkaterületen a szakszervezettel együtt. ERRE PEDIG LESZ alkalmuk az idén is, mert úgy vannak vele a dévaványaiak: igaz, szépek a tavalyi eredmények, de még szebbek lesznek, ha azokat az idén is megtartják. Ez az egyik tervük. Nem lesz könnyű teljesíteni, any- nyi bizonyos. Azt is elhatározták, hogy az idén legalább hét és fél millió nyerstéglát gyártanak, más- félmillióval többet, mint tavaly. Ezzel próbálják biztosítani a szükséges nyersárut a kemence jobb és gazdaságosabb kihasználásához. A termelés növelése azonban elég sok gonddal jár. Kevés a szárító szín. De ezen is segítettek a 400 ezer tégla befogadására alkalmas szabadszárító építésével. Nem pihennek meg hát a babérokon. Az idén is szeretnék megismételni a tavalyi bravúrt. P. P. nyolcvan holdas kertészetük egy részén csőkutas öntözéssel serkentik többtermésre a karalábét, paradicsomot, paprikát és egyéb zöldséget. A korai szabadföldi kertészetből nap mint nap vitamindús friss áruval megrakott teherautó gördül ki, külföldi és hazai piacokra szállítják a karalábét, újburgonyát, de hamarosan útnak indíthatják a paprikát, paradicsomot, karfiolt, káposztát is. Csupán korai karalábéból 160 ezret értékesítenek. A szorgalmasan dolgozó Aranykalász Tsz tagjai a gondosan ápolt kertészetből kétmillió forint bevételre számítanak. a ßurgonyakogär gyulai határban! Burgonyatermelőink zöme már ismeri a burgonya egyik legveszedelmesebb kártevőjét, a burgonyabogarat. Rendelkezések kötelezően írják elő a burgonyabogár elleni védekezést, mégis több termelő elhanyagolja ennek végrehajtását. A védekezésnek egyik legfontosabb módja az áttelelő bogarak összeszedése és megsemmisítése. Azokon a burgonyatáblákon, ahol előző évben is burgonyavetés volt, az elszaporodott kártevő áttelelő példánya megtalálható. A bogarak jelenléte arra enged következtetni, hogy a leveleken már megtalálható a narancssárga színű petecsomó, amelyet a bogarak össze- szedésével egy időben meg kell semmisíteni. A második és harmadik nemzedék ellen vegyszeres védekezést kell alkalmazni. 10 százalékos DDT-porozást vagy DDT-vel történő permetezést. jól gondozzák a csibéket a gyomai Zöld Mező Tsz-ben Több termelőszövetkezetben hangzott el olyan panasz, hogy a kivitt naposcsibék 15—20 százaléka is elhullt. A gyomai Zöld Mező Termelőszövetkezetben úgy látszik, párosult a jó elhelyezés a hozzáértéssel, mert a négy héttel ezelőtt kivitt 1600 naposcsibéből mindössze 20 darab pusztult el. ttldfvllAäridlC Vállalati beszerzők felelőssége Jogszabályok rendezik, hogy állami vállalatok milyen lel tételek mellett vásárolhatnak árut magánszemélyektől. Ennek ellenére annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a beszerzés szükséges-e, esetleg máshonnan kedvezőbben eszközölhető-e, továbbá, hogy a kért vételár megfelelő-e, rendszerint a beszerzéssel megbízott vállalati dolgozók mérlegelésétől és utánjárásának, piackutatásának, a beszerzési lehetőségek vizsgálatának az eredményétől függ. Egy figyelemre méltó, konkrét bírósági ügyben egy beszerző rendszeresen vásárolt gépeket, majd azokat kisiparosokkal kijavíttatta, és így kijavított állapotban különböző állami vállalatoknak adta el. Ezen alkalmakkor a vállalat részéről a beszerzéseket eszközlő dolgozóknak különböző összegű, ingyenes juttatásokat adott. Konkrét esetben a Legfelsőbb Bíróság azt az elvi jelentőségű álláspontját fejezte ki, hogy minden olyan esetben, amikor állami vállalattal folyamatosan üzleti összeköttetésben álló személy a vállalat részére történő eladásával kapcsolatban a vétel tekintetében diszponálásra jogosult részére ingyenes juttatást ad, a vesztegetés bűntettét meg kell állapítani. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nincs jelentősége annak, hogy a kérdéses vétel a vállalatok részére objektíve hasznos volt. E cselekménnyel kapcsolatban objektív hasznosságról nem lehet szó. éppen úgy, mint ahogy a beszerző vállalatok megvesztegetett dolgozóit illetően sem állapítható meg a gépek megvételével kapcsolatban az objektív hasznosság. Olyan esetben ugyanis, amikor a beszerzés korrupcióval, vesztegetéssel kapcsolatban történik, többnyire alig állapítható meg, hogy a vétel esetleg más úton eszközölhető beszerzésénél kedvezőbb volt-e. Nem kizárt az sem. hogy egy alkalommal ilyen célzattal adott ingyenes juttatás esetén is a vesztegetés alapos gyanúja miatt büntető eljárásra kerülhessen sor.
