Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-26 / 122. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. május 26,, péntek Füzesgyarmaii kezdeményezés jé falu, a vidék múltbeli kul­turális elmaradottságának jellemzésére a sok más ezernyi és ezernyi példa közül gyakran idé­zik Móricz Zsigmond egyik hód­mezővásárhelyi riportját, amely­ben az író vádló szomorúsággal állapítja meg: a nagy alföldi vá­rosban egy esztendő alatt egyetlen könyvet sem vásároltak a parasztok. S egy másik, 1933- ban megjelent írásban ezt vetette papírra: „Hogy milyen nehéz .do­log a népművelés, azt csak az tudja, aki maga is benne van. A nagy alföldi községek lakossága ott él a hatalmas közösségekben, él a maga csöndes életében, s nem tud semmit a távoli világok har­cairól ...” Attól a világtól, amelyet Móricz Zsigmond riportjaiban rajzolt meg, magasságos messzeségben vagyunk már. A népi hatalom szélesre tárta a művelődés kapuit a dolgozó emberek előtt. A párt művelődéspolitikáját megvalósít­va, ma már széleskörű lehetőségek állnak a város és falu népe előtt a művelődéshez; e lehetőségek jelentős anyagi és messzemenő erkölcsi segítségen alapulnak. S azok a változások, amelyek a fal­vakban — éppen az elmúlt közeli évek, hónapok során — végbe­mentek, felvezetik az új úton já­ró dolgozó parasztságot is a kul­túra még magasabb csúcsaira. Azt mondtuk mindig és ma is mondjuk, mert igaz: csak a közös összefogás hozza meg a könnyebb, szebb, gazdagabb életet — s csak ennek alapzatán nyílhat ki min­den pompájában a kultúra virága a falvak népének. A párt művelődéspolitikai irányelveit megválósítva a Békés megyei Füzesgyarmat ter­melőszövetkezeti községben he­lyes és országos jelentőségű kez­deményezés született. A község művelődési otthonát a termelőszö­vetkezetek vették át. — új gazdái lettek a füzesgyarmati művelődé­si otthonnak. A község kulturális Május 30-án, a könyvhét al­kalmával író-olvasó találkozót rendeznek Sarkadon, a járási könyvtár és az Irodalmi Szín­pad közös rendezésében. Ez al­kalomra meghívták Csoóri Sán­dor fővárosi költőt, így Sarkad irodalomkedvelői személyesen " >' " ■— életében ezzé! a megvalósult el­határozással valósággal új fejezet kezdődött. A nyolcezer lakosú község termelőszövetkezeteinek minden egyes tagja ezután még inkább magáénak érzi és tudja a művelődési otthont, méginkább második lakhelyének ismeri el, hiszen munkája, tevékenysége az egész falu igényeinek kielégí­tését szolgálja. A füzesgyarmati termelőszövet­kezeti kezdeményezés szilárd ala­pokon nyugszik. Az elmúlt év őszén a községi művelődési ott­hon a szokásos — országosan ki­alakult — módon működött. Az évi állami támogatás összege mintegy ötezer forintot tett ki, élén tiszteletdíjas igazgató állt. Az évi költségvetés összege — az állami támogatást és a helyi for­rásokból származó összegeket is beleértve — 16 000 forintot tett ki. Most mi a helyzet? A múlt év őszétől kezdve — mi­után az állami felügyelet jogának érvénybenmaradásával, a község termelőszövetkezetei átvették a művelődési otthont — a költség- vetés lényegesen magasabb szá­mokat mutat. Az otthon anyagi támogatása 5000 forintról nyolc­vanhétezerre szaporodott —, te­hát több, mint tizenhétszeresére nőtt. Ebből az összegből 80 000 forintot a termelőszövetkezetek biztosítanak a szociális-kulturális alapból. Hétezer forintot a közsé­gi tanács biztosít. Az évi költség- vetés végösszege pedig a múlt évi 16 000 forinttal szemben, előrelát­hatólag 160 000 forintot mutat majd. A termelőszövetkezet vezetői és a megalakult népművelési tanács — amikor a művelődési otthon to­vábbi sorsáról döntöttek — úgy határozott, hogy élére oly mi füg­getlenített igazgatót állítanak, akinek legalább főiskolai végzett­sége van. A művelődési otthon igazgatójának évenként be kell számolnia a tanácsülés előtt és az összevont tsz-gyűléseknek az el­ismerkedhetnek meg a neves költővel. A találkozón elbeszél­getnek a mai magyar irodalom­ról, majd az Irodalmi Színpad tagjai műsort adnak Csoóri Sándor verseiből. A költő két verseskötetét a helyszínen de­dikálja. végzett munkáról. Valamennyi tsz : vállalta, hogy részt vesz a műve- • lődési tanács tevékenységében és ! mindent megtesznek az otthon tá- ■ mogatása érdekében. Az igazgatót ■ Jámbor Gyuláné, főiskolát végzett * pedagógus személyében meg is * találták, aki lelkesedéssel fogott ; munkához, vállalván az új hely- ; zetből adódó megnövekedett fel- £ adatokat. • V/ alóban új helyzetről van szó, : hiszen az eddig — úgymond i — termelőszövetkezetenként szét- : szórt kulturális tevékenységet : centralizálni kellett és kell a mű- jj velődési otthonban. A kezdeti • eredmények biztatóak. A művelő- j dési otthonban igen nagy látoga- • tottság mellett előadássorozat kéz- • dődött világnézeti, természettudo- ■ mányi, művészeti és pedagógiai ■ kérdésekről. Jól működik a meg- ; szervezett gazdaasszony-szakkör ■ és fotoszakkör is. A fotoszakkör ■ felszerelését tagjai vásárolták : meg. S aminek annak idején Fű- : zesgyarmaton csak hírét hallót- : ták; a vívásnak ma már hódo- J lói is vannak a művelődési ott- i honban. Most szerveződnek a kü- j lönböző művészeti öntevékeny • csoportok, a színjátszók már be is ■ mutatkoztak. ■ A változás óta valóban kézzel ■ foghatóan megpezsdült a kulturá- • lis élet Füzesgyarmaton. A mű- ; velődési otthon rendezvényei most ; már még inkább látogatottak, ■ egy-egy hónapban — átlagosan — : ezerkétszázan fordulnak meg az : otthon előadótermében. Az új : alapokra fektetett kulturális tévé- : kenység azonban nemcsak a köz- : ség lakosságára hat pozitív előjel- • lel, hanem utánanyúl azoknak a fiataloknak is, akik a távoli vagy közeli múltban elhagyták a köz­séget. Egyetlen példát csupán: az elmúlt esztendőben 27 fiatal ment el a községből a városokba — s távozásuknak oka nem csupán az volt, hogy vonzódnak az üzemek­hez, hanem az is, hogy a város feltétlenül magasabb kultúrát képviselt számukra. Ebből a 27 fiatalból az idei esztendőben — pedig még csak néhány hónap múlt el 1961-ből — húsz már visz- szatért, s nemcsak azért mert visszavonzotta őket az új úton já­ró falu egyre szélesedő, egyre ma­gasodó gazdasági perspektívája, hanem azért is, mert előttük is nyilvánvalóvá vált: ezen a széle­sedő és magasodó gazdasági per­spektíván a kulturális felemelke­dés is gazdag fénnyel tükröződik. Már most is, és a jövőben még inkább. A fémbeöntött Egy traktor áll előttem. Oj, most készült el. Még a festék is frissen csillog rajta. A közismert RS—09-es univerzális eszközhor­dozó erőgép. Olyan, mint sok­sok társa, ameVy a határt járja, segítve a szövetkezeti gazdák­nak. Olyan... de mégsem olyan. Ez a traktor olyan kicsi, hogy elfér egy kisebb íróasztalon. Az ere­detinek csak az ötödrésze, ötszö­rösen, de tökéletes arányosan ki­sebbített mása. Miniatűr traktor, működő modell. Modell? Ez több mint modell. Ez komoly erőgép, amelyet közel háromezer óra alatt állítottak össze a gyulai Iparitanuló Inté­zet fiataljai, a Jurij Gagarin szakkör tagjai: Orbán József, Szokoly Ottó, Sebestyén István ipari tanulók, mesterük, Ferenczi István vezetésével. Nézegetem a kis gépet és meg­néztem a nagyot is. Tökéletesen ugyanaz. Még a kerekek gumi­köpenye — amelyeket ök öntöt­tek ki —, futófelületének apró récéi is ugyanolyanok. Parányi csavarok, műszertábla (mind működő), a sebességváltó, a gáz­pedál. Egyiket sem díszként he­lyezték rá, mindnek ugyanaz a rendeltetése és ugyanúgy műkö­dik, mint az eredeti erőgépen. Megszámoltam a parányi csa­munkaszeretet vart, láncszemeket, amelyek egy csaphoz kapcsolódnak, még szám szerint is ugyanannyi volt. Csodálkozva nézegettem a pa­rányi gépet — amelyet másnap az országos iparitanuló-kiállítás- ra szállítottak el, amelyet a Bu­dapesti Ipari Vásáron is ki fog­nak állítani, és amelyhez hason­lóval ritkán találkozik az em­ber. Az árát, értékét nem is le­hetne felbecsülni, (az intézet ve­zetői ötvenezer forintot emle­gettek) — hisz ez nemcsak fém, ez nemcsak munka; ez az áldo­zatkészség, a munka, a hivatás­szeretet, az alkotási vágy igazi szobra. Többet ér, nagyobb az értéke az eredetinél, mert ennek nincs párja. Alkotói sok-sok szabadnapot, sok álmatlan estét töltöttek mellette, tervezgetve, dolgozva, míg az ezer órákból egy ilyen gépcsodát összehozott a „vasas szív”, mert ezek a fiatalok a szí­vüket is beleépítették. Ott állnak körülötte féltőn, nem tudnak el­szakadni tőle. Az arcukon látszik a fájda­lom, amint nézik a becsomagolt gépet, nézik, mert útnak indul, hogy mások is megcsodálják, mert az ez, csoda, amit a mun­kaszeretet alkotott. Kollárik János A halálhajó Nyugatnémet film Csoóri Sándor költi) Sarkadra látogat a könyvhét alkalmából Országos néprajzi vándorgyűlés Gyulán Philip Gale amerikai tengerésztől egy éjszakai kiruccanása so­rán Antwerpenben ellopják a tengerészigazolványát és papírjait, hajója pedig idő előtt kifut a kikötőből. Vissza szeretne jutni hazá­jába, de iratok nélkül egyetlen hajón sem alkalmazzák. Az ame­rikai konzul se segít rajta, mert a fiatal matróz nem tudja bizonyí­tani, hogy ö valóban Philip Gale. Sok viszontagság után végre ál­láshoz jut, a Yorikke nevű gőzösön alkalmazzák. így kezdődik ez az izgalmas film, melyet a békéscsabai Brigád filmszínház mutat be. KISZ-esküvő Békésen A Magyar Néprajzi Társaság annak emlékére, hogy 1921-ben, ezelőtt negyven évvel városunk­ban tartotta első vándorgyűlését, június 1—3-án országos vándor- gyűlést rendez Gyulán. A változatos, gazdag műsorú vándorgyűlésre az egész országból 120 tudós, kutató érkezik a város­ba. Itt lesz mindhárom egyete­münk néprajzi tanszéke. Az ön­kéntes gyűjtőket is számosán kép­viselik. Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke június 1-én, csütörtökön 9 órakor nyitja meg a vándorgyűlést, ame­lyet a megyei tanács nevében Nagy Ferenc fog üdvözölni. Ez­után Bodrogi Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum—Néprajzi Mú­zeum főigazgatója tart előadást, „Az országos múzeumok és a vi­déki múzeumok viszonyáról”. A neves óceán-kutató előadását Vin- eze István kandidátus, a Magyar Nemzeti Múzeum—Néprajzi Mú­zeum tudományos titkárának elő­adása követi „Az ötéves és a táv­lati tudományos tervről”. Délután fél négykor Dankó Imre múzeum­igazgató tart előadást „Gyula és környéke néprajzi kutatásának feladatairól”. Ezután Vargha László műegyetemi docens fog vetítettképes előadást tartani „Változásvizsgálatok a tiszántúli népi építkezés területén” címmel. Másnap, június 2-án (pénteken) 9 órai kezdettel „A magyarországi nemzetiségek néprajzi kutatásá­ról” több előadás hangzik el, az erre legilletékesebb szakemberek részéről. Előadást tartanak: L. Kovács Agnes, Vujicsics D. Szto- ján, Vajkai Aurél, Manga János. Délután Dankó Imre vezetésével város- és várnézésre indulnak a vándorgyűlés résztvevői. Este 7 órai kezdettel pedig az Erkel Fe­renc művelődési otthonban műso­ros est lesz, amelyen fellép a III. számú általános iskola énekkara, a dobozi citerazenekar, a városi ének- és zenekar, továbbá a ro­mán iskolák népi együttese, az eleki román és német népi együttes, a Gyula városi népi együttes, a battonyai délszláv népi együttes és a békéscsabai szlovák népi együttes. A színes, művészi műsort balladaszavalatok és szóló énekszámok egészítik ki. A harmadik nap az önkéntes gyűjtők napja lesz. Kilenc órai kezdettel széleskörű ankétot ren­deznek, amelyet Morvay Péter vi­taindító előadása vezet be. A vi­tát Dömötör - Sándor, a Népműve­lési Intézet osztályvezetője, neves néprajzkutató vezeti. Az ankéton részt vesznek az ország felsőfokú tanítóképző intézetei magyar tan­székének vezetői is. Az ankét alatt a kutatók érdeklődési körüknek megfelelően Doboz, Sarkad és Gyulavári községekbe tesznek ki­rándulást. Majd szombat délután ünnepélyesen befejeződik a ván­dorgyűlés. Dankó Imre múzeumigazgató Esik az eső, az emberek azon­ban csak úgy tódulnak a községi tanács díszterme felé. Hiszen itt olyan dolog történik, amilyent nem mindennap lát az ember. KISZ-esküvő lesz, ahol kommu­nista szülők kommunista gyerme­kei kötnek házasságot. Az egyen­ruhás úttörők és a Kosárüzem if­júgárdistái — mint élő virágok minden egyes lépcsőfokon — ün­nepélyes arccal várják az ifjú párt. „Jönnek már” — hangzik az egyik „felderítői szolgálatot” tel­jesítő úttörő ajkáról. Komoly, meghatódott arccal jelennek meg I a lépcsőfeljárat előtt az ünnepel­tek. A nagyteremben ünnepélyes csend honol, pedig talán egy gom­bostűt sem lehetne leejteni, any­ut -.in vannak. Még egy pár perc, és az anyakönyvvezető elmondja a formaságokat, megtörténik a gyűrű csere, Jobb Andrást és Hor­váth Katalint házastársaknak nyivánítja. Nagy Imre ünnepi beszédében köszöntötte az ifjú házasokat Aztán jön a gratuláci­ók özöne. Papp Imre, Békés

Next

/
Oldalképek
Tartalom