Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

I NÉPÚJSÁG 1961. május 21„ vasárnap Propagandamunkánk segítse fokban a szocialista építés feladatainak megvalósítását Ä Békés megyei Pártbizottság agitációs és propaganda osztálya kibővített értekezleten vitatta meg a Politikai Bizottság határo­zata alapján az elmúlt oktatási év tapasztalatait. E tapasztalatok mérlegelése után a Politikai Bi­zottság határozata szellemében megjelölte a következő oktatási évad feladatait. Az értekezleten Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. pröp. osztály vezetője tartott tájékoztatót. Az elmúlt év során igen meg­nőtt a tömegek érdeklődése a po­litikai, valamint az ideológiai kér­dések iránt — mondotta többek között Frank elvtárs. Ez a tény azt a követelményt állítja elénk, hogy még több gonddal, még nagyobb alapossággal és felelősséggel fog­lalkozzunk a politikai és ideoló­giai oktatás szervezésével. A múlt évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártoktatás szer­vezeti formái tovább fejlődtek és ez megfelel a növekvő követelmé­nyeknek. E fejlődést mutatja az is, hogy nőtt a pártoktatásban részt vevők száma. Megyénkben 643 tanfolyamon a párttagságnak mintegy 40 százaléka vett részt a szervezett oktatásban. 100 propa­ganda-előadás 3103 hallgató rész­vételével zajlott le. Igen népsze­rűekké váltak a téli tanfolyamok. 52 ilyen téli tanfolyam indult be, melyen 6 ezer hallgató vett részt. Ez sokat nyújtott a termelőszövet­kezeti tagság szocialista tudatá­nak formálásában is. Jónak mondható a szervezett oktatásban résztvevők társadalmi összetétele. A hallgatók 31,2 százaléka mun­kás, 30,3 százaléka tsz-tag, 6.2 szá­zaléka értelmiségi volt. A nők aránya azonban ezen a területen is elmaradt a lehetőségtől, mert a hallgatóknak mindössze 18,3 százaléka volt nő. A múlt oktatá­si évben a hallgatóknak 27,9 szá­zalékát tették ki a pártonkívüliek,_ de az érdeklődést figyelembe vé­ve a következő évben még többet — különösen tsz-tagokat — lehet a pártoktatásba szervezni. Majd a különböző tanfolyamo­kon tanuló elvtársak megbecsülé­séről beszélt Frank elvtárs. Hangsúlyozta: ' különös gonddal kell foglalkozni azzal, hogy ne mindig ugyanazon az oktatási for­mán vegyenek részt egyes hallga­tók. Arra kell törekedni, hogy min­dig többet és többet sajátítsanak el elvtársaink a marxizmus-leni- niflrnus tanításaiból. Ezután a kü­lönböző oktatási típusok népsze­rűségéről beszélt. A Politikai Bi­zottság határozata is azt a tapaszta­latot szűrte le, hogy a kevésbé kö­tött formákat kedvelik a hallga­tók. Ezt a megyei tapasztalatok is bizonyítják. Megemlítette, hogy például az időszerű kérdések tanfolyamán több mint 6 ezren vettek részt. De kedvelik az újsze­rű előadások tartását is, példá­ul az élménybeszámolókat, a kon­zultációkat, a kérdés és felelet, s más kötetlenebb formáit is az ok­tatásnak. Megállapítható ugyan­akkor, hogy a marxizmus első évfolyama túlzott létszáma és te­matikája miatt nem felel meg a követelményeknek. A szakosított tanfolyamok is túlzott követelmé­nyeket állítottak fel. Ezért a kö­vetkező évben egyéves filozófiai és politikai gazdaságtani tanfo­lyamokat is beindítunk. Az esti egyetemek alkalmasak arra, hogy az egyéves pártiskola színvonalán tanítsák a hallgató­kat. Ezért sem lenne helyes — mint ahogyan erre néhány javas­lat elhangzott — felhígítani és járásokban is megszervezni az esti egyetemeket. Beváltak a tsz-tit- károk számára szervezett egyéves szakmai ideológiai iskolák is. Az egészséges fejlődés ellenére több tényező gátolta a propagan­damunka még nagyobb eredmé­nyességét. Ezek nemcsak abból adódtak, hogy különösen az ala­csonyabb oktatási formákban túl­ságosan magas színvonalú tan­könyveket adtak ki, hanem abból is, hogy túlzsúfoltak voltak a tan­anyagok. Hiányos volt a propa­gandisták felkészültsége is, mely szintén akadályozta a színvonal emelését. — Frank elvtárs ezzel kapcsolatban egy kimutatást is­mertetett, mely a propagandis­ták általános és marxista művelt­ségének helyzetét érzékeltette. Eszerint a propagandisták több mint 43 százalékának egyáltalán nincs pártiskolája. és sokan ru­tinból, az 5—10 évvel ezelőtt ta­nult -régi vázlatból vezették le a foglalkozásokat. Ugyancsak hely­telen gyakorlat volt, hogy egyes propagandisták ugyanolyan szintű felkészültséget követeltek a hall­gatóktól, amilyennel ők rendelkez­nek. De csökkentette az oktatás színvonalát az is. hogy a kiválo­gatásoktól nem érvényesült meg­felelően a fokozatosság. Sok elv­társ, aki korábban alacsonyabb fo­kú oktatási formában vett részt, nem tudta módszeresen tanulni a marxizmust a magasabb szintű tanfolyamokon. Ezért a Politikai Bizottság a következő évben már beiktat olyan okfatási formát, amely áthidalja majd ezeket a ne­hézségeket. Az elmúlt oktatási év tapaszta­latai közé tartozik többek között, hogy gyenge volt a propaganda- munka koordinálása. Ennek olyan káros következményei lettek, hogy egy-egy szerv által végzett propa­ganda-tevékenység gyakran a pártszervek ismereté nélkül folyt, azok tematikája, ariyaga sokszor nem felelt meg a marxista okta­tásnak. Ezekből a tapasztalatokból kö­vetkeznek feladataink az 1961/62- es oktatási évben — mondotta a továbbiakban Frank elvtárs. — A pártpropaganda alapjául a jövő­ben is a VII. pártkongresszus ha­tározatai, az 1957—60-as moszk­vai nyilatkozatok, valamint a XXI., majd a XXII. kongresszus tanításai szolgálnak. Mit jelölt meg a VII. pártkongresszus? Fel­adatul tűzte ki a szocializmus alapjainak lerakását, a szocialista építés meggyorsítását. Mi szükséges ehhez? Az. hogy a politikai hata­lom szilárdan a munkásosztály kezében legyen, hogy uralkodóvá váljanak a szocialista termelési viszonyok; hogy mind magasabb szintre emeljük a termelést; s hogy minél többet tegyünk a dol­gozók szocialista tudatformálásá­ért. Az első két feladat megoldódott ugyan, de a munkásosztály poli­tikai hatalmát és a szocialista ter­melési viszonyokat is tovább kell erősíteni. A termelés szakadatlan növelésének elősegítésében, az emberek szocialista tudatának ki­alakításában fontos szerep hárul propagandánkra. Ebből követke­zik; hogy oktatásunkban szoro­sabbá kell tennünk az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Jobban kell segíteni a termelési feladatok megoldását, mely az életszínvonal állandó emelésének elengedhetet­len feltétele. A mezőgazdasági ter­melés fellendítését segíteni kell a nagyüzemi szervezés, a jövede­lem-elosztás ismertetésével, az át­meneti intézkedések jelentőségé­nek tudatosításával, a jó termelési módszerek, eljárások tapasztala­tainak terjesztésével. Különösen fontos ez azért is. mert ki kell elé­gíteni az egyre növekvő élelmi­szerfogyasztási igényeket, s az ipar nyersanyag-szükségletét. Az iparban hasonlóak a propa­ganda feladatai: tudatosítani, hogy a nemzeti jövedelem növelése a termelés növelésével érhető el, a termelés növelésének kétharmadát pedig a termelékenységnek kell adnia. Ezért a takarékosságra, az újítások bevezetésére, új mozgal­mak népszerűsítésére kell irányí­tania- a propagandistáknak is az oktatásban részt vevő ipari mun­kások figyelmét. Tehát oktatási munkánk ezen a területen is a konkrét gyakorlati feladatok meg­oldását kell, hogy' elősegítse. Propaganda-munklánknak terme­léssel* együtt nagy gondot kell for­dítania a burzsoá és maradi né­zetek elleni harcra, az egységes paraszti osztály kialakítására. Kulcskérdés ma mezőgazdasá­gunkban, hogy. milyen gyorsan tudjuk egységbe kovácsolni a szö­vetkezeti parasztokat, ezért azt a tudatot kell elültetnünk tudatuk­ba,1 hogy nem az a fontos ma már: ki honnan jött, hanem ki hogyan dolgozik, ki hogyan erősíti a kö­zös vagyont. Frank elvtárs ezután foglalko­zott az osztály-szerkezetben be­állott változással és ebből adódó­an elemezte az osztályharc prob­lémáit. Hangsúlyozta, hogy a szo­cialista építés jelenleg is osztály­harc közepette megy végbe. Majd a burzsoá ideológia elleni harc szükségességéről szólt. A továb­biakban a jövő évi oktatás szer­vezett kereteiről beszélt. Nagy súlyt kell helyezni a kötetlenebb formák szervezésére s a lehetősé­gekhez mérten minél több pár- tonkívüli dolgozót, nőt, elsősorban tsz-tagot kívánatos bevonni a szer­vezett. oktatásba — mondotta, majd befejezésül javasolta, hogy a propagandamunka koordinálása érdekében járási szinten is hoz-, zanak létre propagandabizottsá­gokat. s csak ott szervezzenek ok­tatást. ahol pártpropagandistá van. Külön kiemelte a propagandisták­kal való foglalkozás szükségessé­gét. azt, hogy rendszeres tájékoz­tatást kell adni számukra a napi kérdésekről, gondoskodni kell róla. hogy, termelőszövetkezetbe a legjobb propagandisták kerülje­nek. Liszt-- és Bartók-kiállítás nyílt- meg Prágában Prága (MTI) A prágai Művészházban a zenei fesztivál hangversenyei­nek színhelyén pénteken délután Liszt- és Bartók-kiállítás rfyílt meg a két nagy zeneszerző jubileuma alkalmából. A kiállítás ünnepi megnyitásán dr. Frantisek Kahuda iskola- és kultúr- ügyi miniszter és Benke Valéria művelődésügyi miniszter mon­dott beszédét. (MTI) A Szovjet Tudományos Akadémia közgyűlése az ember űrrepülésének problémáival foglalkozik Moszkva (TASZSZ) A Szovjet Tudományos Akadé­mia közgyűlésének péntek esti ülésén három előadás hangzott el az ember űrrepülésének problé­máiról. Az első előadó, egyben az ülés megnyitója, Msztyiszlav Kel- dis akadémikus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia új elnöke volt. Jurij Gagarin repülőútjával — mondotta — megnyílt a „szuper- sebességű” közlekedési eszközök korszaka. Ez a repülőút bebizonyí. tóttá az ember által lakható szput- nyikok és bolygóközi állomások megalkotásának lehetőségét. Anatolij Blagonravov akadé­mikus előadásában az űrrepülés technikai problémáit ismertette. A szovjet rakétatechnika fejlettségé­nek fhegítéléséhez közölte, hogy annak a rakétarendszernek össze­sített teljesítménye, amellyel pá­lyájára vitték a „Vosztok'-ot, több millió lóerőt tett ki. A harmadik előadásban az űr­repülés élettani vonatkozásait fog­lalta össze Norajr Szdszakjan akadémikus. Szászak j an akadé­mikus előadásában felvetette az űrrepülés örökléstani hatásainak kérdését is. (MTI) NéPú)» Már Eitdrődön is több az olvasó Az endrődi olvasó-toborzás a Népújság-napok egy mozgalmas és eredményekben gazdag szaka­szának volt a befejező állomása. Május 19-vel ugyanis a gyomai já­rásban végétért az a szervező munka, melyben a pártbizottsá­gok és pártszervezetek hívó sza­vára a párt- és tömegszervezeti aktívák serege járta a járás köz­ségeiben lévő üzemeket, intézmé­nyeket, termelőszövetkezeteket, hogy elbeszélgessenek a sajtó je­lentőségéről, a Népújság rendsze­res olvasásának nélkülözhetetlen­ségéről. A párttitkárok általában a feladat súlyának megfelelően szervezték, segítették, irányítot­ták az aktívák tevékenységét. Ilyen értelemben különösen jól működött közre Csaba János elv- társ, Dévaványa községi párttit­kára és Megyeri Sándor elvtárs, a gyomai községi párttitkár. Far­kas Sándor elvtárs, a gyomai já­rási .pártbizottság ágit. prop. fe­lelőse minden község Népújság­napján megjelent és fáradhatatlan segítő, tanácsadó tevékenységének nem kis szerepe volt abban, hogy az aktívák oly eredményesen mű­ködtek, s a gyomai járásban a Népújság olvasóinak a száma megkétszereződött. Pontosan 106,7 százalékkal növekedett a járás­ban a lapot olvasók tábora. Magában Endrőd községben -— annak ellenére, hogy a község ve­zetői Gyomén, járási értekezleten vettek részt és így a sajtó-agi­táció irányítását nem vehették kézbe, 71 olvasóval gyarapodott a Népújság barátainak száma. Di­csérendő eredményt ért el e te­kintetben az Endrődi Vegyesipari Ktsz részéről Gellai Imre, aki egy­maga 12 olvasóval gyarapította a Népújság híveinek seregét, Ku- lich István a tanácsnál 13 dolgo­zót győzött meg a párt megyei lapja rendszeres olvasásának a hasznosságáról. A földművesszö­vetkezetben Uhrin Imréné és Dá­vid Mátyás ért el említésre méltó sikert, a postahivatal vezetője, Czihat Károly, a dolgozói közül 8 Népújság-élőfizetőre tett szert. Kardosliúton Az orosházi járás községei közül a legtöbb újságot és napilapot Kardoskúton olvassák. A község­ben mindössze 60 olyan család volt eddig, ahol nem fizettek eH> semmilyen újságra vagy folyó­iratra. A május 19-én megtartott Népújság-nap után ez a szám is csökkent, mert újabb családok fi­zettek elő a Népújságra. A Népúj­ság előfizetőinek száma ezzel csak. nem százra növekedett. Az elő­fizető-gyűjtők közül különösen jól dolgozott Tóth Árpádné, a földművesszövetkezet főkönyvelő­je, aki 8 új előfizetőt szerzett a Népújságnak. Jól dolgozott Májer János, a Kossuth Tsz tagja, aki öt előfizetőt, Monostori Lajos és Tóth Antal, a Rákóczi Tsz tag jai pedig 4—4 előfizetőt gyűjtöttek. (24.) Egyre gyorsabban teltek a fé­nyesség és a sötétség órái. Tudo­mányos megfigyeléseink megx’it- kultak, Dox Ten az indulás legal­kalmasabb időpontjáról cserélte ki elgondolásait Horx Lenddel, aki már az Endroxlán 245 visszatérő pálya-vonalát is kidolgozta. Bárcsak elindultunk volna, vissza, a mi hazánkba, a Tixonra! Terveinket azonban áthúzta egy olyan esemény, melyet Dox Ten fontosnak tartott Ábrahám szol­gái a Siddim-völgyébe, Szodoma városába indultak Lóthoz, Ábra­hám atyjafiához. Rakétánk körül éjszakáról éjszakára felcsaptak az áldozati oltárok lángjai, és 1 állati halálhörgés. könyörgő üvöltés szállt az ég felé, Elohim angyalait kérve, hogy járuljanak ők is Szo­domába, Lót házához, és vinnék el oda Elohim szavát... ...A karaván elindult. Szodoma. 30 kodenre feküdt Ábrahám lakó­helyétől, szamárháton mégis hosz- szú és nehéz volt az út. Hárman keltünk útra: Dox Ten, Oren Xin és én, Xindon Tor. Ábrahám 115 rabszolgája kísért bennünket, Já- öál, Nákhor, Lehabim és Dédán vezették a karavánt, áz asszonyok pedig a szamarak kötőfékjét von­ták maguk után, verejtékben für­detve arcukat a tűző napon. Cilia Oren Xin szamarának kö­telét vonszolta, és minden asszony arcán, Cilia szemében is földöntú­li boldogság tündökölt. Mennyire sajnáltuk őket! Oren Xin nem tudta sokáig nézni a rogyadozó leány kínlódá­sát, leszállt a szamárról, és Cillát ültette rá. A rabszolgák felmorajlottak. Karjaikat az él felé dobálták, és — mint mindig — Elohim nevét kiáltozták. Cilia először elfehére- dett, mint a tiszta hó, aztán keser-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom