Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-02 / 79. szám
6 NÉPŰJSÁG 1961. április 2., vasárnap Az állami gazdaságok meghaladják a régi kapitalista nagybirtokok hozamait — Fehér Lajos elvtárs beszéde a Gyulai Állami Gazdaság ünnepségén — A Gyulai Állami Gazdaság az 1960. évben elért kimagasló termelési eredményeivel elnyerte a Minisztertanács és a SZOT által adományozott vörös vándorzászlót. Pénteken este a zászlóátvételi ünnepségen a gazdaság dolgozóinak körében megjelentek a párt, a Földművelésügyi Minisztérium, a tanács és a szakszervezet megyei, járási illetve városi képviselői. Az ünnepségen részt vett és ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság'titkára, megyénk országgyűlési képviselője. Fehér Lajos elvtárs beszéde — Engedjék meg — mondotta Fehér Lajos elvtárs —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa nevében meleg szeretettel köszöntsem a Gyulai Állami Gazdaság dolgozóit abból az alkalomból, hogy az elmúlt évben végzett kiváló munkájuk eredményeként — 6 más mezőgazdasági* üzemmel együtt — Önök is megkapták a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kitüntető „Vörös Vándorzászlaját’’. Örömünkre szolgál, hogy a gazdaság vezetői és az egész munkáskollektívája példamutatóan magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás—paraszt kormány mezőgazdaság fejlesztését szolgáló célkitűzéseit és a gyakorlatban kiváló eredménnyel meg is valósították azt. Hazánkban szokássá és jószokássá vált. hogy legnagyobb nemzeti ünnepünkön, a felszabadulás évfordulója alkalmából kitüntetik az ország legjobb eredményeket elérő üzemeit, iparban, mezőgazdaságban egyaránt. Ez egyben alkalmat is ad mindnyájunknak arra, hogy mérleget készítsünk önmagunknak: milyen eredményeket értünk el a szocialista ország- épitö munkában, hogyan tudtunk étni azzal a szabadsággal, amelyet 16 évvel ezelőtt a hős szovjet nép adott a kezünkbe, amikor saját vére bőséges hullatásával megsemmisítette a hitíerista-horthys- ta seregeket és felszabadította hazánkat, népünket az országos fasiszta elnyomás alól. Az elmúlt évek során gazdaságaink nagy utat tettek meg az észszerűbb, nagyobb hozamokat biztosító gazdálkodás útján. Ma már olyan szintet értek el, hogy meghaladják a régi kapitalista nagybirtokok hozamait. Hogy csak egy-két példát említsek erre: gazdaságaink tavaly búzából 14,1 mázsát termeltek holdanként, a kapitalista magyar nagybirtok pedig 9,8 mázsát. Állami gazdaságaink, főként az utóbbi néhány esztendőben példamutatóan dolgoznak a modern nagyüzemi gabonatermesztés kialakításáért. A hároméves tervben a búzatermesztésben részükre előírt termelési feladatokat a hoza- ‘mok erőteljes növelése révén 0 százalékkal teljesítették túl. S ez nagyon dicséretes dolog. r I Atlanti gazdaságaink úttörői a magyar mezőgazdaság feji esxtésének Meg kell mondani: úttörő-munkát végeztek a nagyhozamú, intenzív külföldi búzafajták meghonosításával és elterjesztésével is, az első évben az olasz, tavaly pedig a kiváló szovjet búzafajták vetésével. Az állami gazdaságok kialakították az igényes intenzív búzafajták termesztésének legcélszerűbb agrotechnikai eljárásait, s erre egyre szélesebb körben megtanítják a termelőszövetkezeteket is. Az elmúlt év őszén már 300 ezer katasztrális holdon vetettünk az országban nagyhozamú külföldi búzafajtákat, elsősorban szovjtet fajtát. Részben ennek révén, főleg pedig a hazai búzaíaj- ták terméshozamának növelésével, a legközelebbi időkben meg akarjuk valósítani egyik fő termelési és politikai célkitűzésünket: azt, hogy hazai termésből teljes egészében fedezzük az ország kenyérgabona-szükségletét és ne kelljen többé külföldről búzát behoznunk. Üttörő-munkát végeztek az állami gazdaságok a kukoricatermesztésben is. Elsősorban a hibridkukorica-vetőmag előállításában, amelyet gyakorlatilag zömmel ők termesztenek meg. A hibrid vetőmagot előkészítő, szárító, gyárszerü üzemek is az állami gazdaságokban épültek fel. Az országban tavaly már csaknem másfélmillió holdba került hibrid-vetőmag, s az állami gazdaságok csak ezt a vetőmagot használták. Az idén az összes kukorica-vetésterület több mint 70 százalékán már hibrid-vetőmagot tudunk vetni. Az állami gazdaságok az 1956. évi 9,2 mázsás átlagterméssel szemben tavaly 20.2 mázsát értek el szemeskukoricából, májusi morzsoltban számolva. Öt év alatt megkétszerezték kukoricatermésátlagaikat. A gazdaságok 10 százaléka 25 mázsánál nagyobb termést mondhat magáénak s a Gyulai Állami Gazdaság pedig több mint 35 mázsás igen szép eredménnyel büszkélkedhet. Kiderült, hogy nagyüzemi keretekben is kiválóan termeszthető, sőt országosan jóval nagyobb átlagot lehet elérni éppen a nagyüzemekben, a technológia mai fokán. De a technológia mai fokán lassanként az is kiderül, hogy a kukorica nem is kapásnövény. Ma, amikor a kémia, az ipar után eavre inkább kezd benyomulni és előretörni a mezőgazdaságban is, az úgynevezett szuperszelektív vegyszer, a simazin, az atrazin használata egészen új helyzetet teremt a kukoricatermesztésben. EAdigi tudományos ismereteink felborulnak, mert kiderült, hogy a vegyszerek használata mellett nem, kell kapálni a kukoricát. Ez természetesen új helyzetet teremt, a gazdaságokban üzemszervezé- sileg is. Ezeket az újfajta szuperszelektív vegyszereket ugyancsak az állami gazdaságok próbálták ki először már a múlt esztendőben, mintegy 36 ezer hold vetésterületen. A tavalyi rendkívüli aszályos és esőtlen tavasz ellenére is a gazdaságok 80 százaléka eredményesen használta a vegyszert, s magas beszerzési ára mellett is mintegy 65 ezer dollár tiszta hasznot hozott a gazdaságoknak. Az idén — még mindig importból — mintegy 100 ezer hold kukorica vetésterületre biztosítunk szuperszelektív vegyszert túlnyomórészt még mindig az állami gazdaságoknak, 110 forintos, alacsonyabb áron. Jövőre pedig elkezdjük ennek hazai gyártását s fokozatosan mind többet tudunk belőle juttatni a termelőszövetkezeteknek is. Állami gazdaságaink az állat- tenyésztésben is magasan túlszárnyalják a volt uradalmi tehenészetek hozamát. Tavaly az egy tehénre jutó tejhozam 3227 liter volt. 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ez európai viszonylatban is igen jó eredmény. Az állami gazdaságok hálózata ma már komoly árutermelő bázist jelent az ország ellátásában. Sertéshúsból a központi készletek Tisztelt Elvtársak! Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok ma már egységnyi területen jóval többet termelnek, mint korábban, azonban még mindig drágán, magas önköltséggel. A magas önköltség döntő oka a munka- és üzemszervezés elmaradottságában keresendő. Az állami gazdaságok eléggé magasfokú gépesítése mellett a munkaidő jobb kihasználásával, az élőmunkával való takarékosabo gazdálkodással, jobb munkaszervezéssel, korszerűbb üzemszervezéssel, a jelenleginél jóval kedvezőbb termelé30 százalékát, vágómarhából 20 százalékát, tejből 27 százalékát biztosították a múlt esztendőben. Az állami gazdaságok további eredményjavulást értek el az 1960-as évben. Az egyre magasabb színvonalú irányítás mellett ebben döntő szerepe van a jó munkának, a széleskörű munka- verseny-mozgalomnak, s ezen belül nem utolsósorban a mintegy 600 „szocialista brigád” 20 ezres tagsága kitartó,-kemény, s egyben nagyon lelkes tevékenységének. A gazdaságok dolgozói csaknem 400 millió forint összegű eredményjavulásra tettek vállalást. S e vállalások nem maradtak papíron: a dolgozók mintegy 450 millió forintos teljesítéssel túlteljesítették vállalásaikat! dolgozó étkezik a gazdaság üzemi konyháin, napi 8—10 forintos térítés mellett, amely ugyancsak az államot terheli. A dolgozókról való messzemenő gondoskodást biztosítja továbbá az is, hogy az SZTK útján az állami gazdaságok munkavállalóinak jelenleg 90—92 százaléka részesül társadalombiztosításban. Az SZTK-juttatások egy keresőre számítva 1700 forint kiadást jelentenek népi államunknak. Mindezt egybevetve túlzás nélkül, bátran elmondhatjuk, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak életszínvonala jelenlegi viszonyaink között a legmagasabb, legkulturáltabb az összes mezőgazdasági dolgozó rétegek között! S ez a színvonal összehasonlíthatatlanul jobb és magasabb a régi nagy- birtokos uradalmak egykori éves cselédjeinek, summásainak nagyon is emlékezetes nyomorúságos sorsához képest. El lehet ezt mondani országosan is. A múlt évben az állami gazdaságok 800 termelőszövetkezetet patronáltak. Tisztelt Hallgatóim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év február közepén közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy az idei téli újabb fejlődéssel Magyarországon befejeződött a termelőszövetkezeti mozgalom tömeges számszerű fejlesztése. A dolgozó parasztok túlnyomó többségének — mintegy 1,1 millió parasztcsaládnak — a szövetkezetekbe történő belépése nyomán az ország szántó- területének 90 százalékán ma már állami gazdaságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Békés megyében is hasonló fejlödé^ következett be a téli hónapokbaM Üjabb dolgozó parasztok tömege? belépése folytán 78 ezer holddal nőtt a szövetkezetek területe, s ma már a régi Viharsarok e fontos megyéjében is a szántóterület 94 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Az eredményesebb gazdálkodás fontos feltétele a jobb üzemszervezés Az áttörni gazdaságok jó tapasztalatait gyiimölcsöztessiik a tss-ekben kenységet lehet és kell elérni a legrövidebb időn belül. Nem félünk kimondani: a mai fejlettebb technológia, a nagy teljesítményű, korszerű gépek mellett ugyanezért a bérért nagyobb teljesítményt kell valamennyi dolgozótól megkövetelni! , Magyarországon évről évre javul az állami gazdaságok termelése, annak arányában javul a dolgozók keresete is. Aki rendesen, becsületesen, szorgalmasan dolgozik, annak megfelelő a keresete is! A múlt évben.tovább javult a. dolgozók jövedelme. Egy munkás havi átlagkeresete — 10 órás munkaidőre számítva — tavaly 1265 forint volt. Természetesen ehhez hozzájön, mint kiegészitő jövedelem, az illetményföldből származó bevétel, amely szerény számítás szerint is legalább 300 forintot jelent havonta. A jövedelem alakulásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a nyereség- részesedést sem. Az elmúlt négy év alatt az állami gazdaságokban 300 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki a dolgozóknak, s ebből az elkövetkező hetekben, a tavalyi eredményes munka után 124 millió forintot fizetnek. Természetesen nemcsak az számát jövedelemnek, ami a ooríték- ban van. A dolgozók reáljövedelmébe be kell számítani a borítékon kívüli, úgynevezett közvetett, jövedelmeket is, tehát a dolgozók szociális, kulturális ellátásának állandó javítására nyújtott nagyon jelentős állami támogatásokat is. Így például munkás-paraszt államunk az elmúlt három év alatt kereken 100 millió forintot fordított a dolgozók munka- és védőruha-ellátására. Ugyanennyit lakásépítkezésre, szolgálati lakásokra. Gazdaságainkban évente 50—60 ezer dolgozó lakik munkásszállásokon, amelyek fenntartási költsége havonként és fejenként 50 forintjába került eddig az államnak. Ezenkívül 60—70 ezer A termelőszövetkezeti mozgalom győzelemre jutásával létrejöttek annak feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot viszonylagos elmaradottságból kiemeljük. Természetesen a parasztság zömének szövetkezeti útra térítésével még nem fejeződött be a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi rendszerének kiépítése. Ma még csak a dolgozó parasztság szövetkezetekbe történt tömeges belépése fejeződött be. Ez azonban nem vége, hanem csak kezdete a sokkal bonyolultabb feladat megoldásának, amit a mezőgazdaság nagyüzemi rendszerének teljes kiépítése, a mezőgazdasági termelésnek gyorsabb, belterjesebb fejlesztése jelent. Ebben nagyon sokat tudnak segíteni fiatal vagy jelentősen kibővült szövetkezeteinknek az állami gazdaságok. Mindenekelőtt azon a téren, hogy a nagyüzemi szocialista földművelésben szerzett gazdag tapasztalataikat adják át a környékbeli szövetkezeteknek. Az idei tavasztól kezdve ezt szervezettebbé is kívánjuk tenni az egész országban. Minden járásban folyamatban van 2—3 „bemutató gazdaság” kijelölése az erre alkalmas állami gazdaságok és legjobb termelőszövetkezetek közül — gondolom, ebben a járásban a választás ráesik majd a Gyulai Állami Gazdaságra is. A szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása megteremtette a lehetőségét annak, hogy a VII. pártkongresszus határozatának szellemében meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A legközelebbi években egész népgazdaságunk fejlődésének ez a kulcskérdése. Egyik legnagyobb politikai feladatunk ez a második ötéves terv egész időszakában! Tisztelt Elvtársak! Mint ahogyan a számszerű fejlesztés egész időszakában, ezután is a leggondosabban tanulmányozzuk a szocialista országok, s elsősorban a Szovjetuniónak a szocialista mezőgazdaság építésében szerzett nagyon gazdag tapasztalatait, s hasznosítani kívánjuk azokat muiÄ kánkban. Emellett nagyon bízun™ benne, hogy a mi országunk mezőgazdaságának fellendítésében is nagyon fontos előnyöket hoz majd a szocialista országok között kibontakozó várható szorosabb együttműködés: így a gazdálkodás belterjesítésében, a mezőgazdasági gépipar, a mezőgazdaságot is egyre jobban kiszolgáló vegyipar határozottabb szakosításában, s az olyannyira szükséges szorosabb tudományos műszaki együttműködés kialakításában országaink között. Mi is valljuk: az európai szoci-, alista országoknak megvan minden szükséges feltételük ahhoz, hogy a tartalékok feltárásával nem is olyan sok idő múlva a mezőgazdasági termékekből akkora bőséget teremtsenek, amely nemcsak belső szükségletünket fedezi, hanem lehetővé teszi a szocializmus gazdasági hatásának folytonos erősödését rendszerünk határain kívül is. És ennek alapján nem is olyan sok idő múlva reálissá válik, hogy a szocialista országok elérjék a legmagasabb élet- 'vonalat a világon. Fehér Lajos elvtárs ezután a külpolitikai helyzetről, a béke megvédésének lehetőségéről szólt. Az ünnepi beszéd után került sor a kitüntetések átadására. Öten 'kapták meg az „Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. Huszonnyolcán „Kiváló Dolgozó” jelvényt, illetve oklevelet kaptak.
