Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-02 / 79. szám

6 NÉPŰJSÁG 1961. április 2., vasárnap Az állami gazdaságok meghaladják a régi kapitalista nagybirtokok hozamait — Fehér Lajos elvtárs beszéde a Gyulai Állami Gazdaság ünnepségén — A Gyulai Állami Gazdaság az 1960. évben elért kimagasló ter­melési eredményeivel elnyerte a Minisztertanács és a SZOT által adományozott vörös vándorzászlót. Pénteken este a zászlóátvételi ünnepségen a gazdaság dolgozói­nak körében megjelentek a párt, a Földművelésügyi Minisztérium, a tanács és a szakszervezet megyei, járási illetve városi képviselői. Az ünnepségen részt vett és ünnepi beszédet mondott Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság'titkára, megyénk országgyűlési képviselője. Fehér Lajos elvtárs beszéde — Engedjék meg — mondotta Fehér Lajos elvtárs —, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa ne­vében meleg szeretettel köszönt­sem a Gyulai Állami Gazdaság dolgozóit abból az alkalomból, hogy az elmúlt évben végzett ki­váló munkájuk eredményeként — 6 más mezőgazdasági* üzemmel együtt — Önök is megkapták a Minisztertanács és a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa kitünte­tő „Vörös Vándorzászlaját’’. Örömünkre szolgál, hogy a gaz­daság vezetői és az egész munkás­kollektívája példamutatóan ma­gáévá tette a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forradalmi munkás—paraszt kormány me­zőgazdaság fejlesztését szolgáló célkitűzéseit és a gyakorlatban kiváló eredménnyel meg is való­sították azt. Hazánkban szokássá és jószo­kássá vált. hogy legnagyobb nem­zeti ünnepünkön, a felszabadulás évfordulója alkalmából kitüntetik az ország legjobb eredményeket elérő üzemeit, iparban, mezőgaz­daságban egyaránt. Ez egyben al­kalmat is ad mindnyájunknak ar­ra, hogy mérleget készítsünk ön­magunknak: milyen eredménye­ket értünk el a szocialista ország- épitö munkában, hogyan tudtunk étni azzal a szabadsággal, ame­lyet 16 évvel ezelőtt a hős szovjet nép adott a kezünkbe, amikor sa­ját vére bőséges hullatásával meg­semmisítette a hitíerista-horthys- ta seregeket és felszabadította ha­zánkat, népünket az országos fa­siszta elnyomás alól. Az elmúlt évek során gazdasá­gaink nagy utat tettek meg az ész­szerűbb, nagyobb hozamokat biz­tosító gazdálkodás útján. Ma már olyan szintet értek el, hogy meg­haladják a régi kapitalista nagy­birtokok hozamait. Hogy csak egy-két példát említsek erre: gaz­daságaink tavaly búzából 14,1 mázsát termeltek holdanként, a kapitalista magyar nagybirtok pedig 9,8 mázsát. Állami gazdaságaink, főként az utóbbi néhány esztendőben pél­damutatóan dolgoznak a modern nagyüzemi gabonatermesztés ki­alakításáért. A hároméves tervben a búzatermesztésben részükre elő­írt termelési feladatokat a hoza- ‘mok erőteljes növelése révén 0 százalékkal teljesítették túl. S ez nagyon dicséretes dolog. r I Atlanti gazdaságaink úttörői a magyar mezőgazdaság feji esxtésének Meg kell mondani: úttörő-mun­kát végeztek a nagyhozamú, inten­zív külföldi búzafajták meghono­sításával és elterjesztésével is, az első évben az olasz, tavaly pedig a kiváló szovjet búzafajták veté­sével. Az állami gazdaságok ki­alakították az igényes intenzív búzafajták termesztésének legcél­szerűbb agrotechnikai eljárásait, s erre egyre szélesebb körben megtanítják a termelőszövetkeze­teket is. Az elmúlt év őszén már 300 ezer katasztrális holdon ve­tettünk az országban nagyhozamú külföldi búzafajtákat, elsősorban szovjtet fajtát. Részben ennek ré­vén, főleg pedig a hazai búzaíaj- ták terméshozamának növelésé­vel, a legközelebbi időkben meg akarjuk valósítani egyik fő ter­melési és politikai célkitűzésün­ket: azt, hogy hazai termésből teljes egészében fedezzük az or­szág kenyérgabona-szükségletét és ne kelljen többé külföldről bú­zát behoznunk. Üttörő-munkát végeztek az állami gazdaságok a kukoricater­mesztésben is. Elsősorban a hib­ridkukorica-vetőmag előállításá­ban, amelyet gyakorlatilag zöm­mel ők termesztenek meg. A hib­rid vetőmagot előkészítő, szárító, gyárszerü üzemek is az állami gazdaságokban épültek fel. Az or­szágban tavaly már csaknem másfélmillió holdba került hib­rid-vetőmag, s az állami gazda­ságok csak ezt a vetőmagot hasz­nálták. Az idén az összes kuko­rica-vetésterület több mint 70 százalékán már hibrid-vetőmagot tudunk vetni. Az állami gazdaságok az 1956. évi 9,2 mázsás átlagterméssel szemben tavaly 20.2 mázsát értek el szemeskukoricából, májusi morzsoltban számolva. Öt év alatt megkétszerezték kukoricatermés­átlagaikat. A gazdaságok 10 szá­zaléka 25 mázsánál nagyobb ter­mést mondhat magáénak s a Gyu­lai Állami Gazdaság pedig több mint 35 mázsás igen szép ered­ménnyel büszkélkedhet. Kiderült, hogy nagyüzemi keretekben is ki­válóan termeszthető, sőt országo­san jóval nagyobb átlagot lehet elérni éppen a nagyüzemekben, a technológia mai fokán. De a technológia mai fokán lassanként az is kiderül, hogy a kukorica nem is kapásnövény. Ma, amikor a kémia, az ipar után eavre inkább kezd benyomulni és előretörni a mezőgazdaságban is, az úgynevezett szuperszelektív vegyszer, a simazin, az atrazin használata egészen új helyzetet teremt a kukoricatermesztésben. EAdigi tudományos ismereteink felborulnak, mert kiderült, hogy a vegyszerek használata mellett nem, kell kapálni a kukoricát. Ez természetesen új helyzetet teremt, a gazdaságokban üzemszervezé- sileg is. Ezeket az újfajta szuperszelek­tív vegyszereket ugyancsak az ál­lami gazdaságok próbálták ki elő­ször már a múlt esztendőben, mintegy 36 ezer hold vetésterü­leten. A tavalyi rendkívüli aszá­lyos és esőtlen tavasz ellenére is a gazdaságok 80 százaléka ered­ményesen használta a vegyszert, s magas beszerzési ára mellett is mintegy 65 ezer dollár tiszta hasz­not hozott a gazdaságoknak. Az idén — még mindig importból — mintegy 100 ezer hold kukorica vetésterületre biztosítunk szuper­szelektív vegyszert túlnyomórészt még mindig az állami gazdaságok­nak, 110 forintos, alacsonyabb áron. Jövőre pedig elkezdjük en­nek hazai gyártását s fokozatosan mind többet tudunk belőle juttat­ni a termelőszövetkezeteknek is. Állami gazdaságaink az állat- tenyésztésben is magasan túlszár­nyalják a volt uradalmi tehené­szetek hozamát. Tavaly az egy te­hénre jutó tejhozam 3227 liter volt. 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Ez európai vi­szonylatban is igen jó eredmény. Az állami gazdaságok hálózata ma már komoly árutermelő bá­zist jelent az ország ellátásában. Sertéshúsból a központi készletek Tisztelt Elvtársak! Igaz ugyan, hogy az állami gazdaságok ma már egységnyi területen jóval töb­bet termelnek, mint korábban, azonban még mindig drágán, ma­gas önköltséggel. A magas önköltség döntő oka a munka- és üzemszervezés elmara­dottságában keresendő. Az állami gazdaságok eléggé magasfokú gé­pesítése mellett a munkaidő jobb kihasználásával, az élőmunkával való takarékosabo gazdálkodással, jobb munkaszervezéssel, korsze­rűbb üzemszervezéssel, a jelen­leginél jóval kedvezőbb termelé­30 százalékát, vágómarhából 20 százalékát, tejből 27 százalékát biztosították a múlt esztendőben. Az állami gazdaságok további eredményjavulást értek el az 1960-as évben. Az egyre maga­sabb színvonalú irányítás mellett ebben döntő szerepe van a jó munkának, a széleskörű munka- verseny-mozgalomnak, s ezen be­lül nem utolsósorban a mintegy 600 „szocialista brigád” 20 ezres tagsága kitartó,-kemény, s egyben nagyon lelkes tevékenységének. A gazdaságok dolgozói csaknem 400 millió forint összegű eredményja­vulásra tettek vállalást. S e vál­lalások nem maradtak papíron: a dolgozók mintegy 450 millió fo­rintos teljesítéssel túlteljesítették vállalásaikat! dolgozó étkezik a gazdaság üzemi konyháin, napi 8—10 forintos té­rítés mellett, amely ugyancsak az államot terheli. A dolgozókról való messzemenő gondoskodást biztosítja továbbá az is, hogy az SZTK útján az állami gazdaságok munkavállalóinak jelenleg 90—92 százaléka részesül társadalombiz­tosításban. Az SZTK-juttatások egy keresőre számítva 1700 forint kiadást jelentenek népi államunk­nak. Mindezt egybevetve túlzás nél­kül, bátran elmondhatjuk, hogy az állami gazdaságok dolgozóinak életszínvonala jelenlegi viszonya­ink között a legmagasabb, legkul­turáltabb az összes mezőgazdasági dolgozó rétegek között! S ez a színvonal összehasonlíthatatlanul jobb és magasabb a régi nagy- birtokos uradalmak egykori éves cselédjeinek, summásainak na­gyon is emlékezetes nyomorúsá­gos sorsához képest. El lehet ezt mondani országo­san is. A múlt évben az állami gazdaságok 800 termelőszövetke­zetet patronáltak. Tisztelt Hallgatóim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ez év február közepén közleményt adott ki, amelyben be­jelentette, hogy az idei téli újabb fejlődéssel Magyarországon befe­jeződött a termelőszövetkezeti mozgalom tömeges számszerű fej­lesztése. A dolgozó parasztok túlnyomó többségének — mint­egy 1,1 millió parasztcsaládnak — a szövetkezetekbe történő be­lépése nyomán az ország szántó- területének 90 százalékán ma már állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek gazdálkodnak. Bé­kés megyében is hasonló fejlödé^ következett be a téli hónapokbaM Üjabb dolgozó parasztok tömege? belépése folytán 78 ezer holddal nőtt a szövetkezetek területe, s ma már a régi Viharsarok e fon­tos megyéjében is a szántóterület 94 százaléka a szocialista szektor­hoz tartozik. Az eredményesebb gazdálkodás fontos feltétele a jobb üzemszervezés Az áttörni gazdaságok jó tapasztalatait gyiimölcsöztessiik a tss-ekben kenységet lehet és kell elérni a legrövidebb időn belül. Nem fé­lünk kimondani: a mai fejlettebb technológia, a nagy teljesítményű, korszerű gépek mellett ugyan­ezért a bérért nagyobb teljesít­ményt kell valamennyi dolgozó­tól megkövetelni! , Magyarországon évről évre javul az állami gazdaságok termelése, annak arányában javul a dolgo­zók keresete is. Aki rendesen, becsületesen, szorgalmasan dol­gozik, annak megfelelő a keresete is! A múlt évben.tovább javult a. dolgozók jövedelme. Egy munkás havi átlagkeresete — 10 órás munkaidőre számítva — tavaly 1265 forint volt. Természetesen ehhez hozzájön, mint kiegészitő jövedelem, az illetményföldből származó bevétel, amely szerény számítás szerint is legalább 300 forintot jelent havonta. A jöve­delem alakulásánál nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a nyereség- részesedést sem. Az elmúlt négy év alatt az állami gazdaságokban 300 millió forint nyereségrészese­dést fizettek ki a dolgozóknak, s ebből az elkövetkező hetekben, a tavalyi eredményes munka után 124 millió forintot fizetnek. Természetesen nemcsak az szá­mát jövedelemnek, ami a ooríték- ban van. A dolgozók reáljövedel­mébe be kell számítani a boríté­kon kívüli, úgynevezett közvetett, jövedelmeket is, tehát a dolgozók szociális, kulturális ellátásának állandó javítására nyújtott na­gyon jelentős állami támogatáso­kat is. Így például munkás-pa­raszt államunk az elmúlt három év alatt kereken 100 millió forin­tot fordított a dolgozók munka- és védőruha-ellátására. Ugyan­ennyit lakásépítkezésre, szolgálati lakásokra. Gazdaságainkban éven­te 50—60 ezer dolgozó lakik mun­kásszállásokon, amelyek fenntar­tási költsége havonként és fejen­ként 50 forintjába került eddig az államnak. Ezenkívül 60—70 ezer A termelőszövetkezeti mozga­lom győzelemre jutásával létre­jöttek annak feltételei, hogy a ma­gyar mezőgazdaságot viszonylagos elmaradottságból kiemeljük. Természetesen a parasztság zö­mének szövetkezeti útra térítésé­vel még nem fejeződött be a me­zőgazdaság szocialista nagyüzemi rendszerének kiépítése. Ma még csak a dolgozó parasztság szövet­kezetekbe történt tömeges belépé­se fejeződött be. Ez azonban nem vége, hanem csak kezdete a sok­kal bonyolultabb feladat megol­dásának, amit a mezőgazdaság nagyüzemi rendszerének teljes kiépítése, a mezőgazdasági terme­lésnek gyorsabb, belterjesebb fej­lesztése jelent. Ebben nagyon sokat tudnak se­gíteni fiatal vagy jelentősen kibő­vült szövetkezeteinknek az álla­mi gazdaságok. Mindenekelőtt azon a téren, hogy a nagyüzemi szocialista földművelésben szerzett gazdag tapasztalataikat adják át a környékbeli szövetkezeteknek. Az idei tavasztól kezdve ezt szer­vezettebbé is kívánjuk tenni az egész országban. Minden járásban folyamatban van 2—3 „bemutató gazdaság” kijelölése az erre al­kalmas állami gazdaságok és leg­jobb termelőszövetkezetek közül — gondolom, ebben a járásban a választás ráesik majd a Gyulai Állami Gazdaságra is. A szocialista termelési viszo­nyok uralkodóvá válása megte­remtette a lehetőségét annak, hogy a VII. pártkongresszus határoza­tának szellemében meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés fejlesz­tését. A legközelebbi években egész népgazdaságunk fejlődésé­nek ez a kulcskérdése. Egyik leg­nagyobb politikai feladatunk ez a második ötéves terv egész idősza­kában! Tisztelt Elvtársak! Mint aho­gyan a számszerű fejlesztés egész időszakában, ezután is a leggon­dosabban tanulmányozzuk a szo­cialista országok, s elsősorban a Szovjetuniónak a szocialista me­zőgazdaság építésében szerzett na­gyon gazdag tapasztalatait, s hasz­nosítani kívánjuk azokat muiÄ kánkban. Emellett nagyon bízun™ benne, hogy a mi országunk me­zőgazdaságának fellendítésében is nagyon fontos előnyöket hoz majd a szocialista országok között kibontakozó várható szorosabb együttműködés: így a gazdálkodás belterjesítésében, a mezőgazdasági gépipar, a mezőgazdaságot is egy­re jobban kiszolgáló vegyipar ha­tározottabb szakosításában, s az olyannyira szükséges szorosabb tudományos műszaki együttműkö­dés kialakításában országaink között. Mi is valljuk: az európai szoci-, alista országoknak megvan min­den szükséges feltételük ahhoz, hogy a tartalékok feltárásával nem is olyan sok idő múlva a me­zőgazdasági termékekből akkora bőséget teremtsenek, amely nem­csak belső szükségletünket fedezi, hanem lehetővé teszi a szocializ­mus gazdasági hatásának folyto­nos erősödését rendszerünk hatá­rain kívül is. És ennek alapján nem is olyan sok idő múlva reá­lissá válik, hogy a szocialista or­szágok elérjék a legmagasabb élet- 'vonalat a világon. Fehér Lajos elvtárs ezután a külpolitikai helyzetről, a béke megvédésének lehetőségéről szólt. Az ünnepi beszéd után került sor a kitüntetések átadására. Öten 'kapták meg az „Állami Gazda­ság Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést. Huszonnyolcán „Kivá­ló Dolgozó” jelvényt, illetve okle­velet kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom