Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
19*1. Április 21. péntek NÉPOJSAg 8 NÉPÚJSAa-NAPOK Egy nap alatt 111 előfizetővel nőtt a Népújság olvasóinak tábora Tótkomlóson Az orosházi járás községei közül Tótkomlóson tartották meg elsőnek a Népújság-napokat. Szerdán reggel mintegy 30—35 népnevelő — köztük a község vezető emberei — jöttek el, hogy segítsék a Népújság olvasótáborának a növelését. Néhány óra alatt száztizenhat- lal növekedett a községben a sajtó előfizetőinek tábora, s ebből lilén a Népújságra fizettek elő. A termelőszövetkezetek dolgozói közül 38-an fizettek elő a Népújságra: tizennyolcán az Alkotmány Tsz-ből, 10—10-en pedig a Viharsarok és a Haladás Tsz-ből. A földművesszövetkezet dolgozói közül 16-an, a Vegyesipari Ktsz- ből pedig 11-en fizettek elő lapunkra. A gépállomás munkásai közül hatan fizettek elő a Népújságra. Dicséret illeti azokat a dolgozókat, akik sikeresen segítették a Népújság-napok rendezését. Aktívan dolgozott Hudák János, a földszöv ügyvezetője, Gyurkovics József földszöv-dolgozó, Urbán Pál, a háziipari szövetkezet elnöke, Oravecz Mihály, Lehoczki Mihály, a Viharsarok Tsz tagjai, Benyecskó Pál, a Haladás Tsz párttitkára. Kovács János, a gépállomás igazgatója és még sokan mások. Napi 100 adag feketekávé Gerendáson a földszöv kisvendéglője részére nemrég új presszógépet vásároltak. Kezdetben nem sok hasznát vették, de néhány hét alatt annyira megnőtt a „feketézők” tábora, hogy ma már egy-egy munkaszüneti napon 100-nál is több adag feketét rendelnek. A fogyasztók legnagyobbrészt tsz-tagok. Megyeszerte vetik a rizst A MEZÖMAG Vállalat íőagro- nómusának jelentése szerint ezen a héten Békés megye valamennyi rizstermesztö gazdaságában és termelőszövetkezetében hozzálátnak a rizs vetéséhez. A megyében lévő közös gazdaságok 3250 holdon termelnek rizst. A szükséges vetőmagot a termelőszövetkezetek a MEZÖMAG telepeiről átvették, sőt néhány helyen, mint például a méhkeréki Balcescu Tsz-ben már el is kezdték a rizs vetését. E fontos étkezési növény magját háromféle módon juttatják termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink a talajba. Azokon a helye-1 ken, ahol jól sikerültek az őszi | mélyszántások, ott földbe vetik a magot, és a vetés után elárasztják a területet. Azokon a helyeken viszont, ahol az őszi mélyszántást az esőzések miatt nem tudták elvégezni, és ez a munka tavaszra maradt, ott a felületi vetés mód-» szert alkalmazzák. Egyes állami gazdaságokban pedig — mint például a szarvasiban is — az előcsíráztatott magot repülőgépről vízbe vetik. Termelőszövetkezeteink rendelkeznek annyi vetőgéppel és traktorral, hogy május 5-ig a 3250 hold rizst el tudják vetni, sőt addig az elárasztást is megvalósíthatják. gái-mesteréé, ahogyan ott mondják: a bürgermajszter háza. Csak a felesége volt odahaza. Az asszony elsietett, értesítette a férjét. A bürgermajszter nagy Izgatottsággal jött meg. Örömteljes arckifejezéssel nézett ránk: — Äh! Ungarisch... já, já. Szervusz... Álle... já-já! — örvendezett nekünk. Éreztem, hogy a szavai inkább annak a haszonnak a felbecsülését jelentik, amelyet a mi kiszolgáltatottságunk hoz neki. Egyebet nem tehettünk, mint szótlanul vártuk a körülményeink további alakulását. A bürgermajszter azonnal értesítette a gazdákat, akik igényeltek bennünket a lágerből. Néhány perc múlva jött is három-négy gazda, akik szintén nagy örömmel, fürkészve tekintettek ránk. Látszott rajtuk, válogatják, kiből néz ki több és jobb munka, ki erőteljesebb közöttünk. Valamikor talán a rabszolgavásáron vagy később a munkanév.n- liek nagy csoportjaiban válogattak így a gazdag vállalkozók. Lealacsonyító érzés volt. Minden gazda kiválasztotta a maga embereit. Az egyikük, Franz Ultenberger nevezetű rácsapott mellettem álló honfitársam vállára és megkérdezte tőle, hogy hívják. — Imre — válaszolta a társam, aki egyébként horthysta főhadnagy volt valamikor, és Debrecenből került el. A gazda azt mondta, hogy Eme- rich és én menjünk vele. Elvitf a házába, mely mintegy 150 méterre lehetett a bürgermajszter épületétől. A gazda bemutatott családtagjainak. Vacsorát adták: főtt krumplit vajjal és tejlevest. Egy darab szalonna is került az asztalra. Pontosan egyórás vacsorázás és beszélgetés után átkísért bennünket egy cseléd ház-szerű épületbe. Visszagondolva, ez az épület megfelelt egy disznóólnak. Rozoga, beázott, átnedvesedett, bepu- colatlan, régi téglaszerű alkotmány volt, melynek egyetlen helyiséget a külvilágtól alig zárta el egy rozoga ajtó és ablak. Két rossz ágy volt belökve. Az ágyon használt ágyneműk éktelenkedtek. A paplanszerű takaró alatt forgács szolgált fekhelyül. Mi még ezt a helyet is örömmel vettük, csak végre lepihenhessünk. Fáradtak voltunk és fáztunk. Egyelőre belenyugodtunk a sorsunkba, és a reményekkel fűtöttük magunkat. Megpróbáltunk a kályhába is begyújtani, hogy egy kicsit felmelegítsük a beázott hideg helyiséget. A tüzet azonban nem tudtuk meggyújtani, mert a kályha nagyon füstölt. Holtfáradtan dőltünk ágynak... (Folytatjuk) {jju'Lai tavasz ÚJ KÖZSÉG. Csendesen nyújtózik a pósteleki erdő lábánál. Keskeny bekötőútja, a lassan házcsoportokká verődő piros cserepes házak a dobozi útról szemlélve kisebb falu képét rajzolják az ember szeme elé. A hajdani Wenckheim birtokból csak a kastély és néhány gazdasági épület hir_ deti a földbirtokosok letűnt világát. Milyen az élet Wenckheimék után? A kastélyban helyet kapott az iskola, a kultúrház, a tanácsháza, a napközi otthon és az orvosi rendelő. A vén park fái alatt, ahová egykoriban tilos volt zsellérnek lépni, harsányan hangzik a gyermek-kacaj. Á parkban az idén 72 tő nemesrózsát ültettek. A gróf gyönyörködtetésére épült szökő- kutat is rövidesen megjavítják. A park szépen gondozott. Útjai, fái a jó örökösök sokaságát jelzik. A kastély előtti téren még csak ezután alakul ki a település tulajdonképpeni központja. A középületek helye még üresen tátong. A falu egyetlen kútjából bő sugárban ömlik a jó ízű víz. Ez a kút régóta szolgálja Gerlét. Annyira régen, hogy a falubeliek nem emlékeznek, a gróf idején hány kutat tápláltattak innen. így történt, hogy a múltkorában árokásás közben a tsz lóistállójához vezető csőre találtak. Azt hitték, a gróf valami kincset ásott a volt kasznár-épület elé, s belevágták a csákány hegyesebb végét. Vastag vízsugarat kaptak cserébe. Erre a bővizű kútra törpevízmű építését tervezik. Egy nagy víztárolójuk már meg is van. A hidrofor beszerelése után eljuttatják a vizet a tsz-gazdák udvarába, konyhájába és a fürdőszobákba is. A község vezetői úgy tervezik, hogy néhány évtized múlva Ger- la lélekszáma meghaladja a négyezret, Jelenleg ezerötszázan laknak a községben. Az emberek zöme a juttatott földön épült tanyákon él. Lassan egyre többen felismerik: a tanyai lakásnál többet ér egy falusi ház. Évente 8—10, sőt ennél is több lakást építenek. Nemcsak a tanyasiak települnek a faluba, hanem a környező községekből is többen építenek itt házat. Az idén 3—4 család jött idegenből, s letelepedtek. Erre a jó jelre éppen a minap figyeltek fel a községben. Tavaly 6—7 dobozi, békési család vált gerlaivá. Jövőre még több letelepedésre számolnak. A falusi beltelkek helyét éppen ezért a bekötőút két oldalára egészen a Dobozi útig kiterjesztik. BÉKÉSCSABA közelsége jó hatással van Gerla fejlődésére. A falut naponta 16-nál többször érinti autóbusz. 4—5 utas mindig akad Dobozra, Gyulára, de a gerlaiak szívesebben utaznak Békéscsabára. Gyakran felkerekedik 8— 10 asszony és Csabára jönnek. Innen magukkal viszik több család 1—2 napi kenyérszükségletét. Nem mintha Gerlán nem lehetne kenyeret vásárolni. Van ott minden a földszöv. üzletében, de--- Kárnyáczki István, a tanács titkára kicsit röstellkedve mondta: olyan kenyeret árul az fmsz, mintha vakarékból sütötték volna. Meg lehet azért enni, de a csabai kenyérnek párja nincs. A kastély egyik épületszárnyában helyet kapott az orvosi rendelő is. A községnek ma még nincs önálló orvosa. De hat év múlva lesz. Dr. Szepesvári Elemér fiának — aki az idén érettségizik Gyulán — már meg is szavaztak 400 forint társadalmi ösztöndíjat, s javasolják egyetemi felvételét. Addig is, amíg a Szepesvári fiú nem hagyja el az egyetemet, Dobozról hetenként kétszer kapnak orvost. Mivel foglalkoznak a községbeliek? Most már legtöbbjük tsz- ben dolgozik. Néhányan még eleljárnak Csabára, Póstelekre és az erdészethez, de a többség — fiatalok és idősek — a Magvető Tsz- ben dolgoznak. Tavaly egyes fuAz elmúlt napokban fényesen bebizonyosodott előttem, hogy itt nálunk a Kötöttárugyárban nemcsak színes szóvirág az, hogy „A szocialista társadalomban legfőbb érték az ember”, hanem ennek megfelelően is cselekszenek. Régi munkás itt az üzemben Boda Imre. A felesége is itt dolgozik. Hét gyermekük van és bizony ilyen népes családban két fizetés sem túl sok. Éppen ezért a legidősebb fiúkat is rövidített munkaidővel felvették könnyű munkára. így a család igen elégedetten éldegélt. Nemrégen találkoztam Bodá- néval. Láttam, könnyes a szeme. Faggatni kezdtem, mi baja? „Óh én örömömben sírok — mondta — képzelje csak, ma reggel odajött hozzám a párttitkár elvtárs (Hidi András) és azt mondta: „Nézze Bodáné, a maga fia most már IS éves, erős, egészséges, szorgalmas, értelmes, rendes gyerek, s mivel kedveli is a gépeket, beosztottuk Gera János művezető mellé, aki vállalta, tanítani fogja, hogy majd géphez kerülhessen, ahol lényegesen nagyobb fizetést kaphat. Ezt én nem vártam, erről nem varosok még kinevették a „kolho- zistákat”, ha dolgozni mentek. Ma viszont, akik tavaly csak átmeneti állapotnak tekintették a közöst, ott vannak az élvonalban és munkájukkal bizonyítják, jól választottak, amikor a szövetkezetbe léptek. Persze nehéz volt jó gazdasággá tenni a közöst. Nagyon körülményes volt Gerlán a sült gesztenyét kikaparni, de most már minden valamirevaló ember ott szorgoskodik a szövetkezet tábláin és a jövőbe vetett bizalommal dolgozik. A havonta teljesített munkaegységek után a felnőttek 15, a fiatalok pedig 20 forint előleget kapnak. A közgyűlés határozott így. S mióta ezt a gyakorlatot követik, Tabainé két fia, Sós István gyereke és a többiek is rendszeresen dolgoznak. És ha valaki valamilyen hibát vét, árt a szövetkezetnek, megdorgálják. Aki viszont jót tesz, maga látja előnyét, ráadásul a közgyűlés is megdicséri. GERLÁN TAVASZ VAN. Tavasz van nemcsak az évszaknak megfelelően az egykori grófi parkban vagy a piactéren, ahol ma még aranysárga pihés libákat legeltetnek, hanem tavasz van az emberek életében, gondolkodás- módjában. a szövetkezeti munkában, s mindenhol az egész határban. A felszabadulás 16. éve után Gerlán talán az idei tavasz a legszebb,* a legharmonikusabb. Mi kovácsolja széppé, harmonikussá a gerlai tavaszt? A falusiak előtt álló nagy célok valóra váltása. S ebben a nagy célban benne van az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése, mind a 9 kilométeres csatornaszakaszra éppúgy* mint a község közművesítése, az orvos munkába állítása és így tovább. A jövőben való bizalom — ez a kulcsa a gerlai emberek szívének. E kulcsot hozzáértéssel, szorgalommal. becsvággyal, jó eredménnyel veszik kezükbe a hajdani grófi cselédek. is álmodtam, hogy így gondoskodjanak egy szegény, nagycsaládos ember gyermekéről, akinek nincs módja arra, hogy taníttassa a fiát. Hát ezért vagyok én ma boldog." De ezzel még nincs vége a történetnek, mert még azt is hozzá kell tennem, hogy a gyereket ezért másik műszakba kellett áthelyezni. Egy kislánnyal kellett neki cserélnie. Igen ám, de a kislány az édesanyjával járt haza és őt igen kellemetlenül érintette volna ez a csere. Tudta ezt az orsózó művezetője. Szaszák Jánosné és addig nem is szólott neki semmit, míg ő maga el nem intézte, hogy az édesanya is cserélhessen. így a felesleges izgalmaktól megkímélte beosztottait... Eddig a történet. Ugye milyen kedves kis történet egy, szocialista nagyüzem életében? Nem is azért írtam le, hogy megírják, csak úgy kikivánkozott belőlem, hiszen ez ma már nem egyedülálló eset. Napról napra látjuk és tapasztaljuk, hogy a párt és a kormány mennyire szívén viseli a dolgozó nép sorsát. Kra&znai Pálné Békéscsabai Kötöttárugyár Készül a magágy a gerlai Magvető Tsz-ben Dupsi Károly Híradás a Kötöttárugyárból „Nem is álmodtam, hogy így gondoskodjanak egy nagycsaládos ember gyerekéről..
