Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

4 KÉPÚJ SÄG 1961. március 16., csütörfok Névadója emlékére kiadványt jelentet meg a békéscsabai Balassi művelődési otthon Újfajta penicillinnel kísérleteznek A tapasztalat szerint olyan bak­tériumfajták, amelyek a penicillin hatására kezdetben egy szálig el­pusztultak, idővel ellenállóvá vál­nak a gyógyszerrel szemben. A közelmúltban sikerült olyan penicillin-fajtát előállítani, amely- lyel szemben a baktériumok so­sem válhatnak ellenállóvá. A Szovjetunióban különösen nagy erővel folynak az ilyen irányú ku­tatások, ami érthető, hiszen a szovjet Manasse egyike volt az el­sőknek, aki felfedezte bizonyos penészgombák baktériumölő hatá­sát. Az új antibiotikum lényege az, hogy először előállítják a penicil­lin-molekula magvát, a penicillin­savat, majd ennek segítségével mesterséges úton teljesen új mo­lekulát építenek fel. Az új peni­cillin-fajták — a hírek szerint — azokat a baktérium-fajtákat is el­pusztítják, amelyek a penicillinnel szemben már eleve ellenállást mutattak. meter, hogy aggódó és dicsőítő költeményekkel rázzák fel a har­cosokat. Az Itáliából Báthori feje­delem udvarába hívott Brutus Já­nos Mihály Erdélyben, a felső­magyarországi névtelenek Sáros­patak vidékén figyelték a Körös— Maros-közi események alakulását, az ő feljegyzéseik csak aláhúzzák azok országos érdekű jellegét. A nép századok előtti hősies harcának gazdag irodalmi hagya­tékából válogatott össze egy cso­korra valót Virágh Ferenc, hogy együtt lássa azokat a táj mai em­bere. A magyarázatokkal ellátott szöveggyűjteményről dr. Benda Kálmán kandidátus készített lek­tori jelentést. A népművelés ügyét egyre szélesebb körben szolgáló békéscsabai Balassi művelődési otthon ennek alapján jelenteti meg a kiadványt a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat békéscsabai lapnyomdájának betűivel. Növeli a kiadvány jelentőségét Vörös Mihály hódmezővásárhelyi népköltő 40 oldalnál hosszabb bal­ladaszerű hőskölteményének fel­újítása. Az érdekes tanulmányt számos illusztráció és Ezüst György rajza díszíti. Ismét kapható as úf Magyar Lexikon Olvasóközönségünk megnövekedett könyvigényét mutatja, hogy bár az új magyar lexikont a régebbieknél jóval nagyobb példányszámban nyomták, az 50 000 példány már előjegyzésben el­fogyott, s így a könyvesboltok az új megrendelőket már nem tudták ki­szolgálni. Ez a várakozást messze fe­lülmúló kereslet a mű utánnyomására késztette az akadémiai kiadót. Az utánnyomás első kötete áprilisban már kapható, és a teljes művet minden könyvesboltban meg lehet rendelni; Erkölcsi kincsek garmadája Az igazi orvos büszke a tudo­mányára, büszke a sok éves, sőt évtizedes tapasztalatára éppen úgy, mint arra, hogy a legfris­sebb gyógyászati eredmények alapos ismerője. A múltkor pél­dául egy csabai orvost olyan agyvérzéses beteghez hívtak, aki már képtelen volt kezét, lá­bát mozgatni, a nyelve sem en­gedelmeskedett, csak a tekinte­tével könyörgött: — élni, élni szeretnék! — Ha félórával később hívnak, menthetetlen — mondta az or­vos, aztán nekigyűrkőzött, s megmentette az életnek. Mikor ez sikerült, elhatározta, hogy megmenti betegét a mozgásnak is. Teltek az izgalmas, verejté- kes napok... A beteg ma egész­séges és nagy sétákat tesz a har­sogó tavaszban. Megmentője pe­dig büszke, az embert újjá va­rázsoló nemes virtusára, büszke arra, hogy — orvos. Vagy itt van egy másik eset. A levél úgynevezett közönséges levél, amiért hivatalosan senkit sem lehet felelősségre vonni, ha valahol elkallódna. Ráadásul feladója sincs, a címzése is csú­nyán foghíjas, a kézbesítés te­hát „reménytelen eset”. A pos­tásnak a legkisebb lelkiismeret- furdalása sem lehetne, ha meg­sértve a levéltitkot, felnyitná a borítékot, s ily módon próbálna valamiféle kézbesítési támpont­hoz jutni. Sőt ilyen esetben ezt a postai szabályzat elő is írja. Postásunk azonban mégsem te­szi. — Próbáljuk meg, hátha el­juttathatjuk szabályos úton-mó- don is — gondolja és millió és egy munkája mellett időt szakít arra, hogy aprólékos, türelmes módon felderítse a címzettet, s felbontatlanul kézbesítse a bo­rítékot. O! hány és hány ilyen „apró” hőstett születik naponta a mun­ka arcvonalán, amelyről nem írnak, szívküldi sem emlékezik róla, de érezzük erkölcsi kisu­gárzását. „Lám, az orvostudo­mány!” — mondjuk nagy elis­meréssel. „Ilyen a Magyar Pos­ta!” — hangoztatjuk büszkén. „A mi szocialista iparunk, me­zőgazdaságunk, tudományunk, kultúránk!...” — soroljuk rend­re, boldogan, valahányszor egy- egy sikeres cselekedetet, szép eredményt hallunk vagy látunk. „— Ilyen a szocialista ember!” — valljuk, mikor tanúi lehetünk annak, hogy valaki akkor a leg- odaadóbb, legtevékenyebb és önzetlenebb, mikor a köz javára munkálkodik. Annál felfelé íve- lőbb az útja népünknek, mennél több olyan lánya és fia van, akik munkájukat okosan, szívvel, a hivatástudat őszinte izgalmával végzik. Az ilyen termelő és al­kotó tevékenység útján töltődik meg társadalmunk iszákja er­kölcsi és anyagi javak garmadá­jával. Az ilyen tevékenységgel felszínre hozott igazgyöngyök ékítik legszebben, legigazabban annak az üde nőalaknak a nya­kát, akinek a neve: „A mi új életünk!” Huszár Rezső Vitéz költőnk, Balassi Bálint tragikusan szép csataképei, ame­lyeket Felső-Magyarországon szer­zett, itt, a Körös-Maros közben is naponként életre keltek. A várak és kastélyok körül dúlt honvédő harcok vegyes seregében találjuk a kor embereit, a csatán való éh­ség, „a szomjúság, nagy hévség” élő hírmondóit, a regősökét és énekmondókat. Tinódi Sebestyén és Kármán Demeter a nevesebbek közül valók, akik tájegységünk 4 évszázad előtti eseményeiről tu­dósítanak. A XVI—XVII. századi „tudós tanodák” művelt históriá- sai is tollat ragadtak, mint Békési Balázs és Szikszai Fabricius De­A korszerűsített csabacsűdi moziban Az eddigi korsze­rűtlen külsejű és belsejű, keskenyfil- mes csabacsűdi mo­zit szinte teljesen újjáépítették és szé­lesvásznúra alakí­tottak át. A közsé­gi tanács községfej­lesztési alapból 105 ezer forintot, a me­gyei Moziüzemi Vál­lalat pedig 400 ezer forintot adott az építkezéshez. Az eddigi nyikorgós, rozoga kerti székek és lócák helyett új, párnázott, kényel­mes székek kerül­tek a nézőtérre. Felvételeink a mo­zi avatásakor ké­szültek az új vetítő­gépről és a Koldus­diák című film né­zőinek egy csoport­járól. Szerkesztői üzenetek Szűcs László, ÁMG-pártszervezet tit­kára, Dévaványá. — A nőnapról la­punkban egy egész oldalon emlékez­tünk meg. Üjabb feladatokra és ünne­pekre készülvén azt le is zártuk, emi­att nem kerül sor egyébként érdekes írására. * A békési szülőotthonból érkezett le­vél küldőinek ezúton köszönjük a szerkesztőségbe juttatott közleményt, melyben meghatott szavakkal írnak arról a látogatásról és kedves műsor­ról, mellyel az otthon dolgozóinak és jelenlegi lakóinak olyan jóleső megle­petést okoztak a békési I. számú ál­talános iskola VI A) osztályos úttörői. » B. K„ Békés. — A fenti üzenet ön­nek is szól. Sorait köszönjük. * KENDRA KAROLY, Békéscsaba. — Igaza van, valóban egészségtelen dolog, és ezért elítélendő, ha — mint írja — a „kenyeres bácsi” a kenyérszállító au­tóból úgy adogatja ki a kenyeret, hogy nem húzza fel a papucsot, hanem egy­szerűen utcai cipőben áll az áru közé. Közlése szerint ez Békéscsabán, a Jó­kai és az Illésházi utca sarkán lévő kenyérbolt előtt történt a minap. A hibára felhívjuk a Kenyérgyár figyel­mét. pereg a film, 1960-as holly­" woodi gyártmány. Frissein vasalt cowboyok jól táplált pari­pákon nyargalásznak. A lovaso­kon tarka pamuting, nadrágjuk bőrből készült. Lábbelijük kurta­szárú, színes varratokkal díszített, magas sarkú és hegyes orrú csizma. A csizmán nagy sarkantyú, amely­nek taraja mexikói 5 pezósból ké­szült. Fejrevalójuk széleskarimájú sombrero. Nyakukon színes ken­dő, öltözékükön fényes, nagy gom­bok, színes gyöngyök és bőrrojtok tucatja. De ez még semmi! A cow. boy csak akkor cowboy, ha pony­vája és Coltja is keze ügyében van. Így hát ezekkel a nélkülözhetetlen felszerelésekkel is bőven ellátta az illető produkció kellékese a ki­mosdott fiatalembereket A cowboy a lasszó végét csuk- " lójára vagy a nyereg kápá­jára erősíti, hogy bármely pilla­natban az álarcos bandita után vethesse magát és a hurkot egyet­len jól irányzott hajítással a szó­ban forgó bandita nyaka köré te­kerítse. Hasonképpen fontos sze­repe van a Coltnak is, amelyet annak idején 1835-ben egy Sam Colt nevű hajóinas talált fel. A főszereplő cowboyokat, illetve banditákat, valamint a különböző * Megjelent az „Előre” című lap feb­ruári számában, @júu)böq rendű és rangú seriffeket olymó­don lehet megkülönböztetni a sta­tisztától, hogy nevezett férfiak két Colttal is rendelkeznek. A jól ne­velt cowboy, bandita és seriff pisz­tolytáskája felül nyitott, hogy vi­selője gyorsan megragadhassa a fegyver agyát. És nyitott alul is. És nem véletlenül! Ilyenformán ugyanis tüzelni lehet a pisztoly előhúzása nélkül is... Pereg a film. Vadnyugat. Álro­mantika. Izgalom. Veszedelem. Rablás. Gyilkosság. A seriff szép lánya. Álarcos banditák. Pisztoly- durrogtatás. Holtak. Sebesültek. Jólkereső hollywoodi szöveg­könyvírók a rendezők. És még job­ban kereső producerek, filmgyári részvényesek. Pereg a film. A New York-i, pá­rizsi, londoni, caracasi, tokiói su- hanc elaléltan figyeli a cowboyok s méginkább a banditák tetteit. Aztán valahonnan ő is pisztolyt szerez... És a nyugati statisztikusok ké­szíthetik a kimutatást a fiatalkorú bűnözés növekedéséről! ennyire más volt és más ma 1 1 is a cowboyok, az észak­amerikai tehénpásztorok élete, mint ahogyan ezt a lélekmérgező histór ia * hollywoodi filmek és nyugati ponyvaregények ábrázolták és áb­rázolják! A Worker című New York-i hetilap legutóbbi száma ér­dekes tudósítást közöl a cowbo­yok keserves mindennapjairól. Mike Newberry, a lap munkatársa ellátogatott több településre, ahol a lakosság többsége „cowboyko­dásból” tengődik. Nyomorúságos viskók hosszú sora mindenütt — olvasható Newberry cikkében. — A törött ablakokon besüvült a metsző hegyi szél. Itt éjjel nyá­ron is gyakran fagypont alá süly- lyed a hőmérséklet. Amikor a vis­kók tulajdonosai nincsenek ott­hon, az állatok nyugodtan besétál­nak a „lakásokba”, s leheverednek a fekhelyet pótló szalmakötegek- re... A délre vezető országutak mentén gyakran látni modern, tiszta karámokat. Elszállítás előtt ezekbe terelik a jószágokat. A nagy állattenyésztő társaságok nem kímélik a pénzt, amikor ilyen karámok építéséről van szó. Mert a sánta, vagy megsérült állat so­kat veszít értékéből. A társaságok nem kockáztathatják a profitot. Cawboy... cowboy viszont akad, amennyi kell! A tehénpásztorok bérével meg elszállásolásával édeskeveset törődnek a vállalko­zók. A cowboyok nagy része me­xikói származású. Faji megkülön­böztetésnek vetik alá őket. Mun­kájuk sincs állandóan. Vagyonuk legtöbbször kopott bőröndből áll, amiben szegényes holmijukat tart­ják. Természetesen a foglalkozá­sukhoz nélkülözhetetlen lovakat is a vállalkozóktól kapják. Arra az időre, ameddig dolgoznak ... Trinidad város egyik utcáján hat rombadőlt szálloda búslakodik. Télen sok munkanélküli cowboy keres menedéket a romok között. Itt várják a tavasz jöttét. Addig is alkalmi 'munkából élnek. Illetve próbálnak élni ... 1960-ban kü­lönös esemény hire terjedt el Tri­nidad környékén. A cowboyok — szakszervezetbe kezdtek tömörül­ni. Rövidesen aztán beadvánnyal fordultak Colorado állam kor­mányzójához. Beadványukban em­bertelen munkaviszonyaik ellen tiltakoztak. r így élnek hát a „vadnyugat” * hősei. A valódi cowboyok keserves sorsát, Ínséges életét ta­karja az amerikai filmek és pony­vák mákonyás álromantikája. „Érdekes lenne megtudni — írja a Worker tudósítója —, hogy Hollywood vagy a televízió bemu­tatna-e olyan filmet, amelynek a főszereplője — a szakszervezetet szervező cowboy!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom