Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-01 / 51. szám
1961. március 1-, szerda NÉP ÚJ SÄG 3 A megyei foállatorvos írja: Időszerű állategészségügyi feladatok a termelőszövetkezetekben A termelőszövetkezetek jövedelmező gazdálkodásának egyik fontos forrása az állattenyésztés. Jó állattenyésztés jó állategészségügy nélkül el sem képzelhető. Az állati betegségek elleni védekezésnek, az állatjárványok elterjedése megakadályozásának alap- feltétele az állatok megfelelő körülmények közötti tartása, gondos ápolása és korszerű takarmányozása. Ha ezeket a feltételeket biztosítottuk, akkor az állatbetegségek legnagyobb részét már meg is szüntettük. Az állatok megfelelő elhelyezése növeli ellenállóképességüket, termelékenységüket, a túlzsúfoltság viszont a legkülönbözőbb betegségek forrása lehet. Hiába helyezünk el 1000 csibének megfelelő férőhelyen 4000 darab csibét, 3000 úgyis tönkremegy. így van ez a sertéseknél is: a túlzsúfolt szállásokban az élelmesebb állatok elverik az etetőtől a gyengébbeket, sok lesz a csökött, fejletlen, satnya sertés. A zsúfolt borjúszállásokban a tüdőgyulladás, bélgyulladás tizedeli az állományt. A helytelen tartás fogalma alá tartozik az is, ha olyan szabadtartá- sos istállóban helyezik el a növendék szarvasmarhákat, melynek kifutója nincs, nem biztosítanak elég almot az állatoknak, lekötéssel megakadályozzák a szabad mozgást. Az állatok szakszerű gondozása megkívánja, hogy csak olyan dolgozók legyenek ott, akik szeretik az állatokat, szívesen foglalkoznak velük, és hivatásszerűen végzik munkájukat. Helytelen az a gyakorlat, hogy baromfigondozónak csak azt teszik meg, aki más munkára már képtelen, és a bá- romfitenyésztési tudását legfeljebb egy kotlóstyúk tartásával szerezte. Nagyon fontos az állat- gondozók továbbképzése, amely történhetik központilag szervezett tanfolyamokon, de helyileg is, amikor az állatorvosok kiszállásaik alkalmával megbeszélik a helyes tartás és gondozás módszereit, és a helyszínen mutatnak rá a hibákra. 01 A KGST ajánlása alapján Lengyelország ^5 géptípust gyárt a szocialista tábor számára Varsó (MTI) A termelés szakosítása a szocialista országok közötti együttműködés fejlett formája. Az utóbbi két évbe® a KGST-tagállamok különösen nagy gondot fordítottak a szakosításra a gépipar területén. 1959-ben és 1960-ban három ülésszakon — Tiranában, Szófiában és Budapesten — már pontosan ki is jelölték, melyik állam milyen géptípusok gyártására specializálja magát. A tagállamok összesen 544 típust osztottak fel maguk között, s ezek közül 125 gyártását Lengyelország vállalta. 150 katasztrális holdon vetnek mákot A Pusztaszöllősi Állami Gazdaságban 1961-ben — az előző évi 48-ról — 23 fajta növény termesztésére térnek át. Így a ^munkák jobban gépesíthetők lesznek és a feladatok kevesebb munkaerővel megoldhatók. Ennek eredményeként jelentősen ,növelhető lesz a kukoricavetés is, ugyanakkor a gazdaság vezetői úgy határoztak, hogy 150 katasztrális holdon mákot vetnek. Ezzel a Pusztaszöllősi Állami Gazdaság az ország egyik legnagyobb máktermelő gazdaságává válik. Az okszerű takarmányozás elengedhetetlen feltétele a jó egészségi állapot fenntartásának és az állattenyésztés gazdaságosságának. A legtöbb hibát azzal követik el, hogy figyelmen kívül hagyják az egyes állatfajok élettani szükségletét. Sok helyen a felvásárolt és csak tejen tartott borjakat azonnal szálas takarmányra fogják, ez legtöbb esetben súlyos megbetegedést és tömeges elhullást okoz, jóllehet további tejitatással el lehet kerülni a veszteségeket. A hússertések felnevelése csak ott jár sikerrel és megfelelő haszonnal, ahol az állatok fehérje-szükségletét biztosítják (fölözött tejjel). A csibenevelés is sikertelen lesz, ha azokat egyoldalúan csak kukoricával etetik, annak ellenére, hogy minden korú és hasznosítású baromfi részére elegendő baromfitáp szerezhető be. Mindez alapja a jó állategészségügynek, de nem teszi • feleslegessé az állatorvosi munkát. Elengedhetetlen feladat a megelőző védőoltások idejében való végrehajtása. A sertésállományt sertés- pestis- és sertésorbánc-oltásban kell részesíteni. A tavasz közeledtével nem szabad megfeledkezni a lépfene-oltások végrehajtásáról sem, a lovak malleinezéséről, a brucellózis elleni védekezésről. Igen nagy állategészségügyi, de közegészségügyi jelentősége is van a rendszeres gümőkórirtás következetes végrehajtásának. Az állatorvosok feladata ellenőrizni azt, hogy csak azok a gazdaságok fogadjanak naposcsibét, ahol az előfeltételek erre biztosítottak. Legyen elegendő férőhely, meglehessen tartani a megfelelő hőmérsékletet, folyamatosan rendelkezésre álljon a megfelelő takarmány, de talán elsősorban: gondoskodás történjen jól képzett gondozókról. Az állattenyésztők és állatorvosok egymást segítő munkájának nem maradhat el a kedvező eredménye, a jövedelmező állattenyésztés és a jó állategészségügy. Dr. Bujdosó Géza megyei főállatorvos felelős személy jelenlétében folyhat. Harmadszor: legyen humánus. A kínzás akkor humánus, ha csak addig tart, ameddig a vallatott személy nem vall. Ezenkívül nem szabad, hogy a kínzásnak nyoma maradjon.” JT> e hallgassák meg, mit mond még el Bruce Mussard: „Egy éjjel Oránban az idegenlé- gionisták körülzártak egy utcát. Megállították a forgalmat, ellenőrizték a járókelők okmányait és mindenkit megmotoztak: időzített bombákat kerestek. Nekem az volt a feladatom, hogy egy kávéházat figyeljek, őrhelyemről jól láttam, hogyan látott „munkához” egy különleges alakulat. A légionisták szétpofozták a gyerekeket, egy terhes nőt is leütöttek. Egy óra hosszat tartott a razzia. Négy gyanús embert — három férfit és egy nőt — letartóztattak. A férfiakat. megkötözték és teherautóra hajították fel. Nekem megparancsolták, hogy a nőt kísérjem. Hiába tiltakoztam, hogy szabadnapos vagyok. Ügyet sem vetettek ellenvetéseimre. A nő egyre a teherautó oldalához ütődött, miközben az idegenlégió laktanyája felé hajtottunk. Amikor panaszkodni próbált, alaposan hátbavágták. Hogy azután mi történt vele, nem tudom. De azok a légionisták, akik az év elején részt vettek a 22 éves Dzsamila Bupasa kínzásában, elmondták nekem, mi történik ilyen esetekben. Dzsamilát Algírban tartóztatták le. Azzal gyanúsították, hogy időzített bombákat készített. Elhurcolták az El Biar közelében levő idegen- légionista laktanyába. Ott elektródákat erősítettek a testéhez, és így fürdőkádba helyezték. A meztelenre vetkőztetett, vérző nőt végül elmasíroztatták kínjzói előtt, majd fiaskóra „ültették”. Ezután „vallott". „Később egyszer járőrbe küldtek. Az volt a feladatunk, hogy meglepetésszerűen rohanjunk meg egy falut, Szidi bel Abbesz környékén. Alkonyatkor támadtuk meg a falut. A 15 tagú járőr szétszóródott a faluban, és gondosan átkutatott minden kunyhót. Az egyik kunyhóból jajkiáltások hangzottak. Néhány katona rövidesen rongyokba burkolt férfit lökdösött ki az útra. A férfi visz- szaszökött, s erre a jörőr körülvette a kalyibát. Néhány katona behatolt. Lövések hallatszottak. Amikor odamentem és benéztem, láttam, hogy a békés házikó minden lakóját agyonlőtték. Járőrparancsnokunk, egy szakaszvezető, néhány töltényt tartott a kezében. „Az ágya alatt találtunk” — mondta nyugodtan. Ez elég volt neki ahhoz, hogy az egész családot kiirtsa! Később megtudtam, hogy tulajdonképpen egy nagyszabású műveletben vettünk részt, sok más járőrrel együtt. Több mint kétezer embert tartóztattak le akkor. Az első parancsolat, amit megtanultam a légióban, így szólt: „Ne töltsd az időt a foglyokkal! A legkisebb kétség esetén lődd agyon őket, hiszen arabok!” z a mai Algéria tragédiája. Aratása van itt az erőszaknak és a halálnak. A franciák azt mondják, hogy havonta legalább 3000 felkelőt kell elfogniuk vagy megölniük. „Csak ebben az esetben fogyasztjuk gyorsabban az erejüket, mint ahogy ők helyreállítják” — jelentik ki francia illetékesek. No és mit szól ehhez Mussard? Korántsem büszke arra, hogy szemtanúja volt ezeknek a kegyetlenkedéseknek. „Azt hiszem — mondja —, valamit tennem kellett volna, hogy megakadályozzam őket. De mit kellett volna tennem? Elég sok gondolkozó emb&r tette már fel magának ezt a kérdést, de megválaszolása elől kitértek S ma szégyellik magukat ezért. A képein is látható családi ház egy azok közül, amelyet az utóbbi években építettek Békéscsabán. Korszerű, így tökéletesen kielégíti lakóinak igényeit Nagyon sok ilyen házra lesz még szükség ahhoz — az állami építkezéseken kívül is —, hogy megyénkben megoldódjon a lakáshiány. A tizenötéves lakásfejlesztési terv szerint mintegy 20 ezernek kell felépülnie másfél évtized alatt megyeszerte. E nagyszerű program teljesítésének segítésére helyes kezdeményezésnek lehetett tanúja Békéscsaba lakossága. Más megyékhez haügyeljenek arra, hogy az építkezéseknél a városok és községek területe indokolatlanul ne növekedjen, mert ez később megnehezíti majd a közművesítést. Javasolta, hogy próbálkozzanak meg, ahol erre lehetőség van, a kétszintes sorházak vagy társas házak építésével, mert így sokkal jobban ki lehet használni a beépítésre alkalmas telkeket. Köböl elvtárs után Körösíahd Pál a telekszerzésről, tervezésről; Stiebl Lőrinc a hatósági engedélyezésről; Martincsek László az OTP-hiteligénylésről, Mohácsi Köböl elvtárs előadását tartja sonlóan, a megyeszékhelyen is megrendezték az építési napokat, hogy hasznos tanáccsal lássák el az építkezni szándékozókat Vasárnap délelőtt a városi tanács dísztermében mintegy 380 résztvevő jelenlétében Takács János, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője nyitotta meg az építési napokat, majd Köböl József építésügyi miniszter- helyettes tartotta meg előadását. Először arról beszélt, hogy hazánkban is, mint szerte a világon, az egyik legégetőbb szociális kérdés a lakáshiány. A párt és kormány ezért dolMárton az építési anyagok beszerzéséről, Karasz György pedig a kislakásépítés kivitelezéséről tartott tájékoztató előadást. Ezután az érdeklődőknek filmet vetítettek, amely a kislakásépítést mutatta be. Az építési napok keretében vasárnap délelőtt 9 órakor kiállítás nyílt a KlOSZ-székház nagytermében. A tablók, g kiállított tárgyak szemléltetően bemutatták, milyen a helyes építkezési eljárás, milyen rossz városképet eredményeznek a környezettől idegen siti— i A látogatók érdeklődéssel járták a kiállítást gozta ki a 15 éves lakásfejlesztési tervet, hogy teljesítésével az országban megoldódjon ez a társadalmi probléma. Ebben igen sokat tehetnek azok, akik saját anyagi forrásukból és OTP-kölcsönök révén családi házat építenek. Köböl elvtárs sok hasznos tanácsot és módszert mondott el. Megemlítette: az építési hatóságok és szervek lusú házak. A látogatók közül nagyon sokan hosszasan elidőztek azoknál a tablóknál, amelyek Békéscsaba csatornázási és vízellátási tervét ábrázolták, valamint a korszerű családi házakba illő bútorok előtt, a TÜZÉP kiállított építkezési anyagainál. p. P,
