Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

4 NÉPÚJ SÄß 1961. február 16., csütörtök a vésztői Aranykalász Tsz zárszámadó közgyűléséről Amint lapunkban beszámoltunk róla, Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is részt vett és felszólalt a vésztői Aranykalász Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. ráitatott. Igyekezett megvédeni a----- - —-k ovácsok, bognárok és az asztalo- _ - sok becsületét is egyes rágalma­zóktól. Elmondotta, hogy a mü- helymunkások jó része négy-öt, sőt nyolcszáz munkaegységet is teljesített. Ilyen teljesítmény mel­lett nem volt idejük fuserálásra, mint ahogy azt egyes rágalmazók állították. Forrás János a beszámoló közben. Forrás János, a termelőszövet­kezet elnöke az elmúlt évi gaz­dálkodást értékelve, többek kö­zött arról beszélt, hogy a tagok egy része rosszallta, amiért növel­ték az állatállomány számát. Je­lenleg 500 számosállata van a 4170 hold földdel rendelkező kö­zös gazdaságnak, de még ez is na­gyon kevés, hiszen 8,3 hold földre jut egy számosállat. Az elnök fel is tette 9 kérdést, hogy van-e olyan a tagok között, aki egyéni gazda korában egy számosállatot tartott 8 hold földön. — Ahhoz, hogy termelőszövetkezetünk jöve­delmező legyen, pár éven belül el kell érjük, hogy legalább minden 4 hold szántóra jusson egy számos­állat. Ezt a törekvést a termelő- szövetkezet megkezdte azzal, hogy tavaly 25 vemhes üszőt és 72 da­rab hizlalnivaló szarvasmarhát vá­sárolt, de a hízónakvalóból 53- at kiválasztottak továbbtenyész- tésre. A termelőszövetkezet 182 szarvasmarhával, 623 sertéssel és 655 juhval zárta az évet. Az álla­tok mellett gépeket As vásároltak, s most már ott tartanak, hogy eb­ben az évben egy kivételével minden brigádnak lesz egy gép­járműve. Fehér Lajos elvtárs felszólalása közben Fehér Lajos elvtárs felszólalásá­ban nemcsak a vésztői Aranyka­lász, hanem a megye más terme­lőszövetkezeteit érintő problémák­ról, feladatokról is beszélt. Han­goztatta, hogy az állam ebben az évben is jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, töb­bek között a tavalyi 4 ezer szer­fás épület helyett az idén 7600 szerfás épület felépítését segíti elő az országban. Az ilyen és ehhez hasonló állami segítség és a ter­melőszövetkezeti tagok igyekezete elősegíti, hogy a szövetkezeti gaz­dálkodás mielőbb megközelítse, s aztán elérje az állami gazdaságok jelenlegi jó gazdálkodási szintjét. Hozzátette, hogy ez csak akkor következik be, ha a szövetkezeti gazdák a munka dandárjában nem 8 óráznak, hanem azon lesz­nek, hogy mindent idejében meg­műveljenek és betakarítsanak. Szükséges ehhez az aszonyok fo­kozottabb megbecsülés, az idős, nyugdíjas dolgozó parasztok segí­tése, s az, hogy a fiatalok a szö­vetkezetekben keressék boldogu­lásukat. Ott jobban megtalálják, mintha elmennek havi 900 forin­tért segédmunkásnak, hiszen ab­ból a keresetből sok elmegy ide­genben lakásra és kosztra. 124 állami házingatlant adtak el eddig megyénkben « Mint ismeretes, kormányrende­let biztosítja, hogy az illetékes községi, városi, megyei tanácsok kisebb állami házingatlanokat ér­tékesíthetnek. Eddig megyénkben 124 ingatlant adtak el, melyek bevételi összege 1 325 000 forint. A rendelkezés szerint a befolyó vé­telárból a községeket és városokat 30 százalék, a megyéket pedig 20 százalék részesedés illeti meg, amit az Országos Takarékpénztár negyedévenként utal át a község­fejlesztési számla javára. Néhány községünk részesedése igen jelentős volt: Csabacsüd 78 944, Szarvas 77 197, Békésszent- andrás 36 589 forintot kapott az állami ingatlanokért befolyt ösz- szegből. Új mozik a megyében A megyei Moziüzemi Vállalat ez évben tovább folytatja az el­hanyagolt és korszerűtlen mozik átépítését és tatarozását. Így leg­közelebb Lőkösházán, a művelő­dési otthonban készült normál vásznú mozit adják át, amely a megye egyik legszebb mozija lesz. Az új mozi építése egymillió 200 ezer forintba került, amihez a községi tanács községfejlesztési alapból hozzájárult. Március 1-én adják át rendeltetésének Csaba- csüdön a régi keskenyfilmszínház helyett az újonnan készült széles­vásznú filmszínházat. Ez az átala­kítás 500 ezer forintba került. A községi tanács itt is községfej­lesztési alapból segítette az új mo­zi megvalósítását. Együttes ülést tart Békéscsabán a néptront városi elnöksége és a városi tanács A Hazafias Népfront városi bi­zottsága és a békéscsabai tanács együttes'ülésére február 20-án dél­előtt 9 órakor kerül sor a városi tanács dísztermiben. Elsőnek Ko­vács Pál vb.-elnök számol be a lejárt tanácsülési határozatok vég­rehajtásáról és a végrehajtó bi­zottságnak 1960. november hó 14- én megtartott tanácsülése óta vég­zett munkájáról. Majd sor kerül az 1961. évi községfejlesztési terv jóváhagyására és beszámoló az 1960. évi községfejlesztési terv végrehajtásáról. Erről Zele- nyánszki György, az ipari-műsza­ki osztály vfezetője tart beszámolót. Második napirendi pontként meg­hallgatják és megvitatják Kendra Jánosnak, a Hazafias Népfront- bizottság városi titkárának előter­jesztését a társadalmi munka megszervezésével kapcsolatban. Varga József gondosan megfogalmazta mondanivalóját. Varga József, a termelőszövet­kezet asztalosa hozzászólásában részletesen fejtegette azokat az okokat, amelyek miatt a vésztői Aranykalász Tsz kevés jövedelmet osztott tagjainak. Legfőbb hiba­ként említette azt, hogy a tagok­nak csak egyik fele dolgozott rendszeresen, s ez az egyik fele nem tudott megbirkózni a sok fel­adattal, a sok betakarítanivalóval, amit az időjárás is nagyban hál­Tabi: Különleges világnap A Békés megyei Jókai Szín­ház társulata kedden este mu­tatta be Hidasháton Tabi László Különleges világnap című víg­játékát. A premieren az előadás megérdemelt sikert aratott. Ta­bi László Különleges világnap­ját a budapesti Madách Színház már másfél éve műsoron tartja, az előadások száma lassan el­éri a 200-at. A darab egy fur­csa körülmények között létre­jött társbérlet súrlódásait me­séli el, ahol az idősek, a pro­fesszor és a munkás mint „két" osztály tagja nem érti meg egymást, de a fiatalokat már ez nem választhatja el. A Jókai Színház a közeljövőben 17-én Sarkadon, 18-án Körösla- dányban, 19-én Orosházán, 21- én Battonyán, 22-én Szeghal­mon, 23-ári Dévaványán, 24-én Gyulán tartja meg előadását. A 25-i előadásnak az a különle­gessége, hogy Kardoskúton a termelőszövetkezet ugyanekkor tartja zárszámadási közgyűlé­sét és az ünnepi vacsorát, és ez alkalomból kerül bemutatásra a Különleges világnap. Az előadás főszerepeit Pető- házi Miklós, Pathó István, Kö- rösztös István, Doby írisz, Árvái Ágnes, Várnagy . Katalin, Al- mási Gizi, Basa György és Szé­kely Tamás játssza. Ne mindenekelőtt a háztájit! Bár a működési alapszabály félreérthetetlenül meghatározza, hogy a termelőszövetkezetek kiknek és milyen nagy területű háztáji földet adhatnak, mégis elég nagy a zűrzavar ekörül. Egyes termelőszövetkezetekben, például Vésztőn is, attól teszik függővé, hogy ki hány száz négy­szögöl földet kap, hogy férfi-e vagy nő az illető, s ki hány mun­kaegységet teljesít. A nőknek Vésztőn csak félannyi háztáji jár, mint a férfiaknak, még ha családfenntartók is. Egyébként az, hogy családfenntartó-e vala­ki, az nem mérvadó; aki megha­tározott munkaegységet teljesít, az kap háztájit. Ha ehhez hozzá­számoljuk, hogy részes művelés­re, vagy betakarításra is adnak ki földet, kiderül, hogy alig ma­rad közösen művelt terület. Pél­dául a sarkadi Kossuth Tsz is annyi háztáji földet mért ki ta­valy tavasszal, hogy alig tudott egy kevés közös kukoricát vetni. Egyrészt ilyen zavarok szár­maznak a kimért sok háztáji föld miatt. Másrészt olyan bajok — különösen azokban a tsz-ek- ben, ahol egyes növényfajtákat részművelésre adnak ki, hogy a tagok egy része „nem ér rá” a közösben dolgozni. Mert még ha csak akkor nem mennek a közös­be dolgozni, amikor éppen a ház­táji földet kapálják, vagy d ter­mést takarítják be, akkor hagy- ján. De vannak, akik minden pia­ci napon elácsorognak egy déle­lőttöt a városban csirkével, tojás­sal, tejjel vagy anélkül — csu­pán megszokásból. Az orosházi tjj Elet Tsz-t is „bolondította” ta­valy néhány ilyen ember, és olyan is, aki egy hétig nem je­lentkezett munkára azzal az in­dokkal, hogy a háztáji kukori­cát törte. Tévedés ne essék, nem aka­runk a háztáji ellen fellépni, hi­szen nagy szerepe van az áru­termelésben, a tagok jövedelmé­nek kiegészítésében. Azt mond­juk: igyekezzen minden terme­lőszövetkezeti gazda minél több sertést, csirkét, kacsát, libát és pulykát nevelni a háztájiban, de nem úgy, hogy ennek ürügyén elmaradozik a közös munkából, mert a több árut és a tagoknak a több jövedelmet mégiscsak a közös adja, legalábbis annak kellene adnia. A vésztői Arany­kalász Tsz-ben nem adtak többet, mert a megengedettnél több volt a háztáji, s a háztáji­nak a legjobb, más növény alá viszonylag jól elkészített földe­ket mérték ki, s a tagok egy része csak a háztájit művelte, és csak akkor dolgozott erejéhez mérten, ha a részes herét kellett vágni. Megyénkben számos olyan tsz van, ahol a háztáji föld-igény­lők annyian, vagy még többen vannak, mint a rendszeresen dolgozó tagok. Békéscsabán is léptek be kevés földű „egyéb munkakörben dolgozók", pártoló tagok, s anélkül, hogy pártolásuk a közösben végzett valamilyen munkában kifejezésre jutna, kö­vetelték az egy hold háztájit. Számos hasonló megnyilvánulás késztette a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági állandó bi­zottságát arra, hogy határozati javaslatban kérje: a városi tanács végrehajtó bizottsága tegyen in­tézkedést, hogy a békéscsabai tsz-ek egységesen, az alapsza­bályban előírtaknak megfelelő­en adjanak háztáji 'földet. A ter­melőszövetkezetbe lépett, és ott rendszeresen dolgozó családfenn­tartók, a nyugdíjasok és a föld­del belépő idős házaspárok 1600, az egy holdon felüli földdel be­lépett, de a közösben nem dol­gozó pártoló tagok viszont csak 800 négyszögöl háztáji területet kapnak. Ez így lenne helyes nemcsak Békéscsabán, hanem az egész megyében is. K. I. 77 őUn pták a Qtapöt. f 77 A napfogyatkozásnak talán legjobban a gye­rekek örültek. Legalább­is az első órán meg le­hetett „győzni” a ta­nárt, hogy engedje meg, hogy kormozott üvegen keresztül figyeljék, ho­gyan „fogy” a Nap. Az utcán siető emberek, s a februári napos regge­len kíváncsi tekintetek szegeződnek az égre. — Fogy már — mond­ja egy fiatalember a társának a posta sarká­nál, és a napszemüveg egy kicsit bekormozva pótolja a „távcsőt”. A baromfiudvarban a kakas furcsán kárál, nem tudja mire vélni, hogy miért sötétedik, pedig még csak néhány órája kukorékolta vi­lággá a reggelt. Az eme­letes bérházak erkélyén háziasszonyok a nyáron kitört ablaküveggel a kezükben, kémlelik az eget, s egymásnak kia­bálnak át. — Nem jön a piacra? — Még szalad a lakás — hangzik a válasz, és napfogyatkozás ide vagy oda, azért fő a bevásár­lás és a takarítás. Üjra a Sztálin úton megyek, nagy tömeg az utcán. Piac van, Idős nénikék beszélgetnek az egyik kapumélyedésben: — Én emlékszem arra — mondja az egyik anyóka —, még lányko­romban nem így volt... ... Már arra gondolok, hogy a mamóka valami érdekeset mond a nap- fogyatkozásról, de kide­rült, hogy csak a szil- vaeltételről van szó, és régen tovább tartott a befőtt, mint ma. A könyvesbolt ajtajá­ban két ipari tanuló áll. Kezükben kormozott üvegdarab, és vitatkoz­nak: — Bulgáriában miért látszik jobban a napfo­gyatkozás? — Azért, mert az ma­gasabban van — mond­ja a másik nem éppen a legkorszerűbb választ. Látszik, hogy mindket­ten figyelmesen olvas­ták az újságol, amely­ben a napfogy. sózásról számoltak be a csillagá­szok. A piacon hangos lár­ma, egy bácsi a nylon­ba csomagolt kályha- ós „sparhelt”-pucoló- szert kínálja, másutt két asszony vitatkozik a to­jáson, úgy látszik, a napfogyatkozás azért nem változtatta meg a piac rendjét. Egy ki­csit sötétebb van, de hát februárban ki figyel er­re. Egy idős, 80 év kö­rüli nénikét szólítok meg: — Nénikém, mit jelent ez a napfogyatkozás? Mit mondanak erről az öregek? Rámnéz, aztán a Nap felé fordítja te­kintetét, majd gyorsan visszakapja, és úgy vá­laszol: — Én nem tudom, fi- . am... Egy ismerőssel talál­kozók az utcán, néhány közömbös szó után a napfogyatkozásról be­szélünk. — Rám rossz hatással volt, idegesített, hogy fél oldalon süt a nap, a másik oldalon pedig a tiszta kék ég, mégis sötét — mondja isme­rősöm. Visszafelé indulok a városba. Még egyszer en is felnézek a Napra egy elrontott filmszalagon keresztül, már csak egy pici sarkát vakarja a Napnak a Hold, min­den visszakerül a. „he­lyére”. A Nap ottma­radt a helyén, nem „lopta” el senki. (- d, i. -)

Next

/
Oldalképek
Tartalom