Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-16 / 40. szám
4 NÉPÚJ SÄß 1961. február 16., csütörtök a vésztői Aranykalász Tsz zárszámadó közgyűléséről Amint lapunkban beszámoltunk róla, Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is részt vett és felszólalt a vésztői Aranykalász Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. ráitatott. Igyekezett megvédeni a----- - —-k ovácsok, bognárok és az asztalo- _ - sok becsületét is egyes rágalmazóktól. Elmondotta, hogy a mü- helymunkások jó része négy-öt, sőt nyolcszáz munkaegységet is teljesített. Ilyen teljesítmény mellett nem volt idejük fuserálásra, mint ahogy azt egyes rágalmazók állították. Forrás János a beszámoló közben. Forrás János, a termelőszövetkezet elnöke az elmúlt évi gazdálkodást értékelve, többek között arról beszélt, hogy a tagok egy része rosszallta, amiért növelték az állatállomány számát. Jelenleg 500 számosállata van a 4170 hold földdel rendelkező közös gazdaságnak, de még ez is nagyon kevés, hiszen 8,3 hold földre jut egy számosállat. Az elnök fel is tette 9 kérdést, hogy van-e olyan a tagok között, aki egyéni gazda korában egy számosállatot tartott 8 hold földön. — Ahhoz, hogy termelőszövetkezetünk jövedelmező legyen, pár éven belül el kell érjük, hogy legalább minden 4 hold szántóra jusson egy számosállat. Ezt a törekvést a termelő- szövetkezet megkezdte azzal, hogy tavaly 25 vemhes üszőt és 72 darab hizlalnivaló szarvasmarhát vásárolt, de a hízónakvalóból 53- at kiválasztottak továbbtenyész- tésre. A termelőszövetkezet 182 szarvasmarhával, 623 sertéssel és 655 juhval zárta az évet. Az állatok mellett gépeket As vásároltak, s most már ott tartanak, hogy ebben az évben egy kivételével minden brigádnak lesz egy gépjárműve. Fehér Lajos elvtárs felszólalása közben Fehér Lajos elvtárs felszólalásában nemcsak a vésztői Aranykalász, hanem a megye más termelőszövetkezeteit érintő problémákról, feladatokról is beszélt. Hangoztatta, hogy az állam ebben az évben is jelentős segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, többek között a tavalyi 4 ezer szerfás épület helyett az idén 7600 szerfás épület felépítését segíti elő az országban. Az ilyen és ehhez hasonló állami segítség és a termelőszövetkezeti tagok igyekezete elősegíti, hogy a szövetkezeti gazdálkodás mielőbb megközelítse, s aztán elérje az állami gazdaságok jelenlegi jó gazdálkodási szintjét. Hozzátette, hogy ez csak akkor következik be, ha a szövetkezeti gazdák a munka dandárjában nem 8 óráznak, hanem azon lesznek, hogy mindent idejében megműveljenek és betakarítsanak. Szükséges ehhez az aszonyok fokozottabb megbecsülés, az idős, nyugdíjas dolgozó parasztok segítése, s az, hogy a fiatalok a szövetkezetekben keressék boldogulásukat. Ott jobban megtalálják, mintha elmennek havi 900 forintért segédmunkásnak, hiszen abból a keresetből sok elmegy idegenben lakásra és kosztra. 124 állami házingatlant adtak el eddig megyénkben « Mint ismeretes, kormányrendelet biztosítja, hogy az illetékes községi, városi, megyei tanácsok kisebb állami házingatlanokat értékesíthetnek. Eddig megyénkben 124 ingatlant adtak el, melyek bevételi összege 1 325 000 forint. A rendelkezés szerint a befolyó vételárból a községeket és városokat 30 százalék, a megyéket pedig 20 százalék részesedés illeti meg, amit az Országos Takarékpénztár negyedévenként utal át a községfejlesztési számla javára. Néhány községünk részesedése igen jelentős volt: Csabacsüd 78 944, Szarvas 77 197, Békésszent- andrás 36 589 forintot kapott az állami ingatlanokért befolyt ösz- szegből. Új mozik a megyében A megyei Moziüzemi Vállalat ez évben tovább folytatja az elhanyagolt és korszerűtlen mozik átépítését és tatarozását. Így legközelebb Lőkösházán, a művelődési otthonban készült normál vásznú mozit adják át, amely a megye egyik legszebb mozija lesz. Az új mozi építése egymillió 200 ezer forintba került, amihez a községi tanács községfejlesztési alapból hozzájárult. Március 1-én adják át rendeltetésének Csaba- csüdön a régi keskenyfilmszínház helyett az újonnan készült szélesvásznú filmszínházat. Ez az átalakítás 500 ezer forintba került. A községi tanács itt is községfejlesztési alapból segítette az új mozi megvalósítását. Együttes ülést tart Békéscsabán a néptront városi elnöksége és a városi tanács A Hazafias Népfront városi bizottsága és a békéscsabai tanács együttes'ülésére február 20-án délelőtt 9 órakor kerül sor a városi tanács dísztermiben. Elsőnek Kovács Pál vb.-elnök számol be a lejárt tanácsülési határozatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottságnak 1960. november hó 14- én megtartott tanácsülése óta végzett munkájáról. Majd sor kerül az 1961. évi községfejlesztési terv jóváhagyására és beszámoló az 1960. évi községfejlesztési terv végrehajtásáról. Erről Zele- nyánszki György, az ipari-műszaki osztály vfezetője tart beszámolót. Második napirendi pontként meghallgatják és megvitatják Kendra Jánosnak, a Hazafias Népfront- bizottság városi titkárának előterjesztését a társadalmi munka megszervezésével kapcsolatban. Varga József gondosan megfogalmazta mondanivalóját. Varga József, a termelőszövetkezet asztalosa hozzászólásában részletesen fejtegette azokat az okokat, amelyek miatt a vésztői Aranykalász Tsz kevés jövedelmet osztott tagjainak. Legfőbb hibaként említette azt, hogy a tagoknak csak egyik fele dolgozott rendszeresen, s ez az egyik fele nem tudott megbirkózni a sok feladattal, a sok betakarítanivalóval, amit az időjárás is nagyban hálTabi: Különleges világnap A Békés megyei Jókai Színház társulata kedden este mutatta be Hidasháton Tabi László Különleges világnap című vígjátékát. A premieren az előadás megérdemelt sikert aratott. Tabi László Különleges világnapját a budapesti Madách Színház már másfél éve műsoron tartja, az előadások száma lassan eléri a 200-at. A darab egy furcsa körülmények között létrejött társbérlet súrlódásait meséli el, ahol az idősek, a professzor és a munkás mint „két" osztály tagja nem érti meg egymást, de a fiatalokat már ez nem választhatja el. A Jókai Színház a közeljövőben 17-én Sarkadon, 18-án Körösla- dányban, 19-én Orosházán, 21- én Battonyán, 22-én Szeghalmon, 23-ári Dévaványán, 24-én Gyulán tartja meg előadását. A 25-i előadásnak az a különlegessége, hogy Kardoskúton a termelőszövetkezet ugyanekkor tartja zárszámadási közgyűlését és az ünnepi vacsorát, és ez alkalomból kerül bemutatásra a Különleges világnap. Az előadás főszerepeit Pető- házi Miklós, Pathó István, Kö- rösztös István, Doby írisz, Árvái Ágnes, Várnagy . Katalin, Al- mási Gizi, Basa György és Székely Tamás játssza. Ne mindenekelőtt a háztájit! Bár a működési alapszabály félreérthetetlenül meghatározza, hogy a termelőszövetkezetek kiknek és milyen nagy területű háztáji földet adhatnak, mégis elég nagy a zűrzavar ekörül. Egyes termelőszövetkezetekben, például Vésztőn is, attól teszik függővé, hogy ki hány száz négyszögöl földet kap, hogy férfi-e vagy nő az illető, s ki hány munkaegységet teljesít. A nőknek Vésztőn csak félannyi háztáji jár, mint a férfiaknak, még ha családfenntartók is. Egyébként az, hogy családfenntartó-e valaki, az nem mérvadó; aki meghatározott munkaegységet teljesít, az kap háztájit. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy részes művelésre, vagy betakarításra is adnak ki földet, kiderül, hogy alig marad közösen művelt terület. Például a sarkadi Kossuth Tsz is annyi háztáji földet mért ki tavaly tavasszal, hogy alig tudott egy kevés közös kukoricát vetni. Egyrészt ilyen zavarok származnak a kimért sok háztáji föld miatt. Másrészt olyan bajok — különösen azokban a tsz-ek- ben, ahol egyes növényfajtákat részművelésre adnak ki, hogy a tagok egy része „nem ér rá” a közösben dolgozni. Mert még ha csak akkor nem mennek a közösbe dolgozni, amikor éppen a háztáji földet kapálják, vagy d termést takarítják be, akkor hagy- ján. De vannak, akik minden piaci napon elácsorognak egy délelőttöt a városban csirkével, tojással, tejjel vagy anélkül — csupán megszokásból. Az orosházi tjj Elet Tsz-t is „bolondította” tavaly néhány ilyen ember, és olyan is, aki egy hétig nem jelentkezett munkára azzal az indokkal, hogy a háztáji kukoricát törte. Tévedés ne essék, nem akarunk a háztáji ellen fellépni, hiszen nagy szerepe van az árutermelésben, a tagok jövedelmének kiegészítésében. Azt mondjuk: igyekezzen minden termelőszövetkezeti gazda minél több sertést, csirkét, kacsát, libát és pulykát nevelni a háztájiban, de nem úgy, hogy ennek ürügyén elmaradozik a közös munkából, mert a több árut és a tagoknak a több jövedelmet mégiscsak a közös adja, legalábbis annak kellene adnia. A vésztői Aranykalász Tsz-ben nem adtak többet, mert a megengedettnél több volt a háztáji, s a háztájinak a legjobb, más növény alá viszonylag jól elkészített földeket mérték ki, s a tagok egy része csak a háztájit művelte, és csak akkor dolgozott erejéhez mérten, ha a részes herét kellett vágni. Megyénkben számos olyan tsz van, ahol a háztáji föld-igénylők annyian, vagy még többen vannak, mint a rendszeresen dolgozó tagok. Békéscsabán is léptek be kevés földű „egyéb munkakörben dolgozók", pártoló tagok, s anélkül, hogy pártolásuk a közösben végzett valamilyen munkában kifejezésre jutna, követelték az egy hold háztájit. Számos hasonló megnyilvánulás késztette a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági állandó bizottságát arra, hogy határozati javaslatban kérje: a városi tanács végrehajtó bizottsága tegyen intézkedést, hogy a békéscsabai tsz-ek egységesen, az alapszabályban előírtaknak megfelelően adjanak háztáji 'földet. A termelőszövetkezetbe lépett, és ott rendszeresen dolgozó családfenntartók, a nyugdíjasok és a földdel belépő idős házaspárok 1600, az egy holdon felüli földdel belépett, de a közösben nem dolgozó pártoló tagok viszont csak 800 négyszögöl háztáji területet kapnak. Ez így lenne helyes nemcsak Békéscsabán, hanem az egész megyében is. K. I. 77 őUn pták a Qtapöt. f 77 A napfogyatkozásnak talán legjobban a gyerekek örültek. Legalábbis az első órán meg lehetett „győzni” a tanárt, hogy engedje meg, hogy kormozott üvegen keresztül figyeljék, hogyan „fogy” a Nap. Az utcán siető emberek, s a februári napos reggelen kíváncsi tekintetek szegeződnek az égre. — Fogy már — mondja egy fiatalember a társának a posta sarkánál, és a napszemüveg egy kicsit bekormozva pótolja a „távcsőt”. A baromfiudvarban a kakas furcsán kárál, nem tudja mire vélni, hogy miért sötétedik, pedig még csak néhány órája kukorékolta világgá a reggelt. Az emeletes bérházak erkélyén háziasszonyok a nyáron kitört ablaküveggel a kezükben, kémlelik az eget, s egymásnak kiabálnak át. — Nem jön a piacra? — Még szalad a lakás — hangzik a válasz, és napfogyatkozás ide vagy oda, azért fő a bevásárlás és a takarítás. Üjra a Sztálin úton megyek, nagy tömeg az utcán. Piac van, Idős nénikék beszélgetnek az egyik kapumélyedésben: — Én emlékszem arra — mondja az egyik anyóka —, még lánykoromban nem így volt... ... Már arra gondolok, hogy a mamóka valami érdekeset mond a nap- fogyatkozásról, de kiderült, hogy csak a szil- vaeltételről van szó, és régen tovább tartott a befőtt, mint ma. A könyvesbolt ajtajában két ipari tanuló áll. Kezükben kormozott üvegdarab, és vitatkoznak: — Bulgáriában miért látszik jobban a napfogyatkozás? — Azért, mert az magasabban van — mondja a másik nem éppen a legkorszerűbb választ. Látszik, hogy mindketten figyelmesen olvasták az újságol, amelyben a napfogy. sózásról számoltak be a csillagászok. A piacon hangos lárma, egy bácsi a nylonba csomagolt kályha- ós „sparhelt”-pucoló- szert kínálja, másutt két asszony vitatkozik a tojáson, úgy látszik, a napfogyatkozás azért nem változtatta meg a piac rendjét. Egy kicsit sötétebb van, de hát februárban ki figyel erre. Egy idős, 80 év körüli nénikét szólítok meg: — Nénikém, mit jelent ez a napfogyatkozás? Mit mondanak erről az öregek? Rámnéz, aztán a Nap felé fordítja tekintetét, majd gyorsan visszakapja, és úgy válaszol: — Én nem tudom, fi- . am... Egy ismerőssel találkozók az utcán, néhány közömbös szó után a napfogyatkozásról beszélünk. — Rám rossz hatással volt, idegesített, hogy fél oldalon süt a nap, a másik oldalon pedig a tiszta kék ég, mégis sötét — mondja ismerősöm. Visszafelé indulok a városba. Még egyszer en is felnézek a Napra egy elrontott filmszalagon keresztül, már csak egy pici sarkát vakarja a Napnak a Hold, minden visszakerül a. „helyére”. A Nap ottmaradt a helyén, nem „lopta” el senki. (- d, i. -)
