Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-16 / 40. szám

1961. február 16., csütörtök NÉPÚJSAG 5 SPORT» SPORT-SPORT Jól sikerült a városi asztalitenisz-verseny Békéscsabán Vasárnap délelőtt 9 órakor Békés­csabán, a Rózsa Ferenc Gimnázium tornatermében rendezték meg a városi asztalitenisz-bajnokságot. A versenyen 92-en indultak. Először a férfi és női egyéni bajnokságot bonyolították le. Amint az várható volt, a felnőtt egyéni bajnokságot Balázs (Békéscsabai Dó­zsa) versenyzője nyerte. Igen színvo­nalas és szemet gyönyörködtető játé­kot mutatott a versenyző. Különösen kitűnt a védekező technikájával. Má­sodik Lukács, míg harmadik, negye­dik Budai, illetve Botyánszki lett, ugyancsak a Békéscsabai Dózsa ver­senyzői. A férfi egyéni ifjúsági bajnokságot Farkasvölgyi (Békéscsabai Dózsa) nyer­te, második Papp (Bcs. Postás), har­madik Borbola (Bcs. gimnázium), ne­gyedik Kerekes (Bcs. gimnázium). Ezzel egy időben került sor a női egyéni küzdelmekre is. Sajnos, itt fel­nőtt bajnokságot nem lehetett rendez­ni, mivel a versenyen csak ifjúságiak jelentek meg. Amint ezt vártuk, a baj­nokságot Kerekes (Bcs. gimnázium) nyerte, 2. Sebő, 3. Papp, 4. Timkó. Az egyéni bajnokság befejezése után a páros mérkőzéseket rendezték meg. A férfi felnőttben a Balázs—Botyánszki páros bizonyult a legjobbnak és veret­lenül lettek az elsők. 2. Juhász—Budai, 3. Kitzing—Molnár. A férfi ifjúságiak párosát Farkasvölgyi—Kerekes-pár nyerte. 2. Papp—Borbola, 3. Deák— Vitaszek, 4. Nagy—Gonda. Vegyespárosban kemény küzdelem alakult ki, s végeredményben a Bo­tyánszki—Kerekes-pár lett az első, 2. Sebő—Valentínyi, 3. Timkó—Kitzing, 4. Papp—Papp. A városi bajnokság befejezése után a versenyzők a megyei bajnokságra készülnek, amit előreláthatólag két hét múlva rendeznek meg Békéscsabán. Az Orosházi Spartakusz birkózói iól szerepeitek a Béke és Barátság Kupa versenyén Vasárnap Mezőhegyesen rendezték meg az ifjúsági birkózó Béke és Barát­ság Kupa versenyét. Az Orosházi Spar­takusz birkózói 29 ponttal elhódították a II. helyezést. A csapatból különösen jól szerepelt: Fekete Bálint, Fekete István, Tóth Miklós, Berta Károly, Ju­hász Jenő, Mórocz Sándor és Szakács Sándor. A versenyen indultak a fiatal gyomai birkózók is és 14 ponttal a III. helyezést érték eL ^ Sportakadémiai előadást rendeznek Békéscsabán A Békés megyei Testnevelési és Sport­tanács sajtó agitációs és propaganda bizottsága Békéscsabán is megrendezi a sportakadémiai előadássorozatot. Az első előadást február 18-án délután 3 órakor tartják Békéscsabán, a Brigád Filmszínházban. Az előadás címe: A modern edzésrendszer. Előadó Volen- tik Béla, a magyar úszóválogatott ed­zője. Az előadás után a firenzei 1960- as olasz—magyar válogatott labdarúgó­mérkőzést és más sportfilmeket vetí­tenek. Az előadás meghallgatása díjtalan. A szívük biztosan hazahúz... Az égen szürke hófelhők kerge- tőznék és az utcán latyakos pa­takokban folyik a hóié... Az em­berek kerülgetik és a szemerkélő esőben siet mindenki... Az oros­házi Táncsics Gimnázium szürke épülete mint szilárd vár néz szembe a várossal, s ablakszemei furcsán szemlélik ezt a téli utcát. Az előcsarnokban csend, kihalt a pódium, s a falon a tablók egy­kedvűen vesznek tudomást arról, hogy kinek a léptei verik fel a folyosó csendjét. A tanári szobá­ban néhány tanár a következő órára készül, az egész épületben „tapintható” a csend. Felberreg a szünetet jelző csen­gő, s a folyosó sokszorosan veri vissza a diákok lármáját. A gim­náziumnak 694 tanulója van, egyike legnagyobb gimnáziuma­inknak. Az elmúlt hónapokban le­zajlott oktatásireform-vita nem maradt hatástalan erre a gimná­ziumra sem. A tanári kar, de a szülők is, sőt a tanulók is élén­ken vitatták, mi is legyen a sorsa ennek a gimnáziumnak. Orosháza azon kevés alföldi váro­sok közé tartozik, ahol minden le­hetőség megvan arra, hogy iparo­sítsák, hiszen a föld mélyéből fel­törő gáz nemcsak alapanyagot, hanem energiát is jelent. — Üveggyár épül — mondják az orosháziak nem kis büszkeség­gel, s már arra gondolnak, hogy akár ők is, de fiuk biztosan az üveggyár munkása lesz. a A traktoros ® osztály Persze ne gondolja senki, hogy Orosháza már ipari város, hogy itt csák hírből ismerik a mezőgaz­daságot. Orosháza határa mindig /jlfl'C’h't ú'lcci'í'&U iff• • • Mint minden újságíró, én is valami különöset, valami érdeke­set akartam tőle hallani. Ha mást nem, legalább azt, hogy magáról, az életről beszéljen. Azonban ezt ba vártam. Pallér Sanyi bácsi sokkal szerényebb annál, mintsem ezt tegye. Amikor életé­ről faggatom, csak azt tudom meg tőle, hogy pályafutását mint kistisztviselő kezdte, majd két és fél évtizedig — vagyis a felszabadulás évé­ig — mint könyvelő dolgozott egy válla­latnál. Hogy a 25 éves könyvelőség alatt mennyire becsülték meg, mint kiváló képzettéggel rendel­kezőt, s csak a mun­kának élő embert? Erről egy szót sem hallottam Pallér Sa­nyi bácsitól. XJgyan mit is mondott vol­na? Mint a múlt megannyi kistisztviselője, ő is annyit dolgozott, amennyit csak bírt. S amikor minden hónapban felvette a busásnak megközelítő­en sem mondható fizetését, ab­ban a tudatban ült ismét asztalá­hoz, hogy legalább egy hónapra van miből élnie. A felszabadulás évében Sanyi bácsi életében is változás történt. Becsukta magamögött a vállalat kapuját, amelyben negyed szá­zadot könyvelői munkakörben dolgozott. Ugyanakkor kinyílt előtte egy tágasabb ajtó, hogy raj­ta belépjen. Vártak rá a békés­csabai adóhivatalban. Pallér Sa­nyi bácsi itt is megmutatta: ho­gyan kell becsülettel segíteni azt a nagy társadalmi átalakulást, amely 1945-től 1949-ig hazánkban végbement. S aztán jött 1950, az első tanácsválasztás. Mint a pénz- gazdálkodásban jártas és nagy gyakorlattal rendelkező embert, társadalom a megyei tanács pénzügyi osztá­lyához hívták. A vállalati pénz­gazdálkodási csoport vezetője lett. Azóta több mint egy évtizede ebben a munkakörben dolgozik. Mint a tenyerét, úgy ismeri a ta­nácsi vállalatokat... Becsületességéért, szorgalmáért 1953-ban megérdemelten tűzték mellére a Kiváló pénzügyi dolgo­zó kitüntetést. S ő csak annyit mondott, hogy ezután is jól akar dolgozni. Keveset mondó szavait annál több tett követte. Bár az évek egymás után suhantak el fe­lette is, de munkájában soha nem lehetett lanyhulást tapasztalni. A megyei tanács , vezetői a pénzügyi osztályon becsülettel eltöltött több mint egy évtizedes munkájáért, s pár nappal az előtt, hogy hatvanadik életévét betöl­tötte — a múlt év decemberében —, kedves meglepetést tartogattak számára. Most is magam előtt lá­tom Pallér Sanyi bácsit, amikor semmiről sem tudva, az osztály- vezetőjével magához kérette a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke. Még most is ma­gam előtt látom, amint Arany Tóth Lajos elvtárs előtt áll a ha­todik évtized küszöbét átlépő Sa­nyi bácsi és meglepetten átveszi a Szocialista munkáért érdemérmet. Talán már a harmadik pohár likőrt ittuk Pallér Sanyi bácsi egészségére, amikor megszólalt, hogy elmondja kérését, ami oly’ régen bensőjében volt. Azt hittük, be akarja jelenteni a megyei ta­nácselnöknek, hogy nyugdíjba kí­ván menni, pihenni a 42 éves fá­radságos munka után. Tévedtünk gondolatainkban. Ezt mondta, ezt kérte: „Arany Tóth elvtárs, legyen szabad kérni valamit: én nem akarok még nyugdíjba menni... Dolgozni szeretnék tovább, amíg úgy érzem egészségi állapotom... Itt akarok még maradni a kollek­tívában... Itt maradhatok?... A válasz nem késett. Arany Tóth elvtárs örömmel fogadta Pallér Sanyi bácsinak ezt a kéré­sét és megnyugtatta: ha. még úgy érzi, dolgozzon csak nyugodtan. Segítse a körülötte szorgoskodó fiatalokat, hogy amikor ő végleg búcsút int az íróasztalnak, méltó utód foglalja azt el... És Sanyi bácsi, aki már a hat­vanegyedik évét tapossa, most ta­lán még fiatalosabban lépked a harmadik emeletre, mint pár évvel ezelőtt. Balkus Imre híres volt kiváló mezőgazdasági munkásairól, és a régi, de az újon­nan alakult termelőszövetkezetek is szép eredményeket könyvelhet­nek el maguknak. Az orosházi gimnázium volt az első a gimnáziumok között, ahol már 4 évvel ezelőtt bevezették a politechnikai oktatást. Sokszor ér­te őket gáncs és talán ők maguk is sokszor megvívták saját kishi­tűségükkel szemben a harcot. Ma már érettségire készül a IV/d, ahogy a gimnáziumban hívják őket, a traktoros osztály. Lét­szám: 38 és a többség — 21-en — vidékről járnak be. Naponta vál­lalva az utazás fáradalmait, ősz­szel s tavasszal sárdagasztást, té­len a hideget és a havat. Huszon- ketten továbbtanulnak. Agrár­mérnökin, a műszakin és ki tud­ná felsorolni a pályák sok-sok ágát. Vajon mi a véleményük a politechnikai oktatásról? Segí­tett-e nekik a pályaválasztás­ban? A válaszok lassan gyűlnek, sok­szor ellentmondók, de egyben megegyeznek: — A célt eléri a politechnikai oktatás, közelebb kerültünk az élethez — mondja Hegedűs Béla. Az ellenvélemény nem alapjai­ban bírálja a politechnikai okta­tást, hanem csak azért, mert to­vábbtanulás céljából több ma­gyart és több nyelvórát akarnak hallgatni. Papp Zoltán, az egyik továbbtanuló azt kifogásolja, hogy kéthetente a félnap nem elég a gyakorlati ismeretek megszerzé­séhez. Lehet, hogy igaza van, hi­szen ők az „iparosok”. H Milyenek a munkások? Talán a politechnikai oktatás ellen a szülők közül többen éppen azért tiltakoztak, hogy féltették a fiatalokat attól, hogy az üzem­ben vagy a gyárban a munkások­tól csak a „csúnyá’1 beszédet ta­nulják meg és esetleg durvák lesznek „féltett” gyermekeik. Az- § óta eltelt esztendők bebizonyítot­ták, hogy alaptalan volt ez a fé­lelem, mert tanulóink nem a csú­nya beszédet tanulták meg, ha­nem inkább a felelősségérzetet, és [egymás munkájának megbecsü­lését. Most a válaszok is ezt mondják el, de hozzátéve: — A munkásoknak természete­sen akkor is termelni kell, mikor mi ott vagyunk és ezért keveseb­bet tudnak velünk foglalkozni. Azt hiszem, azokban az üze­mekben, és azoknak a munkások­nak a helyzetében a következő időben új megoldást kell teremte­ni, hogy anyagi károsodás nélkül tudjanak foglalkozni a tanulók­kal. Ez nemcsak a tanulók, ha­nem a munkások érdeke is! A négy év tapasztalatát nehéz lenne egy rövidke beszélgetésben össze­foglalni, de tanulságként elmond­hatjuk, mint ahogy a tanulók is elmondták: 1 — Csak hasznunkra váH ... ^ A továbbtanulás ™ és ax otthon Papp Zoltán élőbb idézett mon­data, hogy félnap kevés a gya­korlat megszerzéséhez, élénk vi­tát váltott ki. Rácz Sándor azt mondta: — Én a nyáron már segédveze­tő voltam és elég sok gabonát ön­állóan vágtam le. Az osztály többsége a beszélge­tésből láthatóan elfogadta ezt az érvelést, mert nyáron már többen kamatoztatni akarják az iskolá­ban és az üzemben szerzett ta­pasztalatokat. — A bejárók közül ki megy vissza a saját falujába? Egy fiú áll fel először akadozva, de aztán bátran elmondja: — El szeretném végezni az ag­rármérnöki szakot és utána a tót- koímlósi Alkotmány Tsz-be szeret­nék kerülni, szüleim is ott dolgoz­nak. — Társadalmi ösztöndíjat kap? — Szeretnék. Tizennyolc évesek. Négy év ta­pasztalattal, négy év tanulással a hátuk mögött, most még az érett­ségi előtt, készülnek az életre. S ha kinéznek az ablakon, akkor látják ezt a várost, ahol eltöltöt- tek néhány szép esztendőt és ha pedagógusok lesznek is, vagy ag­rármérnökök, szívük azért bizto­san hazahúz... (—czi) Vésztőn üzembe helyezték a szűrőgépházat Kedden Vésztőn üzembe he­lyezték a törpevízműhöz tarto­zó szűrőgépházat, mely a vizet vastalanítja, mangántalanítja és savtalanítja. A község ivóvíz- ellátása, mely évtizedek óta nagy gondja volt a lakosságnak, megoldódott. A Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás, valamint a községbeliek véle­ménye szerint a víz minősége ivásra és mosásra megfelelő. A szűrőgépház üzembehelye- zési eljárását kedden beszélték meg a szakemberek. Bőrmegbetegedés eflen hatékony szer került forgalomba A bőrmegbetegedések, és külö­nösen a gombás bőrmegbetegedé­sek leküzdésére a Budapesti Bőr- gyógyászati Klinikán több évi kutatómunka eredményeképpen új gombaellenes szert kísérleteztek ki, melyet Mykofen hintőpor né­ven a gyógyszeripar már forga­lomba is hozott. Ez a szer a gombás fertőzések megelőzésére és a kezelt gombá­sodások visszatérésének megaka­dályozására szolgál. A hintőpor nemcsak gyógyszertárakban, ha­nem illatszerboltokban, fürdők­ben, trafikokban ts kapható. Endrődi Cipész Ktsz A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN Endrődön, Gyomán és Déva. ványán méretes részlegeink bő választékkal és figyelmes kiszolgálással várják kedves megrendelőiket. Bármilyen javítási munkát gyorsan és pontosan válla­lunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom