Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
1961. február 1., szerda hépújsAb 3 Gazdag zárszámadás a végegyházi Szabadság Tsz-ben Körséta Kőszigeten A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet — amely kimagasló terméseredményeivel a korábbi években nemegyszer nyerte el az országos elsőséget — szombaton tartotta zárszámadó közgyűlését. Kerekes András, a tsz Kos- suth-díjas elnöke beszámolójában elmondotta többek között, hogy egy évvel ezelőtt 700 holdról 1800- ra gyarapodott a szövetkezet határa. Cukorrépát kizárólag törzsterületen termeltek, ahol 12 éve nagyüzemi módszerekkel művelik a talajt, s 305 mázsás átlagtermést értek el. Kukoricából viszont holdanként 15 mázsával kevesebb termett a tavasszal bevitt kispar- cellákon. Egy munkaegység értéke 47,05 forint, a tagság összkeresete hárommillió 735 ezer forint. Az új belépők az alapító tagokkal vállvetve dolgoztak egész éven át. Munkájuk gyümölcsöző volt már az első esztendőben: Kunos József pl. 39 ezer forint értéket keresett a termelőszövetkezetben egy év alatt, Hűli Ferenc pedig 32 és fél ezret. A 12 éves tapasztalatok alapján nagy gonddal készülnek a megnövekedett terület terméshozamának növelésére. (ügy hónapos továbbképzés tsz-elnökök részére Február 15-től március 15-ig megyénk valamennyi termelőszövetkezeti elnöke — akinek az irányítása alá 800 holdnál nagyobb szövetkezet tartozik — egy hónapos továbbképzésen vesz részt. A tsz-elnökök továbbképzését a Földművelésügyi Minisztérium Szabadszálláson rendezi meg. A szövetkezeti elnökök megismerkednek az üzemszervezési alapfogalmakkal, a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges agrotechnikai eljárásokkal. Korszerűsíti, fejleszti boltjait a békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz A Békéscsabai Textilfeldolgozó Ktsz már eddig annyi megrendelést kapott, hogy a munka csaknem az egész évre biztosított. A ktsz vezetősége a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében több boltját átalakítja, bővíti, korszerűsíti és keresett cikkek készítésére tér át. Többek között a Szent István tér 14. szám alatti szövetkezeti boltot átalakítják és egy korszerű, reprezentatív férfi- és női ruha részleget hoznak létre. A Sztálin út 10. szám alatti szűcsrészleget úgy bővítik majd, hogy a készletben levő többfajta szőrmeáruval a lakosság igényeit megfelelően' kielégíthessék. A Sztálin út 6 szám alatt levő két női méretes részlegnél ez évben különleges anyagokból készítenek majd ruhákat és kabátokat. A Sztálin út 14. szám alatti gépi hurkolórészlegnél különleges méretű és fazonú kötöttáruk készülnek. A Csaba utca 6 szám alatti férfi konfekciós részleg helyén korszerűbb üzemet létesítenek. A Bajza utca 9. szám alatti 40 fős gépi hurkolórészleg a vásárlók igényeinek megfelelően új fazonú árucikkek gyártására tért át. A ktsz vezetősége tervbe vette azt is, hogy 1961-ben férfi-fehér- nemű javító részleget és egy gyorsvasaló üzemet állít fel. Ennek megvalósításához azonban szükség van arra, hogy a városi tanács a ktsz két vitás helyiségét meghagyja, vagy legalábbis két megfelelő helyiséget biztosítson azok helyett. P. B. 16 vagon kertészüveg érkezik a megyébe az első negyedévben Békéscsabán a Dél-Magyarországi Üveg- és Porcelánértéke- sitő Vállalat 2. sz. fiókjában 1960- ban — az 1959. évihez viszonyítva — körülbelül 40 százalékkal nőtt a díszmű- (porcelán, kerámia) áru forgalma. A választék is nagyobb volt. Ez évben a választék tovább bővül. A tsz-kertészetek fejlesztéséhez szükséges kertészüvegből az első negyedévben 16 vagon érkezik, ami a szükségletet előreláthatólag biztosítja majd. Megyénkből negyvenöt vagon babot vár a népgazdaság Az ország babellátását évekkel ezelőtt az egyénileg gazdálkodók úgy biztosították, hogy e fontos élelmezési cikket a kukoricában Gyorsul a megye bolthálózatának áruellátása A Békés megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat — a kiskereskedelmi vállalat, illetve' földművesszövetkezetek boltjainak szakosításával párhuzamosan — szakosította a reszortokat. A boltok a következőkben cikkjegyzék szerint adják be megrendeléseiket, ami szakszerűbbé és 80 százalékkal gyorsabbá teszi a megye bolthálózatának áruellátását. köztesként termesztették. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a babtermesztésben átmenetileg bizonyos fokú visszaesés állt be, mert legtöbb termelőszövetkezeti vezető a bab köztes termesztésétől óvakodott. Az 1961- es gazdasági évben, miután a belkereskedelmi és külkereskedelmi szervek nagyobb mennyiségű babra tartanak igényt, a Terményforgalmi Vállalat és a Szövetkezetek Megyei Értékesítő Központja összesen 45 vagon étkezési bab felvásárlására kapott megbízatást. Néhány termelőszövetkezet, közöttük a magyar- dombegyházi Rákóczi 100, a ma- gyarbánhegyesi Dózsa 40, a déva- ványai Szabad Föld 25, az ugyancsak dévaványai Aranykalász 60 mázsa bab köztes termesztésére vállalkozott. J A diadalkapu régi kecsességével ágaskodik a bejáró úton. A felirat azonban új. Az eddigi Kőszigeti Állami Gazdaság helyett ez van ráírva: Körösi Állami Gazdaság Kőszigeti Üzemegysége. A kapu alatt áthaladva, először egy színen akad meg a tekintetem, amelynek tetejét idestova egy évvel ezelőtt billentette le a vihar s azóta úgy néz ki az épület, mint egy részeg ember fején a félrecsúszott kucsma. A szín végétől nem messze, a kútnál egy olajos ruhás ember a hideggel dacolva, könnyedén öltözve, a Zetorját mossa. Odébb a magtárból két ezüstszelektor zakatolása hallik. Vagy hatan sürög- nek a szelektorok körül: köztük Bajics Imre, Papp József, Kocsis Imre. A raktáros, Takács Bálint újságolja, hogy hatszáz mázsa zabot tisztítanak ki és fémzárolnak vetőmagnak a tsz-ek részére. Egy kicsit a körmükre égett a munka és éjjel-nappal,- két műszakban dolgoznak. Az iroda csendes, csak egy adminisztrátor tartózkodik bent. Az üzemegységvezető kinn van a bir- kahodály melletti istállóban, hízómarhákat mérlegelnek. Elindulok arrafelé. Rosszul esik elhagyni az üzemegység központjának épületeit: fátlan pusztaság tárul szemeim elé. Silány, rossz földek vannak itt, hiába próbáltak különböző fafajtákat ültetni, nem erednek meg. Az üzemegység 5000 hold körüli földjéből 1520 hold legelő. Évekig lótenyésztéssel kísérleteztek itt, de annyi takarmánypótlásra volt szükség a gyenge legelő mellett, hogy ráfizetéses volt a csikónevelés. Az idén 400 szarvasmarhát hizlalnak A hízómarha-istállóból zaj, cifrázott szófoszlányok hangzanak ki. A gondozók: Kónya Sándor, Miklovits János, Somogyi Kálmán és a többiek csali nagy üggyél-baj- jal tudják a mérlegre biztatni a szebbnél szebb hízó bikákat, tinókat. Egyiket-másikat csak egykét ütleggel lehet engedelmességre bírni. Olasz Kálmánt, mint a pelyhet rángatják a szarvukra erősített kötéllel. — Vadak egy kicsit, mert havonta csak egyszer mozgatjuk őket. Meg aztán játékos kedvűek is — magyarázza Arany László üzemegységvezető, akinek Benke Gábor brigádvezető diktálja a lemérlegelt állatok súlyát és sorszámát. • — De sok szép jószág! — mondom elismeréssel. — Ez az istálló egész évben tele van. Ahányat elszállítunk a 112 darabból négy hónaponként, any- nyit állítunk be helyettük. Az idén mintegy 400 darabot hizlalunk. Leginkább növendék-állatokat állítunk be, 250—260 kg súlyúnkat, s négy hónap alatt elérik vagy meghaladják a 400 kg súlyt. — Mi a profilja az üzemegy- - gységnek? 5200-as Juhnyáj — Elég vegyes. Az egykori lóistállóban most 5200 juhot tartunk. Azaz, hogy már több van, mert ellenek. — Jó a bárányozási átlag? — Remélem, jó lesz az idén is. Tavaly minden száz anya 123-at ellett. A nyírási átlag is elég jó, 4,7 kiló volt. Arany László otthonos a juhtenyésztésben, hiszen évekig a Dévaványai Gyapjútermeltető Vállalat szakfelügyelője volt. Miközben a legközebbi hodály felé haladunk, elsorolja, hogy az üzemegység 3580 hold szántójának túlnyomó részén szemes- és szálastakarmányt termelnek. Többek között 425 holdon árpát, 340 holdon zabot, 941 holdon lucernát, 200 holdon vörösherét A hodályhan 295 első éves anyajuh van, körülöttük vagy 220 párnapos és párhetes bárány ugrándozik, hatalmas fekete sorszámmal a hátukon. Gondozójuk, Lövei Lajos elmondja, hogy még hatvan anya nem ellett meg — Ezek szerint nem lesz annyi bárány, ahány anya van — jegyeztem meg — Ezektől a fiatal anyáktól nem lehetett többet várni — válaszolja, s hozzáteszi, hogy ikret csak vagy hat ellett közülük. Azt már régen megtanultam, hogy a juhász soha sincs megelégedve a juhok takarmányának minőségével és mennyiségével, de azért csak megkérdeztem Lövet Lajostól: Milyen a juhok kosztja? — Megjárja — felelte kurtán. — Mit jelent ez a megjárja napi széna- és abraksúlyban? Televíziói, filmet néznek a juhászok Az üzemegységvezető ismeri emberét, mosolyog s egy kis ideig várja, hogy Lövei válaszoljon. De az csak azt ismétli, hogy megjárja. — Hogyne járná meg, mikor napi 70 deka lucemaszénát és 40 deka abrakot kapnak, no meg egy-egy kiló takarmányszalmát, böndőtöltőnek — sorolta végül. — Régi juhász már Lövei bácsi? — Elég régi. A felszabadulás előtt a 150 holdas Kiss Bérezi Lajcsi, meg a 200 holdas Tóth Kálmán birkáit őriztem. Aztán a Tö- viskesi Állami Gazdaságban voltam 1949-től. Onnan helyeztek át ide 57-ben, 350 jerketoklyóval. — Aztán hol jobb juhászkodni: itt, vagy Kiss Berczinél? — Megjárja itt is. Pillanatnyilag nem is mennék el innen. — Mennyi a havi fizetése? — Megjárja, meg vagyok elégedve. — Átlag inkább fölözi az 1700 forintot havonta, pláne ha beleszámítjuk, hogy évente 12 saját birkát tart Lövei bácsi az üzemegység nyája között — realizálja a juhász jövedelmét Arany László. — Ami azt illeti, hogy hol jobb, azt hiszem, nem menne el Lövei bácsi innen a villanyfényes hodályból, nem hagyná itt a televíziót, a filmvetítést. így beszélgetve lépkedtünk a hodály másik végébe, ahol vagy 150, riadt tekintetű tavalyi jerkebárány bámult ránk. — Egy kicsit meg vannak zavarva — magyarázza Lövei Lajos —, alig egy órája mérlegeltük őket. — Csak ennyi van a tavalyi szaporulatból? — Van még több is. De adtunk is át belőlük a Tenyészállatforgalminak 260 darabot. Ha jól emlékszem, kardoskúti, zsadáeyi és bélmegyeri tsz-ek kapták. A tavaly! 10 ezer helyett 33 ezer csibe — Sertésólakat nem látok — jegyeztem meg, amint az üzemegységvezetővel az iroda felé haladtunk. — Nem foglalkozunk sertéssel: Ellenben csirkét sokat nevelünk. Az első 5600 darab már megérkezett két héttel ezelőtt a Felsőmyo- mási Állami Gazdaságból. Ezeket kilenchetes korukban 50—60 deli ás súlyban szeretnénk átadni a Barneválnak. Egész évben hatszor 5—6 ezres transzportot, vagyis összesen 33 000 darabot akarunk felnevelni a tavalyi és az azelőtti 10—12 000 helyett. Búcsúzás előtt még egyszer körülnéztem az üzemegység központjában, s újra megakadt tekintetem a félrebillent tetejű színen. Megkérdeztem Arany Lászlótól, mi lesz az összedőlt szín sorsa. — Szóltatm már többször az igazgatónak, hogy csináljunk vele valamit, mert akik a vonaton erre elutaznak, már nevetnek rajtunk miatta. Én is nevettem. Azt mondtam kissé csipkelődve: ameddig így lesz, nem kell attól tartani, hogy újra leborítja a vihar. Kukk Imre <v>^e^^vvwvvvvvvvwvvvvwvvvvvvvvvyww Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saját koca után. vagy kérjen süldőkoeát hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-fcal többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért! Serféshizlalásra 2 q takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-tagoknak 1,20 Ft. lebonyolítási dijat kapnak kg-ként minden tsz-tag- gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak! Békés megyei Állat forgalmi Vállalat Termelőszövetkezetek!
