Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-01 / 27. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. február 1., szerda Kedves vendég járt megyénkben Kedves vendéget üdvözölhettünk a közelmúltban. Látogatóban járt megyénkben dr. Mün- nich Ferenc elvtárs, a kormány elnöke. Szót váltott a megye vezetőivel, érdeklődött eredményeink, gondjaink iránt, s elláalapjait, és feljebb lép a parasztember is a kultúra ranglétráján. És itt a szavakat megnyomva int: a parasztembernek és mindenkinek meg kell tanulni a társadalom fejével gondolkodni. Tudni, mit miért teszünk ebben az országban s mit jelent cselekedetünk az egyén és a köz számára. S tudnunk kell azt, hogy a világ rohamosan halad előre a tudományban, technikában, s nekünk ettől nem szabad elmaradni. A kormány elnökének szavai után oldódnak a nyelvek s a szavakból a szövetkezetiek jóindulatú türelmetlensége cseng. Még több gép-----——-----—,—iüsääÄ i — i kellene, főleg oly an, amellyel csak a szövetkezet rendelkezik, fogatott az egyéves fennállását mert így könnyebb a munka ünneplő újkígyósi Aranykalász szervezése és gazdaságosabb is Tsz-be, majd a Békéscsa- a termelés. Igaz dolgok, de mi- bai Téglagyár kultúrtermében vei nem az Ígéretek földjén va- nagygyűlés keretében találko- gyünk, a,válasz mi más lehet: Tizennégymillió 800 ezer forint a szövetkezet vagyona zott ezernyi emberrel. Délelőtt figyelemmel hallgatta az Aranykalász elnökének, Csik Péternek beszámolóját, az imponáló eredményeket, hisz az alig egyéves szövetkezet óriási nagyüzemmé nőtt. Csaknem kilencezer hold földje van, s ha csak a termelést közvetlen irányító vezérkarra vetünk egy pillantást, ez is példázza az erőt és magasabb-rendű- séget: a szövetkezetnek 12 ag- ronómusa van. S hogy a paraszt- ember is jobban fokozni kell a mezőgazdaságmeg kell tanulni a társadalom fejével gondolkodni ban az árutermelést, minőségben és mennyiségben s akkor még több gépet, mezőgazdasági felszerelést hozhatunk külföldről. A válasz egyértelmű s a vendéglátók koccintásra invitáló hangja, a búcsúzó szavak azt sejtetik, hogy egyetértenek ők e dolgokban és ezután is szorgalommal, legjobb tudásuk szerint gazdálkodnak. A hallgatóság soraiból belekóstolt e néhány év alatt a kultúrába, egyik példája, hogy ebben a szövetkezetben háromszázötven arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamot végzett tag van. A szövetkezet elnökének további szavai nyomán szinte megelevenedik a kép, a csaknem 15 milliós vagyon s a tagok fokozott jóléte. A jó hír hallatán Münnich elvtárs mindent összevetve, az újkígyósi eredményeket az országoshoz rakva mondja el, hogy ez évben a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus Délután sokan várták Münnich elvtárs érkezését a Békéscsabai Téglagyár előtt. S akiknek nem jutott hely a gyülésteremben, a szomszédos helyiségekben, hangszórókon hallgatták szavát, mely a nemzetközi helyzet és a békemozgalom időszerű kérdéseiről, a mi közvetlen tennivalónkról szólt. Rég járt Békés megyében Münnich elvtárs, 42 évvel ezelőtt a Tanácsköztársaság ideién. Most azzal búcsúzott, hogy a következő látogatás és a mostani között nem telik majd el ennyi idő. — D — A sajtó napján Tulipán, gyöngyvirág, jácint és kínai primula virágzik a békéscsabai kertészetekben A békéscsabai virágbolt jég- virágos ablaka mögött a tavasz kedvelt virágait: tűzpiros tulipánt, illatos gyöngyvirágot és dús fürtű jácintot vásárolnak a vevők. A kellemes színekben pompázó tavaszi virágokból mintegy háromezer cseréppel hajtattak a békéscsabai városi kertészetben. Hasonlóan, szivet-lelket gyö- nyörködtetően szép a békéscsabai virágmagtermelő telep üvegháza és fűtött melegágysora is. Az üvegházakban 500 cserép fehér, rózsaszín, pipacspiros, lazacpiros óriás virágú ciklámen virágzik. Egy-egy cserépben 20—25 virág bontotta ki szirmait. Szorgalmas kezű kertészlányok mesterséges porzással segítenek abban, hogy minél több ciklámenmagot értékesíthessen a kertészet. A fűthető melegágyakban ugyancsak virágba borultak a kínai primulák. A szakemberek véleménye szerint a napfényben gazdag, száraz téli napok igen kedvezően hatnak a virágmag-termesz- tésre s a téli virágokból rekord magfogásra számíthatnák. 100 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek a csorvási úttörők A csorvási úttörők múlt év december 15-én elhatározták, hogy vasgyűjtő-hónapot tartanak. A gyerekek 14 brigádban végezték ezt a feladatot. A nagy szorgalommal és lelkesedéssel végzett munka eredményeként január 15-ig 100 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze. A MÉH 4088 forintot fizetett ki az úttörőknek, akik azt a csapatpénztárba fizették be. Elhatározták, hogy ebből a pénzből sportfelszerelést és nyári kirándulásokhoz sátort vásárolnak és fizetik majd a sportversenyek költségeit; A vasgyűjtésben közreműködött Csíki Szász Dezső, a gépállomás nyugdíjasa, aki önzetlenül vállalta a vashulladék átvételét, csoportosítását. Sokat segítettek a nem úttörő iskolás fiúk és lányok is. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt, a második világháború vérzivatarának, a reakció s az elnyomatás sötét éveinek kellős közepén, 1942. február 1-én jelent meg először a Magyar Kommunista Párt illegális lapja, a Szabad Nép. A lapot a kommunisták tájékoztatására adták ki, de az egész néphez szólották harcos, felvilágosító cikkei, melyek világító fáklyaként mutatták a haladó erők útját, serkentették ellenállását a fasizmus elleni küzdelemben. A Szabad Nép első száma ismertette a párt és a függetlenségi front programját, a nemzetközi és a belpolitikai helyzetet, a német hódításokat és az elnyomással szemben szembeszálló függetlenségi harcainak eseményeit. A butítás és a mákonyhintés megalázó éveiben egyedül a Szabad Nép, az illegális kommunista párt központi lapja volt az, amely bátran leleplezte a Hor- thy-rendszer ideológiáját, aljas hazudozásait, s a valóságot merte megírni mindenről. Hiába mozgósította a fasiszta rendőrség valamennyi pribékjét e világító fáklya kioltására, bár a kegyetlen üldözés közepette a párt sok harcosát vesztette el, mégsem sikerült kioltani a lángot, elhallgattatni a buzdító szót. A bátor, harcos kiállásért halt vértanú-halált Schönherz Zoltán, s a lap első szerkesztője, Rózsa Ferenc. Az ő emlékezetükre, s az első kommunista újság, a Szabad Nép megjelenésének évfordulójára határozta el a Magyar Népköztársaság kormánya, hogy minden év február elsejét a magyar sajtó napjává, ünnepévé teszi. A felszabadulás után a megváltozott körülmények között, de ismét csak harcban született újjá a legális kommunista sajtó, mely a Szabad Nép harcos útján haladt tovább. A párt központi lapja mellett a megyei és városi lapok jelentősen segítették a párt politikájának tolmácsolását a tömegek között, és az országépítés hatékony fegyverévé vájtak. Üjságirók és nyomdászok, lapszervezök és postai kézbesítők, mindenki, akinek újságjaink előállitásában és terjesztésében része van, büszke arra, hogy a nyomtatott szó erejével nap mint nap segíti a szocializmus építéséért vívott harcot. S hogy ez a munka mennyire a dolgozók érdekeit fejezi ki, mutatja, hogy az utolsó három év alatt háromezerrel nőtt a Népújság előfizetőinek a száma. Ez is érzékelteti azt a mélyülő tömegkapcsolatot, amely a párt és a dolgozók között szétszakithatatlan szálként alakult ki. A felszabadulás után szétvert reakciós erők, bár mindent megtettek 1956. októberében az ellenforradalom napjaiban, de mégsem tudták szétszakítani ezt a szálat, s az újjáéledő, elvhűségben megacélosodó pártsajtó munkásai, kisöpörve maguk közül az ellenforradalom, szekértolóit, 1956 után még ered- * ményesebben hirdették a párt eszméit. A javuló tömegkapcsolatot nem utolsósorban azok a levelek is mutatják, melyek évről évre ezrével érkeznek a szerkesztőségbe. Levélírónk önkéntes tudósítói, segítőtársai a pártsajtónak, s az ő segítségükkel valósul meg Leninnek az a tanítása, hogy akkor jó a pártlap, ha az öt-tíz hivatásos újságíró mellett 500 és 5000 társadalmi szekesztöje, vagyis levélírója, tudósítója van. Az olvasók elismerése, bíráló szava, panasza és tájékoztatása eligazítást, tanítást is jelent az újságírók számára, hogy jól szerkesszék a lapot, ne vétsék el a helyes irányt. Ebben a szellemben, Rózsa Ferenc elvtárs mártírhalálára emlékezve köszöntjük a magyar sajtó napját, s mindazokat a párttag és pártonkívüli dolgozókat, akik fizikai, szellemi vagy szervező munkájukkal, tudósításaikkal, leveleikkel segítik egyre jobbá, a párt és a nép hangjának egyre hathatósabb kifejezőjévé tenni a Békés megyei Népújságot is. V. D. Békegyűléssé vált a Vöröskereszt vezetőségválasztó gyűlése Nemrég tartotta meg Békéscsabán a Vöröskereszt V. kerületi alapszervezete a vezetőségválasztó taggyűlést. A beszámoló után több hozzászólás és javaslat hangzott el. Többek között javasolták a tagok, hogy a Vöröskereszt egészségvédelmi előadásokat szervezzen az óvodás és az általános iskola alsóbb osztályaiba járó gyermekek szülei számára. A javaslatot azzal indokolták, hogy sok szülő lázas betegen küldi el gyermekét az óvodába vagy az iskolába, és nem törődik azzal, hogy ezáltal több gyermek egészségét veszélyezteti. Többen javasolták, hogy a Vöröskereszt hasson oda, hogy a Kolozsvári utcai óvodát tatarozzák. Volt aki az antialkoholista bizottság munkájáról szólt hozzászólásában. Igen sok tapasztalatot mondott el munkájáról. A hozzászólások után megválasztották az új vezetőséget, majd a tagság javaslatára levélben tiltakozott a taggyűlés a kongói, laoszi és az algériai nép ellen elkövetett újabb terrorcselekmények ellen. Az élelmiszerboltok 80 százalékát önkiszolgálóvá, az iparcikküzletek 60 százalékát pedig gyorskiszolgálóvá alakítják át öt éven belül Esztendős tapasztalatok, forgalmi statisztikák és több millió vásárló véleménye alapján határozta meg a belkereskedelem az új eladási formák jövőjét. Mint a minisztérium illetékesei elmondták, jelenleg 2500 új módszerrel dolgozó üzlet van hazánkban. Az új boltok forgalma csaknem mindenütt megkétszereződött, csökkent a leltárhiány és a kereskedelmi dolgozók munkája is gazdaságosabbá vált. A következő öt évben, a felújítási és a hálózatfejlesztési tervek szerint az új üzletek 90 százaléka már új rendszerű lesz, a régi boltok közül pedig csaknem mindegyiket átalakítják. 1965-ig az élelmiszerboltok 80 százalékában bevezetik az önkiszolgálást, az iparcikküzletek és az áruházak 60 százalékában pedig az önkiválasztást és a gyorskiszolgálást. A régi üzlethelyiségek átépítését, átalakítását is tervszerűbbé teszik. Ezután már nem fordulhat elő, hogy a kereskedelmi vállalatok boltjaikat ötletszerűen indokolatlanul bezárják átalakítás matt. A kereskedelem a jövőben fokozottan előnyben részesíti az új eladási formákat a vendéglátóiparban is. A következő években épülő új vendéglátóipari egységek közül már több lesz ön- vagy gyorskiszolgáló rendszerű. (MTI) '
