Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-03 / 29. szám
>961. február 3., péntek MÉPÚJSÄC 3 A mérleg javunkra hiEEent sok, parasztok, mérnökök és minREJTETT TARTALÉK IJagdanábam azt sem tudta né- 11 pünk jó része, hogy mi is az a statisztika. Ma pedig fiatalok és öregek egyaránt figyelemmel kísérik az ország, a megye életéről, fejlődéséről szóló jelentéseket. És ezek a számok egyre inkább az életet, dolgos mindennapjainkat tükrözik, arról adnak számot, hogyan munkálkodunk, s ezek nyomán hogyan öltözködünk, szórakozunk, hogyan terül meg előttünk egyre gazdagabban az asztal, hogyan növekszik népünk kulturáltsága. Mindent összevetve, arról van szó, hogy nálunk a statisztika — noha hallatán az ember száraz számok halmazára gondol — ma már közügy, életünk mérlege, barométere, mely mutatja, hogyan alakul az ország helyzete. Azt mondtuk, közügy. A kijelentés talán hangzatosnak tűnik egyesek szemében, de bármennyire is ellenzik e megállapítást — közügy, mert a dolgozók nagy többsége érdeklődéssel tanulmányozza ezeket a jéientéseket. A vasárnapi lapokban megjelent hároméves terv teljesítéséről szóló statisztikai jelentést is nagy érdeklődéssel fogadták az emberek. S hogy az érdeklődés a korábbi évekhez képest fokozott, nem csoda, hiszen nem kisebb dologról számolt be ez a három esztendőt bemutató népgazdasági mérleg, mint arról, hogyan fejlődött az ország, hogyan alakult a lakosság anyagi és kulturális ellátottsága. Talán felesleges idézni újra a számokat, amelyekkel a jelentés érvel, de néhány adatnál mégis időzni kell, hiszen fontosságuk, jelentőségük valóban túlnő a rideg számok és tények határain. I^áindannyiunk számára örven' 1 detes, hogy a nemzeti jövedelem a tervezett 13 százalék helyett 20 százalékkal növekedett. Ennek jelentőségét még az is fokozza, hogy az emelkedés nem cíkcakkos, hanem egyenletes. Az ipari termelés is kedvezően növekedett, 40 százalékkal volt ma— Menjen... magát várják... Rosszat gondolt rólam, pedig maga a rossz... Azt hittem maga becsületes.« Olyan rendesnek látszott... Siessen! Várják!... ELFORDULT a férfitól és becsöngetett A házmester kaput nyitott és a megszokot mozdulattal nyújtotta a markát. A férfi még köszönni is elfelejtett Csak miután a kapu becsukódott Magda mögött, és egyedül maradt, tért magához. Szegyeit® magát. Lassan fogta a csomagját és tétován elindult. Ügy érezte magát, mint egy mégvert gyerek... Eddig nagyon könnyen vette a nőket Nem is volt túlságosan jó véleménnyel róluk. De ez... Magda... más.. Fiatal, szép, özvegy... Azt csinálhat amit akar... Nem érti™ Hazafelé menet egész úton a szép, okos, tiszta özvegyet látta maga előtt. Magdát. Róla gondolkozott hazafelé sétálva. Szinte elbámészkodott az éjszakában. Csak mikor otthon becsöngetett, igyekezett föl gyorsabban a lépcsőn. A HÁZMESTER csodálkozva nézett utána. Máskor mind'' ; olyan nyugodt. Sohase szokott sietni. De az már el is tűnt a lépcsőkanyarban. Most már másik nő arcát látta maga előtt, akit sokkal hevesebben, sokkal melegebben, sokkal hosszabban ölelt meg, mint szokott. Mert sietni kellett hozzá. Mert az várta. Beck Zoltán gasabb, mint 1957-ben s a mezőgazdaság össztermelése 1958—60- ban — előzetes számítások szerint — átlagosan 10—12 százalékkal haladta meg az 1955—57-es évek átlagát. Mindezek következménye, hogy a három év alatt meglepően nagy összeget — 118 millió forintot fordítottunk beruházásokra. És ebben a jelentésben az a legértékesebb, hogy nem a számok mennyisége, hanem azok mondanivalója ragadja magával az embereket. Elsősorban éppen az, hogy a jelentés nem titkol el semmit az ország népe elől, hanem őszinte hangon az emberekről és az emberekhez szól. Dícsér és bírál. Számok nagy- szerűségében mutatja, hogyan munkálkodtunk, mi az, amit jól, helyesen tettünk s egyben elmarasztal ott, ahol nem váltottuk valóra részleteiben is a terveket. Eredményekről ad számot, amelyek egyre nagyobbak az évek során és új létesítményekben, áruházak bő és gazdag választékában, s abban öltenek testet, hogy új lakások sokasága épült és épül ország- és megyeszerte. Az adatok kivétel nélkül értékesek. Nekünk mégis különösképpen azok az adatok fontosak, melyek közük, hogy a hároméves tervidőszakban alapvető társadalmi átalakulás ment végbe hazánk mezőgazdaságában. A dolgozó parasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. S közli, hogy a munkák nagy részét sikerült már gépesíteni és nincs messze az az idő, amikor a legnehezebb munka mindegyikét gépek látják el. A nagyarányú mezőgazdasági építkezés is a falu nagyszerű holnapjának képét vetíti elénk. Azt jelenti, hogy holnap már több húst, több vajat és gyapjút termelnek a szövetkezeti gazdaságiéi és végképp megoldhatjuk az átmenet itt-ott még jelentkező nehézségeit. A írnak idején, amikor nyilvá" nosságra hozták a hároméves terv előzetes adatait, megnyugodva láttuk, hogy az ország nagy beruházási erőfeszítése ellenére is tovább növekszik a dolgozók életszínvonala. Egyesek abban az időben ezt gyanakvással fogadták. Nos, az ígéret valóra vált. Sőt a termelés nagyobb mérvű növekedésével együtt a tervezettnél jobban javult az emberek életszintje, több bérügyi és szociális intézkedés javította a lakosság anyagi helyzetét Az újságok első oldalai igaz, nem ilyen címekkel kiabálják világgá a hároméves tervről szóló adatokat, hogy legfőbb érték az ember, de aki ezt az igiemis érdekfeszítő olvasmányt — mert az — tanulmányozta, megértette, hogy ez a lényege. Fehéren áll a fekete, így dolgoztunk, ez az eredménye. A párt, a kormány annak idején helyes célt jelölt meg. Az emberek optimizmussal láttak munkához és maguk s az ország boldogulásáért megvalósították azt. És a számok mögött ott van milliónyi okos fej töp- jrengése, milliónyi szorgos kéz törekvése. MunkáA csorvási földművesszövetkezet néhány éve kezeléséiben tartja a községben lévő csibekéltető állomást. E néhány év alatt olyan kedvező gyakorlat alakult ki a tenyésztői ás-ellátásban, amely méltó példaként állhat megyénk valamennyi keltetőállomása előtt. Kondoros, Gerendás és Csorvás háztáji gazdaságai — mintegy 400 baromfitenyésztő — az idén is vállalta az öt darab tízezres estiden haladást szolgáló ember erőfeszítése, mely a nép életének szebbé, jobbá formálásában jutott kifejezésre. A jelentés persze nemcsak eredményeket tartalmaz, hanem felhívja a figyelmet a hibákra. Talán ebben a vonatkozásban minden eddigi jelentéstől különbözik. Megállapítja a hibásat a beruházási tevékenységben, az építőiparban, a munkatermelékenység elmaradásában és több fontos területen. És most, amikor jóleső érzéssel könyveljük el, hogy a hároméves terv teljesítése nagyszerű eredményeket hozott, feltétlen fontos, hogy vessen számot ki-ki a maga területén, mi az, amiben elmaradás van, s mit kell tennie, hogy az ötéves terv céljai minden területen kivétel nélkül megvalósuljanak. Megyénk jó néhány ipari üzemi vezetője, dolgozói bizonyára érzik, hogy elmaradtak a munkatermelékenység tervben előirt növelésében, hogy a tervezettnél magasabb az önköltség, sok az indokolatlan túlóráztatás, hogy a takarékosság számtalan lehetősége még sok helyen kiaknázatlanul áll. A jelentés arra is sarkall, hogy a lehetőséget valósaggá kell változtatni. Szinte int arra, az csak lehetőség, hogy a szocialista szektor győzelemre jutott a mezőgazdaságban is. Lehetőség ahhoz, hogy kulturáltabban, kevesebb költséggel, kevesebb fáradsággal termeljünk. Ezt a lehetőséget valósággá kell változtatni, ez viszont nem megy sírnám. Az új előretörése lépten-nyomon megakad az elavult gondolkodás emelte gátakon, a régi szokásokhoz való görcsös ragaszkodásokon. Az akadályok eltüntetése viszont nem parancsszó kérdése, nem vezényszavakra van szükség hogy eloszlassuk a tegnap még egyéni utat járt parasztemberben a nagyüzemmel, az új technikával szem. ben támasztott kételyeket. Élő, a nap minden szakában megnyilvánuló eredményekre támaszkodó agitációra van szükség, hogy terveink számára megnyerjük a ma még kételyekkel küzdőket. annak hát tennivalóink és hibáink is. Persze, hogy vannak. De feltárása a hibáknak kijavításuk feltétele, és éppen azért, njert a jelentés ilyen nyiltan és őszintén feltárta a jelentkező hibákat, megteremtette a feltételét annak, hogy ezeket kijavítva ötéves tervünkben minden eddiginél nagyobb eredményt érjünk ed. A jelentés tanulmányozása értésünkre adja: nem szabad felednünk, hogy csak anépgazda- sági tervek megvalósításával, a követelmények teljesítésével nőhet az életszínvonal. Látni kell és elismerni, hogy sokhelyt szorít még a cipő. Elsősorban a munkamorál további javításán, a gépek és termelőberendezések jobb kihasználásán múlik a jövő még nagyobb sikere és végső soron azon, hogy minden ember nagy felelősséggel álljon helyt posztján, mert ezt az élet parancsolóan írja elő számára. bekeltető gép tojásellátását. A baromfitenyésztők állományát néhány héttel ezelőtt állategészségügyi ellenőrzésnek vetették alá. Kedden, január 31-én egy darab tízezres gépet tojással töltöttek fel, és a gépet üzembe helyezték. Amennyiben a termelőszövetkezetek újabb esibeszállítmányra igényt tartanak, úgy a többi keltetőgépet is néhány napon belül üzembe helyezik, A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtti időszakban az ország babellátása nem okozott különös gondot, sőt főleg a nyugati, a dollárral fizető országokba jelentős bab-exportunk is volt. Néhány évvel ezelőtt, amikor babból bő készleteink voltak, gyakran előfordult, hogy a gesztenyepürébe babot is kevertek. Ma viszont, mivel az étkezési babellátásban kisebb hiányosságok vannak, arra kell ügyelni, nehogy a babfőzelékbe gesztenye kerüljön. Nagy vonalakban ez a helyzet a babellátásban. Mivel e fontos közélelmezési cikkből a meglévő készletek csupán az ország belső szükségletét fedezik, így ez idő szerint egy igen jelentős, jó valutát adó külföldi piactól elestünk. Feltehető a kérdés, vajon miért öltött nemzetközi méreteket a babhiány, miért éppen Nyugat-Európa országai álltak elő 4—5000 vagonos babszállítási szerződés kínálásával? A választ többféleképpen magyarázhatjuk. Elsősorban a kapitalista világban végbemenő, a földbirtok-viszonyokban beállt változás, a kapitalista gazdálkodás terv- szerűtlenségéből adódik, hogy annyi babot sem tudnak termelni, amennyi országuk belső ellátását fedezi. A kapitalista világ földesurai valahogy úgy vannak a babtermesztéssel, hogy ezt a növényt fő vetésnek alacsony hozama miatt nem kifizető termelni, másrészt, ha köztesként kukoricába vetik, akkor a vegyszeres művelésről le kell mondaniuk. Állításaik kétségtelenül igazak. Ezek után joggal kérdezheti bárki, idehaza, itt Békés megyében, amikor a községek, városok határának 94—95 százalékát nagyüzemi módon művelik, a termeltető vállalatok miért sürgetik, szorgalmazzák a babtermesztést, hiszen ha a kapitalista gazdálkodási mód körülményei között nem fizetődik ki, akkor a mi viszonyaink között vajon jövedelmező? Határozottan állíthatjuk, hogy a bab termesztése a magyar mezőgazdaságnak köztes-termelésben mindig kifizetődő volt. A fő növényként való termesztés viszont az alacsony hozamok miatt ma még nem jövedelmező. Most már csak arra kell választ adni: vajon az új alapokon álló mezőgazdaság meg tudja-e termelni babból a népgazdaság és az export igényét? A bab köztes-termesztése, s általában a köztes-kultúrákkal foglalkozó üzemek a világ mezőgazdaságában nem éppen első helyen állnak. A modem agrotechnikával, a vegyszeres gyomirtással, a kétirányú kapálással ez a művelési mód nem egyeztethető össze. Viszont az is igaz, hogy a mi mezőgazdaságunk a kukorica kapálás nélküli termesztéséhez még csak ezekben az években teszi meg a kezdő lépéseket. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy a külföldről és a hazai üzemekből beszerzett Simazin-készítmények ára egy-egy hold kapálási költségének csaknem kétszeresére rúg. Másrészt a kukorica kizárólagos négyzetes vetéséhez nem rendelkezünk elegendő géppel. 1960-ban a több mint 200 000 hold kukoricából 40 000 hold négyzetes vetés volt. A kukorica soros vetésére rá vagyunk kényszerítve. Legtöbb termelőszövetkezetben a kapálás időszakában, de általában egész évre rendelkeznek a szükséges munkaerővel, sőt több tucat olyan közös gazdaság is működik a megyében, amely a tavaszi és nyári hónapokban jelentősebb munkaerőtartalékkal is rendelkezik. így a kukoricába köztesként vetendő bab összeszedésére van elegendő felnőtt munkaerő. Ahol azonban az ifjúság — az úttörők — védnökséget vállalnak a szedés, a betakarítás felett, ott minden további nélkül több száz hold kukoricába gond nélkül vethető bab. Mennyi bab terem köztesként, menynyit kapjon a termésből a terület művelője? Az utóbbi napokban több helyen találkozni lehetett ilyen gondolatokkal. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának szakemberei — mivel a kukorica-kapálásért, bizonyos terület beműveléséért személyesen felelőssé teszik a tagságot — azt javasolják: a szövetkezet sorosan vetett kukoricájában termett bab fele a szövetkezeté, másik fele pedig a föld gondozójáé legyen. Egy-egy holdon köztesként 60—80 kg bab is termelhető. A holdankénti 240—320 forintos többletbevétel igen jelentős. Száz hold köztes babvetés esetében 24—32 000 forint bevételhez juthat a közös gazdaság. Nem véletlen, hogy a babter- melési szerződéskötés lehetőségét egyre több szövetkezet kihasználja. A magyardombegyházi Rákóczi 100, a dévavánj'ai Aranykalász Tsz pedig ez- ideig 60 mázsa bab értékesítését vállalta. A népgazdaság a jövő évben a mi megyénkből 45 vagon étkezési babot vár. Ez aránylag nem sok, hiszen a 268 termelőszövetkezet akár egy-egy vagon bab eladását is teljesíthetné. Ez a babmennyiség nagyban hozzájárulna az exportigény kielégítéséhez, így több műtrágyához, valutához jutna az ország. A kínálkozó jövedelmet nem érdemes elszalasztani. Fel kellene karolni a bab köztes termesztését, mert a népgazdaság és önmagunk érdeke, többek között ezt is kívánja. DUPSI KAROLT /\AA/WWNAAAAAAAAAAAA/WWVSAAAAAAAAAAA/W Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt sajal koca után, vagy kérjen süldokocat hitelbe! A mindenkori állami szabadárnál 1.— Ft-ta-1 többet kap a szerződés alapján átadott süldőkért! Seríésíiizlalásra 2 q takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-t T e rmelőszö vetkezetek! 1,20 Ft. lebonyolítási díjat kapnak kg-kén-t minden tsz-tag- gal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz! Részletes felvilágosítást az Ál lattorgalmi Vailalat járási kirendeltségei adnak! Békés megyei Áll at forgalmi Vállalat Deák Gyula Üzemben a csorvási csibekeltető
