Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-24 / 47. szám
2 HÉPÚJSÁG 1961. február 24., péntek Az 1961. évi költségvetés tárgyalásóval folytatta tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés csütörtöki ülésén folytatta az 1961. évi költség- vetés tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP A tanácsi vállalatok munkájával, a helyiipar eredményeivel és problémáival foglalkozott. Rámú- tatott, hogy állami helyiiparunk ma már az ország ipari termelésének számottevő részét adja. Szemléltetően bizonyítja ezt az 1960-as év néhány termelési adata: égetett téglából például 25,7 százalékát, égetett mészből 18,5, nyershúsból 44, mozaik cementlapból 12,5,'kenyérből és péksüteményből 100 százalékát adta a helyiipar az ország ipari termelésének. Az állami építőipar teljes termelésének 13 százalékát a tanácsi építőipar oldotta meg. — A helyiipar fejlődése egyes megyékben különösen nagyarányú volt az elmúlt évben — folytatta. — Ez a helyi vezető kezdeményezését, lelkesedését és rátermettségét is dicséri. Bács megyében például a tanácsi helyiipar könnyűipari termelésének értéke az 1953. évi 30 millió forintról tavaly 300 millió forintra emelkedett, s az 1961. évi terv már 400 milliós termelést irányoz elő. A megyében hasonlóan figyelemreméltók a tanácsi vállalatok gazdaságosság-mutatói. A legjellemzőbb számokba sűrítve az eredményeket: 100 forint beruházásra eső termelési ér. ték 1958-ban 254, 1959-ben 314, 1960-ban pedig 657 forint volt. Idei költségvetésünk jelentős fejlesztést irányoz elő. Erről tanúskodik az, hogy a vállalatok befizetése 1960-hoz képest ebben az évben 560 millió forinttal növekszik, ami a vállalatok termelésének 8 százalékos növekedésén alapszik. — Szóvá kell azonban tennünk a helyiipari fejlődésének néhány nem egészséges tünetét. A tanácsi vállalatok munkájának termelékenysége korántsem emelkedett kielégítően. Az átlagos létszám például 1959-hez képest 9,5 százalékkal nőtt, az egy dolgozóra jutó termelés csupán 3,8 százalékPolitikai Bizottságának póttagjai; Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. Az ülést 10 órakor Rónai Sándor. az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Erdei Ferenc képviselő szólalt fel. kai emelkedett. Ez arra utal, hogy a tanácsi vállalatok munkájában vannak problémák, mihamarabb meg kell találnunk megoldásukat. Ilyen például a vállalatok nem kielégítő szervezettsége, a szakemberek hiánya, egyes helyeken az anyagellátás fogyatékossága és az alacsony műszaki színvonal. Fel szeretnénk hívni az illetékesek figyelmét arra is, hogy az ország helyiiparának fejlődésében nagy szerepet játszanak a tanácsi gazdálkodás anyagi alapjai. A helyi gazdálkodás anyagi forrásainak szűkülése nagyonis kihat a tanácsi vállalatok tevékenységére — hangoztatta. Erdei Ferenc ezután a költség- vetés tudományos kutatásokra szánt előirányzataival foglalkozott. Rámutatott, hogy 1961-ben államunk a költségvetés kiadásainak több mint 2 százalékát biztosítja tudományos kutatásra. — A tervszerű tudománypolitikához elengedhetetlen, hogy célszerűen, a fontossági sorrendet megállapítva gazdálkodjunk anyagi erőnkkel — folytatta. — Ehhez nagy segítséget nyújt az országos távlati tudományos program ösz- szeállítása, azoknak a kutatási köröknek kijelölése, amelyek népgazdaságunk szempontjából a legfontosabbak, mint ismeretes, 104 tudományos problémakör kimunkálásán dolgoznak a tudomány munkásai — valamennyi problémakörben a szakterület leghozzáértőbb embereiből alakított előkészítő bizottság tevékenykedik. A bizottságok összeállították programjukat, részletes kutatási tervüket, ezekben a hetekben, hónapokban egyeztetik elképzeléseiket. A munka nagyon biztatóan halad, minden bizonnyal jelentősen fellendíti a legfontosabb nép- gazdasági feladatok megoldását szolgáló tudományos munkát. ződött, a szociális ellátottság azonban nem tartott lépést ezzel. Számos üzemben a helyi eszkö- zök felhasználásával, a meglévő berendezések korszerűbbé tételével teremtenek jobb munkakörülményeket. Például a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár ebben az évben az erőtelep dolgozóinak öltözőt, a rezsi-műhely számára étkező helyiséget, valamint két klubszobát létesít, ahol filmeket is vetítenek majd. A Győri Richards gyárban a múlt évben saját erőiből úgynevezett légfüggönyt létesítettek a festöde bejáratánál, hogy Dr. Huth Tivadar Baranya megyei képviselő a hároméves terv egészségügyi eredményeivel és az egészségügyi ellátás idei feladataival foglalkozott. Elmondotta, hogy a tervidőszakban két és fél millióval több a biztosítottak száma, s szép eredmények születtek a különböző pusztító népbetegségek, fertőző betegségek elleni harcban. Az orvosi munka színvonalának, a szociális ellátás javulásának eredményeként észrevehetően nőtt hazánk lakosságának átlagos életkora. Míg 1930-ban a 60 éven felüliek aránya az egész lakossághoz viszonyítva 9,8 százalék volt, a múlt esztendőben már 14 százalékra emelkedett. A halálozások aránya 1938—1955 között 14,3 ezrelék volt, 1960-ban már csak 10 ezrelék. Kiemelkedő sikereket ért el a magyar egészségügy a gyermekbénulás elleni küzdelemben, s a vérbajt, a maláriát teljesen felszámolták. Javult a helyzet a tifuszos, dif- tériás és di zentéi-iás megbetegedések területén is. — Örömmel számolhatok be arról, hogy a tuberkulózis járvány hazánkban rohamosan cső lekenő irányzatot mutat. A gümőkór elleni küzdelem jelentős fordulópontját jelenti az 1961. január 1-én életbe lépett kormányrendelet, amely megteremti a reális feltételeket e veszélyes népbetegség teljes felszámolásához. A képviselő megemlítette, hogy a hároméves terv idején emelkedett az egészségügyi dolgozók léta szennyezett levegőtől megkíméljék a dolgozókat. A jó munka eredményeként hasonló létesítményekkel gyarapodott a Lenszövőgyár, a Győri Textil és a Soproni Pamuti par is. Befejezésül javasolta, hogy a könnyűipari üzemek, illetve a könnyűipar vezetői a munkásosztály helyzetéről szóló párthatározat előírásai szerint másutt is hasonló módszerekkel igyekezzenek minél jobb munkakörülményeket teremteni a dolgozóknak. A költségvetést elfogadta. lózat, számos nagy beruházást adtak át rendeltetésének, s javult a betegellátás. Mintegy két és fél ezerrel nőtt például a szakrendelők napi munkaóráinak száma. — 1961-ben újabb nagy lépést teszünk előre az egészségügy fejlesztésében. A költségvetés egészségügyi és szociális célokra a tavalyinál 897 millió forinttal többet irányoz elő. Tovább javul a kórházak s a klinikák munkája. A beruházások közül jelentős a Pécsi Orvostudományi Egyetem 400 ágyas klinikai épületének megkezdése, a Mecsekben 23 millió forint költséggel 300 ágyas tüdőszanatóriu- mot építünk, s folytatódik a sztá- linvárosi, a fehérgyarmati, a miskolci kórház építkezése, bővül, új köntöst kap számos más nagy fontosságú egészségügyi létesítmény is. Az Országos Mentőszolgálat az idén 100 új gépkocsit kap. A budapesti László Kórház korszerű laboratóriummal gazdagodik, s befejeződik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, valamint a budapesti KÖJÁL izotóplaboratóriumnak bővítése. A költségvetés a biztosítottak gyógykezelésére több mint egymilliárd forintot biztosít. Tovább javul a gyógyszerellátás is. Dr. Huth Tivadar felszólalása végül a Pécsi Orvostudományi Egyetem munkáját ismertette, majd javasolta, hogy az 1961. évi költségvetést az országgyűlés fogadja el. Szíj jár tó La foss a tanácsi iparban az eddiginél még átgondoltabban kell gazdálkodni Erdei Ferenc: száznégy tudományos problémakör kimunkálásán dolgoznak a tudomány munkásai Dr. Huth Tivadart újabb nagy lépést teszünk előre az egészségügy fej I esztésé ben száma, bővült a körzeti orvosi hánácsí vállalatok az eddiginél nagyobb számban juthatnának a nagyiparban kiselejtezett, de a kisebb vállalatoknál még nagyon jól alkalmazható különböző gépekhez. Különösen a kohó- és gépipartól várnak ilyen segítséget. A költségvetést elfogadta. iVajfy Dániel: az új termelőszövetkezetek is ésszerűbben kezdhetik meg a munkát Nagy Dániel Csongrádi megyei képviselő néhány fontos mezőgazdasági kérdés szemszögéből vizsgálta a költségvetést. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének az utóbbi két évben elért eredményeivel kapcsolatban kiemelte azt a nagyarányú segítséget, amelyet az állami gazdaságok nyújtottak és nyújtanak az újabban létrejött termelőszövetkezetek gazdálkodásának megalapozásához. Az elmúlt évben például az állami gazdaságok csaknem kétezer tenyész-szarvasmarhát, 70 000 tenyész-sertést, 40 000 tenyész-ju- hot, több mint 400 000 tenyész- baromfit és csaknem kétmillió naposcsibét adtak át a termelő- szövetkezeteknek. Mindez — a A szakemberek által nyújtott támo- " gatással együtt — nagymértékben hozzájárul ahhoz, hógy az új termelőszövetkezetek ésszerűbben, helyesebb módszerekkel kezdhetik meg a közös munkát. A továbbiakban a homoki szőlő- és gyümölcstermesztés problémáival foglalkozott. Problémát jelent a homokos területeken a talajerő pótlása. Fokozni kell ezeknek a vidékeknek a műtrágya-ellátását, s gondoskodni kell hatásos növényvédőszerekről. Jelentősnek említette meg a vegyszeres gyomirtás alkalmazását. Az állami gazdaságok az elmúlt két évben kiterjedt nagyüzemi vizsgálatokat végeztek. A múlt esztendőben például már 36 000 holdon alkalmazták ezt a módszert, az idén pedig mintegy 120 000 holdra kívánják növelni az így művelt területet. Az eredmények kétségkívül megmutatják a vegyszeres gyomirtás számos előnyét: a kapálás ezeken a területeken teljesen feleslegessé válik, ami holdanként 374 forint megtakarítást jelent. Az eddigi kísérletek bebizonyították azt is, hogy a vegyszeres gyomirtással művelt földek haldonként több mint 200 kilogrammal több termést adnak, mint a kapálással művelt területek. Befejezésül kérte a Földművelésügyi Minisztériumot és az érdekelt megyei és járási tanácsi szerveket, pártfogolják ezeket a kezdeményezéseket, s az állami gazdaságokkal együttesen támogassák a termelőszövetkezeti útra lépett parasztságot az új életforma kialakításában, á gazdálkodás megszervezésében. A költségvetést elfogadta. A délelőtti vitában felszólalt: Tóth István, Borsod megye képviselője. felszólalásában a tanácsok költségvetésével foglalkozott. Kovács Sándor Szabolcs-Szat- már megyei képviselő arról beszélt, milyen hatalmas összegeket költ államunk a szocialista falvak gazdasági és kulturális életének fejlesztésére. Takács András Somogy megyei képviselő szűkebb hazája mező- (Folytatás a 3. oldalon.) Vargha Ferenené: könnyűipari termékekből ilyen választékkal még soha nem rendelkeztünk Vargha Ferenené Győr-Sopron megyei képviselő hozzászólásában megállapította, hogy a költségvetés előirányzatai az elmúlt év gazdasági eredményeire épülnek, s hathatósan alátámasztják az ez évi feladatok végrehajtását. Megyéjük valamennyi textilipari üzeme maradéktalanul teljesítette múlt évi tervét, s fő törekvésük továbbra is az, hogy a mennyiségi követelmények kielégítésén túl, minél nagyobb választékban lássák el a lakosságot szép kivitelű, jó minőségű ruházati cikkekkel. Divatbemutatók, kiállítások és az üzletek kirakatai jelzik, hogy könnyűipari termékekből ilyen választékkal még soha nem rendelkeztünk — mondotta. A továbbiakban a megye textilipari üzemeinek fejlődéséről, korszerűsítéséről szólt. A Győri Textilművek például 90 új automata szövőgépet, új kazánházat, gőzturbinát kapott, a Győri Kötöttkesztyűgyár 64, a soproni Sortex 18, a győri Pamutszövő és a Műbőrgyár 35 új géppel gazdagodott, a Győri Lenszövőgyárban újabban 6 vetélő-csévélő gép is dolgozik. A felsorolt üzemek korszerűsítésére a kormányzat ebben az évben is jelentős összegeket juttat. Kívánatos volna azonban — tette hozzá—, hogy a beruházások és felújítások keretében megfelelő arányban szerepeljenek a szocialista ellátást szolgáló összegek is. Van ugyanis a megyében olyan textilüzem, ahol a termelő-berendezések és a létszám megkétszereSzijjártó Lajos Pest megyei képviselő a tanácsi felügyelet alatt álló iparvállalatok gazdálkodásáról beszélt. Az ország költség- vetésében évről évre növekvő összeggel szerepelnek a tanácsok gazdasági tevékenységéből származó bevételek — mondotta. A tanácsi ipar ma már nemcsak a lakosság szükségleteinek kielégítésében tölt be fontos szerepet, hanem jelentősen hozzájárul a központi árualap növeléséhez is. E vállalatok bevételei elősegítik a lakosság szociális és kulturális igényeinek kielégítését, s munka- alkalmat teremtenek a lakosság jelentős rétegei számára. Szerepük növekedését, gazdálkodásuk javulását mutatja, hogy míg a múlt évben a tanácsi vállalatok körülbelül egymilliárd-kilencszáz- millió forint nyereségbefizetéssel szerepeltek az állami költségvetés bevételei között, addig az idén a kétmilliárdot jóval meghaladó befizetéssel növelik az állam jövedelmét. A tanácsi ipar idei feladataival kapcsolatban megemlítette, hogy a tanácsi iparban az eddiginél még átgondoltabban, ésszerűbben kell gazdálkodni, s minden lehetőséget ki kell használni a termelés fokozására. Nem mindenütt kielégítő még a termelékenység emelkedésének üteme és a termelő berendezések kihasználtsága. A munkafegyelem megszilárdításával és az anyagtakarékossággal is többet kell foglalkozniuk a tanácsi vállalatok vezetőinek, az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhasználásával például Pest megyei viszonylatban csupán egy százalékos eredménnyel is évente mintegy ötmillió forinttal csökkenthetnék a termelési költségeket. A jobb eredmények elérésének ' másik lehetősége volna, ha a ta- j \ \
