Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-23 / 46. szám

BÉKÉS MEGYEI * a*»:»««* * VHóg proletárjai, egyesüljetek ! I9$l. FEBRUAR 23., CSÜTORTÖ K AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xvi. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM Üdvözöljük megyénkben Novotny elvtársat Minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági prohlémáinkat megoldjuk Megkezdődött as országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér hajós, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Benke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kossá István, Losonczi Pál, dr. Nezvál Fe­renc, Nyers Rezső, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautman Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos veze­tője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országgyűlés bizottságai megtárgyalták az 1961. évi állami költségvetés tervezetét. Az országgyűlés ezután elfogadta az Elnöki Tanács által az országgyűlés legutóbbi iilés- • szaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentést. Az ipari bizottság javaslatára az or­szággyűlés az ipari bizottság elnevezését ipari és közlekedési bizottságra változtatta. Az elnök beje­lentette a továbbiakban, hogy három interpellációt jegyeztek be a képviselők. Az országgyűlés ez­után elfogadta az ülésszak napirendjét. 1. Az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A legfőbb ügyész be­számolója; 3. Interpellációk. Az országgyűlés ezután megkezdte az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását. Nyers Rezső pénzügyminiszter emelkedett szólásra és megtartotta költségvetési beszédét. (MTI) Nyers Rezső elvtárs beszéde Kedves vendéget üdvözöl me­gyénk a mai napon: Mező­hegyesre látogat Antonin No­votny elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ein ei­ne, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak titkára és kísérete. A talál­kozás, ha Mezőhegyesen zajlik is le, egész megyénknek szól, s mi is egész megyénk lakossága ne­vében köszöntjük forró szeretet­tel a kedves vendégeket. Amikor Klaukó Mátyás elv­társ, pártunk megyei bizottságá­nak első titkára, Arany Tóth elv- társ, a megyei tanács elnöke, s a megye többi vezetője Novotny elvtársnak üdvözlésre nyújtják kezüket, a testvéri kézfogásban tolmácsolják egész megyénk mély barátságát a csehszlovák dolgozók iránt, kik az ellenfor­radalom vérzivatara után annyi önzetlen segítséget nyújtottak nekünk. S amikor a baráti foga­dás percei lezajlanak, képzelet­ben eszünkbe jutnak a nemrég nálunk járt Pável Buchan beto­nozó munkás szavai, aki elbe­szélte: 1956 novemberében két heti fizetését ajánlotta fel az el­lenforradalom pusztításaitól le­gyengült hazánk megsegítésére. És eszünkbe jutnak a többi Pável Buchanok, akik tech­nikai, szakmai segítséget adtak nagy erőműveink építéséhez, mint ahogyan mi is a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés, az elvtársi se­gítségadás szellemében nyújtunk támogatást a baráti csehszlovák népnek exportált bauxitunkkal, elektroncsöveinkkel, mezőgazda­sági termékeinkkel a szocializ­mus építéséhez. Ezer és ezer szállal fonódott össze a népeink közötti mély ba­rátság, s ezt a kapcsolatot, amelynek alapját a két ország kommunista pártjának politiká­ja képezte a múltban, és képezi a jövőben is, nem tudta szétsza­kítani az a soviniszta, naciona­lista rágalomhadjárat sem, me­lyet a két ország megmaradt burzsoá körei szítottak tíz egy­néhány esztendővel ezelőtt, hogy szembeállítsák népeinket. No­votny elvtársék elszigetelték, ár­talmatlanná tették hazájukban a szocializmus ádáz ellenségeit, mint ahogyan a mi pártunk is ezt tette, s a proletár nemzet­köziség útján vezették Csehszlo­vákiát a szocializmus építésében. Büszkén mondhatjuk el, mert az ő sikereik a mi sikereink is, hogy Csehszlovákia erős mun- kászosztálya segítségével a népi demokráciák közül elsőnek fe­jezte be a mezőgazdaság szocia­lista átszervezését, s ezzel vég­legesen győzedelmeskedtek ná­luk a szocialista termelési viszo­nyok. Csehszolvákiának ma már szocialista alkotmánya van, s harmadik ötéves terve — mint ahogyan Novotny elvtárs mon­dotta az Egyeseit Izzóban tar­tott beszédében: „a fejlett szo­cialista társadalom felépítésének programja”. ^ A csehszlovák nép sikerei azon túl, hogy az egységes szocialista tábort erősítik a békéért folyó harcban, lelkes buzdítást jelen­tenek a még tőkés igában nyögő népek felszabadulási harcában is. Amióta a kommunista párt vezette munkásosztály van ha­talmon Csehszlovákiában, négy­szeresére növekedett ipari ter­melésük és 1965-ig további 43 százalékkal növekszik az ipar­ban a munka termelékenysége. A csehszlovák nép ragyogó si­kereit köszöntjük egyben, ami­kor Novtony elvtársat üdvözöl­jük. S habár ezek a nagyszerű győzelmek egész népünk össze­fogásának eredményei, szervező­jük mégis a Csehszlovák Kom­munista Párt, mely Központi Bizottságának első titkára No­votny elvtárs. Maga is munkás volt, géplakatos, aki már 17 éves korában a kommunista párt tag­ja lett. Ma 56 esztendős és élet­útja egy izgalmas regény tartal­mát betöltené. 1928 óta számos vezető pártfunkciót viselt. Részt vett a Kommunista Internacio- nálé 1935-ben Moszkvában tar­tott VII. kongresszusán. A fa­siszta megszállás éveiben, ami­kor a párt illegalitásba vonult, Novotny elvtárs, a prágai párt­vezetőség tagja lett. 1941-ben a Gestapo letartóztatta, s fasiszta börtönökben, majd a mauthau- seni koncentrációs lágerben szenvedett. De a hitleri Német­ország legsúlyosabb kínzókamrái sem törték meg harcos szellemét. A fasiszta pribékek orra előtt, a koncentrációs táborban is foly­tatta az illegális tevékenységet, szervezte a foglyokat a fegyve­res kitörésre. A felszabadulás után a CSKP Központi Bizottsá­gának tagjg, majd első titkára lett, és 1957. november 19-éh megválasztották a Csehszlovák Köztársaság elnökének. Novotny elvtárs a nemzetközi munkásmozgalom egyik kiváló alakja. Bölcsességével, tapaszta­lataival a kommunista párt ve­zette csehszlovák nép bizton ha­lad a nemzetközi proletár-szoli­daritás útján a fejlett szocialista társadalom megvalósítsa felé. Az a testvéri szolidaritás, amely or­szágainkat szétszakíthatatlanul összefűzi a Szovjetunióval, bizto­sítja Csehszlovákiának és ha­zánknak is az újabb eredménye­ket, a szocialista tábor vala­mennyi országának a biztonsá­gát, növekvő erejét és végső győ­zelmét a gyilkos imperializmus elleni harcban. Ennek a barát­ságnak szálai erősödnek me­gyénkben Novotny elvtárs láto­gatásával, akit ez úton kérünk meg: tolmácsolja majd otthon megyénk dolgozóinak testvéri üdvözletét. Bevezetőben a múlt év gazdasá­gi eredményeiről szólt. Sikerrel folytatódott a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása: 1960 nyará­tól ez év február elejéig 340 000 dolgozó paraszt lépett a közös gaz­dálkodás útjára. Ezzel a szövet­kezetekbe tömörült parasztok száma 1 232 000-re, a termelőszö­vetkezetek összterülete pedig csaknem kilencmillió katasztrális holdra növekedett. A mezőgazdaság szocialista szektorának jelenlegi része­sedése az ország szántóterüle­téből már meghaladja a 90 százalékot. Joggal mondhatjuk, hogy a dolgo­zó parasztokkal folytatott három­éves tömegméretű eszmecsere célravezető volt: a parasztok óri­ási többsége ma már egyetért ve- velünk abban, hogy nemcsak az iparban, a kereskedelemben, ha­nem a mezőgazdasági termelésben is a szocialista út a szükséges, a jó. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a szocialista szövetkezeti mozgalom hatalmas erővel vonzza magához a paraszti tömegeket. — Az ipar területén is fejlő­désről beszélhetünk — folytatta, 1960-ban az állami és szövet­kezeti ipar termelése a terve­zettnél gyorsabban — 13 szá­zalékkal — emelkedett. Az egy munkásra eső teljes ter­melés értéke az előző esztendőhöz A koreai nagykövetség titkára, Pék Ten Van elvtárs kedden Bé­késcsabára látogatott. A délutáni órákban felkereste a párt megyei bizottságának titkárát, Szabó Sándor elvtársat, s hosszabb ide­ig szívélyesen elbeszélgettek, majd Pék Ten Van elvtárs a pártisko­lán előadást tartott Korea idősze­viszonyílva 6 százalékkal nőtt. Államháztartásunk helyzete ki­elégítően alakult. A költségvetés mérlegében kétmilliárd forint be­vételi többlet jelentkezett. Szá­mottevően nőtt a lakosság vásár­lóereje is: a kiskereskedelmi for­galom 10 százalékkal haladta meg az előző évit. Megfelelők az árukészletek is: 1960, december 31-én minden for­galomban levő százforintosra kétszázhét forint értékű árukész­let jutott. A forint iránti bizalomra jellemző, hogy az elmúlt évben háromszázezer új takarékbetét­könyvet váltott ki a lakosság és a betét összege másfélmilliárd fo­rintra nőtt. Nyers Rezső a továbbiakban a múlt évi gazdálkodás néhány hi­ányosságát tette szóvá. Megemlí­tette például, hogy az állami és szövetkezeti vállalatok — jóllehet túlteljesítették terveiket — nem használták fel vállalati tartalékait a termelékenység növelése, a gaz­daságosság érdekében. Ipari vál­lalataink egészében teljesítették ugyan múlt évi exporttervüket, de az exportra szánt termékek gyár­tásánál tapasztalható tervszerüt- lenség olykor nehéz helyzetbe hoz­ta külkereskedelmünket. Mező- gazdasági termelésünk nem tartott lépést az ipari termelés növekedé­sével, s külkereskedelmi mérle­günk is valamivel gyengébben rű gazdasági és politikai kérdése­iről. Szerdán délelőtt a Népújság szerkesztőségébe látogatott el, dél­után pedig a gyulai Húsüzem­be és a gyulai Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetbe. Pék Ten Van elvtársat mindenütt nagy szeretet­tel fogadták. alakult a tervezettnél. Beruházási rendszerünk fejlődött, de sok olyan kisebb beruházáshoz is hozzákezdtek, amelynek folytatá­sára és gyors befejezésére nincs biztosíték. A továbbiakban az idei költ­ségvetés főbb előirányzatait is­mertette. Hangsúlyozta, hogy az 1961. évi állami költségve­tés népgazdaságunk további előrehaladását tükrözi. — 1961-ben a növekvő termelés és áruforgalom következtében to­vább bővülnek az állam központi gazdálkodásának keretei. A költségvetés fő összegét a ta­valyi előirányzatnál magasabban, 76 milliárd forintban irányoz­zuk elő. Az emelkedés a múlt évi­hez képest jelentős. A többletek nagy részét azonban az állami vállalatok pénzellátásának növe­lésére és nemzetközi kötelezettsé­geink teljesítésére kell felhasznál­nunk. Költségvetésünk azt mutat­ja, hogy népgazdaságunk fejlődé­sének grafikonja felfelé ível. — A költségvetési bevételek és kiadások szerkezete úgy változik az idén, hogy nő az állami válla­latok és szövetkezetek befizetései­nek hányada. 1961-ben a költség- vetés összes kiadásainak 25,1 szá­zalékát irányozzuk elő állami be­ruházásokra, 7,8 százalékát az ál­lami vállalatok forgóeszköz-szük­ségleteinek kielégítésére, 27,3 szá­zalékát pedig szociális, egészség- ügyi és kulturális kiadásokra. — Az állami költségvetés ugyan közvetlenül nem fejezi ki, hogyan alkui az állampolgárok életszínvo­nala, de a költségvetés és az élet- színvonal között mégis szoros "sszefüggés van. Költségvetésünk az 1961. évi népgazdasági tervre énül, s ennek megfelelően a munká­sok és alkalmazottak életszín­vonalának stabilizálását irá­nyozza elő oly módon, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) A koreai nagykövetség titkára, Pék Ten Van elvtárs két napot megyénkben tartózkodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom