Békés Megyei Népújság, 1961. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-23 / 46. szám
fTolytatás az 1. oldalról) átlagbérek a tavalyinál ugyan kisebb mértékben, de nőnek. a szociális és kulturális kiadások emelkedése közvetve ez évben tovább javítja a dolgozók életkörülményeit. Nyers Rezső ezután kiemelte, hogy a költségvetési előirányzatok összeállításakor messzemenően érvényesítették a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás elveit. A bevételi előirányzat összeállításakor számításba kellett vennünk, hogy a lakosság befizetései a múlt évhez képest lényegesen csökkennek. Adó- és illetékbevétel címén például tavaly 5280 millió forint folyt be az államkasszába, az idén pedig 3885 milliós bevételt tervezünk ezen a címen. A kiesés csaknem kizárólag a mezőgazda- sági lakosság adóterheinek csökkenéséből származik. A bevételi előirányzatok teljesítése szempontjából rendkívül fontos a vállalatok jó gazdálkodása. Költségvetésünk az előző évi erdeményekhez képest az állami vállalatok nyereségének jelentős, 6,6 milliárd forintos növekdésével számol. E növekedés legfontosabb forrása kétségtelenül a termelékenység növelése és az önköltség csökkentése. Az előirányzat szerint a vállalati többletnyereség több mint 60 százaléka, mintegy 4 milliárd forint az önköltség csökkentéséből, s csak 40 százalékra a termelés a forgalom bővüléséből adódik. Fontos feladat tehát, hogy kiaknázzuk a termelékenység és önköltség mutatóinak további javítását, jól kihasználjuk mezőgazdasági termelő- szövetkezeteinkben a termelés növelésének lehetőségeit; növeljük a kivitelre alkalmas gazdaságos áruk termelését; tervszerűbb, összpontosítottabb beruházási politikát folytassunk, s javítsuk az ipari vállalatok készletgazdálkodását, növeljük a befejezett termékek arányát. A pénzügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a termelékenység alakulásával. Hangoztatta, hogy az idei tervek szerint országos átlagban el kell érni; a termelés kétharmad részben a termelékenység, egy- harmad részben a létszám emelkedésével növekedjék. Ezen a téren elsősorban az állami és munkafegyelem javítása hozhat jelentős eredményeket. A termelékenység mutatói javításának fontos eszköze az anyagi ösztönzés is — a nyereségrészesedés, a vállalatfejlesztési és egyéb alap, a prémium. Ez utóbbival kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy a prémium sok helyütt íizetéski- egész.í léssé vált, s premizálási rendszerünk nem mondható tökéletesnek. A termelékenységi és önköltségcsökkentési tervek érdekében folytatni kell az üzemekben a helyes és korszerű munkanormák kialakítását — fontos azonban, hogy a normákat ne mechanikusan igazítsák ki, hanem gondos vizsgálatok alapján, a műszaki és szervezési adottságoknak megfelelően. Felhívta a figyelmet a műszaki színvonal emelésének nagy jelentőségére. Ebben nagy segítséget nyújt az 1960-ban kialakított műszaki fejlesztési alap rendszere is. A gépipari vállalatok tavaly például több száz új gyártmány prototípusát készítették el, s vezették be, s a vegyiparban is jelentősen emelkedett a műszaki színvonal. 1961-ben már mintegy kétmilliárd forint összegű műszaki fejlesztési alap lesz a vállalatoknál, ami lehetővé teszi, hogy 2,2— 2,3 milliárd forintot használjanak fel műszaki fejlesztési célokra. Nagyösszegű előirányzatok szerepelnek a költségvetésben a me- . zőgazdasági termelés fejlesztésére is. A mezőgazdasági beruházások értéke az idén 5,1 milliárd forint. Ebből többek között 4370 új traktort, 1050 új kombájnt, 250 pótkocsit, számos munkagépet kap mezőgazdaságunk. Az idén felépül a hódmezővásárhelyi hibridüzem, amelynek napi kapacitása 50 tonna lesz. A kedvezményes vetőmag-, tálajjavítási- és szőlő- telepítési akciók állami támogatására 280 millió forint az előirányzat, s állami erőforrásokból 480 millió forint hitelt folyósítunk a szövetkezetek tenyészállomá- nyának megalapozásához, s ezen felül több száz millió forinttal támogatjuk a termelőszövetkezetek szervestrágya- és műtrágyaellátását. Az állami gazdaságok 1960-ban legfontosabb termékekből túlteljesítették áruértékesítési tervüket. Eredményeik további javításához népgazdasági tervünk és állami költségvetésünk biztosítja a szükséges feltételeket. Az állami gazdaságok összesített eredménye a tavalyihoz viszonyítva 65 millió forinttal javul, s a tervezettnél nagyobb lehetőségek is vannak a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági termelés szakosítása, amellyel például a Bikali Állami Gazdaság szép eredményeket ért el. Az állami gazdaságok a vezetés szakszerűbbé tételével is sok százezer forint kiadástól mentesíthetik népgazdaságunkat. — A mezőgazdaság szocialista átalakításának első szakasza most lezárul, s kezdetét veszi a megszilárdítás szakasza. A termelőszövetkezetek támogatására továbbra is nagy összegű hiteleket folyósítunk kedvező feltételekkel: 3,4 milliárd forint hosszú- és közép- lejáratú hitelt irányzunk elő a mezőgazdasági szövetkezetek számára, ebből 1950 millió forintot kifejezetten beruházási célokra. Továbbra is számítunk arra, hogy a szövetkezetek saját forrásaikból is beruháznak. — A szövetkezetek túlnyomó többsége — csaknem 95 százaléka — elkészítette múlt évi zárszámadását. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek nagyobb része jói gazdálkodott, de mintegy tíz százalékuk nem működött kielégítően. Az idén el kell érni, hogy ezek a szövetkezetek már saját erejükből, rendkívüli hitelek nélkül is megálljának a lábukon. • Ipari beruházásokra mintegy 13 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. A bányászatban megkezdődik a pécsi durvamosómű rekonstrukciója, megkezdik a termelést az ecsedi külfejtésen, amely az ország legkorszerűbb, legjobban gépesített külfejtése lesz. Bővítik a pécsi hőerőművet, amely Pécs és környékének vil- lamosenergia-ellátását javítja, befejeződik a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművének fejlesztése, valamint a Dunai Vasmű meleghengerművének beruházása. Korszerűsítik az IKARUS Karosszéria és Járműgyárat. Az év végén már termel a Szovjetunióból folyamatosan érkező 46 000 fonóorsós fonodái berendezés. Befejeződik a Kőbányai Textilművek és a Kispesti Textilgyár automatizálása. Korszerűsítik és egy helyre telepítik a Minőségi Cipőgyár üzemeit; a többletkapacitás évi 470 000 pár cipő. Elkészül a Diósgyőri Édesipari Gyár is. Jelentős összegeket biztosít a költségvetés a vízgazdálkodás feladatainak megoldására, az árvíz- védelmi töltések fenntartására, folyamszabályozásokra és belvíz- védelemre. Folytatják a borsodi vízellátási rendszer, a pécsi és a soproni vízművek, valamint a győri ipari vízmű építését. A közlekedés fejlesztését szolgáló beruházásokból másfélmilliárdnyi jut a MÁV dieselesítési programjának folytatására, és a budapes—miskolci vonal további villamosítására. Diesel-mozdonyokat, villanymozdonyokat, személykocsikat szereznek be, a gépjárműállomány pedig 1700 tehergépkocsival, 330 autóbusszal és 585 teherautó- és autóbusz-pótkocsival bővül. Kecskeméten új szálló épül. A költségvetés 2,4 milliárd forintot irányoz elő lakásépítésre". Ebben az évben 46158 lakás építését fejezik be. 17 158 állami erőből, 291 000 pedig magánerőből épül. Az állami erőből épülő lakások közül a szövetkezeti lakások száma 4855-re növekszik. A családiház-építést és a tatarozást az Országos Takarék- pénztár által folyósított kedvező hitelekkel támogatja az állam. Erre a célra a tavalyi kilencszázmillió helyett az idén egymilliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Az idei beruházási program jelentős. Végrehajtásának biztosítására a kormány úgy határozott, hogy az év elején nem osztja szét a teljes beruházási keretet, hanem egy részét a leggazdaságosabbnak bizonyuló beruházások meggyorsítására tartalékolja. Hangsúlyozta: meg kell akadályozni a beruházási eszközök szétaprózódását. Csökkenteni kell a beruházások kivitelezésének idejét és meg kell akadályozni az előirányzott költségek túllépését. A szociális, az egészségügyi és a kulturális kiadásokra 20,7 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés, az összes kiadások 27,3 százalékát. Ha ezt az összeget arányosan felosztjuk az ország lakosai között, kiderül, hogy egy főre évente 2070 forint jut a költségvetés szociális és kulturális kiadásaiból. Az egészségügyi és szociális kiadások előirányzata a tavalyinál 7 százalékkal magasabb. A gyógyintézeti ágyak száma 1200-zal emelkedik, s így az idén eléri a 71 200-at. Bővítik az Orvostovábbképző Intézetet, az Orvos, Reuma és Fürdőügyi Intézetet, a csákvári és mátraházi tüdőbeteg gyógyintézeteket, korszerűsítik és bővítik a sárvári és a sümegi kórházakat. Számos városban épül új rendelőintézet, bővül az Országos Mentő- és Vérellátó Szolgálat. A társadalombiztosításban részesülők száma eléri a 4,5 milliót és a családtagokkal együtt az év végéig a lakosságnak közel kilencvenöt százaléka már biztosított lesz. A biztosítottak gyógyszerellátására több mint egymilliárd forintot, a betegségi készpénzsegélyekre 1,9 milliárd forintot irányoz elő a költségvetés. Családi pótlékra 1,3 milliárd forintot fizetünk ki. A nyugdíjasok száma ebben az évben 651 000-re emelkedik. A szakszervezeti üdültetést és a gyermeküdültetést 197 millió forinttal támogatja az állami költségvetés. Egészségügyi és szociális helyzetünk összességében kedvező, bár a biztosítottak számának gyors emelkedése okoz nehézségeket. Arra törekszünk, hogy egészségügyi intézményeink fejlesztése fokozatosan nyomon kövesse a biztosítottak számának nagymérvű emelkedését. Magyarország a 10 000 lakosra jutó orvosok számát tekintve az európai országok nagy részét megelőzi. Jobban állunk például, mint Anglia, Franciaország, Svédország, Finnország. Míg azonban Budapesten 35, addig vidéken csak 10 orvos jut 10 000 lakosra. Az üres orvosi állások háromnegyed része is vidéken van. Különösen sok az üres orvosi állások száma Borsod, Nógrád, Szabolcs és Veszprém megyében. A tavalyinál 9,1 százalékkal magasabb összeget, 6 milliárd 952 millió forintot irányozunk elő kulturális célokra. Ebből 5625 millió forint az oktatási, 1327 millió forint pedig a népművelési és egyéb kulturális feladatok megvalósítását biztosítja. Az előirányzatok szerint például az óvodai helyek számát 6700-zal növeljük, s az óvodáskorú gyermekek 31 százalékát helyezzük el óvodában. Az alsófokú oktatási intézmények 835 új osztálytermet kapnak, s a két, vagy háromváltásos tanítás aránya 2 százalékkal csökken- annak ellenére, hogy a tanulólétszám a szokásosnál nagyobb arányban emelkedik. További 500 iskolában bevezetik a gyakor»ti oktatást, 463 új általános iskolai napközi otthont szerveznek. Az ipari tanulók képzésére 592 millió forintot, a középfokú oktatási intézmények működésére pedig 835 millió forintot irányoz elő a költségvetés. Hasonlóan nagy összeget, 734 millió forintot biztosítanak a felsőfokú oktatási intézmények fenntartására. Az év végére az egyetemi és főiskolai hallgatók száma a nappali tagozaton meghaladja a 32 000 főt, az esti és levelező tagozat hallgatóinak száma pedig a 18,5 ezret. Népművelési intézményeink fenntartására, a népművelés feladatainak megoldására 552 millió forintot irányoztak elő. Tizenötmillió forint jut többek között a televízió-adóhálózat szélesítésére és az adások műszaki színvonalának javítására. Előreláthatólag az idén 2 300 000-re emelkedik a rádió-előfizetők száma, s mintegy 160 000-re a televízió-tulajdonosok száma. Könyvtáraink fenntartására és fejlesztésére 135 millió forint áll rendelkezésre. A tudományos kutatások költségeinek fedezésére a költségvetési szervek keretéből 800 millió forintot, a műszaki fejlesztési alapból íélmilliárd forintot, népgazdasági beruházásból pedig 300 millió forintot — együttesen tehát 1,6 milliárd forintot biztosi- tanak. Államunk továbbra is jelentős támogatással segíti a művészeti intézmények munkáját. Az Állami Operaház minden látogatója páldául esetenként 21 forint, a Nemzeti Színház minden nézője 17 forint állami támogatást kap. A színházlátogatók számának növekedésére jellemző, hogy hazánkban száz ember közül évente 69 megy színházba, ugyanakkor Ausztriában csak 42, az NSZK- ban 36, Olaszországban pedig 26. A költségvetés 129 millió forinttal járul hozzá a testnevelési és sportcélok megvalósításához, a védelmi kiadásokra pedig az ösz- szes kiadásoknak 4,5 százalékát irányozza elő. A tanácsok költségvetésével kapcsolatban Nyers Rezső hangoztatta: a kiadások ugyanolyan növekedést mutatnak, mint az állami költségvetés kiadásai. Az előirányzatokat az illetékes tanácsok javaslatai alapján állították össze. A községfcjlesztési alapok 1,6 milliárd forintot tesznek ki. Az előttünk álló esztendőt politikai, de gazdasági és pénzügyi szempontból is bizakodóan ítélhetjük meg. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy időszerű gazdasági problémáinkat megoldjuk. A gazdálkodás ismert fogyatékosságainak felszámolásával olyan tartalékokat szabadíthatunk fel, amelyeket feladataink megoldására hasznosíthatunk. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1961r évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját Nyers Rezső pénzügyminszter. A pénzügyminiszter beszéde után dr. Dabrónaki Gyula, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának előadója szólalt fel. Elmondotta, hogy az ez évi állami költségvetést az országgyűlés bizottságai behatóan megvitatták, észrevételeikkel, javaslataikkal, bírálatokkal segítették a költség- vetési törvényjavaslat megalkotását. A terv- és a költségvetési bizottság véleménye szerint a költségvetés az ez évi népgazdasági tervvel összhangban van, s pénzügyileg biztosítja annak végrehajtását. A továbbiakban kiemelte azt a tényt. hogy a törvényjavaslat messzemenően tekintetbe veszi a mezőgazdaság szocialista átszervezését és költségvetésileg is alátámasztja a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek további megszilárdítását, az árutermelés fokozását és ezzel egész népünk, szocialista társadalmunk gazdasági előrehaladását. Ez az első olyan költségvetési javaslat, amely ■ a szocialista ipar mellett a magyar mezőgazdaságot már mint szocialista mezőgazdaságot veszi tekintetbe. Befejezésül a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolta az országgyűlésnek, hogy a költségvetést fogadja el, s indítványozta, hogy a törvényjavaslat általános és részletes vitáját együttesen folytassák le. Ezután Friss István szólalt lel a költségvetési vitában. Nagy tapssal fogadott felszólalása után ebédszünet következett. Szünet után az országgyűlés Vass Istvánná elnökletével folytatta tanácskozásait. Majd Koval Pál Borsod megyei, Gazsó Sándor Zala megyei, Szöllősi Ferenc Somogy megyei, Ligeti László budapesti, Török István, Bódi László Csongrád megyei, Pankovics József né Bács-Kiskun megyei képviselők szólaltak fel, a költségvetést valamennyien elfogadták. Az elnöklő Rónai Sándor ezután a szerdai vitát lezárta. Javaslatára az országgyűlés elhatározta. hogy csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. (MTI) Antonin Novotny Szegedre érkezett Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke szerdán délelőtt megkezdte vidéki körútját, elsőnek Szegedre látogatott el. A csehszlovák küldöttség külön vonata pontban 11 órakor gördült be a csehszlovák, magyar és vörös színű zászlókkal díszített szegedi pályaudvarra. A vonatról lelépő vendégeket Antonin Novotnyt, a csehszlovák küldöttség tagjait, s a kíséretükben lévő Marosán Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját Csongrád megye és Szeged párt- és állami vezetői, köztük Török László, az MSZMP Csongrád megyei pártbizottságának első titkára, ifj. Komócsin Mihály, a Szegedi Városi Pártbizottság első titkára, Papp Sándor, a Csongrád megyei tanács és Biczó György, a szegedi megyei jogú városi tanács v. b. elnökei fogadták. A csehszlovák államfőt az úttörők virágcsokrokkal köszöntötték. Antonin Novotny az üdvözlésére a pályaudvaron megjelentekkel barátságosan kezet fogott, majd gépkocsikkal a küldöttség tagjai szállásukra, a Hungária Szállóhoz hajtattak. A csehszlovák vendégek délután megismerkednek a várossal, s ellátogatnak több szegedi üzembe is. (MTI) Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka
