Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

MM. január 19., vasárnap 3 HÉPŰJSÁg Elvetették két hold borsót Az újkígyósi Aranykalász Tsz konyhakertészete évről évre te­rebélyesedik, s egyre nagyobb szerepet játszik a közelben fekvő megyeszékhely zöldségellátásában. A tél folyamán húszezer fej sa­látát hajtattak. Ezeket most értékesítik. Két hét múlva tízezer cso­mó retket adnak át a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szö­vetkezeti Központnak. A fiatal kertészetben az idén mintegy 100 holdat rendeznek be öntözéses termelésre. A kertészkedés fejlesz­tésében igen jelentős kezdeményezéseik vannak. Célul tűzték ki, hogy a tavalyinál több szabadföldben nevelt zöldséget adnak köz- fogyasztásra. Ebből természetesen a zöldborsó sem hiányzik. Kerté­szetük területéből két hold olyan földet választottak ki, ahol a .ko­rábbi évek tapasztalatai alapján biztosítottnak látják a korai zöld­borsó termesztését. Január második hetében ebbe a területbe a borsót elvetették, s az csütörtökön, pénteken csírázásnak indult. ÚJABB TERVEK A Békés megyei KlSZ-bizott- ság mellett működő fiatal mező­gazdasági szakemberek csoportja elkészítette 1961. évi munkater­vét. Ebben a külföldi tanulmány­utakon kívül többek között sze­repel szervezési, termelési, okta­tási és gazdálkodási feladat meg­valósítása, ezen túl gyakorlati to­vábbképzés, üzemszervezési, állat- tenyésztési, növénytermesztési, gépesítési és az öntözéses ter­meléssel kapcsolatos tudományos előadások sorozata, amelyet a fia­tal agrár-értelmiségiek részére egyetemi tanárok, a megye tudo­mányos intézeteinek munkatársai tartanak. A több mint egy éves múltra visszatekintő, a KISZ véd­nöksége alatt dolgozó fiatal me­zőgazdasági szakemberek csoport­ja soraiban 78 tagot számlál. Szántanak, trágyáznak, nádat vágnak a pasztaföldvári Aranykalász Tsz tagjai trftra it-i tovnn ol ne'zXrrA+'lr n>rr»+/\í Őrt OK 1 Aí/-vrf o++r>1 Kn-wl'í Air A megye új termelőszövetkezetei­ben megválasztották a vezetősé­get, megkezdték a bevitt vetések, gazdasági felszerelések értékelé­sét és hozzáláttak a munkához a földeken is. A pusztaföldvári Aranykalász Tsz tagjai naponta Vasúti menetrendi értekezlet Békéscsabán A megyei tanács építési és köz­lekedési osztálya és a MÄV Sze­gedi Igazgatósága január 17-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel vasúti menetrendi értekezletet rendez Békéscsabán az Irodaház kultúrtermében. A tanácskozásra a városi és a járási tanácsok, va­lamint a megye nagyobb üzemei­nek képviselőit hívták meg, hogy javaslataik figyelembevételével állítsák majd össze az 1961. május 30-án életbe lépő vasúti menet­rendet. 20—25 lófogatfcal hordják a trá­gyát, s az esős ősz miatt szántat- lanul maradt kisparcellákon szin­tén lófogatok forgatják a talajt. Saját erőből szeri ás sertésólat és baromfitelepet építenek, amihez megkezdték a fakitermelést és a nádvágást. A tagság ugyanis el­határozta, hogy mindenki egy tyúkkal járul hozzá a közös ba­romfiállomány megteremtéséhez, amiből már a tavasszal pénzelhet­nek, s előleget fizethetnek. Buesán szintén a leltározással egy időben megkezdődött a fakitermelés, szükség-ólakat épít a Béke Tsz, hogy tavaszra összehozhassák a közös állatállományt. A köröstar- csai Új Élet Tsz-ben megtartották az első közgyűlést, megalakultak a brigádok, olyan kiváló gazdá­kat választottak a vezetőségbe, akik az elmúlt években szakcso­portokban ismerkedtek a kollek­tív gazdálkodás előnyeivel. Az el­ső lépés itt is a férőhelyek bizto­sítása, szükség-ólak építése lesz. Hogyan lett az utolsóból első ? — Garantált munkaegységet fizet a zsadányi Búzakalász Tsz — A zsadányi Búzákalász Terme­lőszövetkezetet éveken át a megye leggyengébb szövétkezetei között emlegették. Arról voltak „híre­sek”, hogy a tagság nem nagyon ismeri a munkafegyelmet, a veze­tőség sok tekintetben elnéző, ami igen káros a kollektív gazdaság számára. 1959-ben például mind­össze 18 forintot ért náluk egy munkaegység. Előleget igen rit­kán osztottak, még az is előfor­dult, hogy a közös tulajdonhoz nyúlt egy-egy tag. Ezek után. nem csoda, ha meg­lepő volt a hír: a sarkadi járás egyik legerősebb termelőszövetke­zete a zsadányi Búzakalász. Tele kíváncsisággal ültünk le beszél­getni Törő Imre tsz-elnökkel, és megkértük, hogy mesélje el az egy esztendő eredményeit s a to­vábbi terveket. — Azzal szeretném kezdeni — magyarázta a pirospozsgás arcú, jól megtermett elnök —, hogy a múltról ne beszéljünk. Ne fesze­gessük, inkább okuljunk a hibákból, s arra vigyázzunk, hogy hasonló mulasztások máskor ne fordulja­nak elő. Mindenekelőtt igen hasz­nos volt nálunk, hogy amikor egy évvel ezelőtt többszörösére fejlődött a szövetkezet, a legjob­ban gazdálkodó parasztokból egé­szítettük ki a vezetőséget. A kommunisták kiadták a jelszót: „Üj életet kell kezdeni a Búzaka­lászban, virágzó gazdasággá fej­leszteni a közöst”. És ez az elhatá­rozás nem maradt üres szó. Min­dent elkövettünk azért, hogy el­képzeléseink valóra váljanak. Elmondja Törő elvtárs azt is, hogy milyen nehéz volt az első időben. Elsőrendű feladat volt po­litikai felvilágosító munkával meggyőzni azokat az embereket, akik már beléptek a szövetkezet­be, hogy ott valóban jobb jövő vár rájuk, de azért tenni is kell valamit, tétlenül nem várhatják, hogy az ölükbe hull a manna. Rossz példát láttak maguk előtt, tehát az anyagi érdekeltséget gyakorlatban kellett bebizonyíta­ni. — Amikor a tagok látták, hogy esett, ha egy órát pihentünk a másik rovására, jól esett, ha egy szalmaszálat is elvittünk a közös­ből. Akik kíváncsiak rá, hol az a sok bajt felkavart nyárfa, azok­nak megmondhatom: gazzal borít­va a magtár mögött. A holnapi közgyűlésen rajta foglalhat helyet a vezetőség. És Bandi beszél, beszél. Min­denki némán hallgatja. Előbb csak bólogatnak az emberek, hol az egyik, hol a másik, aztán kez­denek egymás felé tekingetni. Szilágyista a hajmásistára, a haj­másista a szilágyistára. Lám, lám, igaza van ennek a Bandinak. Mi­ért is akarjuk mi bántani egy­mást? Azért, mert a két Fekete összeveszett a mi fánkon? Aztán előbb az egyik,'majd a másik ember teszi ki a fegyvert a ka­bátja alól a szoba közepére. Csinos kis arzenál gyűlik össze. Közben az óra' féltizenkettőt mutat. Megkondul a harang. Húz­za az öreg Citrom, majd megsza­kad. De a táncteremben senki sem nyúl a fegyverekért. Bandi mellett most már Kati is ott áll. Ö folytatja a beszédet. Arról beszél, hogy mi van a föl­deken, hogy nincs megkapálva a kukorica, hogy baj van az álla­tokkal, hogy egy butaság miatt harctér lett a falu. Az emberek bólogatnak és hal- gatják. De Kati kemény leány. Ö a fe­lelősöket is megnevezi Az elnököt és a brigadérost. Le kell váltani őket, és mást kell választani a helyükbe. A közös beszédet mégiscsak Bandi fejezi be. — Azt kérdezték, ki a falu leg­szebb lánya. Megmondom. Hara­gos község legszebb lánya Fodros Fekete Kati. Egy pillanatnyi szünet támad, aztán a táncterem bejáratánál felhangzik az első éljen. Minden­ki odanéz. Bán elvtárs áll ott, ő kiáltotta az elsőt. Szilágyisták és hajmásisták majdnem egyszerre kiáltják: — Éljen, éljen... Bandi megöleli a piruló, szó­noklattól kimelegedett lányt. Megcsókolja. És ez már Harago­son eljegyzésnek számít. A cigány tust húz. A haragosi csetepaté mégiscsak a közgyűlésen fejeződött be. A nyárfa dolgában Bandi a színigazat mondta. A közgyűlés rövid volt. Bán elvtárs elnökölt, nyugod­tan és mosolygósán. A felszólalások után feltette a kérdést: — Kit akarnak választa­ni elnöknek és kit brigádvezető­nek Szilágyi és Hajmási helyett?... A tagság elnökké Fodros Fekete Katit, brigádvezetővé Málnás Fe­kete Bandit választotta. A két öreg és harcias Fekete is össze­ölelkezett, eltemették a háborúsá­got, hiszen nem is lenne illendő örömapáknak egymást agyba-fő­be verni. Bán elvtárs még egy kis záró­beszédet tartott: „Évszázados szólásmondás, hogy saját kárán tanul a magyar. A Toldi Miklós Termelőszövetkezet is a maga kárán tanulta meg, hogy kerülnie kell a széthúzást, a csete­patét, mert megéhezi és megszom­jazza ennek a veszedelmét. De hogy ennek az évszázados szólás­mondásnak érvényét vegyük, ja­vasoljuk a felsőbb szerveknek, hogy készítsenek filmet a Toldi Miklós Tsz háborúságából. így a mások példájából is okulhat a magyar.” A Szilágyi házaspár a közgyű­lésről együtt távozott a Hajmási házaspárral. Olyan békességben, mint a csetepaté előtt. « Hát a nyárfával mi lett? Ott áll a Toldi Miklós irodája előtt, mint egy emlékoszlop, mint a fáraók földjén az obeliszk. Az egyik fúró-faragó juhász szépein kimódolta rajta a nagy csetepaté történetét. Faragások díszítik a nyárfa minden oldalát. A juhász éppen most fejezi be az utolsó képet: hogyan táncoltak egymással Bandi és Kati a lako­dalmukon. Ez az utolsó kép, mert a Juhász bicskája még azt is odafaragjs, hogy VÉGE, nemcsak beszélünk, hanem min­den hónap első napjaiban kifizet­jük az előző hónapban teljesített munkaegységekre a 20 forint elő­leget, akkor egymás után hozták munkára a családtagokat is — magyarázza mosolyogva az elnök. — Ügy látom, sokat segít az is, hogy ha valahol hibát követtünk el, bármilyen nehezünkre esik is, de van erőnk bevallani. Egy-egy elképzelés valóra váltásához figye­lembe vesszük a tagság javasla­tát, de ha már a közgyűlés elfo­gadja, akkor tovább vita nincs. A vezetőség és tagság viszonya jó. A beszélgetésből az is kiderül, hogy a rend, a fegyelem, a rendszeres előlegosztás megszerettette az emberekkel a közöst. Nem volt már a nyáron csákiszalmája a szövetkezet va­gyona, mindenki ügyelt arra, hogy idejében elvégezze a rábízott mun­kát, s csak törvényes keretek kö­zött részesüljön a közösből. Az együttes erőfeszítés tette lehető­vé, hogy csaknem egymillió Ft-ot fordítottak saját erőből építkezés­re és gépvásárlásra, az államnak visszafizettek kétmillió-nyolcszáz­ezer forint esedékes hitelt, s bár az időjárás nagyon kedvezőtlenül alakult, ennek ellenére a tervezett 45 forint helyett negyvenhatot ér náluk egy munkaegység. — Anyagilag és erkölcsileg any- nyira megerősödtünk egy év alatt — folytatja tájékoztatóját a 14 holdas középparasztból lett tsz-el- nök —, hogy á felsőbb szervek hozzájárultak a garantált munka- j egység-fizetéshez. Ez azt jelenti, : hogy ebben az évben a tagság ki- ! vánsága szerint havonta egyszer vagy kétszer kifizetjük munka­egységenként a 30 forintot. A gon­dosabb munkával elért többter­melésért a premizálást természe­tesen továbbra is fenntartjuk. Év közben kiosztunk 3 millió forintot, a többit E>edig zárszámadáskor kapják, amikor nemcsak a munka mennyisége, hanem a minősége is számít. A zárszámadásra való készülés­sel egy időben tervezik a jövőt a zsadányi Búzakalász Tsz-ben. El­határozták többek között, hogy 2100 melegágyi ablak alatt foglal­koznak primőráru-termeléssel, 102 hold szabadföldi kertészetükből 20 holdat öntöznek, 500 hold pillan­gósuk jó részéből magot fognak. Ügy készítik elő gazdaságilag a szövetkezetei, hogy 1962-ben már 40 forint garantált munkaegységet fizethessenek a tagoknak. Ary Róza Darvas Jáasef válásaiéi körében A Magyar írók Szövetségének elnöke — Darvas József — tegnap szülővárosába, Orosházára láto­gatott Este 6 órakor a járási könyvtárban „Irodalmunk mai helyzete” címmel előadást tartott. Ma választói körébe látogat. Dél­előtt a néhány hete szövetkezeti községgé alakult Puszifcaföldvárt, délután pedig a szintén tsz-község Nagyszénást keresi fel. Mindkét helyen országgyűlési képviselői munkájáról tájékoztatja válasz­tóit. 120 ezer szarvasmarhával, sertéssel és juhval gyarapodott 10 hónap alatt a tsz-ek állatállománya A megye termelőszövetkezetei 600 tégla- és szerfás-ólat, illetve istállót emeltek tető alá az elmúlt évben. A nagyarányú építkezést a közös jószágállomány fejleszté­se sürgette, hisz az utóbbi 10 hó­nap alatt 120 ezer szarvasmarhá­val, sertéssel és juhval gyarapo­dott az állatállomány. Az anya­kocák létszáma például ez idő alatt csaknem megháromszorozó­dott. Örvendetes, hogy a régi szö­vetkezetek főleg saját nevelésből fejlesztették állományukat. Az egy évvel ezelőtt alakult gyulai Zöld Mező, medgyesegyházi Aranykalász, gyomai Győzelem, magyarbánhegyesi Hunyadi és még több, viszonylag új tsz por­táján már 800—1000 anyakoca biztosítja hizlalásra és továbbte- nyésztésre a szaporulatot. A fe­jőstehenek száma csaknem 4 és Hirdetmény! Békéscsaba Város Tanácsa V. B. közhírré teszi, hogy békéscsa­bai körvezeték II. és baromfikel tető állomás 20 kilowattos vezeté­ke 1961. január hó 15-én 8 órától feszültség alá kerül. Ezen időpont után a vezeték érintése életve­szélyes. 'í A feszültség alá helyezésre ke­rülő villanyhálózat vezetési útja: Pamutszövő, körgát rész, Lenkey utca, Czuczor utca, Károlyi utca, Szabolcs utca, Szerdahelyi utca, Lencsési út, körgáton az Erőtele­pig, Fémforgácsoló, Kórház utca, István malomig. A fent jelzett időponttól a vezetési helyenve­letek érintése életveszélye*. fél ezerrel növekedett, s a tejter­melés számos termelőszövetkezet­ben biztos anyagi forrása lett az előlegosztásnak. Felhívás! Az Állami Biztosító fel­hívja a lakosság figyel­mét az 1961. évre ese­dékes biztosítási díjak befizetésére. Kérjük, hogy az esedékes biz­tosítási díjakat a kül­dött csekken 1961. január 30-ig fizessék be Saját érdekében cse­lekszik tehát, ha díjfi­zetési kötelezettségé­nek minél előbb eleget tesz, mert ha ezt nem teljesíti, ki van téve annak, hogy díj nem fizetés miatt esetleges károsodása nem télül meg. Állami biztosító Békés megyei Igazgatósága

Next

/
Oldalképek
Tartalom