Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
1961. január 11.. szerda NÉPÚJSÁG 3 Szereli cl mjurdzá^úl, az emhecelzet — Azt mondod, hogy Szmuta nem megy el? — Azt. — Én meg azt mondom, hogy elmegy, hiszen, amikor aláírta a belépési nyilatkozatot, kijelentette: gépen szeretne dolgozni... Mondtam neki, hogy megvan a lehetőség rá, csak előbb meg kell ismerje a traktor kezelését. — Ez akkor volt, Barta evtáns! Azóta én már beszéltem vele, és nagyon jól érzi magát a tsz műhelyében. Ügy veri a vasat, mint egy régi szakmunkás. — Azért mégis azt mondom, hogy jegyezzük fel a nevét azok közé, akiket a szabadszállási traktoros-képző iskolára jelöltünk. A Kondorosi Gépállomás vezetői úgy belemélyedtek a munkába, hogy jóformán észre sem vették az érkezőt. Hiába, sürgőssé vált a traktoros-utánpótlás, hiszen rövid egy hónap alatt hétezer hold földdel nőtt a gépállomás területe, ezért most Barta Imre, a főmezőgazdász és a beosztott mezőgazdász azon izzadnak, hogy kiket, hová osszanak munkára, kiket milyen iskolára küldjenek, hogy minél előbb elsajátítsák a gépkezelő szakmát. Nincs uborkaszezon most sem a gépállomáson. — Minden évszaknak megvan itt a maga hajrája — jegyzi meg a főmezőgazdász, aki egyben az igazgatót he* lyettesíti. Eltolja maga elől a papírokat, kimutatásokat, mint aki szakít egy kis időt egy más témájú beszélgetésre. — Barta elvtárs mióta dolgozik gépállomáson? tettük fel az első kérdést. — TÍZ éve lesz ebben az évben, hogy leszereltem a katonaságtól, azóta több gépállomáson dolgoztam, mindig csaknem ugyanabban a beosztásban. Mindig nagyon érdekeltek a gépek. A honvédségnél is, de bevonulásom előtt, mikor segédmunkásként dolgoztam Orosházán különböző vállalatoknál, mindig azon iparkodtam, hogy gépek közelében legyek. Sikerült is letenni a gépkocsivezetői vizsgát, azután a honvédségnél jól begyakoroltam magam. Ezt megelőzően el kellmonSzilágyi Laci bácsi hív. Kitesz egy lapot az asztalra. — Hívtam, Laci... Hajmási Laci bácsi a lapját gusztálja. Aztán húz egy kártyát és az asztalra veti. — Ütöttem, Laci. Az elnök nyugodtan bólint, aztán lassú mozdulattal a pohár után nyúl. — Na igyunk, hogy ki ne száradjunk . _ » Amikor egy jármű megindul, az első pár fordulatot lassan teszik meg a kerekek. De amikor már szalad a szekér, áthatolhatatlan tányér lesz a küllőkből. így volt ez Haragoson is a csetepatéval. Kicsit nehézkesen indult, aztán begerjedt és pörgött, mintha meg sem akarna állni. A Toldi tagságának nagyobb része kihasználta az elnök és a brigádvezető vetélkedését. Ha valaki későn állt munkába és az elnök szóvá merte tenni, menten megkapta a magáét: „A másik Laci bácsi ilyen semmiségért nem mocskolja az embert... No, de lesz még közgyűlés a Toldiban ...” A két tábor között a kertben, réten, szántóföldön, istállóban kikirobbant a vita, és a munka — maradt. Kapálás helyett huzakoddanom, hogy míg be nem vonultam, elvégeztem a mezőgazdasági középiskolát. Amikor leszereltem, a Mezőhegyesi Gépállomásra kerültem segédmunkásnak, azután körzeti agronómusként dolgoztam. Még azon az őszön felszámolták a Mezőhegyesi Gépállomást, és a Kaszaperi Gépállomásra kerültem, vezető mezőgazdásznak. Később a Gépállomások Megyei Igazgatóságára kerültem, ahol mint körzeti agronómus és tervelőadó dolgoztam. Azután újra visszakerültem az Orosházi Gépállomásra munka- irányítónak, csak 1958, januárjában költöztünk Kondorosra. Itt főmezőgazdász a beosztásom, de több mint egy fél éve már, hogy megbízott igazgató is vagyok. Két munkakört ellátni nem kis feladat egy embernek. Barta Imre nem panaszkodik, sőt örömmel újságolja, hogy annak örül, ha bőven van munkája, mert akkor nem unatkozik. Fiatal, meggondolt, szerény, jó szakember. Ezt tartják róla a felsőbb szervei, de erről beszélgetnek a traktorosok, a szerelők is a műhelyben. Sok-sok érdeme van Barta Imrének abban, hogy a Kondorosi Gépállomás már négy alkalommal nyerte el az élA gerendás! Búzakalász Termelőszövetkezetben már a második gazdasági év tervét készítik. 1960. február elején alakult az 1300 holdon gazdálkodó szövetkezet Egy év alatt a száraz, mostoha időjárás ellenére is sokat fejlődött. Több gazdasági épülettel és állatállománnyal gazdagodtak. Állami segítséggel és saját erőből felépítettek egy 300 férőhelyes hizlaldát, egy 80 férőhelyes növendék-istállót, egy 20-as fiaztatót és egy nyolc vagonos górét. Ezenkívül két tanyát vásároltak raktárnak. Jól beállított állatállománynyal rendelkeznek. A fiatal szövetkezetnek 42 anyakocája, 29 tehene, 31 hízó- és 32 növendékmarhája van. Ezenkívül az tak a dinnyeföldön. Gulya, kon- da, nyáj a tilosban, mert a pásztorok egymás ellen acsarkodtak. Nem fejték ki a tehenekből a tejet, a hízók éktelenül visítoztak az ólban, mert nem kapták meg a moslékot. A gyom fölverte a tengerit. Elharapódzott a fogom- viszem. Ha valakinek megtetszett valami, gazt lökött rá, és a sötétben értejött. Ha a nyárfát szabad volt. akkor ... Az elnök a saját híveinek több előleget adott, a brigádvezető a saját híveit könnyebb, jobb munkára osztotta. Szilágyi figyeltette Haj másít, Hajmási figyeltette Szilágyit. Mindketten külön füzetet vezettek a másik bűnlajstromáról. Szilágyi a községhez ment panaszra, erre Hajmási a járáshoz szaladt. Ha Szilágyi a megyéhez, Hajmási a minisztériumba. Ha Szilágyi a tanácshoz, akkor Hajmási a párthoz. A felsőbb szervek nem tudtak eligazodni a panaszokon, nem találták a bajok gyökerét és a tanuk pártállásuk szerint minden esetet kétféleképpen meséltek el. A tagok kezdték Csáky szalmájának tekinteni a szövetkezet vagyonát. Ha az elnök szólt, átpártoltak a brigádvezetőhöz; ha a brigádvezető nem húnyt szemet, átpártoltak az elnökhöz. üzem kitüntetést. A nyári tervteljesítésben pedig országosan a 2. helyet szerezték meg. Különösen szép eredményeket értek el alkatrész- és üzemanyag-megtakarításban. Hány órát dolgozik naponta, azt sose számolja. A reggel hatórai harangszó már a gépállomás területén találja. Rövid értekezlettel kezdi a napot. Reggelenként a brigádvezetőknek tart eligazítást, azután az irodai munkáját végzi el, majd elindul a határba, a termelőszövetkezetek üzemegységeibe. Különösen sokat segít a gyengébb szövetkezeteknek. Az utóbbi hetekben pedig az egyéni parasztgazdák házatáját járta. Az okos, meggondolt érveire sokan választották a nagyüzemi gazdálkodást. Este 8—10 óra körül kerül haza. Ennél hamarabb sohasem. Kétszerte több azoknak a vasárnapoknak c. száma, amelyet a gépállomáson tölt, mint a családja körében. Barta Imrének már úgy a szívéhez nőtt a gépállomás, hogy nehezen tudna más munkakörben dolgozni. Szereti a munkáját, az embereket, s ezért őt is becsülik. Csepkó Eta első évben 250 sertést hizlaltak meg. A kedvezőtlen időjárás és az első gazdasági év nehézségéből adódóan a termelőszövetkezet a betervezettnél 4—5 forinttal kevesebbet oszt. A számítás szerint 32 forint 70 fillért ér egy munkaegység, de ha a megkapott terményt piaci áron számolnák, egy munkaegység értéke meghaladná a 44 forintot is. A tsz szűkre méretezett irodahelyiségében vagy 8—9-en papírok fölé hajolva az idei tervet készítik. Ebben a munkában részt vesz az elnök, agronómus, brigádvezetők és a könyvelők is. Az 1961. évi tervet a zárszámadó taggyűlésen ismertetik a tagsággal. A két párt már egymás kutyáját és macskáját is pusztította, amiben a gyerekek jeleskedtek. Volt olyan család, ahol az asz- szony Szilágyit pártolta, az ember Hajmásit. Összemarakodtak, külön asztalhoz ültek vacsorázni, és éjszakára elhúzták egymás mellől a két ágyat. A kertészetben, ahelyett, hogy a paprikát öntözték volna, egymás ellen fordították a locsolócsövet. Karót ragadtak, úgy kergették egymást és földúlták a ve- teményt. A menyecskék fejes közben összeverekedtek az istállóban. — Ha Szilágyit szapulod, fejedre borítom a sajtárt. — Ha Hajmásit mocskolod, belekeverlek a silóba. Dúlt a harc a Toldiban. Most- már az elnök és a brigádvezető sem titkolták egymással szemben érzett haragjukat. Az egyik az istállóban szónokolva védte a maga igazát, a másik a magtárban tartotta maga mellett a kortesbe- szédet. Az udvaron tehénállást építenek, már a tetejét is felhúzták. Hajmási úgy rendelkezett, hogy harminc méterre legyen a magtártól. Jön Szilágyi, ő meg negyven méterre akarja. Ellentétes utasításokat adnak, a tagok kétfelé engedelmeskednek: a már leKészül a második gazdasági év terve 0 traktoralkatrész - ellátás problémájáról A Népújság 1961. január 8-i számában a Gyulai Gépállomásról közölt cikkhez, válaszképpen, egykét észrevételt szeretnék kiegészítésként közölni, hogy megyei lapunk olvasói reálisan tudjanak következtetést levonni a tényleges helyzetről. Az említett cikkben a Gyulai "Gépállomás főmérnöke, Pántya elvtárs többek között megemlíti, hogy három hete egy Lanz Bulldog traktort nem tudnak a szerelőműhelyből javítva kivinni, mert nincs hozzá főtengely. A mi nyilvántartásunkból meg lehet állapítani, hogy 1960. március 16. óta állandóan van raktáron ilyen főtengely, jelenleg is 11 darab. Megállapítottuk azt is, hogy december 15 óta a gépállomás nálunk lévő megrendeléseiben nem is szerepel ezen erőgép főtengelyének megrendelése. Kétségkívül igaz az, hogy az anyagellátásban legtöbb probléma a golyóscsapágyakban van. Negyedévekre feladott rendeléseinkre az igen fogyó csapágyféleségek- (ből csak 50—60 százalék kerül leszállításra és ebből a felmerült tényleges igényeket nehéz kielégíteni. A cikkben említett Zetor- csapágy nincs közelebbről megjelölve, hogy hova kell, de gondolom, első járkerék-csapágyról van szó. Éppen ebből a csapágyból van a legtöbb problémánk és a felmerült igényeket nem tudjuk kielégíteni. A feladott negyedévi rendelésünk 250 darab volt, de 128 darabot kaptunk. Egyébként a gépállomások rendelésére 1960. december 31-én három csomagban hatvanegy darab különféle csapágyat adtunk fel postán, de ezek között raktárkészlet hiánya miatt Zetor járkerék-csapágy nem volt. Ugyancsak említést tesz a cikk DT-traktor tengely- hiányról is. Ha magyar gyártmányú géphez kell a főtengely, akikor az az AUTÖKER Vállalat cikke, ha viszont szovjet gyártmányú, azt mi forgalmazzuk országosan és ebből is van 1960. szeptember óta állandöngölt karókat kiráncigálják, s addig huzakodnak, amíg összeomlik az állás és a két vezetőt is maga alá temeti. Alig tudnak kikecmeregni a faromhalmaz alól. Az általános romlás ellen csak Bandi és Kati küzdött emberfeletti erővel. Nap mint nap megállás nélkül dolgoztak. Volt úgy, hogy csak ketten kapálták a tízholdas répaföldet, de egy szót se j szóltak egymáshoz. A tagságnak hiába magyaráz- ! tak: szavuk lepergett az emberekről, mint a falra hányt borsó. Bandi és Kati külön-külön javasolták, hogy össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést. A községnél, a járásnál, a megyénél is azt mondták, hogy ősz- I sze kell hívni a rendkívüli közgyűlést. Ezt mondta az elnök, és ezt mondta a brigádvezető is. És egy napon a Toldi irodájának hirdetőtábláján megjelent a hirdetmény: Felhívás! A rendkívüli állapotok miatt a Toldi Tsz ez év június 5-én, hétfőn reggel 8 órai kezdettel rendkívüli közgyűlést tart. Napirend: a Toldi helyzete. Kérjük, hogy a tagság kivétel n°1kül jelenjék meg. * A vezetőség. (Folytatjuk) dóan. Jelenleg is 43 darab a raktárkészletünk ebből. Nincs jogom ahhoz, hogy a gép. állomás szervezeti kérdéseibe beleszóljak, de véleményem szerint az anyagbeszerzést bizonyos mértékben nehezíti az, hogy a gépállomásnak hosszabb ideje nincs függetlenített anyagbeszerzője. Erre pedig megvan a pénzügyi fedezete is és a létszáma is. Ennek aztán az a következménye, hogy az alkalomszerűen anyagbeszerzéssel megbízott gépállomási dolgozó nem jártas ebben a munkában és mivel nem tudja, mit honnan próbáljon beszerezni, bizony előfordulhat, hogy nem ott keresi a szükséges alkatrészt, vagy anyagot, ahol azt forgalmazzák. Meg kívánom még jegyezni, hogy a Gépállomások Főigazgatósága 1960. november hó 21-én a 44 702/ 1960. sz. rendelkezésével lehetővé tette a gépállomások részéire azt, hogy a téli gépjavítások anyag- szükségletének folyamatos biztosítása érdekében a normalizált raktárkészletükön felül fovábbi 50 százalék erejéig december 31-re feltölthetik raktáraikat. Erre a Nemzeti Bank egyes fiókjai a pénzügyi fedezetet is biztosították, ha azt a gépállomás igényelte. A Gyulai Gépállomás december havi vásárlásainak összegéből azt tudom megállapítani, hogy nem élt ezzel a lehetőséggel sem, raktárát nem töltötte fel a gépjavításhoz szükséges és már december hónapban beszerezhető alkatrészekkel. Ugyanerre a megállapításra lehet jutni a vásárlások december havi összegéből több gépállomás esetében is, így többek között a megye két legnagyobb gépállomásánál, Orosházán és Szarvason is. Azok a gépállomások, mint például a békéscsabai vagy a vésztői, amelyek éltek ezzel a lehetőséggel és decemberben már komoly mennyiségű kurrens alkatrészeket vásároltak fel a téli gépjavításhoz, kevesebb problémával fognak küzdeni a javítások alatt, folyamatosabb lehet a munkájuk is. Fenti észrevételeimmel nem azt akarom bizonyítani, hogy a téli gépjavítások alatt nem lesz alkatrész-ellátási probléma, mert, sajnos, már előre látjuk, hogy lesz. Az SZ—80 és SZ—100-as traktor járszerkezeti részeinek alkatrészpótlásában komoly nehézségre lehet számítani a görgők és láncok hiánya miatt. Gyártási nehézségek vannak ezeknél az alkatrészeknél. Tudomásom szerint ezen alkatré- I szék gyártásra még nincsenek elhelyezve, mert a KGM kapacitást nem tudott rá biztosítani. Vállalatunk azon lesz, mint minden évben, hogy a most folyó javítási idényben zökkenő nélkül | biztosítani tudja a szükséges alkatrészeket és hozzájáruljon ah- j hoz, hogy időben be tudják fejezni a gép javítási munkákat a gépállomások. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a gépállomások folyamatosan próbálják meg szükséges anyagok beszerzését és ne a felmerüléskor kapkodva, ide-oda utazgatva akarják majd beszerezni a szükséges anyagokat. A gépállomások vezető műszaki káderei rendelkeznek azzal a felkészültséggel, hogy a javításhoz szükséges anyagokat fel tudják mérni, nagy százalékban még azt megelőzően, hogy a gépeket szétszedik, különösen a főjavításra kerülő gé. pék esetében. Kiss Sándor M. Anyagellgtó Vállalat kirendeltségvezető
