Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-11 / 9. szám

4 NÉPÚJ SÄG 1961. január 11., szerda A sarkadi várőrség kapitulálásának 250 éves évfordulója A vár kurucai 250 évvel ez- előtt — 1711. január 11-én •»» kapituláltak Nagyváradon az 1711. január 10-én kötött átadási szerződés alapján. A sarkadi vár szerepe, emléke még él a lakosság emlékezetében, de országosan már teljesen isme­retlen, feledésbe ment e párkány­vár története, küzdelme. Pedig régen, az erdélyi fejedelemség korában, elég fontos szerepet ját­szott, mert e párkány, e sánc Nagyváradnak elővára, Erdélynek egyik végvára volt. A 250 éves évfordulón röviden szólunk a község és a vár törté­netéről. Sarkad az Árpádház idején, 1217-ben II. András korában ala­kult. Jobbágytelepülés volt, lakói földműveléssel, állattenyésztéssel — különösen juhok legeltetésével «— és halászattal foglalkoztak. Neve először a Váradi Reges- trumban Surcud, majd Sorcod né­ven szerepel. Az 1333-as okleve­lekben már Sarkad néven talál­ható a község neve. A nagy kiterjedésű mocsárerdő nyújtott védelmet a községnek a tatárjárás idején is. A tatárok három oldalról körülfogták, de hogy a község mégis fennmarad­hatott, ezt teljesen a mocsárerdő védelmének köszönhette. Itt és a környékén eléggé virágzik a mé­hészet is az erdőirtások területe­in. Népe szabadságszerető volt, már az 1514-es parasztháború­hoz, Dózsa seregéhez csatlakozott, részt vett Gyula várának védel­mében és Temesvár ostrománál, de küzdött a szalontai földesurak ellen is. A vár talán 1527-től épült, föld­vár volt, de voltak téglából épí­tett őrtornyai is. Maga a vár a mai Várkertben állott, a község­ben pedig elővédjei voltak. A vár első kapitánya Sarkady Farkas volt, Zápolya János ren­dületlen híve. Báthory István fe­jedelem idején nagyon sok egri, tokaji, kassai lovas, gyalogos ta­lált itt menedéket. A mocsárerdő elsőrendűen védte a párkányt, innen intézték támadásaikat a gyulai törökök ellen. A sarkadiak csatlakoztak Bá­thory Zsigmondhoz és részt vet­tek Nagyvárad ostrománál, meg- védték Erdély védőbástyáját is. A gyulai törökök folyton zaklat­ták, megsarcolták a községet és tanyavilágát, a lakosság még az állatait sem legeltethette nyugod­tan. A sarkadi hajdúk Bethlen Gá­bor idejében részt vettek a har­minc éves háború első részében sikeres harcaikkal hozzájárultak a nikolsburgi — 1621. decembei 31-én kötött — béke biztosításá­hoz. 'Tevékeny részt vettek I. Rá- kóczi György harcaiban aki kitüntetésképpen a községei Hajdú-mezővárosnak nevezte el. II. Rákóczi'György idejében if aktív szerepet játszottak a sarka- diák a lengyelországi hadjáratá­ban és az 1660-i nagyváradi vái védelmében, amidőn a török 4( ezer emberrel támadta meg. A védők serege gyenge volt, de hé hétig a nagyváradiak, a nagyvá­radi nők a hős egri nők módján küzdöttek, harcoltak. Hősi küz­delmük elbukott, ezzel együt Sarkad vára is a törökök kezétx került. A sarkadiak II. Rákóczi Fe renchez is csatlakoztak, innei intézte támadásait Bercsény Miklós és Károlyi Sándor a gyű lai vár ellen, siker azonban nen koronázta harcaikat. A hadihely zet rosszabbodásával —védőit a ko lerajárvány is nagyon megtizedel te, segítséget nem kaphattak — jó nak látták, hogy szóba álljanal Lőrvenburg Frigyes várúr vára Bak parancsnokával, aki már elő zóleg felhívta okét a var atadasa- ra. Pálffy János tábornagy, főpa­rancsnok is levelet intézett a sar­kadi sánc kurucaihoz. Végre a várparancsnok 1711. január 10-én deputációt küldött Váradra, azok megkötötték az ideiglenes átadási szerződést. A váradi parancsnok 200 főnyi csapatot küldött a vár elé, a sar­kadi várparancsnok 1711. január 11-én délután négy órakor átadta a vár kulcsait. A szerződés bizto­sította az elfogott tisztek és Szabó Sándor sarkadi parancsnok szaba­don bocsátását és a fegyverek át­adóinak a helybenmaradását, az elvonulóknak pedig Rákócziékhoz való csatlakozását. A várőrség nagyobb része azon­ban az elvonulás mellett döntött és Ecsed várába vonultak. De nemsokára, a szatmári békekötés miatt, azt a várat is feladták, így a sarkadiak másodízben is hontalanná váltak. A békekötés után a sarkadi kurucok vissza­jöttek szülővárosukba és ottho­nukban békés munkájukat foly­tatták. A várat a szatmári békekötés után Lőrvenburg váradi parancs­nok leromboltatta, így ma már a várnak csak a helye látható, fa­laiból semmi sem maradt meg. A vár már a múlté, de a vár védőinek 184 esztendeig tartó hő­December 7-én az Antarktisz kutatásával,foglalkozó szovjet bi­zottság nevet adott 18 olyan szi­getnek, Mioknak, hegynek, jégme­zőnek és más földrajzi objektum­nak, amelyet 1958-ban az Antark­tisz keleti részén működő szovjet expedició fedezett fel. A Lunyik nevet kapta az a fok, amely a 69-ik paralella és a 156. délkör metszéspontjában fek­szik. A Lunyik-fokot nem borítja jégtakaró. Az „Ob” Diesel-villany- hajó fedélzetén utazó szovjet an­tarktiszi expedició fedezte fel és fényképezte le. Az új elnevezések megörökítik Oldrich Kosztka csehszlovák aerológus, Hans Christian Popp si küzdelme ma is tanúsítja, hogy mind a nemzeti, mind a világtör­ténelmi csatákban keményen áll­ták meg helyüket, ők is hozzájá­rultak a kedvező nikolsburgi bé­ke megkötéséhez. Ma tisztelettel és hálával emlékezünk meg a ré­gen porladó hajdúk, kurucok ki­tartó harcairól, nemes emlékük előtt meghajtjuk népünk zászla­ját. Emlékük él és élni fog* 1 a sar­kadi unokák, dédunokák és azok utódainak emlékezetében. Jtt e helyen is kegyelettel és tisztelettel emlékezünk meg dr. Márki Sándor egyetemi tanár, történetíró és tudós halálának 30. évfordulójáról, aki kutatásai­val örök emléket állított művében a sarkadi vár védőinek, kurucai­nak. Ma a vár helyén járási kultúr- ház épült. Régen a vár védelmező ereje biztosította a haladást, a nyugodt életet, ma a kultúra té­nyezői terjesztik azt és biztosít­ják az emberi élet felemelkedé­sét, erősítik a népek megértését és a legfőbb kincset, a békét. A sarkadi ifjúság okuljon a két jel­képből, — a vár és a kultúrház jelképéből — csatlakozzanak a jövőt építő szellemhez és sikere­sen dolgozzanak az élet alkotó te­rületén. így áldozzunk rég porla­dó őseink és hőseink emlékének. Pákh Károly Új elnevezések az Antarktisz térképén német meteorológus, Oszkár Kricsak szovjet meteoroló­gus és öt más szovjet sarkkutató emlékét. Valameny- nyien ez év augusztusában a Mir- níj obszervatóriumban kiütött tűzvész idején haltak meg. Alekszej Krilov akadémikusról, a kiváló szovjet matematikusról és hajóépítőről (1863—1945) ne­vezték el a hatodik kontinens ama félszigetét, amelynek földrajzi fekvését a déli szélesség 69. és a keleti hosszúság 156. foka hatá­rozza meg. Az orosz sarki flotta „Jermak” nevű jégtörő hajójának nevét kapta a Déli sarkkör köze­lében, a 160. délkörön felfedezett fok. ÍMtoteéühU\ Újdonság !z újságban olvasom, hogy m yen ötletesen oldja meg égj amerikai könyvkiadó az eg: ik új bűnügyi regény fo­gy sztásának biztonságosságát. A ■egény hátlapjára nyugtató ta lettákat tartalmazó csomagot er sített, a címoldalon pedig fi- gu Imezteti is a nyájas olvasót az: k igénybevételére. I 'riási ötlet! — vagyunk kény­nek mindannyian elismerni a megoldást. Csakis a mo­de n technika vezethetett el id g. Dehát ilyen furfangos m \ toldás még a modern techni­ka korában is szenzációként hat. M! idén elismerés a gondolat bej zsőjéé! dnern, amint az ember elgon- dc kozik azon, hogy ez a modern ví mány milyen jelentőségre ki dheti föl magát az emberi­sé történetében, különösen a sz lemi fejlődést illetően, több gc dolatunk támadhat. Előre Iá latjuk a jövő nyomtatott be­tű és a jövő olvasó emberét. El re tekintő lelki szemeink lát­ják í már az izgalmas könyvek ol ásóját, aki a mellékelt tab­le ákat szedegeti. e lelki szemeink mást is lát­na . Ez a más pedig kétségeket tá laszthat. lert ha a könyv táblájához lei < it idegnyugtató tablettákat szí •élni, miért ne lehetne izga­tó^ :ereket tartalmazó tablettá­ké : is szerelni?! Ez pedig máris so kai komplikáltabbá teszi a he jzetet, mint egyébként lát­szik. Mert eltekintve attól, hogy a könyvek ilyetén elkészítésében közrejátszhat valami személyes bosszú, és a csupa izgalmas ■könyvet halálos nyugalommal olvassa végig az olvasó, mert rossz recept szerint csomagolták, ugyanúgy előfordulhat jó isme­retség esetén, hogy halálosan unalmas könyv táblájához az író összeköttetései révén izgató­szereket erősítenek, és az ol­vasó végig őrjöngi a művet... De emellett az üzleti lehető­ség mellett sokkal fontosabb kérdés vetődik fel. Az tudniillik, hogy ilyen módszerekkel ezután szabályozni lehet egy-egy iro­dalmi mű hatását, élményszerű­ségét, lelki ráhatását, erkölcsi meggyőzőerejét, stb. Mégpedig egyszerűen tablettákkal. Mi lesz már most az irodalom­mal? Mit hoz a jövő? Minden kétkedés felmerülése ellenére, a feleletben találunk valami megnyugtatót. A tablet­tákra vonatkozó utasításokat ugyanis a modern könyv az el­ső oldalon közli. Ez az, amiért nem kell hát félniük a jövő író­inak. írhatnak izgalmasat, biz­tosak lehetnek, hogy az olvasó végig izgulja a művet. írhatnak unalmasat, biztosak lehetnek, hogy az olvasó végig unatkozza a művet. Mert bármennyire fejlődött is a technika, az olyan embert még nem találták föl, aki az előszót is elolvasná. Beck Zoltán Több mint 5500 liter pálinkát főztek 4 hónap alatt gádorosi Petőfi Tsz szeszfőz­déit mar szeptember óta üzemel. Nég hónap alatt több mint 5500 ;e pálinkát főztek ki a környező terijs előszövetkezeteknek s egyéni pari iztgazdáknak. A főzés még tovább tart, hiszen a termelőszö­vet l: ízetnek még alig főztek, pe­Megváltoztak az időt őszig Pashallia falu ap- raja-nagyja, még a 8—10 éves gyermekek is a be­jek földjein dolgoztak, de bár látástól vakulásig verítékeztek, mire bekö­szöntött a tél, kenyér nélkül maradtak... 1944-ben felragyogott az albán szabadság nap­ja, 1945-ben a földreform véget vetett a bejek és más földesurak kizsák­mányoló hatalmának, és 1946. január 11-én a Népköztársaság kikiáltá­sa egyszersmindenkorra szentesítette a dolgozó nép hatalmát. Ez alatt a viszonylag rö­vid idő alatt gyökeresen megváltozott Pashallia falu képe is. A síkságon elkészült a shahinovai csatornarendszer, amely az Osum folyóba vezette az évszázados mocsár vi­zét. Eltűnt a nádrenge­teg, eltűntek a szúnyog­felhők, a járványok, a malária, és már csak a múlt szomorú emlékei közt maradt meg az örö­kös nyomor. Eltűntek a régi i vályogviskók is, amelyek helyén ma 80 takaros téglaház sora o- zik a kövezett ut\ ík mentén. A második it- éves tervben a faluba e- vezették a villányink I jí- tást is, és ma már a k- nem minden házban á- dió szól, ott, ahol 15- \ 16 évvel ezelőtt legfeljebb a beteg vagy éhes gyér ,e- kek sírása törte mei\ a csendet. A pashalliai term |!ő- szövetkezet Berat kő j :et egyik legjobb term tő­szövetkezete. Az cleg Sálushe anyó, aki a múltban embertelen rho- mor közepette öt mt’.r- meket nevelt fel, ör\\ n- könnyekkel szeméi en beszél új életükről, a He­lyet a pártnak és a i| ‘pi hatalomnak, a term Hő- szövetkezetnek kös', j n- hetnek. A múltban fé \ lé­vel és öt gyermeki lel egyetlen földes szobá an tengette életét, ma tár as, egészséges és napfér les téglaépületben la \ ik. Nincs többé gondja a holnapra. Az egyik fi a termelőszövetkezet t<j le- nészbrigádjának a lehe­tője, és ugyanakkor «j a­dig több mint 80 hold gyümölcsös, ről szedték össze a jó pálinkának való hulladék-gyümölcsöt. A szá­mítás szerint 1600 liter pálinkát várnak, amelynek egy részét a ta­goknak osztják szét, a többségét pedig az államnak adják el. A szeszfőzde alig négy hónap alatt több mint 33 ezer forintot jövedel­mezett a termelőszövetkezetnek. lu énekkarának tehetsé­ges szólistája. A másikl fia Tiranában van, agro-J nómusnak készül. Három jj lánya a termelőszövetke-1 zetben dolgozik. Elérti, o - legidősebb, az egyik munkacsapat rátermett vezetője. Pashallia falu az Al­bán Népköztársaság egr kis zuga, de ebben a kit faluban — mint csepp- ben a tenger — tükrö­ződnek azok a nagy, em. berformáló változások amelyeket a népi hata­lom hozott. A tegnai még írástudatlan parasz­tok, akik állandóan ke­nyérgondokkal küszköd­tek, ma rádiót hallgat­nak, kórusban énekel­nek, színjátszó csopor, tagjai, agrotechnikát ta­nulnak. A szomorú múlt­ra már csak az idősebi nemzedék arcának sűrí barázdái emlékeztetnek A görnyedt hátak ki­egyenesedtek, a szemek­ben életkedv és szilán bizalom ragyog. Szép i ma is, szebb, mint a teg­nap volt, de a holna% még szebb, egyre szebl lesz Albániában is. 75 százalékos rokkant 26 ezer forintos jövedelme (Tudósítónktól) Ifjú K. Nagy Károly, a szeg­halmi Kossuth Termelőszövetke­zet tagja még a háború idején 75 százalékos rokkant lett. A terme­lőszövetkezetben növényápoló, s rokkantsága ellenére 691 munka­egységet ért el. Munkájáért 20 má­zsa búzát, 12 mázsa árpát, 11 má­zsa kukoricát és 150 kilogramm cukrot kapott. A készpénz jutta­tása 6 ezer forint volt. Nagy Ká­roly kiszámította, hogy háztáji jö­vedelmével együtt évi keresete több mint 26 ezer forint. Az el­múlt évben a termelőszövetkezet­ben szerzett jövedelméből saját házat vásárolt. Új helyiséget kap a DÁV Szeghalmon (Tudósítónktól) A Dél-magyarországv Áramszol­gáltató Vállalat körzetszerelősége eddig igen elhanyagolt helyiség­ben volt, és a körzet szer előnek sem volt megfelelő lakása. A DÁV az elmúlt évben egy új irodahe­lyiség és lakás építését vette terv­be. Az új helyiség építésére mint­egy 280 ezer forintot fordítottak, amely a napokban elkészült. Zöldes vizű mocsár, zi- 1 zegő nádrengeteg, szú- I nyogfelhők — ez a lát- | vány fogadta nap mint nap a régi Pashallia falu lakóit. A falu tucatnyi vályogviskóból állt, ame­lyek nádfedelét felverte a moha. Télvíz idején a mocsár szintje emelke­dett, és a házak küszö­béig ért. Ilyenkor a nők I és a gyermekek ki sem mozdultak a házakból, s a térdig érő vízben csak a férfiak keltek útra az­zal a reménnyel szívük­ben, hogy valahol vala­milyen alkalmi munkára bukkannak, és legalább kenyeret vihetnek haza éhező családjuknak. A tizenöt évvel ezelőt­ti Pashallia falu képe i volt ez. Nevét onnan I kapta, hogy évszázdok- kál ezelőtt az Albániá­ban uralkodó török pa­sák birtokán épült, mint annyi más jobbágytele­pülés. A pasákat albán földesurak, a vrioni és a janinai bejek váltották fel, akik talán még a tö­rököknél is könyörtele­nebbek és kapzsibbak voltak, Tavasztól késő

Next

/
Oldalképek
Tartalom