Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

2 KÉPÚJSÁG 1961. január 7., szombat Morse szenátor elítéli az amerikai—kubai diplomáciai kapcsolatok megszakítására vonalközé döntést Havanna (MTI) A washingtoni kormánynak a diplomáciai kapcsolatok megsza­kítására vonatkozó elhatározása a Reuter jelentése szerint nem érte meglepetésként a havannai nagy- követség tagjait, akik hatvanötén csütörtökön megérkeztek a a flo­ridai Palm Beach-be. „Fél vol­tunk készülve erre a lépésre” — mondotta partra lépve a nagy- követség sajtóattaséja. Elmondot­ta egyébként, hogy a csoport el­utazásakor teljes diplomáciai vé­delmet élvezett, a kubaiak még a poggyászukat sem vizsgálták át. Az Egyesült Államokban meg­húzódó kubai ellenforradalmárok nem titkolják, hogy készen állnak a támadásra. Sergio Aparicio, a „forradalmi demokratikus front” elnevezésű kubai ellenforradalmi csoport New York-i képviselője csütörtökön kijelentette, csoport­ja „csaknem készen áll”, hogy partraszállást hajtson végre Kubá­ban. Kuba elözönlése - mondotta— a nyugati félteke valamelyik pontjáról indul majd ki, de sem­miképpen sem az Egyesült Álla­mokból”. Miután ily módon igye­kezett elterelni a gyanút az Egye­sült Államokról, kérkedve kijelen­tette, hogy „már februárban Ku­bában szándékozik lenni”. • Mint a TASZSZ jelenti Wa­shingtonból, Morse szenátor ja­nuár 4-én a szenátus ülésén be­szédet mondott és bírálta Eisen­hower kormányának az Egyesült Államok és Kuba diplomáciai kapcsolatai megszakítására vonat­kozó döntését. Ezzel az eljárással — mondotta a szenátor — az utolsó napjait élő Eisenhower-kormány „sajnálatos módon” „veszélyes, időzített bom­bát” hagyott örökségül az új kor­mányra. Pályázati felhívás a Derkovits Gyula ösztöndíjra A Művelődésügyi Minisztéri­um és a Magyar Képzőművészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula ösztöndíjra. A pályázókat eddigi munkássá­Az angol kormány újabb akadályokat gördít az EAK-kal való diplomáciai kapcsolatok helyreállítása elé London (MTI) Az elmúlt hónapokban már többször terjedtek el olyan hírek, hogy rövidesen sor kerül Nagy- Britannia és az Egyesült Arab1 Köztársaság között a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Az AP londoni tudósítójának értesülése szerint most újabb ne­hézségek merültek fel a diplomá­ciai kapcsolatok helyreállítását célzó tárgyalásokon. Az angolok ugyanis a legkülönbözőbb ürü­gyekkel elutasítják az EAK-nak azt a kérését, hogy konzulátuso­kat létesítsen angol gyarmati és félgyarmati területeken, a kairói kormány pedig a konzuli kérdés megoldásától teszi függővé a dip­lomáciai kapcsolatok új rafelvéte­lét. guk, művészi, emberi magatartá­suk és az ösztöndíj időtartamára szóló művészi céljaik alapján bí­rálják el. Olyan feladatokat kell maguk elé tűzniük, amelyeknek megoldásával a szocialista-realis­ta művészet fejlődését szolgálják. A Derkovics Gyula ösztöndíjra minden olyan, 35 évesnél még nem idősebb képzőművész pá­lyázhat, aki a főiskola elvégzése után önállóan dolgozik. Kivételes esetben — ha művészi munkássá­ga indokolja — olyan művész is kaphat ösztöndíjat, akinek nincs főiskolai végzettsége. Az ösztön­díj összege — háromévi időtar­tamra — havi 3000 forint. Az ösztöndíj odaítéléséről a műve­lődésügyi miniszter dönt. Az ösztöndíjas művész az ösz­töndíj időtartamára művészi mun­káját magában foglaló átfogó ter­vet készít. Ezt a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Képző­művészek Szövetsége, valamint a Képzőművészeti Főiskola képvi­selőiből álló bizottság bírálja, il­letve fogadja el. Az ösztöndíjas az ösztöndíj időtartama alatt megbí­zást csak akkor vállalhat, ha azt a bizottság — művészi fejlődése szempontjából — megengedhető­nek tartja. Az ösztöndíjasnak a három év alatt legalább tizenkét hónapot — saját beosztása szerint — szocia­lista termelő közösségben kell töltenie. Az ösztöndíjas művészek magasfokú, szervezett esztétikai képzésben részesülnek. Műveikkel kötelesek részt venni az ösztön­díjasok munkáinak évenkénti be­mutatóján. Az ösztöndíj évente legfeljebb tíz művésznek adható ki, s azt a művelődésügyi miniszter — indo­kolt esetben — megvonhatja. A pályázók kérelmükhöz mel­lékeljék eddigi művészi munká­juk részletes ismertetését, művé­szi tevékenységük, céljaik tervét az ösztöndíj időtartamára, két példányban önéletrajzukat, főis­kolai végzettség esetén a főiskolai oklevél hiteles másolatát, vala­mint művészi munkásságukat be­mutató műveiket. A pályázati kérelmeket a Mű­velődésügyi Minisztérium Képző- művészeti Osztályára (Budapest, V. kerület, Szalai utca 10. negye­dik emelet), a műveket pedig a Műcsarnokba, (Budapest, XIV. kerület, Dózsa György út 37) kell beküldeni, 1961. január 30-án és 31-én. A pályázati feltételekről rész­letes felvilágosítást ad a Magyar Képzőművészek Szövetsége (Bu­dapest, VII. kerület, Kertész utca) és a Fiatal Képzőművészek Stú­diója (Budapest, VII. kerület, Rottenbiller utca 35.) (MTI) Kedves vendégünk Néhány nappal ez­előtt kedves vendége volt szerkesztősé­günknek. A Német Demokratikus Nagy- követség sajtóattasé­ja, Zibellíus elvtárs elbeszélgetett a szer­kesztőség munkatár­saival, érdeklődött munkájukról. Képün­kön Zibellíus elvtárs Cserei Pál elvtárssal, a Békés megyei Nép­újság főszerkesztőjé­vel beszélget. fl10 napos karácsonyi rejtvénypályázat nyerteseinek névsora A sorsolás eredményeképpen a ka­rácsonyi rejtvénypályázat I. díját, a „Körös” Állami Aruház ajándékát, a 750 forint értékű porcelán étkészle­tet Vitaszek Lászlóné, Békéscsaba, (Bánszki u. 7., földszint 9. szám) pá­lyázónk nyerte. A n. díjat, 1 db bőr diplomatatáskát Nagy János (Békés­csaba, Dózsa u. 3.) pályázónk, míg a III. díjat: 1 db Pobeda karórát Var­ga Anna (Békéscsaba, megyei tanács v. b.) nyerte. A IV. díj (10 db mik- rólemez) nyertese Bielik György, Bé­késcsaba, Balassa u. 4. szám, az V. díjat (1 db férfi neszeszert) Szűcs László Békéscsaba, Damjanich u. 14. szám alatti lakos, a VI. díjat 1 db villamos kávéfőzőt J. Szabó József, A jutalomtárgyakat és a könyi 7-én 8 órától vehetik át a Lapkiad« téren. Vidéki nyerteseinknek nyer Békéscsaba, Bánom u. 2/b lakos nyerte. Ezenkívül könyvjutalomban része­sült tíz pályázónk: Csapó Ilona Bé­késcsaba, Kiss Ernő u. 6. Benyovsz- ki Ilona Békéscsaba, Balassi u. 4. Simon József né Békéscsaba, Dózsa u. 15. Nagylétai Órás Ktsz műhelyrész­lege, Nagyiéta, Kossuth u. Tóth La­jos Békéscsaba, Szőlő u. 23. Uhrin Pál Békéscsaba, Bezerédi u. 8. Be- nyovszki Mária Békéscsaba, Poelten- berg u. 15. Bánki Ilona Békéscsaba, Sztraka u. 25, Tóth Anna Békéscsa­ba, Felsőkörös sor 12, 2. emelet. Szarvas János Békéscsaba, Poelten- berg u. 15. I utalmakat nyerteseik 1961. január Vállalat irodájában, a Szent István ményeiket postán küldjük el. Havanna (TASZSZ) A kubai minisztertanács január 5-én törvényt hozott a terroriz­mus ellen. A törvény, amelyet Dorticos köztársasági elnök már szentesített, halálbüntetést ír elő az ellenforradalmi cselekményekre. Az új törvény, alapún halál­büntetéssel sújthatok azok is, akik a fent említett bűntettekre bujto- gatnak, ilyenekben részt vesz­nek vagy elkövetőiket rejtegetik. II nyereségrészesedési rendszer továbbfejlesztéséről * Az anyagi érdekeltségnek ez a széleskörű — a termelés területén dolgozó munkások és gazdasági veze­tők egészét érintő — rendszere négy év óta van érvényben hazánkban. így elérkezett az ideje annak, hogy az anyagi ösztönzők közül — a prémium- rendszer tökéletesítését megelőzően — a nyereségrészesedési rendszer is to­vábbfejlesztésre kerüljön, s még haté­konyabban ösztönözze a gyárak dolgo­zóit, az üzemi kollektívákat a terme­lési feladatok gazdaságos teljesítésére, a népgazdasági célkitűzések megvalósí­tására, és a tartalékok bátrabb feltá­rására. Egy évvel ezelőtt, pártunk VII. kongresszusán is, elhangzott olyan bí­rálat, mely a nyereségrészesedési rendszer hasznos tulajdonságai mellett megállapította: „...van ennek a rend­szernek néhány negatív vonása Is”. A pártkongresszus a második ötéves tervről szóló határozatában kimondta: ..... nem szabad szem elől téveszteni a gazdasági építés egyetlen területén sem a személyes érdekeltség alapvető fontosságát, a társadalom érdekét szol­gáló egyéni anyagi ösztönzés folytonos tökéletesítését.” A Minisztertanács ez évi október 27-1 ülésén határozatot hozott a nyereség­részesedési rendszer továbbfejlesztésé­ről. Mielőtt a fejlesztés indokoltságát elemeznénk, érdemes figyelmet szen­telni az eddigi tapasztalatoknak. Ez az ösztönző rendszer is hozzájá­* Megjelent a Pártélet decemberi számában. rult — a dolgozók munkaszereteté és lelkesedése mellett — az ellenforra­dalmi károk felszámolásához, és a konszolidáció megteremtésén túl a há­roméves terv sikeres teljesítéséhez, sőt lényeges túlteljesítéséhez. Az elmúlt három év alatt az Ipar­ban, az építőiparban és a mezőgazda- sági vállalatoknál kifizetett nyereség- részesedés, valamint a közlekedés és a kereskedelem területén kifizetett juta­A tavaly már nyilvánvaló termelési és gazdasági eredmények után vár­ható volt, hogy az Idén Ismét le­galább hasonló nagyságú (sőt valami­vel több) nyereségrészesedés és juta­lom kerül kifizetésre. Az I960 tavaszán wfi­zetett nyereségrészesedésből és jutal­mazási alapból a vállalatok visszatar­tottak, tartalékoltak — az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan — mintegy 177 millió forintot kulturális és sport­létesítmények, valamint az évközi ju­talmazások céljaira. így a dolgozók számára közvetlenül 1302 millió forint került kifizetésre. Ez évben már a vállalatok mintegy 90 százalékánál, 1 millió 500 ezer dolgozó részesült nye­reségrészesedésből. és jutalomból. A KSH vizsgálata megállapította, hogy ezt a jól bevált anyagi érdekelt­ségi rendszert a vállalatok csak mini­mális mértékben használják fel a lom összege évről évre növekedett. Természetesen ez is hozzájárult ahhoz, hogy a reálbérnek a hároméves terv­ben előirányzott hat százalékos emel­kedése a valóságban megközelíti a 10 százalékot. A KSH adatai szerint a vállalatok nyereségrészesedés és jutalmazási alap címén a rendszer fennállásának három éve után a következő összegeket kap­ták: törzsgárda kialakítására, illetve jutal­mazására, a kimagaslóan jó munka honorálására és a munkafegyelem megszilárdítására. Az iparban, az épí­tőiparban, a közlekedés területén a nyereségrészesedés összegének 8.6 szá­zalékát fordították az eltöltött hosz- szabb szolgálati idő honorálására, s mindössze 2.8 százalékát a kimagaslóan jó munka jutalmazására. A munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében ké­sés, mulasztás, selejt és hasonló cí­men a nyereségrészesedésből alig há­rom százaléknak megfelelő összeget vontak le. Érvényesül valami ,,egyenlősdi-féle” is a nyereségrészesedés szétosztásánál. Vertikális vagy több üzemből álló vál­lalatoknál helyes lenne a nyereségré­szesedés fizetése előtt megvizsgálni — és a szétosztásnál figyelembe venni —, hogy az egyes üzemrészek hogyan tel- iesítették a rájuk háruló tervfeladato­kat, hogyan vették ki részüket a ter­melékenység fokozásából, a költség­szint csökkentéséből, s milyen mérték­ben járultak hozzá az egész vállalat többleteredményéhez. A nyereségré­szesedés szétosztásánál észlelt hiá­nyosságok megszüntetése elsősorban a vállalatok vezetőitől, legfőbbképpen az üzemi tanácsok elhatározásától függ. Mindezeken túlmenően az utóbbi években néhány jogos bírálat is érte a nyereségrészesedési rendszert, ame­lyek alapján pártunk Politikai Bizott­ságának 1959. május 5-i ülése, majd azt követően pártunk VTI. kongresszu­sa kötelezte az illetékes állami szerve­ket, hogy a második ötéves terv ide­jének kezdetéig a nyereségrészesedési rendszer továbbfejlesztésére és fogya­tékosságainak kiküszöbölésére tegye­nek javaslatot. Kifogásolták, hogy a nye­reségrészesedési feltételek (az alap jö­vedelmezőség és a részesedés aránya) évenkénti változása a vállalatok szá­mára nem nyújt elég perspektívát, a feltételek és a szabályod évenkénti megállapítása bizonytalanságokat szül. A vállalatok általában tartózkodnak a műszaki újítások bevezetésétől, a ter­melés racionalizálásától, és minden olyan anyagi ráfordítástól, amely eset­leg a folyó év során némi többletkölt­séggel járna, és csak a következő években hozna kézzelfogható anyagi eredményt. Számos észrevétel és kifogás hang­zott el az ellen, hogy a vállalatok elő­ző évi nyereségét éveken át teljes mértékben terv esi tették és csak a ko­rábban elért eredményeken felül el­ért újabb többletnyereségből részesül­hettek. Legfőbbképpen ezek az észrevé­telek tették szükségessé az eddigi négyéves gyakorlat módosítását, illet­ve a nyereségrészesedési rendszer to­vábbfejlesztését. Ilyen előzmények után alapos, körül­tekintő és sokoldalú előkészítő munka előzte még a jelen évtől érvényessé vá­ló, több évre szóló nyereségrészesedé­si rendszer kidolgozását. A Pénzügy­minisztérium közgazdászok és gyakor­lati szakemberek bevonásával elkészí­tett nyereségrészesedési javaslatát vi­tára bocsátotta a sajtóban, tudományos körökben és néhány vidéki ipari cent­rumban is. A széleskörű vita tapaszta­latai alapján a kormány határozatho­zatala előtt a Pénzügyminisztérium kollégiuma is állást foglalt a vitás kér­désekben. A bírálatok és az új gondo­latok vitájának pergőtüzében született meg a rendszer továbbfejlesztése. Mint ismeretes, az I960, évre érvé­nyes rendszer szerint a vállalatok ak­kor kaphatnak nyereségrészesedést, ha a termelési költségeket — a 100 forint értékesített termékre jutó önköltséget — az előző évben elért költségszinthez képest tovább csökkentik. (Ez nem le­hetetlen feladat, hiszen az eddigi elő­jelek szerint a vállalatok túlnyomó része ez évi eredményeik után ismét fizet nyereségrészesedést.) Ahol csak az 1959 évi költ­ségszínvonalat érik el, ott az előző év •után kifizetett nyereségrészesedés 10 százalékát kapják meg. Az ez évi rend­szer — azzal, hogy az előző évben el­ért nyereségrészesedés 10 százalékát akkor is biztosítja a vállalatok számá­ra, ha tartják az előző évben elért ön­költségi színvonalát — már csökkentette ennek az ösztönzési rendszernek azt a korábbi fogyatékosságát, hogy a vállala­tok csak az adott évben elérhető többlet nyereségben voltak érdekeltek. Az évi nyereség növelése érdekében sokszor lemondtak a következő évek nyere­ségét növelő, de az adott évben bizo­nyos kiadásokkal járó, a nyereséget átmenetileg csökkentő költségekről, továbbá bizonyos eredmények elérése után a következő évekre tartalékoltak, 1957. év eredménye után 992 millió forintot 1958. év eredménye után 1067 millió forintot 1959. év eredménye után 1479 millió forintot Tíznapos karácsonyi rejhvénypályázatunk nyereménysorsolása tegnap délután 3 órakor volt a Népújság Szerkesztőségében. Törvény Kubában a terroristák ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom