Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

BW. Jamjar 4., szerda NÉPÚJSÁG 3 Talajjavítás a gyomai határban Az új év legnagyobb örömmel fogadott híre Gyomén: rövidesen gépek százai kezdik meg és feje­zik be év végéig 6000 hold gyen­gén termő szikes föld javítását. Ez egyelőre még csak papírra ve­tett program, de a több termésre, a magasabb életszínvonalra vá­gyó emberek már hallani vélik a szkréperek és a dózerek dübörgé­sét, remélik, hogy az eddigieknél még egyszer annyi búzát csépel a kombájn, még egyszer annyi ku­korica, cukorrépa, árpa terem a megjavított földeken. A szikes földek kémiai és di- gózással való javítását jó másfél évszázaddal ezelőtt Gyoma szom­szédságában Szarvason kísérletez­te ki Tessedik Sámuel. A másfél évszázad azonban úgy tett el Gyoma és a gyomai járás felett, hogy inkább növekedett a szikes terület, mintsem csökkent volna. A talajjavításnak útját állta a maradi gondolkodás, a rossz gaz­daságpolitika, a kezdetleges és drága talajjavítási felszerelés, a földek szétaprózottsága és még sok minden más. A járás terüle­tén csak Endrődön javítottak szi­ket a felszabadulás előtt, alig 100 holdat, ami egy csöppnek számí­tott a járás mintegy 26 000 holdas szikes tengerében. A felszabadu­lás óta 12 ezer holdra növekedett a megjavított terület a járásban. De ez sem sokat emelt a termésátlagon, mert a vi­szonylag jó földek is gyenge mű­velést kaptak az egyéni gazdasá­gokban, és a sziken, a gyenge művelésen kívül a gyakori belvíz is csökkentette a termést. Az em­ber szinte fizikai fájdalmat érez az évekre visszamenő termésátla­gok láttán. A mindennapi kenye­ret, az életet jelentő búzából 1954- ben 5,08 mázsa termett holdan­ként a járás területén s ez az át­lag csak nagyon lassan, a terme­lőszövetkezetek területének növe­kedésével párhuzamosan növeke­dett 8,47 mázsára a múlt évig. Lassan szakítottak a gyomai já­rásban is a dolgozó parasztok az egyéni gazdálkodással, pedig a fő érv, amellyel a nagyüzembe hívták őket, éppen a termésered­mények megkétszereződésének lehetősége volt a talajjavítással, a belvízveszély megszüntetésével, a föld jobb művelésével és az öntö­zéses gazdálkodás megteremtésé­vel. Senki sem kételkedik már a ta­lajjavítás és az öntözés termést fokozó hatásában, mégis érdemes néhány példát említeni erre vo­natkozóan, már csak annak bizo­nyítására is, hogy az 1954. évi 5,OS mázsával szemben 1965-ben II —12 mázsa búzát takarítanak be A terméseredmények megdup­lázásának gátja, a földeket apró parcellákra tagozó mezsgyék el­tűnték végre a gyomai járásban is. Az utóbbi három évben többet tettek itt is a belvízvédelem elhá­rításáért, mint a felszabadulás előtt. Bár, az igazat megvallva ne­héz ezt viszonyítani, hiszen a fel- szabadulás előtt jóformán semmi sem történt a belvízkár elhárítá­sáért. Egy-két év múlva meg­szüntetik a belvízveszélyt, ahol még van, vagy legalább is mini­málisra csökkentik káros hatását, s a második ötéves terv végére Jelentősen megnövelik az öntözéses területet is Tavaly még csak 2068 hold földet öntöztek a járás termelőszövetke­zetei. Ebből azonban csak 524 hold volt takarmány-növény, 132 hold cukorrépa és 128 hold zöld­ség. A többi rizstelep volt. Az idén és később szinte ugrássze­rűen megnövekszik az öntözött terület. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz hároméves távlati tervében ezer hold öntözéses terület szere­pel. E terv megvalósításához az idén 300 holddal látnak hozzá. A gyomai Üj Élet Tsz 400 holdat akar öntözni ebben az évben. Ha az öntözéses gazdálkodás te- rebélyesedése mellett figyelembe vesszük, hogy két éven belül megjavítják a még javításra szo­ruló mintegy 14 000 hold földet, s hogy most már egyenletesen ja­vul a nagyüzemi gozdálkodásba került földek termőképessége, ak­kor elmondhatjuk, hogy a máso­dik ötéves terv végére a gyomai járás megszűnik megyénk leg­mostohábban termő vidéke lenni. a gyomai járásban. S természe­tesen hasonló mértékben növek­szik a többi növények termés- eredménye is. Az endrődi Béke Tsz holdanként öt mázsa mész- iszap felhasználásával 26,53 má­zsa kukoricát termelt. Ez másik területen, amely az öt mázsa mésziszapon kívül öt mázsa mű­trágyát is kapott, 39,10 mázsa ku­koricát termett, míg a kontroll terület csak 24,90 mázsát. Ecseg- falván az Egyetértés Tsz digózott földön átlag 10,30 mázsa búzát, míg a digózatlan földön 6,70 má­zsa búzát termelt holdanként ta­valy. Van még példa bőven, amelyek meggyőzték a gyomai termelőszö­vetkezetek gazdáit a talajjavítás előnyeiről, s minden különösebb rábeszélés nélkül szavazták meg a Győzelem, a Dózsa, az Új Élet, az Alkotmány, a Zöld Mező és a Harcos Tsz tagjai a 6000 hold szikesföld javítását. Ezt a renge­teg földet az idén akarja megja­vítani a Talajjavító Vállalat. Az a terve, hogy a Békés megyére jutó talajjavító gépeit mind a gyomai határba összpontosítja, s dűlőről dűlőre, tsz-ből tsz-be menve digóznak. Ezzel az össz­pontosítással lényegesen meg tud­ják növelni a talajjavító gépek kapacitását és rengeteg időt, üres járatot takarítanak meg ahhoz viszonyítva, hogy eddig szerte- széjjel, gyakran 20—30 holdas táblák javítására utaztatták a gé­peket. Hasonló összpontosított erővel akarnak megjavítani jövő­re 8 ezer hold szikes földet End­réd és Dévaványa határában is. Kukk Imre Ióné elvtársnőt! Emelem poharam az ő egészségére, emelem poharam az ő boldogságára. Ezzel koccintott és fenékig itta poharát. Nagy volt az éljenzés, nagy az ünneplés: Hajmás! Laci bácsi is éljent hangoskodott vol­na, ha a mellette ülő élete párja, Pirók Erzsi bele nem csíp az ol­dalába. — Nem szégyenled magad — súgta hites urának —, míg a fele­ségedet pocsékolják, addig te mu­latozol? Ezt érdemeltem ón tőled, húsz év után, László? Hajmásd Laci bácsi zavartan eresztette le a poharat. Csak a bajszát törölgette, húzogatta. Igen ám, de Csete Mari se há­tul hordja a szemét, ö meg így az ő Lacijához: — Nézd már, ez a Hajmási azt hiszi, hogy körülötte forog a világ. Hát nem illet az meg engem, ha a minisztérium az egészségemre iszik, hogy ő is föl­emelje a poharát? összevillant a két asszony sze­me, mint két kaid. — Na, ehhez mit szólsz, te, hí­res? — mondta a Csete Marié. — Láttam én már különbet s nálad, te jóforma... — szikráz­ta a Pirók Erzsié. Csengtek a poharak, kanyaro­dott a nóta. Senki sem sejtette még, hogy a pokol hatalmainál is veszedelmesebb erők szabadultak Haragosra. Málnás Fekete a ko­májának, Fodros Feketének töltö­get, Málnás Feketéné meg azzal büszkélkedik Fodro6 Feketenének, hogy a Bandi fia milyen ügyesen simogatja az ő takaros kis Kati lányának a kezét az asztal alatt. — Hej, komaasszony, nincs Ha­ragoson még egy olyan jó, dógos lány, mint a maga Katija. Egy nap alatt akarja bemeszelni az eget. « Tűz a Nap az ég közepéről a földekre és azok közül is talán legerősebben a Toldi Miklós szép kukoricájára. Hajladoznak az asszonyok, su­hog a kapájuk, irtják a gyomot. Pirók Erzsi jár az élen, kapál, mint a veszedelem; úgy látszik, meg akarja mutatni, hogy mit tud. Már vagy ötven méterre hagyta maga mögött Csete Marit, amikor odaszól a szomszédjához, de jó hangosan, hogy hallja, akinek fü­le van. — Nem láttátok Csete Marit? Az ország legcsinosabb kapását? Reggel még itt lábatlankodott az istenadta... Jó szúrás volt, meg kell hagy­ni. Elérte azt, akinek szánták. Csete Mari megtántorodott tőle, úgy a szívére vette. De aztán erőt vett magán, megigazította a ken­dőjét és kapált tovább. Csak any- nyit mondott a szomszédjának: — Az járatja a száját, aki zöldre fe­ketét húz? ... Csöndes mondás volt, de borsos. Nevettek, akik hallották, newttek, akik továbbadták. Csak Pirók Erzsi nem nevetett Még hogy ő? Még hogy ő húz zöldre feketét? Ezt merte monda­ni az a szégyentelen? Azt hiszi talán ez a Mari, hogy mert az ura elnök, azért ő nyugodtan taposhat a mások becsületén? Hát nem! Pirók Erzsi letette a kapát és olyan egyenesen ment Csete Mari elé, mintha zsinóron húzták vol­na. Megállt előtte. — Mi bajod van velem, te, Ma­ri? Miket mórikálsz te rólam? — Csete Mari is fölvetette a fejét. — Hát te, miket rólam, te, Er­zsi? — Én csak az igazat! — Az igazat? A többit már nem lehetett vilá­gosan látni, és soha többé nem le­hetett kibogozni. Csete Mari azt állította, hogy Erzsi megtépte a haját, Pirók Erzsi váltig hajto­gatta, hogy Mari a szemének esett. Hogy éjszaka mit dugott a két asszony a férje fülébe, mit nem, azt csak sejteni lehet, mert más­nap már a vak is látta, hogy az elnök összehajtott a brigádveze­tővel, legénykori komájával, aki­vel együtt fűztek bakancsot. A komaságot látszatra fenntartot­ták ugyan, de az egyik ott ártott a másiknak, ahol tudott. Még ha csak egymást dibolták volna! De vetélkedésük kezdett odafajulni, hogy az egész Toldi ebek harmincadjára kerül. Mindketten tábort gyűjtöttek, hogy kitörjék a másik nyakát. (Folytatjuk) Jlátö^atás Bukarest új tejipari gyárában A romániai élelmi&zerkereske- delemben rövidesen újfajta tej­termékek jelennek meg, amelyek egy új gyár: a „Bucuresti” tejipari vállalat márkáját viselik majd. Ez a gyár — ahol majd a Bukarest- tartományban lévő állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek tej­termelésének jelentős része meg­pihen a fogyasztókhoz vezető út­ján — az ország egyik legnagyobb és legmodernebb tejipari vállalata lesz. Ezekben a napokban szerelik fel az utolsó gépeket, melyeknek nagy részét romániai üzemek ké­szítették, másik részét pedig kül­földről hozták be. Naponta 300 000 liter tej Néhány tömbből álló, modern épületcsoport. A központi épület — a tulajdonképpeni gyár — te­tőzete hullámos, részben üvegből van. Padozatát tejfehér, szemcsés üveglapokból állították össze. A központi épület mellett egy ki­sebb épület, mintha valamilyen gyermekváros állomása íenne. Itt van az állomás, ahonnan a tej el­indul a gyár üzemeibe. Ide érke­zik be az a 300 000 liter tej, ame­lyet a gyár naponta feldolgoz majd. A tej legnagyobb részét — 250 ezer litert — pasztörizálják, kan­nákba és üvegekbe töltik, s így kerül a fogyasztókhoz. A fennma­radó mennyiségből naponta 5000 liter kefir, 10 000 liter joghurt, 5000 liter gyümölcstej, 3000 kg tejföl, 3000 kg különféle fajtájú tehéntúró, 2000 kg vaj, 4000 kg fagylalt, és egyéb, összesen húsz­féle termék készül. Automatizálás A tejet a rakodóállomáson kü­lönleges szivattyúk szívják fel a ciszternákból és kannákból, és nikkelezett csöveken keresztül az igazi „tej útra” megy, az emeleti helyiségbe, a feldolgozó üzemek­be. A pasztörizáló üzemben há­rom, egyenként 5000 literes órán­kénti kapacitású pasztörizáló gép sorakozik egymás mellett, köze­lükben öt másik pasztörizáló gép, kétszer ilyen nagy kapacitással. Ugyanúgy, mint a joghurt-üzem­ben vagy a gyár minden más részlegében, a termelési folyamat teljesen automatizált. Amennyi­ben valamilyen okból az egyik vagy másik pasztörizáló hőfoka nem éri el az előírt hőfokot, a tej nem folyik tovább a vezetékeken, hanem automatikusan visszafo­lyik, hogy a szükséges hőhatást ne kerülje ki. A tehéntúrófélék egy másik au­tomatikus üzemben készülnék, ha­talmas csarnokban, amely tele van erjesztőkádakkal. Mindegyikbe 5000—5000 liter tej ömlik. Az üzem közepén hatalmas ciszter­nába gyűjtik a tehéntúrógyártás után fennmaradt savót, melyet az­után az állami gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe szállíta­nak áOattakarmánynak. A legfelső emeleten működik a „vajüzem”, egy önműködő, folya­matosan termelő géppel. Az egész országnak ez a legmodernebb ilyen jellegű gépe. A tejföl meg­állás nélkül egy nem túlságosan nagyméretű gépbe folyik, amely­ből megállás nélkül jön ki a vaj, innen pedig az adagoló és csoma­goló gépbe kerül. Az utolsó üzem­ben kétféle fagylaltot gyártanak majd: rendes fagylaltot és csokolá­dé mázzal bevontat. A gyár létre­hozása előtt néhány román szak­ember Moszkvában tanulmányoz­ta a híres szovjet fagylaltgyártást. Az egész technológiai folyama­tot elektrotechnikai berendezések segítségével központilag irányítják a diszpécser-állomásról. A tudo­mány legújabb vívmányai szerint felszerelt laboratóriumokban mérnökök és vegyészek ellenőr­zik állandóan a tejtermékeket, a minőséget és a gyártási higiéniát. A higiénia Amíg a tej a termelési folyama­ton átmegy, a földszinten a visz- szaérkezett üres kannákat és üve­geket lerakják az erre a célra ki­jelölt helyre, futószalagokra he­lyezik, s egy terembe viszik, ahol „kisminkelik” valamennyit az újabb körforgásra. Az edényeket önműködő gépekkel mossák és sterilizálják. Az ilyen gépek órán­ként 6000 üveget vagy 550 kannát mosnak meg. A gyárban összesen tíz ilyen gép működik. A mosógé­pek mellett működik a töltőgép, amely a pasztörizált üzemiből ér­kező tejet az üvegekbe vagy a kannákba tölti. Az üvegek és kan­nák ezután hűtőbe kerülnek futó­szalagon. A gyár az ország egyik legnagyobb hűtőházával rendelke­zik, melynek hűtési ereje órán­ként 2 100 000 kilókalória. A hi­giéniát az egész gyárban porszi­vattyúk, légkondicionáló beren­dezések és hőkondicionáló gépek biztosítják. Üj káderek Abban a pillanatban, amikor az önműködő gépek az első gomb­nyomásra megindulnak, a gépek mellett megjelennek a tejfehér színű köpenyekbe öltözött mun­kások. Valamennyien szakmunká­sok. A minősítési tanfolyamokat még a gépék felszerelése előtt megkezdték. Az automatizálás magas fokának következtében a munkások száma viszonylag ala­csony. Szaktudásuknak azonban igen magasnak kell lennie. Az új káderek ezért kezdték el időben a tanulást, higiéniai tanfolyamo­kon vettek részt, megtanulták a gépek működésének módját, elsa­játították az üzembiztonsági tech­nikát. A tejtermelés jelentősen emel­kedett az utóbbi években Romá­niában. Az elkövetkező években további emelkedés várható. így 1961-ben a közvetlen fogyasztásra szánt tej termelése 40 százalékkal emelkedik az 1960. évi színvonal­lal szemben. A fejlődés vissza­tükröződik az elmúlt években lét­rehozott tejipari vállalatok ma­gas számában. Ezek közé sorolha­tó Bukarest új tejipari vállalata is. Az elkövetkező évben 12 ha­sonló új vállalatot létesítenek, mégpedig a resitai kohászati köz­pontban, továbbá Baia Maré, Mé­diás, Tuida, Calarasi és más vá­rosokban. Dán Lazarescu 100 ezer forint jőve delem nádból A biharugrai halgazdaságban 2,5—3 méternyire nőtt a halas­tavak nádszegélye. A kiváló mi­nőségű nádból 10 ezer kévét ex­portra értékesítenek, a többit pe­dig helyben, a halgazdaság saját nádpalló-üzemében dolgozzák fel,' amit a környékbeli termelőszövet­kezetek építkezésre vásárolnak meg. A jól jövedelmező nádter­més nemcsak a halgazdaságnak I előnyös: a téli hónapokban 100 termelőszövetkezeti tagnak biz­tosít munkát. A halgazdaság szer­ződést kötött a biharugrai Felsza­badult Föld Tsz-szel, a nádaratá- sért és a nádpalló-készítésért a közös kasszába fizeti a munka­bért, az ott dolgozó szövetkezeti tagoknak pedig munkaegységet írnak jóvá. A halgazdaságnak 100 ezer forint hasznot ad a nád,

Next

/
Oldalképek
Tartalom