Békés Megyei Népújság, 1961. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
BW. Jamjar 4., szerda NÉPÚJSÁG 3 Talajjavítás a gyomai határban Az új év legnagyobb örömmel fogadott híre Gyomén: rövidesen gépek százai kezdik meg és fejezik be év végéig 6000 hold gyengén termő szikes föld javítását. Ez egyelőre még csak papírra vetett program, de a több termésre, a magasabb életszínvonalra vágyó emberek már hallani vélik a szkréperek és a dózerek dübörgését, remélik, hogy az eddigieknél még egyszer annyi búzát csépel a kombájn, még egyszer annyi kukorica, cukorrépa, árpa terem a megjavított földeken. A szikes földek kémiai és di- gózással való javítását jó másfél évszázaddal ezelőtt Gyoma szomszédságában Szarvason kísérletezte ki Tessedik Sámuel. A másfél évszázad azonban úgy tett el Gyoma és a gyomai járás felett, hogy inkább növekedett a szikes terület, mintsem csökkent volna. A talajjavításnak útját állta a maradi gondolkodás, a rossz gazdaságpolitika, a kezdetleges és drága talajjavítási felszerelés, a földek szétaprózottsága és még sok minden más. A járás területén csak Endrődön javítottak sziket a felszabadulás előtt, alig 100 holdat, ami egy csöppnek számított a járás mintegy 26 000 holdas szikes tengerében. A felszabadulás óta 12 ezer holdra növekedett a megjavított terület a járásban. De ez sem sokat emelt a termésátlagon, mert a viszonylag jó földek is gyenge művelést kaptak az egyéni gazdaságokban, és a sziken, a gyenge művelésen kívül a gyakori belvíz is csökkentette a termést. Az ember szinte fizikai fájdalmat érez az évekre visszamenő termésátlagok láttán. A mindennapi kenyeret, az életet jelentő búzából 1954- ben 5,08 mázsa termett holdanként a járás területén s ez az átlag csak nagyon lassan, a termelőszövetkezetek területének növekedésével párhuzamosan növekedett 8,47 mázsára a múlt évig. Lassan szakítottak a gyomai járásban is a dolgozó parasztok az egyéni gazdálkodással, pedig a fő érv, amellyel a nagyüzembe hívták őket, éppen a terméseredmények megkétszereződésének lehetősége volt a talajjavítással, a belvízveszély megszüntetésével, a föld jobb művelésével és az öntözéses gazdálkodás megteremtésével. Senki sem kételkedik már a talajjavítás és az öntözés termést fokozó hatásában, mégis érdemes néhány példát említeni erre vonatkozóan, már csak annak bizonyítására is, hogy az 1954. évi 5,OS mázsával szemben 1965-ben II —12 mázsa búzát takarítanak be A terméseredmények megduplázásának gátja, a földeket apró parcellákra tagozó mezsgyék eltűnték végre a gyomai járásban is. Az utóbbi három évben többet tettek itt is a belvízvédelem elhárításáért, mint a felszabadulás előtt. Bár, az igazat megvallva nehéz ezt viszonyítani, hiszen a fel- szabadulás előtt jóformán semmi sem történt a belvízkár elhárításáért. Egy-két év múlva megszüntetik a belvízveszélyt, ahol még van, vagy legalább is minimálisra csökkentik káros hatását, s a második ötéves terv végére Jelentősen megnövelik az öntözéses területet is Tavaly még csak 2068 hold földet öntöztek a járás termelőszövetkezetei. Ebből azonban csak 524 hold volt takarmány-növény, 132 hold cukorrépa és 128 hold zöldség. A többi rizstelep volt. Az idén és később szinte ugrásszerűen megnövekszik az öntözött terület. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz hároméves távlati tervében ezer hold öntözéses terület szerepel. E terv megvalósításához az idén 300 holddal látnak hozzá. A gyomai Üj Élet Tsz 400 holdat akar öntözni ebben az évben. Ha az öntözéses gazdálkodás te- rebélyesedése mellett figyelembe vesszük, hogy két éven belül megjavítják a még javításra szoruló mintegy 14 000 hold földet, s hogy most már egyenletesen javul a nagyüzemi gozdálkodásba került földek termőképessége, akkor elmondhatjuk, hogy a második ötéves terv végére a gyomai járás megszűnik megyénk legmostohábban termő vidéke lenni. a gyomai járásban. S természetesen hasonló mértékben növekszik a többi növények termés- eredménye is. Az endrődi Béke Tsz holdanként öt mázsa mész- iszap felhasználásával 26,53 mázsa kukoricát termelt. Ez másik területen, amely az öt mázsa mésziszapon kívül öt mázsa műtrágyát is kapott, 39,10 mázsa kukoricát termett, míg a kontroll terület csak 24,90 mázsát. Ecseg- falván az Egyetértés Tsz digózott földön átlag 10,30 mázsa búzát, míg a digózatlan földön 6,70 mázsa búzát termelt holdanként tavaly. Van még példa bőven, amelyek meggyőzték a gyomai termelőszövetkezetek gazdáit a talajjavítás előnyeiről, s minden különösebb rábeszélés nélkül szavazták meg a Győzelem, a Dózsa, az Új Élet, az Alkotmány, a Zöld Mező és a Harcos Tsz tagjai a 6000 hold szikesföld javítását. Ezt a rengeteg földet az idén akarja megjavítani a Talajjavító Vállalat. Az a terve, hogy a Békés megyére jutó talajjavító gépeit mind a gyomai határba összpontosítja, s dűlőről dűlőre, tsz-ből tsz-be menve digóznak. Ezzel az összpontosítással lényegesen meg tudják növelni a talajjavító gépek kapacitását és rengeteg időt, üres járatot takarítanak meg ahhoz viszonyítva, hogy eddig szerte- széjjel, gyakran 20—30 holdas táblák javítására utaztatták a gépeket. Hasonló összpontosított erővel akarnak megjavítani jövőre 8 ezer hold szikes földet Endréd és Dévaványa határában is. Kukk Imre Ióné elvtársnőt! Emelem poharam az ő egészségére, emelem poharam az ő boldogságára. Ezzel koccintott és fenékig itta poharát. Nagy volt az éljenzés, nagy az ünneplés: Hajmás! Laci bácsi is éljent hangoskodott volna, ha a mellette ülő élete párja, Pirók Erzsi bele nem csíp az oldalába. — Nem szégyenled magad — súgta hites urának —, míg a feleségedet pocsékolják, addig te mulatozol? Ezt érdemeltem ón tőled, húsz év után, László? Hajmásd Laci bácsi zavartan eresztette le a poharat. Csak a bajszát törölgette, húzogatta. Igen ám, de Csete Mari se hátul hordja a szemét, ö meg így az ő Lacijához: — Nézd már, ez a Hajmási azt hiszi, hogy körülötte forog a világ. Hát nem illet az meg engem, ha a minisztérium az egészségemre iszik, hogy ő is fölemelje a poharát? összevillant a két asszony szeme, mint két kaid. — Na, ehhez mit szólsz, te, híres? — mondta a Csete Marié. — Láttam én már különbet s nálad, te jóforma... — szikrázta a Pirók Erzsié. Csengtek a poharak, kanyarodott a nóta. Senki sem sejtette még, hogy a pokol hatalmainál is veszedelmesebb erők szabadultak Haragosra. Málnás Fekete a komájának, Fodros Feketének töltöget, Málnás Feketéné meg azzal büszkélkedik Fodro6 Feketenének, hogy a Bandi fia milyen ügyesen simogatja az ő takaros kis Kati lányának a kezét az asztal alatt. — Hej, komaasszony, nincs Haragoson még egy olyan jó, dógos lány, mint a maga Katija. Egy nap alatt akarja bemeszelni az eget. « Tűz a Nap az ég közepéről a földekre és azok közül is talán legerősebben a Toldi Miklós szép kukoricájára. Hajladoznak az asszonyok, suhog a kapájuk, irtják a gyomot. Pirók Erzsi jár az élen, kapál, mint a veszedelem; úgy látszik, meg akarja mutatni, hogy mit tud. Már vagy ötven méterre hagyta maga mögött Csete Marit, amikor odaszól a szomszédjához, de jó hangosan, hogy hallja, akinek füle van. — Nem láttátok Csete Marit? Az ország legcsinosabb kapását? Reggel még itt lábatlankodott az istenadta... Jó szúrás volt, meg kell hagyni. Elérte azt, akinek szánták. Csete Mari megtántorodott tőle, úgy a szívére vette. De aztán erőt vett magán, megigazította a kendőjét és kapált tovább. Csak any- nyit mondott a szomszédjának: — Az járatja a száját, aki zöldre feketét húz? ... Csöndes mondás volt, de borsos. Nevettek, akik hallották, newttek, akik továbbadták. Csak Pirók Erzsi nem nevetett Még hogy ő? Még hogy ő húz zöldre feketét? Ezt merte mondani az a szégyentelen? Azt hiszi talán ez a Mari, hogy mert az ura elnök, azért ő nyugodtan taposhat a mások becsületén? Hát nem! Pirók Erzsi letette a kapát és olyan egyenesen ment Csete Mari elé, mintha zsinóron húzták volna. Megállt előtte. — Mi bajod van velem, te, Mari? Miket mórikálsz te rólam? — Csete Mari is fölvetette a fejét. — Hát te, miket rólam, te, Erzsi? — Én csak az igazat! — Az igazat? A többit már nem lehetett világosan látni, és soha többé nem lehetett kibogozni. Csete Mari azt állította, hogy Erzsi megtépte a haját, Pirók Erzsi váltig hajtogatta, hogy Mari a szemének esett. Hogy éjszaka mit dugott a két asszony a férje fülébe, mit nem, azt csak sejteni lehet, mert másnap már a vak is látta, hogy az elnök összehajtott a brigádvezetővel, legénykori komájával, akivel együtt fűztek bakancsot. A komaságot látszatra fenntartották ugyan, de az egyik ott ártott a másiknak, ahol tudott. Még ha csak egymást dibolták volna! De vetélkedésük kezdett odafajulni, hogy az egész Toldi ebek harmincadjára kerül. Mindketten tábort gyűjtöttek, hogy kitörjék a másik nyakát. (Folytatjuk) Jlátö^atás Bukarest új tejipari gyárában A romániai élelmi&zerkereske- delemben rövidesen újfajta tejtermékek jelennek meg, amelyek egy új gyár: a „Bucuresti” tejipari vállalat márkáját viselik majd. Ez a gyár — ahol majd a Bukarest- tartományban lévő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tejtermelésének jelentős része megpihen a fogyasztókhoz vezető útján — az ország egyik legnagyobb és legmodernebb tejipari vállalata lesz. Ezekben a napokban szerelik fel az utolsó gépeket, melyeknek nagy részét romániai üzemek készítették, másik részét pedig külföldről hozták be. Naponta 300 000 liter tej Néhány tömbből álló, modern épületcsoport. A központi épület — a tulajdonképpeni gyár — tetőzete hullámos, részben üvegből van. Padozatát tejfehér, szemcsés üveglapokból állították össze. A központi épület mellett egy kisebb épület, mintha valamilyen gyermekváros állomása íenne. Itt van az állomás, ahonnan a tej elindul a gyár üzemeibe. Ide érkezik be az a 300 000 liter tej, amelyet a gyár naponta feldolgoz majd. A tej legnagyobb részét — 250 ezer litert — pasztörizálják, kannákba és üvegekbe töltik, s így kerül a fogyasztókhoz. A fennmaradó mennyiségből naponta 5000 liter kefir, 10 000 liter joghurt, 5000 liter gyümölcstej, 3000 kg tejföl, 3000 kg különféle fajtájú tehéntúró, 2000 kg vaj, 4000 kg fagylalt, és egyéb, összesen húszféle termék készül. Automatizálás A tejet a rakodóállomáson különleges szivattyúk szívják fel a ciszternákból és kannákból, és nikkelezett csöveken keresztül az igazi „tej útra” megy, az emeleti helyiségbe, a feldolgozó üzemekbe. A pasztörizáló üzemben három, egyenként 5000 literes óránkénti kapacitású pasztörizáló gép sorakozik egymás mellett, közelükben öt másik pasztörizáló gép, kétszer ilyen nagy kapacitással. Ugyanúgy, mint a joghurt-üzemben vagy a gyár minden más részlegében, a termelési folyamat teljesen automatizált. Amennyiben valamilyen okból az egyik vagy másik pasztörizáló hőfoka nem éri el az előírt hőfokot, a tej nem folyik tovább a vezetékeken, hanem automatikusan visszafolyik, hogy a szükséges hőhatást ne kerülje ki. A tehéntúrófélék egy másik automatikus üzemben készülnék, hatalmas csarnokban, amely tele van erjesztőkádakkal. Mindegyikbe 5000—5000 liter tej ömlik. Az üzem közepén hatalmas ciszternába gyűjtik a tehéntúrógyártás után fennmaradt savót, melyet azután az állami gazdaságokba és a termelőszövetkezetekbe szállítanak áOattakarmánynak. A legfelső emeleten működik a „vajüzem”, egy önműködő, folyamatosan termelő géppel. Az egész országnak ez a legmodernebb ilyen jellegű gépe. A tejföl megállás nélkül egy nem túlságosan nagyméretű gépbe folyik, amelyből megállás nélkül jön ki a vaj, innen pedig az adagoló és csomagoló gépbe kerül. Az utolsó üzemben kétféle fagylaltot gyártanak majd: rendes fagylaltot és csokoládé mázzal bevontat. A gyár létrehozása előtt néhány román szakember Moszkvában tanulmányozta a híres szovjet fagylaltgyártást. Az egész technológiai folyamatot elektrotechnikai berendezések segítségével központilag irányítják a diszpécser-állomásról. A tudomány legújabb vívmányai szerint felszerelt laboratóriumokban mérnökök és vegyészek ellenőrzik állandóan a tejtermékeket, a minőséget és a gyártási higiéniát. A higiénia Amíg a tej a termelési folyamaton átmegy, a földszinten a visz- szaérkezett üres kannákat és üvegeket lerakják az erre a célra kijelölt helyre, futószalagokra helyezik, s egy terembe viszik, ahol „kisminkelik” valamennyit az újabb körforgásra. Az edényeket önműködő gépekkel mossák és sterilizálják. Az ilyen gépek óránként 6000 üveget vagy 550 kannát mosnak meg. A gyárban összesen tíz ilyen gép működik. A mosógépek mellett működik a töltőgép, amely a pasztörizált üzemiből érkező tejet az üvegekbe vagy a kannákba tölti. Az üvegek és kannák ezután hűtőbe kerülnek futószalagon. A gyár az ország egyik legnagyobb hűtőházával rendelkezik, melynek hűtési ereje óránként 2 100 000 kilókalória. A higiéniát az egész gyárban porszivattyúk, légkondicionáló berendezések és hőkondicionáló gépek biztosítják. Üj káderek Abban a pillanatban, amikor az önműködő gépek az első gombnyomásra megindulnak, a gépek mellett megjelennek a tejfehér színű köpenyekbe öltözött munkások. Valamennyien szakmunkások. A minősítési tanfolyamokat még a gépék felszerelése előtt megkezdték. Az automatizálás magas fokának következtében a munkások száma viszonylag alacsony. Szaktudásuknak azonban igen magasnak kell lennie. Az új káderek ezért kezdték el időben a tanulást, higiéniai tanfolyamokon vettek részt, megtanulták a gépek működésének módját, elsajátították az üzembiztonsági technikát. A tejtermelés jelentősen emelkedett az utóbbi években Romániában. Az elkövetkező években további emelkedés várható. így 1961-ben a közvetlen fogyasztásra szánt tej termelése 40 százalékkal emelkedik az 1960. évi színvonallal szemben. A fejlődés visszatükröződik az elmúlt években létrehozott tejipari vállalatok magas számában. Ezek közé sorolható Bukarest új tejipari vállalata is. Az elkövetkező évben 12 hasonló új vállalatot létesítenek, mégpedig a resitai kohászati központban, továbbá Baia Maré, Médiás, Tuida, Calarasi és más városokban. Dán Lazarescu 100 ezer forint jőve delem nádból A biharugrai halgazdaságban 2,5—3 méternyire nőtt a halastavak nádszegélye. A kiváló minőségű nádból 10 ezer kévét exportra értékesítenek, a többit pedig helyben, a halgazdaság saját nádpalló-üzemében dolgozzák fel,' amit a környékbeli termelőszövetkezetek építkezésre vásárolnak meg. A jól jövedelmező nádtermés nemcsak a halgazdaságnak I előnyös: a téli hónapokban 100 termelőszövetkezeti tagnak biztosít munkát. A halgazdaság szerződést kötött a biharugrai Felszabadult Föld Tsz-szel, a nádaratá- sért és a nádpalló-készítésért a közös kasszába fizeti a munkabért, az ott dolgozó szövetkezeti tagoknak pedig munkaegységet írnak jóvá. A halgazdaságnak 100 ezer forint hasznot ad a nád,
