Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-07 / 288. szám
I960, december 7., szerda népűjsAg Sikerük titka a szorgalom Jól zárja az első évet a békéscsabai Kulich Gyula Tsz Amikor a közgyűlés megszavazta, hogy a tagok adjanak kölcsön az új szövetkezet indulásához vetőmagot, szénát, abraktakarmányt, s hozzanak egy-egy tyúkot, akkor nem nyilvánította ki senki sem ellenvetését. A közgyűlésen nem. Aztán hazafelé menet, otthon és munkaközben viszont röpködtek a borúlátást keltő mondatok: „Mindig csak adjál- adjál”! „Szegénységi bizonyítvány ez, nem szövetkezet”. „Azt se kapjuk vissza, amit kölcsön adtunk, nem hogy jövedelmet kapnánk”. Egyesek annyira bebeszélték maguknak mindezt, hogy csak ritkán, s akkor is kedvetlenül mentek ki dolgozni. A hitnél egyéb, hogy majd gazdag, jól jövedelmező szövetkezet lesz a békéscsabai Kulich Gyula Tsz, már egyéb nem volt az induláskor. Régi tanyákból toldozgattak, fol- dozgattak össze annyi istállót, hogy a tagok által bevitt 18 szarvasmarhát elhelyezzék. Aztán mindig épül valami: egy karám, egy ól. A 40 holdas kertészetből, különböző termelési előlegből gyűlt a pénz, s havonta jutott 10 forint előlegre is munkaegységenként. A pénz és a termény előlegosztáskor egyik-másik olyan tagból, aki ritka vendégként jelent meg a közös munkában, kitört az elégedetlenség: „Nem igazság, hogy az egyik 800 forintot, én meg csak kétszáz forintot kapok. Miért jut az egyiknek nyolc zsák árpa is, nekem meg csak kettő”. Nem maradtak adósak a válasz- szal, különösen azok, akik szorgalmasan, nap mint nap dolgoztak: „Ne sírj, hanem nevess most is, mint amikor mi hajnalban mentünk dolgozni és este tízkor jöttünk haza. Azt mondtad, hogy bolondok vagyunk, amiért hajtjuk magunkat”. Aki az előlegeknél megmutatkozó különbség láttán irigykedett, még jobban fog irigykedni a zárszámadáskor, azokra, akik nem vették fel egyetlen egyszer sem a havi munkaegység-előleget, mint Okos György, aki 429, Szarvas György, aki 408, ifjú Unyatinszki Pálné, aki 233, Vi- cián Jánosné, aki 236 munkaegységet teljesített október 31-ig. S nemcsak ők, hanem vagy harmincán nem vettek ki egyetlen fillér előleget sem. A munkaegységenként előlegbe kapott három kilogramm búzát, a 3,5 kilogramm csöveskukoricát, az 1 kilogramm árpát, s a terven felül 50 munkaegységenként! egy liter pálinkát természetesen hazavitték a visszakapott kölcsön- vetőmaggal és takarmánnyal együtt. Zárszámadáskor arról számolhat be Lehoczki György, a fiatal tsz elnöke, hogy a februárban alakult szövetkezetük tagjainak megtelt a kamrájuk, a padlásuk. Elmondhatják, hogy érdemes volt néha 12 meg 14 órát is dolgozni, mert a tervezett munkaegységenkénti 30 forint érték inkább több lesz 10 fillérrel, mint eggyel kevesebb. Pedig a tsz sok pénzt költött építkezésre, állatvásárlásra, öntöző berendezésre. Hitelt jóformán csak a 40 férőhelyes sertésfiaztatóra és a 220 férőhelyes szerfás süldőszállásra vettek fel. Miből futotta a 100 000 forint építkezési anyagra, 25 000 forint tanya vásárlásra, 20 000 forint két nagyponyvára és még sok más egyébre? Abból, hogy a tervezett 175 hizottsertés helyett 212-t adnak le, s terven felül már leadtak 30 hizottmarhát. Jövőre 300 sertést és 62 marhát hizlalnak meg szerződésre. A hizlalni való nagyrésze megvan: az a 153 malac, amit a jövő év első felében 120—130 kilós súlyban akarnak leadni, már 40—46 kilósak. A szarvasmarha is szinte gombamódra szaporodott: ez év végéig 24 fejőstehenet terveztek, de már 34 tehenük van, s 30 olyan üsző, amely jövőre már ellik. A jövő évre már hízik 21 bika is. Ritka már az olyan ember a 192 tag között, aki ne hinne a Az elmúlt öntözési idény azt mutatta, hogy számos termelőszövetkezet elmulasztotta kijavítani, illetve kijavíttatni a permetezve öntöző berendezését, s ebből kifolyólag komoly kiesés mutatkozott a bevételi tervben. Ennek elkerülése végett igyekezzünk kihasználni a téli időszakot és felszerelésünket javíttassuk ki. Mi a teendő ezen a téren? Kezdjük azokkal a munkákkal, amelyeket a termelőszövetkezetek tagjai is meg tudnak csinálni. A csövek egész nyáron használatban voltak, mivel az aszályos nyár a szokottnál is fokozottabb öntözést kívánt. A csövek karbantartását saját erőből Is elvégezhetjük. Első teendőnk az — ahol még nem végezték el —, hogy a sártői a csöveket megtakarítsuk, A rozsdás részeket drótkefével dörzsöljük le. Az így megtisztított csöveket a háztartási boltokban kapható, nem drága vasiakkal fessük he. Ha nincs festékünk, akkor a letakarított csöveket klvülről-belülröl gázolajjal kenjük be. Ez persze csak szükségmegoldás, de a semminél sokkal jobb. A gumigyűrűket gondosan mossuk meg, és száradás után tegyük száraz, tsz jövőjében, mert amellett, hogy jó jövedelemhez jutnak az idén, megalapozták a jövő év gazdasági sikereit is. Néhány tsz vezetőit és tagjait unszolni kellett, hogy szántóföldjük 30 százalékába búzát vessenek, a Kulich Tsz 57 holddal többet vetett, nagyon okosan, arra számolva, hogy új belépőkkel szaporodnak és jusson azoknak is búza, s ha esetleg fagy, vagy más elemi kár éri a vetés egy részét, akkor se legyen hiány. Egyébként a kukoricatörést november 18-án, a búza vetését még november 20-án, a cukorrépaszállítást november 28-án fejezték be. A rossz időjárást és a nagy széjjelszórtságot (Csorvás és Üjkígyós mellett is volt földjük) koránkeléssel, szorgalommal ellensúlyozták. Ezek után az ember alig hiszi el Egri Béla kihelyezett könyvelőnek, hogy a tsz tagjainak 38 százaléka 60 éven felüli, s csak három százaléka 23 éven aluli. Pedig így van, egész évben egy nagymama és egy nagypapa brigád is dolgozott a tsz-ben, de úgy ám, hogy ha kellett órákkal növelték a munkaidőt. A munkakedv minden esetben fiatalos volt, s a télen alakult Kulich Gyula Tsz olyan jól zárja az első évet, hogy egyik-másik régebbi csabai tsz is megcsodálhatja. Kukk Imre hűvös helyre. Nagyon vigyázzunk rá, mert Igen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésünkre. A szórófejekkel elég sok bel volt a nyár folyamán. Javításuk elég nehézkes, mivel tartalékalkatrész csak a gyártó ktsz-nek van. A MEZÖSZÖV segítségünkre sietett, ezért a javítás most zökkenőmentesein lebonyolítható. Az erőgépek és szivattyúk javítása döntő fontosságú. Rozsdás csövekkel még lehet öntözni, de hibás géppel nem. A rossz szivattyút és erőgépet a vízgépészeti vállalat javítja M. (Gyula, Kossuth u. 11. szám.) Vannak termelő- szövetkezetek, amelyek komoly javítóműhellyel és komoly szakemberekkel rendelkeznek. Ilyen esetben a javítás házilag is elvégezhető. Ha a gép keveset üzemelt és nem volt semmi baj vele, akkor elég egy alapos karbantartás. A hűtőből és a szivattyúból a vizet, az olajat le kell engedni, s az egész berendezést fedél alá tenni. Az ékszíjakat és a dinamót szereljük le, és tároljuk száraz, zárható helyen. Az akkumulátorokat ki kell sütni. Ezt úgy végezzük el, hogy az akkumulátor erősségének megfelelő égőt kötünk rá mindaddig, amíg az égő világít. Ezután desztillált vizzel jól kimossuk és száraz, fagymentees helyen tároljuk. Tavasszal új savat teszünk bele, és az üzembehelyezést megelőzően fel kell tölteni. Az így kezelt akkumulátor semmit nem veszít erejéből, sokkal tovább használható. Nagyon kell rá vigyázni, mert drága, nehezen beszerezhető, javítása is költséges. Több termelőszövetkezet nem rendelkezett kellő számú és fajtájú idom- csövekkel. Ezeket a tél folyamán a MEZÖSZÖV-től be lehet szerezni. Az egyszerűbbeket házilag is előállíthatjuk, ha van olyan egyenes csövünk, amelyik valamilyen okból kifolyólag tönkrement, öntözésre nem használható. Azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek földbeépített, felszín alatti berendezésük van, ne felejtsék el a csőhálózat teljes víztelenítését. Előfordulhat, hogy az erős fagy a csöveket megrepeszti, s szinte pótolhatatlan károk származnak a víztelenítés elhanyagolása miatt. Ha a fentieket megcsináljuk, akkor leraktuk a jövő évi öntözés alapjait. Sikeres lesz harcunk az aszály ellen, s a többtermelés biztosítva lesz. KRASZNAI FERENC ggronómus, Gyula, vízügyi Takarmány-mérleg készítés Nem kis dolog egy 1700 holdas termelőszövetkezet évi takarmánymérlegét elkészíteni. Osztanak, szoroznak a kétegyházi Üj Barázda Tsz vezetői. Sztán János elnök, Alt Sándor agronómus és Sztán Demeter állattenyésztési brigádvezető azt számolja, mennyi szemes takarmányt kell termelni, ha jövőre 400 hízót kívánnak adni az államnak. Sztán János éppen azt magyarázza, hogy a silókukorica holdszámát is növelni kell, mert duplájára nő a szarvasmarha-állomány is a jövő gazdasági évben. Hasznos tanácsok a jövő évi öntözés sikeréhez Dísznóvásár Megszokott kora reggeli kép Békéscsaba utcáin: kerékpárral közlekedő tejesek kopogtatnak itt is, ott is a lehunyt redőnyű ablakon: — Itt a tej! — Nem tetszenek kövér disznót venni? — kérdezi egy idősebb bácsi az edényt kinyújtó kéz tulajdonosától. — Nem vágunk az idén, tejesbácsi, sok zsír és szalonna is maradt bőven tavalyról — hangzik a válasz elfojtott ásítás kíséretében. A tej csakhamar kifogy, de a tejesbácsi még házal, még nem sikerült vevőt találni, bekopog hát az egyik házhoz és kínálja a gömbölyű cocát, amelyik már nem eszik, s amelyik már van vagy 160 kilós. — Veszünk mi bátyám, hogyne vennénk. Kerüljön beljebb, üljön le. Várjon csak, hozok egy kis nyelvoldót. Tudja, szegények vagyunk, de jól élünk. — Látom, jó erőben van az úr. Egészségünkre! — Egészségére. No, aztán mit kér azért a disznóért bátyám? — Látom, rendes emberrel állok szemben, olcsóin, 21 forintért adom kilóját, olyan 160 kilós lehet. Fagy már reggelenként, levághatják. — Ez igaz, de az is igaz, hogy sokat kér azért a disznóért bátyuska, nagyon sokat. — Drága ám a kukorica. Szárazság volt, kevés termett. Sok a vesződség is, amíg az ember felneveli, meghizlalja a malacokat. Reszkir is, mert valami baj elviheti egytől-egyig. Nekem szerencsém volt, egészséges mind, annyit esznek, hogy a kezem dörzsölöm el a kukorica-morzsolással. — Hány disznója van bátyuska? — Van nekem hál’ istennek nyolc hízóm, két kocám 16 malaccal, süldő is van 10 darab. Nagyoi> szépek, a jövő húsvétra meghiz. lalom őket. — Aztán mind a nyolc hízó eladó? — Á nem, dehogy, három le van szerződve, januárra. Tudja azért szerződtem, ne mondjál:, hogy nem adok az államnak. Adok, pedig keveset fizet érte a vállalat... — Jobban szeretné szabadon eladni ugye, 21 forintban? Megértem éh magát. De azért maga is megérthetne minket. Látja, mi egyforma bérért dolgozunk egész évben. A ruhának, a téglának, rádiónak és televíziónak is egyforma az ára télen-nyáron. Maga viszont nyáron olcsóbban adja a hízót, mint ilyenkor télen. Mit szólna hozzá, ha a boltban is drágábban adnák ilyenkor a rizst, a sót, a paprikát, mert vágási szezon van? Vagy megtudnák, hogy magénak nem 600, hanem 1000 forint tiszta haszna van egy hízottsertésen és azt mondanák: No, Pali bácsi, maga 17 forint helyett 21 forintért, 640 forinttal drágábban adott el egy 160 kilós disznót, ennyivel drágábban kap egy pár csizmát és egy télikabátot. — Az nem volna jó, az nem lehet, szabott ára van a csizmának — kacarászott Pali bácsi viccnek vélve a példát, mert az „úr” mosolyogva, kedélyesen beszélt. — Ez az látja: a munkások szabott órabérért dolgoznak, az állam is szabott áron ad mindent azért, hogy mindenkinek egyformán jó legyen a megélhetése, maguk dolgozó parasztok, vagyis maga bátyuskám pedig 4—5 forinttal drágábban kínálja kilónként a sertést. Én kiszámolom magának pontosan, hogy mibe kerül egy malacot felnevelni és meghizlalni, bebizonyítom, hogy 17 forint jó pénz kilójáért. — Ne tessék fáradni, tudom én. dehát próbálom ... van. aki 22 forintra tartja. Hanem tudja mit: odaadom én magának 17-be. — Jól van bátyuska, igyon még egy kupicával... Majd szólok, de, ha akad rá vevő, adja el, mert mi, úgy lehet, csak újév felé vágunk ... Pali bácsi elköszönt azzal, hogy. majd benéz ő, mert úgyis arra hordja a tejet, s legalább beszélgetnek, mert a becsületes emberekkel nagyon szeret ám beszélgetni. Ahogy kilépett a kapun, megnézte a házszámot, s aztán három házzal odébb megkérdezte egy járdát seprő asszonytól: tessék már megmondani: ki lakik itt a harmadik szomszédban, a 42. szám alatt? Az asszony megmondta, az illető nevét és azt is, hogy a megye egyik magasbeosztású vezetője. — A szenvedését neki, kitalálhattam volna — dörmögte a fogai között. K. I. Televízió - hónap November IS — december 15-ig BÉKÉSCSABA, OROSHÁZA, GYULA, MEZÖBERÉNY, SZEGHALOM, GYOMA, SZARVAS, Sztálin út 19. Kossuth Lajos u. 2. Sztálin út II. Malinovszkij út 2. Sztálin út 33. Vörös Hadsereg útja 27. Szabadság u. 42. A felsorolt boltokban minden csütörtökön a műsor kezdésétől: TV-bemutató A televízió tanít—nevel — szórakoztat!
