Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

1668. december 28., szerda hépújsAo 3 Vonzó hatása van a kondorost Dolgozók Tsz-nek — Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen és ennyien lépnek be — mondta Ladnyik Mihály elvtárs, a kondorosi Dolgozók Tsz elnöke. Hangjá­ban és az arcán olyan öröm buj­kált, mint akit megdicsértek, kitüntettek. Nem alaptalanul, hiszen a december 22-én estig tsz-be lépett 592 kondorosi dol­gozó paraszt köziül 331 a Dol­gozók Tsz-t választotta. Kell-e ennél nagyobb elismerés és di­cséret egy tsz-nek, egy elnök­nek? Még végig sem gondoljuk mindezt, máris előtolakodik a kíváncsi kérdés: miért a Dol­gozók Tsz-t választja a többség? Az igaz, hogy a tsz tagjai min­den unszolás nélkül láttak hoz­zá a dolgozó parasztok látoga­tásához, s eleinte csak azokat hívták maguk közé, akiknek a tsz táblái közt, vagy a közelben volt a földjük. Később, mikor a gazdák szinte özönleni kezd­tek, a Dolgozók Tsz tagjai sem, a városból érkezett népnevelők sem mondták senkinek, hogy melyik tsz-be lépjenek. Ki-ki abba lépett, amelyiket legjob­ban ismerte. Azt mondani sem kell, hogy megalakulásuk óta mindegyik kondorosi tsz-t ár­gus szemekkel figyelték a dol­gozó parasztok, s bizony elisme­résnél más — különösen az utóbbi években — nemigen hagyta el ajkukat. Az új esztendő már termelő- szövetkezetben köszönt a kon­dorosi dolgozó parasztokra. Uzemtervet — a várható sok belépésre számítva — még nem készített egyik tsz, a Dolgozók sem, a zárszámadáshoz is csak ezután látnak hozzá teljes len­dülettel. Itt mindjárt meg kell jegyezni: a kedvezőtlen időjá­rás ellenére jól zárja a Dolgo­zók Tsz ezt az évet, s jó alappal rendelkezik ahhoz, hogy az újonnan belépők is megtalálják számításukat a jövő évben — természetesen csak azok, akik éppen úgy keresik, hogy mit kell megcsinálni, elvégezni a Elbírálták Csorvás község ötéves tervét A Békés megyei üzemszervezé­si szakbizottság a napokban Bé­késcsabán, a TIT-ben Laszli Pál, a megyei tanács elnökhelyettesé­nek vezetésével ülést tartott. Az ülésen megjelentek a szakbizott­ság tagjai és dr. Sin István, az FM Üzemszervezési Intézetének munkatársa. Napirenden szere­pelt többek között Csorvás község ötéves mezőgazdasági tervjavas­lata is. Az üzemszervezési szakbizott­ság örömmel üdvözölte a párt csorvási szervezetének kezdemé­nyezésére készített, a mezőgazda­Gépállomásaínk teljesítették éves tervüket sági termelésről szóló ötéves munkaprogramot. Mint kezdemé­nyezés, első a megyében, és mint minden első kezdeményezésnek, a jó oldalai mellett fogyatékosságai is vannak. Noha a munkabizott­ság — amely az ötéves tervet ké­szítette — derekas munkát vég­zett, mégis ajánlatos néhány do­logra figyelmüket ráterelni, hogy a jövőben az egyes községek ter­melési tervei hűen tükrözzék fej­lődő népgazdaságunk érdekeit, s jobban használják ki azokat a le­hetőségeket, amelyek az állatte­nyésztés fejlesztésére szolgálatuk­ban állnak. Az üzemszervezési szakbizottság véleménye szerint a beruházásokra néhány évén át Csorváson nagyobb összeget kel­lene fordítani — elsősorban a kö­zös gazdaságokban —, mert azok a későbbi években busásan visz- sza térülnek. közösben, mint ahogyan az egyéni gazdaságukban keresték. A munka könnyebb lesz, hi­szen amellett, hogy a gépállo­más segít, a Dolgozók Tsz-nek is van gépparkja, s az idén is 434 ezer forintot költött Zetor- ra, rendsodróra, szerves- és mű­trágyaszóróra és egyéb gépi felszerelésekre. Emellett sokat építkezett. Többek között egy száz férőhelyes borjúnevelő, egy ötven férőhelyes hízómar­ha-istálló, ötezer férőhelyes csibenevelő, egy 24 férőhelyes fiaztató, egy 100 férőhelyes ko­caszállás épült. Sok ez, de a régi épületekkel együtt sem elég, jövőre is kell építeni, a nagy felfejlődés miatt is, meg azért is, hogy a szépszámú állatállo­mány részére így is kevés volt a hely. A tsz az idén 192 hízott marhát, és 1140 hízott sertést adott, illetve ad el. Ezenkívül 772 pulykát, 345 hízott libát, 13 500 áru-csirkét. A jelenlegi állatállomány 201 hízómarha, 562 hízósertés, 814 süldő, 375 malac, 198 koca, 182 tehén, 63 vemhes üsző és 300 különböző korú borjú. Ilyen állatállomány mellett nem csoda, hogy a Dol­gozók Tsz-ben körülbelül 38 fo­rintot ér egy-egy munkaegység és hogy jövőre az idei 15 forint helyett havonta 20 forint előle­get osztanak munkaegységen­ként. Két termelőszövetkezet egyesült Vésztőn (Tudósítónktól, Már régóta foglalkoznak az egyesülés gondolatával a vésztői Viharsarok és Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A napokban ezt a tervüket meg is valósították. A Viharsarok Termelőszövetkezet 62 taggal és 520 hold földdel egyesült a Petőfi Termelőszövetkezettel. Az átadás és az átvétel jelenleg is tart. Az új gazdasági.évet már a két termelőszövetkezet közösen kezdi. (fatid&Laiak a jövő övi munkáról Második ötéves tervünk nagy célkitűzései között szerepel az öntözés fejlesztése. A tervidő­szak végére az öntözött terület nagysága meghaladja a 400 000 kát. holdat. Tehát kutatási ered­ményeink realizálása elsődleges feladatunk. Megyénk öntözési adottságai nagyon jók. Az öntö­zési hagyományok is köteleznek bennünket az öntözés széleskörű megvalósítására. Kutatási terve­ink alapvető feladata az öntözé­ses takarmánytermesztés gond­legelőinkbe megfelelő mennyisé­gű és fajú fűmag álljon rendelKe- zésünkre. Továbbra is feladatunk új, nagyobb fehérjetartalmú siló­kukorica-hibridek előállítása. Mezőgazdasági termelésünk egyik fő kultúrnövénye a kukori­ca. Öntözött körülményeink kö­zött termése eléri a 45—55 mázsa májusi morzsolt termést is, a táp­lálkozás fiziológiájának megisme­rése fő kérdés a termésátlagok to­vábbi növeléséhez. Célul tűztük ki Békés—Csong­jainak megoldása. Munkánkban rád megyében a csőkutas öntözés fontos helyet foglal el rezisztens lucernafajta előállítása. Ma sok helyen elhatalmasodott az a nézet, hogy lucernásaink kiritkulásának oka a talajúntság. Eredményeink alapján az a véleményünk, hogy erősen terjed a fonálféreg-beteg­ség és egyéb rozsdabetegségek, amelyek a termés csökkenését vonják maguk után. Űj fűfajták előállítása, valamint a vetőmag- termesztés megindítása igen fon­tos, hogy a felújításra kerülő, va­lamint mesterségesen öntözött A 15 éves hts% (Tudósítónktól) A napokban ünnepelték az Oros­házi Cipőipari Ktsz fennállásának 15. évfordulóját. Ez alkalom­ból megtartott ünnepi közgyűlésen Vági Imre, a ktsz elnöke beszédé­ben emlékeztetett a kezdeti nehéz időkre, a fejlődésre, majd a jelen­legi helyzetet méltatva megemlí­tette, hogy a ktsz ma már 120 tag­gal működük, vagyona pedig meg­haladja a másfélmillió forintot. Sinkó Sándor, a városi tanács V. b. elnöke megköszönte azt a segítséget, amit a ktsz a tsz-ek szervezésével kapcsolatban eddig is nyújtott, és megállapította: a ktsz dolgozóira mindig számítani lehet. Az ünnepi közgyűlésen felszó­lalt még a megyei és városi párt- bizottság, valamint az OKISZ és a KIOSZ képviselője is. A beszédek után hozzászólások következtek, majd a szövetkezet vezetősége ajándékokat osztott ki a dolgozók között. fejlesztését is. A mezőgazdaság belvízte­lenítése rendkívül fontos. Előzetes adatainkból máris levonhatjuk azt a következtetést, hogy amilyen mértékben nő a mélyen művelt területek aránya, olyan mértékben csökken a belvízkár gyakorisága. Tehát a talajok vízáteresztő ké­pességének növekedése a lehulló vizet a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítja. Ez évi tapasztalatok egyre in­kább felhívták a figyelmet a rö­vid tenyészidejű rezisztens. bőven termő rizsfajták előállítására. Kísérleti gazdaságunkat né­hány éven belül hazánk legmo­dernebb öntöző mintagazdaságává fejlesztjük, amely fontos nagyüze­mi iskolája lesz az öntözéses ter­mesztésnek. Kutatómunkánk to­vábbfejlesztése érdekében az or­szág különböző tájain kísérleti te­lepeket létesítünk, hogy ezzel is hozzájáruljunk az öntözéses ter­mesztés széleskörű elterjesztésé­hez. és meggyőző példákkal szol­gáljunk többtermelósre törekvő parasztságunknak. K. G. A Békés megyei Gépállomá- : sok Igazgatóságán összeállítót- : ták az 1960. évi tervteljesítés : tényszámait. Ezek szerint me- ■ gyénk gépállomásai ebben az ■ évben 1 954 182 normálhold j mezőgazdasági traktor- és mo- : tormunkát teljesítettek kizá- « róan termelőszövetkezeteink- • ben. Ezzel az éves tervfelada- ■ tuknak 103 százalékra tettek ■ eleget. Az éves tervteljesítés- : ben a Battonyai Gépállomás : jár az élen 119,1, második : Szarvas 110,1, harmadik Oros- ■ háza 108,3 százalékkal. Össze- ■ sen 13 gépállomás teljesítette ■ túl 1960. évi tervét. Az éves j terv teljesítésében lemaradt : Dévaványa (90,3) és Nagyszé- j nás (91,5) százalékkal. Az őszi idényterv teljesítésé- ■ ben az éves tervvel szemben ■ lemaradás van. Eddig gépállo- ■ másaink 825 608 normálhold : mezőgazdasági traktor- és mo- : tormunkát végeztek. A kedve- : zőtlen időjárás — a hosszan | tartó őszi esőzések — követ- : keztében az őszi feladatok tel- : jesítésével december 31-ig — : a jelenlegi adatok alapján — \ talán egyedül Gyula dicseked- • hét. Pillanatnyilag az őszi j idénytervét 99,6 százalékra tel- • jesítette. Mögötte Vésztő halad i 96 százalékkal. Leggyengébb | eredményt a körösladányiak j érték el. S Kovái Lőrinc: Rádióssőrnyeteg A Rádiószörnyeteg főleg nyári ragadozó. A nyitott ablakon át rohanja meg áldozatait akkor, amikor a legvédtelenebbek. Ez a Rádióször­nyeteg azonban télen-nyáron rádió- szörnyeteg, s ezért esett meg velem ez a különös, de megcáfolhatatlan histó­ria, amelyet bár remegő ujjakkal ve­tek papírra, mégis úgy adóik át az utókornak, mint a jog és igazság meg­ható, bár kissé elkésett diadalát. A Rádiószörnyeteg számára a rádió jelenlétének egyetlen kétségbevonha­tatlan bizonyítéka. Életelve: „üvölte- tem a rádiót, tehát létezem”. Számára nines szörnyűbb, mint a csend, mert akkor rögtön észreveszi saját üressé­gét. Ez bántja hiúságát, mert a legna­gyobb sértés, ha megcáfolhatatlanul észrevesszük saját butaságainkat. A Ródószömyeteé önmaga előtt nem tud­ja eltitkolni, hogy nincsenek gondola­tai. Tehát üvölteti rádióját, és kéjesen mosolyogva hallgatja a kétségbeesett sirámokat. Rájött, hogy egy egész ház nyugalma függ egyetlen gombnyomá­sától. Tehát csinálja. Tehát üvölteti a rádiót, mert felfedezte: az üvöltés ha­talom. — Nem normális... — fejezte ki tö­mören egy bölcs öreg varrónő, aki egész életét a női combok körül töltöt­te, tízéves háborút viselt a Rádióször­nyeteg ellen, s az idő alatt tízszer ka­pott görcsöt, siketült meg stb., stb. — Csak tetteti magát, hogy nem nor­mális, hogy ne kelljen dolgoznia — vélte egy százéves gyertyaöntő, aki már harmadik éve haldoklott az al­sóbb emeleten, de a rádióüvöltés mi­att sohasem tudta elmondani utolsó kívánságát. A Rádiószörnyeteg ezt természetesen nem hallotta, mert éppen olyan arccal, mint egy ókori királynő, aki ezer hó­hért uszít a lázadókra, a mennyezetre szegezett tekintettel mondotta a hang­szóróval. hogy a Duna Paksnál apad... Ezen a napon különösen kegyetlen kedvében lehetett, mert rádiója úgy üvöltötte ‘ eme megdöbbentő világese- méiiyt, hogy az egész ház egyszerre megremegett, a hatodik emelettől a pincéig. — Rádióóóó-t! — ordított kétségbe­esetten a mélységből az ötödik emelet felé egy ifjú házas, akinek az anyósa éppen az imént aludt el. Kiáltására visszhangzott a mélység és a magas­ság. A harmadik emeleten felháboro­dottan ugatott fel egy feltűnően rövid farkú daxli. Még lejjebb a pincében, még az éjjel belopódzott kandúr, amely borzongó szőrrel várta az éj­szakát, hogy továbbsurranjon a vicéné kábítóan fekete macskájához, mély nyávogással jelezte: „cicukám, itt va­gyok”. A ház zúgott, morajlott, ki­áltozott, rikácsolt, jajgatott átkozó- dott, fogát csikorgatta, a feje tetején állt. A Rádiószömyeteg lelke megtelt a diadal csodálatos örömével. Leült a rádiója mellé és elmerülve az üvöltés­ben olvasta kedvenc könyvét: a has- felmetsző Jack történetét. Egyszer a rádiója a harmadik szobából üvöltött, míg a nylonharisnyáját mosta a für­dőszobában. Az alattuk lévő lakásban immár három éve haldokló öreg gyer­tyaöntő utolsó erejét összeszedve tele­fonon hívta fel őt. — Kunigunda kérem, hogy bírja? Ezt a melódiát? A rádiószörnyeteg hatalmi tébolyba dermedt arcán őszinte megdöbbenés rezdült. — Nem értem! Hangosabban! Meló? Hogyan Melódia? Ugyan kérem! — Melódiát bárki hallgathat, ezt hallgassa meg... — Odatartotta a tele­fonhallgatót a rádió hangszórójához. A százéves gyertyaöntő aléltan hanyat­lott el. — De kérem! — ordította most már a telefonba: — Azt tessék mondani, hogy bírja? A Rádiószörnyeteg hallotta hangján, hogy a haldoklás előrehaladott perió­dusában van, és'hatalmi tébolytól szé- delegve, hidegvérűen mondta: — Ehhez gyakorlat kell. Az én mód­szerem ez: bekapcsolom és kimegyek a szobából nylonharisnyát mosni. Per­sze, a vízcsapot ki kell nyitni. A kettő együtt már harmonikus. A Rádiószömyeteg a mélylélektani el­férd ülések ijesztő kóresete: legtöbb­ször színdarabokat hallgat. A színda­rabok minden második szava valami artikulátlan bődülés. Egyszer egy férfi üvölt valamit, utána egy nő sikong... Az egész ház izgalommal hallgatta a férfihang bömbölését és sikongását. Egyesek már-mai felismer tek a sikon­gó hangban a ftádiószömyeteg hang­ját. S ekkor egészen iszonyú dolog történt. A lépcsőházban az igazságos sorsot ünneplő lakók egyszerre látták, hogy a Rádiószörnyeteg néhány zöld uborkával nylonhálóiában feltűnik a lépcsőházban a kapubejárat felől. Az arca vidám, nyugodt. Szemében a varázslók rejtett mosolya. — Hát maga még csak nem is hall­gatja azt a darabot? — kiáltott fel kó­rusban az öreg varrónő, aki egész éle­tét női combok körül hajlongva töl­tötte, a bölcs, s ezért kevés szavú ház­mester és egy bájos kutyaidomító, aki szabad idejében az emberek hangszá­lait gyógyítja, sőt füleit is, a Rádió­szömyeteg dühöngésének hatásától. A Rádiószörnyeteg szerényen mosoly­gott: — Nem bírom. Nagyon unalmas... A bölcs és szűkszavú házmester me­sélte később, egyszer, hajnal előtt, az udvarról a hatodik emeletre a vieiné- nek, hogy ezek után a százegy éves gyertyaöntő külön boyjal hozatta meg ékes koporsóját. — De hát ha egyszer nem hallgatja — kérdezte egy félfülére megsiketült equilibrista, aki háromkeresztes ideg­rohamot kapott a Rádiószömyeteg jó­voltából —, ha egyszer nem hallgatja, akkor miért szól a rádió? A Rádiószömyeteg úgy vonta fel szemöldökét, mint egy mágus, aki egyedül ismeri a mindenség titkát. — A rádiót nem hallgatni kell. ha­nem élvezni. De van-e bűn bűnhSdés néi­kii!? 'V ház lakói, miután heten ideg­(Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom