Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-28 / 305. szám
1668. december 28., szerda hépújsAo 3 Vonzó hatása van a kondorost Dolgozók Tsz-nek — Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen és ennyien lépnek be — mondta Ladnyik Mihály elvtárs, a kondorosi Dolgozók Tsz elnöke. Hangjában és az arcán olyan öröm bujkált, mint akit megdicsértek, kitüntettek. Nem alaptalanul, hiszen a december 22-én estig tsz-be lépett 592 kondorosi dolgozó paraszt köziül 331 a Dolgozók Tsz-t választotta. Kell-e ennél nagyobb elismerés és dicséret egy tsz-nek, egy elnöknek? Még végig sem gondoljuk mindezt, máris előtolakodik a kíváncsi kérdés: miért a Dolgozók Tsz-t választja a többség? Az igaz, hogy a tsz tagjai minden unszolás nélkül láttak hozzá a dolgozó parasztok látogatásához, s eleinte csak azokat hívták maguk közé, akiknek a tsz táblái közt, vagy a közelben volt a földjük. Később, mikor a gazdák szinte özönleni kezdtek, a Dolgozók Tsz tagjai sem, a városból érkezett népnevelők sem mondták senkinek, hogy melyik tsz-be lépjenek. Ki-ki abba lépett, amelyiket legjobban ismerte. Azt mondani sem kell, hogy megalakulásuk óta mindegyik kondorosi tsz-t árgus szemekkel figyelték a dolgozó parasztok, s bizony elismerésnél más — különösen az utóbbi években — nemigen hagyta el ajkukat. Az új esztendő már termelő- szövetkezetben köszönt a kondorosi dolgozó parasztokra. Uzemtervet — a várható sok belépésre számítva — még nem készített egyik tsz, a Dolgozók sem, a zárszámadáshoz is csak ezután látnak hozzá teljes lendülettel. Itt mindjárt meg kell jegyezni: a kedvezőtlen időjárás ellenére jól zárja a Dolgozók Tsz ezt az évet, s jó alappal rendelkezik ahhoz, hogy az újonnan belépők is megtalálják számításukat a jövő évben — természetesen csak azok, akik éppen úgy keresik, hogy mit kell megcsinálni, elvégezni a Elbírálták Csorvás község ötéves tervét A Békés megyei üzemszervezési szakbizottság a napokban Békéscsabán, a TIT-ben Laszli Pál, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott. Az ülésen megjelentek a szakbizottság tagjai és dr. Sin István, az FM Üzemszervezési Intézetének munkatársa. Napirenden szerepelt többek között Csorvás község ötéves mezőgazdasági tervjavaslata is. Az üzemszervezési szakbizottság örömmel üdvözölte a párt csorvási szervezetének kezdeményezésére készített, a mezőgazdaGépállomásaínk teljesítették éves tervüket sági termelésről szóló ötéves munkaprogramot. Mint kezdeményezés, első a megyében, és mint minden első kezdeményezésnek, a jó oldalai mellett fogyatékosságai is vannak. Noha a munkabizottság — amely az ötéves tervet készítette — derekas munkát végzett, mégis ajánlatos néhány dologra figyelmüket ráterelni, hogy a jövőben az egyes községek termelési tervei hűen tükrözzék fejlődő népgazdaságunk érdekeit, s jobban használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek az állattenyésztés fejlesztésére szolgálatukban állnak. Az üzemszervezési szakbizottság véleménye szerint a beruházásokra néhány évén át Csorváson nagyobb összeget kellene fordítani — elsősorban a közös gazdaságokban —, mert azok a későbbi években busásan visz- sza térülnek. közösben, mint ahogyan az egyéni gazdaságukban keresték. A munka könnyebb lesz, hiszen amellett, hogy a gépállomás segít, a Dolgozók Tsz-nek is van gépparkja, s az idén is 434 ezer forintot költött Zetor- ra, rendsodróra, szerves- és műtrágyaszóróra és egyéb gépi felszerelésekre. Emellett sokat építkezett. Többek között egy száz férőhelyes borjúnevelő, egy ötven férőhelyes hízómarha-istálló, ötezer férőhelyes csibenevelő, egy 24 férőhelyes fiaztató, egy 100 férőhelyes kocaszállás épült. Sok ez, de a régi épületekkel együtt sem elég, jövőre is kell építeni, a nagy felfejlődés miatt is, meg azért is, hogy a szépszámú állatállomány részére így is kevés volt a hely. A tsz az idén 192 hízott marhát, és 1140 hízott sertést adott, illetve ad el. Ezenkívül 772 pulykát, 345 hízott libát, 13 500 áru-csirkét. A jelenlegi állatállomány 201 hízómarha, 562 hízósertés, 814 süldő, 375 malac, 198 koca, 182 tehén, 63 vemhes üsző és 300 különböző korú borjú. Ilyen állatállomány mellett nem csoda, hogy a Dolgozók Tsz-ben körülbelül 38 forintot ér egy-egy munkaegység és hogy jövőre az idei 15 forint helyett havonta 20 forint előleget osztanak munkaegységenként. Két termelőszövetkezet egyesült Vésztőn (Tudósítónktól, Már régóta foglalkoznak az egyesülés gondolatával a vésztői Viharsarok és Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A napokban ezt a tervüket meg is valósították. A Viharsarok Termelőszövetkezet 62 taggal és 520 hold földdel egyesült a Petőfi Termelőszövetkezettel. Az átadás és az átvétel jelenleg is tart. Az új gazdasági.évet már a két termelőszövetkezet közösen kezdi. (fatid&Laiak a jövő övi munkáról Második ötéves tervünk nagy célkitűzései között szerepel az öntözés fejlesztése. A tervidőszak végére az öntözött terület nagysága meghaladja a 400 000 kát. holdat. Tehát kutatási eredményeink realizálása elsődleges feladatunk. Megyénk öntözési adottságai nagyon jók. Az öntözési hagyományok is köteleznek bennünket az öntözés széleskörű megvalósítására. Kutatási terveink alapvető feladata az öntözéses takarmánytermesztés gondlegelőinkbe megfelelő mennyiségű és fajú fűmag álljon rendelKe- zésünkre. Továbbra is feladatunk új, nagyobb fehérjetartalmú silókukorica-hibridek előállítása. Mezőgazdasági termelésünk egyik fő kultúrnövénye a kukorica. Öntözött körülményeink között termése eléri a 45—55 mázsa májusi morzsolt termést is, a táplálkozás fiziológiájának megismerése fő kérdés a termésátlagok további növeléséhez. Célul tűztük ki Békés—Csongjainak megoldása. Munkánkban rád megyében a csőkutas öntözés fontos helyet foglal el rezisztens lucernafajta előállítása. Ma sok helyen elhatalmasodott az a nézet, hogy lucernásaink kiritkulásának oka a talajúntság. Eredményeink alapján az a véleményünk, hogy erősen terjed a fonálféreg-betegség és egyéb rozsdabetegségek, amelyek a termés csökkenését vonják maguk után. Űj fűfajták előállítása, valamint a vetőmag- termesztés megindítása igen fontos, hogy a felújításra kerülő, valamint mesterségesen öntözött A 15 éves hts% (Tudósítónktól) A napokban ünnepelték az Orosházi Cipőipari Ktsz fennállásának 15. évfordulóját. Ez alkalomból megtartott ünnepi közgyűlésen Vági Imre, a ktsz elnöke beszédében emlékeztetett a kezdeti nehéz időkre, a fejlődésre, majd a jelenlegi helyzetet méltatva megemlítette, hogy a ktsz ma már 120 taggal működük, vagyona pedig meghaladja a másfélmillió forintot. Sinkó Sándor, a városi tanács V. b. elnöke megköszönte azt a segítséget, amit a ktsz a tsz-ek szervezésével kapcsolatban eddig is nyújtott, és megállapította: a ktsz dolgozóira mindig számítani lehet. Az ünnepi közgyűlésen felszólalt még a megyei és városi párt- bizottság, valamint az OKISZ és a KIOSZ képviselője is. A beszédek után hozzászólások következtek, majd a szövetkezet vezetősége ajándékokat osztott ki a dolgozók között. fejlesztését is. A mezőgazdaság belvíztelenítése rendkívül fontos. Előzetes adatainkból máris levonhatjuk azt a következtetést, hogy amilyen mértékben nő a mélyen művelt területek aránya, olyan mértékben csökken a belvízkár gyakorisága. Tehát a talajok vízáteresztő képességének növekedése a lehulló vizet a mezőgazdasági termelés szolgálatába állítja. Ez évi tapasztalatok egyre inkább felhívták a figyelmet a rövid tenyészidejű rezisztens. bőven termő rizsfajták előállítására. Kísérleti gazdaságunkat néhány éven belül hazánk legmodernebb öntöző mintagazdaságává fejlesztjük, amely fontos nagyüzemi iskolája lesz az öntözéses termesztésnek. Kutatómunkánk továbbfejlesztése érdekében az ország különböző tájain kísérleti telepeket létesítünk, hogy ezzel is hozzájáruljunk az öntözéses termesztés széleskörű elterjesztéséhez. és meggyőző példákkal szolgáljunk többtermelósre törekvő parasztságunknak. K. G. A Békés megyei Gépállomá- : sok Igazgatóságán összeállítót- : ták az 1960. évi tervteljesítés : tényszámait. Ezek szerint me- ■ gyénk gépállomásai ebben az ■ évben 1 954 182 normálhold j mezőgazdasági traktor- és mo- : tormunkát teljesítettek kizá- « róan termelőszövetkezeteink- • ben. Ezzel az éves tervfelada- ■ tuknak 103 százalékra tettek ■ eleget. Az éves tervteljesítés- : ben a Battonyai Gépállomás : jár az élen 119,1, második : Szarvas 110,1, harmadik Oros- ■ háza 108,3 százalékkal. Össze- ■ sen 13 gépállomás teljesítette ■ túl 1960. évi tervét. Az éves j terv teljesítésében lemaradt : Dévaványa (90,3) és Nagyszé- j nás (91,5) százalékkal. Az őszi idényterv teljesítésé- ■ ben az éves tervvel szemben ■ lemaradás van. Eddig gépállo- ■ másaink 825 608 normálhold : mezőgazdasági traktor- és mo- : tormunkát végeztek. A kedve- : zőtlen időjárás — a hosszan | tartó őszi esőzések — követ- : keztében az őszi feladatok tel- : jesítésével december 31-ig — : a jelenlegi adatok alapján — \ talán egyedül Gyula dicseked- • hét. Pillanatnyilag az őszi j idénytervét 99,6 százalékra tel- • jesítette. Mögötte Vésztő halad i 96 százalékkal. Leggyengébb | eredményt a körösladányiak j érték el. S Kovái Lőrinc: Rádióssőrnyeteg A Rádiószörnyeteg főleg nyári ragadozó. A nyitott ablakon át rohanja meg áldozatait akkor, amikor a legvédtelenebbek. Ez a Rádiószörnyeteg azonban télen-nyáron rádió- szörnyeteg, s ezért esett meg velem ez a különös, de megcáfolhatatlan história, amelyet bár remegő ujjakkal vetek papírra, mégis úgy adóik át az utókornak, mint a jog és igazság megható, bár kissé elkésett diadalát. A Rádiószörnyeteg számára a rádió jelenlétének egyetlen kétségbevonhatatlan bizonyítéka. Életelve: „üvölte- tem a rádiót, tehát létezem”. Számára nines szörnyűbb, mint a csend, mert akkor rögtön észreveszi saját ürességét. Ez bántja hiúságát, mert a legnagyobb sértés, ha megcáfolhatatlanul észrevesszük saját butaságainkat. A Ródószömyeteé önmaga előtt nem tudja eltitkolni, hogy nincsenek gondolatai. Tehát üvölteti rádióját, és kéjesen mosolyogva hallgatja a kétségbeesett sirámokat. Rájött, hogy egy egész ház nyugalma függ egyetlen gombnyomásától. Tehát csinálja. Tehát üvölteti a rádiót, mert felfedezte: az üvöltés hatalom. — Nem normális... — fejezte ki tömören egy bölcs öreg varrónő, aki egész életét a női combok körül töltötte, tízéves háborút viselt a Rádiószörnyeteg ellen, s az idő alatt tízszer kapott görcsöt, siketült meg stb., stb. — Csak tetteti magát, hogy nem normális, hogy ne kelljen dolgoznia — vélte egy százéves gyertyaöntő, aki már harmadik éve haldoklott az alsóbb emeleten, de a rádióüvöltés miatt sohasem tudta elmondani utolsó kívánságát. A Rádiószörnyeteg ezt természetesen nem hallotta, mert éppen olyan arccal, mint egy ókori királynő, aki ezer hóhért uszít a lázadókra, a mennyezetre szegezett tekintettel mondotta a hangszóróval. hogy a Duna Paksnál apad... Ezen a napon különösen kegyetlen kedvében lehetett, mert rádiója úgy üvöltötte ‘ eme megdöbbentő világese- méiiyt, hogy az egész ház egyszerre megremegett, a hatodik emelettől a pincéig. — Rádióóóó-t! — ordított kétségbeesetten a mélységből az ötödik emelet felé egy ifjú házas, akinek az anyósa éppen az imént aludt el. Kiáltására visszhangzott a mélység és a magasság. A harmadik emeleten felháborodottan ugatott fel egy feltűnően rövid farkú daxli. Még lejjebb a pincében, még az éjjel belopódzott kandúr, amely borzongó szőrrel várta az éjszakát, hogy továbbsurranjon a vicéné kábítóan fekete macskájához, mély nyávogással jelezte: „cicukám, itt vagyok”. A ház zúgott, morajlott, kiáltozott, rikácsolt, jajgatott átkozó- dott, fogát csikorgatta, a feje tetején állt. A Rádiószömyeteg lelke megtelt a diadal csodálatos örömével. Leült a rádiója mellé és elmerülve az üvöltésben olvasta kedvenc könyvét: a has- felmetsző Jack történetét. Egyszer a rádiója a harmadik szobából üvöltött, míg a nylonharisnyáját mosta a fürdőszobában. Az alattuk lévő lakásban immár három éve haldokló öreg gyertyaöntő utolsó erejét összeszedve telefonon hívta fel őt. — Kunigunda kérem, hogy bírja? Ezt a melódiát? A rádiószörnyeteg hatalmi tébolyba dermedt arcán őszinte megdöbbenés rezdült. — Nem értem! Hangosabban! Meló? Hogyan Melódia? Ugyan kérem! — Melódiát bárki hallgathat, ezt hallgassa meg... — Odatartotta a telefonhallgatót a rádió hangszórójához. A százéves gyertyaöntő aléltan hanyatlott el. — De kérem! — ordította most már a telefonba: — Azt tessék mondani, hogy bírja? A Rádiószörnyeteg hallotta hangján, hogy a haldoklás előrehaladott periódusában van, és'hatalmi tébolytól szé- delegve, hidegvérűen mondta: — Ehhez gyakorlat kell. Az én módszerem ez: bekapcsolom és kimegyek a szobából nylonharisnyát mosni. Persze, a vízcsapot ki kell nyitni. A kettő együtt már harmonikus. A Rádiószömyeteg a mélylélektani elférd ülések ijesztő kóresete: legtöbbször színdarabokat hallgat. A színdarabok minden második szava valami artikulátlan bődülés. Egyszer egy férfi üvölt valamit, utána egy nő sikong... Az egész ház izgalommal hallgatta a férfihang bömbölését és sikongását. Egyesek már-mai felismer tek a sikongó hangban a ftádiószömyeteg hangját. S ekkor egészen iszonyú dolog történt. A lépcsőházban az igazságos sorsot ünneplő lakók egyszerre látták, hogy a Rádiószörnyeteg néhány zöld uborkával nylonhálóiában feltűnik a lépcsőházban a kapubejárat felől. Az arca vidám, nyugodt. Szemében a varázslók rejtett mosolya. — Hát maga még csak nem is hallgatja azt a darabot? — kiáltott fel kórusban az öreg varrónő, aki egész életét női combok körül hajlongva töltötte, a bölcs, s ezért kevés szavú házmester és egy bájos kutyaidomító, aki szabad idejében az emberek hangszálait gyógyítja, sőt füleit is, a Rádiószömyeteg dühöngésének hatásától. A Rádiószörnyeteg szerényen mosolygott: — Nem bírom. Nagyon unalmas... A bölcs és szűkszavú házmester mesélte később, egyszer, hajnal előtt, az udvarról a hatodik emeletre a vieiné- nek, hogy ezek után a százegy éves gyertyaöntő külön boyjal hozatta meg ékes koporsóját. — De hát ha egyszer nem hallgatja — kérdezte egy félfülére megsiketült equilibrista, aki háromkeresztes idegrohamot kapott a Rádiószömyeteg jóvoltából —, ha egyszer nem hallgatja, akkor miért szól a rádió? A Rádiószömyeteg úgy vonta fel szemöldökét, mint egy mágus, aki egyedül ismeri a mindenség titkát. — A rádiót nem hallgatni kell. hanem élvezni. De van-e bűn bűnhSdés néikii!? 'V ház lakói, miután heten ideg(Folytatás a 4. oldalon.)
