Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

IMA. december 30., kedd NÉPÚJSAG 3 Két kiváló dolgozó A Békéscsabai Szőrme- és Kéz­műipari Vállalat készítményei or­szágszerte egyre nagyobb kereslet­nek örvendenek. Képeinken a vállalat két kiváló dolgozóját mutatjuk be. 120 ezer csibét nevel fel jövőre az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet Zsíros Mihály hetedik éve dolgo­zik a vállalatnál, mint darab­szabász. Munkáját lelkiismerete­sen ellátja. * Tóth Györgyné a szőrmeszalag egyik kiváló dolgozója. A tíztagú brigád negyedévenként ezer táb­lát készít hulladékból. Futótűzként terjedt el a hír a Körösök vidékén: az orosházi Új Élet Tsz istállópadláson, parabola­tükrözéssel neveli a téli csir­kéket. Mostanában sokan keresik fel a kezdeményező szövetkezetei, amelynek elnöke, Varga Mihály a következőképp vélekedik erről: — Kísérletképp már felnevel­tünk hatezer csibét parabolatük­rözéssel a tehénistálló padlásán. Az eredmények számunkra is na­gyon meglepőek. Igen olcsón ren­dezkedtünk be erre a munkára. Minden parabola alá 500 csirke részére saját fonású drótkerítéssel zárt helyet biztosítottunk. Az en­nivaló és a víz állandóan rendel­kezésükre áll. Alulról az istálló melege, felülről pedig a parabolá­ban lévő infravörös hősugárzó teszi kellemessé a padlás levegő­jét. Világosságot általában reggel négy órától este tízig adunk. Egy gondozó 3 ezer csibét nevelt fel 5 százalékos elhullással. 9 hét alatt 70 dekás átlagsúlyt értünk el, de sok volt közöttük ez egyki­lós is. Az állomány jó része leg­horn volt, ami rontott az átlagsú­lyon. A hamsirr állomány sokkal gyorsabban nő, ezért a jövőben főleg ezt a fajtát tartjuk. — Igen előnyös ez a csibeneve­lési módszer azért is, mert az idő­járástól függetlenül folytathatjuk, kihasználjuk az istállópadlást, aminek négyzetmétere évente há­rom-három és fél ezer forint jö­vedelmet ad. Mi négyzetméteren- kint 30 csibét helyeztünk el a téli hónapokban. Igaz, hogyha ötvenet nevelnénk ezen a területen, több csibét értékesíthetnénk, de hosz- szabb idő kellene a felneveléshez. Kiszámoltuk azt is, hogy a régi módszerrel nevelt csibéknél 5—fi kiló takarmány kellett egy kiló hús előállításához, most pedig 3. Azelőtt egy kiló húst öt forintos munkabérrel, most pedig 1,45 fo­rintossal állítunk elő. Ennek elle­nére gondozónk havi keresete elérte a 2400 forintot — A jó eredmények láttán már­is hozzáláttunk a 100 férőhelyes tehénistállónk egész padlásának és az öreg malom padlásának a berendezéséhez. Három garnitú­rában összesen 120 ezer csibét aka­runk felnevelni parabolatükrözés­WUUWMWUVMWMWWUMWWWWWWWWWWWWK Senki sem ringathatja magát illú­ziókban, hogy ha felül nem kere­kedik a józanság a gyarmatosítók- bam, akkor az a végtelen emberi nyomorúság, amiben a 'gyarmatok rabszolgasorsiban tartott emberei élnek, egy napon újabb felfordu­lást idéz elő a világban. És eat a kérdést nem lehet részenged­ményekkel megoldani. Előbb- utóbb el kell jutni a világbéke ér­dekében oda, hogy teljes szabad­ságot kell adni azoknak a száz­millióiknak, akik ma életnek nem nevezhető körülmények között tengődnek. És kinek van joga eze­ket az embereket elzárni a kultú­rától, a tanulás, művelődés lehető­ségeitől? Hiszen ezzel a világot fosztjuk meg azoktól a tudósoktól, feltalálóktól, akik a rendkívül te­hetséges, tanulékony színes sorai­ból bizonyára kikerülnének?...” — állapította meg a társadalomtudós már három évtizeddel ezelőtt. A haladó emberiség már hosszú évtizedek óta a világ lázas, üszkösödő sebeként látja a gyarmati kérdést. Ahhoz azonban, hogy ez a probléma a gyakorlati megoldás küszöbére jussom, el kellett jönnie a világban az erő­viszonyok olyan megváltozásának, hogy a szocialista tábor erői dön­tően érvényesíthessék befolyásu­kat, odaállhassanak az elnyomott, gyarmati népek igazsága mellé. Ez az erő nyilvánul meg a Szov­jetuniónak a gyarmati kérdésben leszögezett álláspontjában, az ENSZ elé terjesztett javaslatában. Ez nyilvánult meg a békeszerető népek nagy győzelmében, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek köagyűlése elfogadta a negy­venhárom ázsiai és afrikai ország által beterjesztett nyilatkozatot a gyarmati országoknak és népek­nek nyújtandó függetlenségről. Ez az erő teszi bizonyossá, hogy ha napjainkban még az utolsó manő­vereivel egyre szemérmetlenebbül próbálkozó imperializmus ideig- óráig odázhatja is a kérdések tisz­tázását, ha az erőszak legszennye- sebb eszközeivel vérfürdővel, sor- tüzökkel próbálja is tartani ural­mát Kongóban és Algériában — ez már nem tartóztathatja fel a megmozdult történelmi erőket. Nincs hatalom, ami a gyarmati né­pek felszabadulásának útjába álljon. A gyarmati rendszer utolsó óráit éli. És e kérdés megoldásá­val egy újabb hatalmas akadályt gördítenek el a népek békés egy­más melett élésének útjábóL sei. Kiszámoltuk, hogy ehhez 35 vpgon takarmány kell, amiből 12 vagon csibehúst termelhetünk. Ha ezt sertésekkel etetnénk fel, a rá­fordított költség 700 ezer forint­tal kevesebb volna ugyan, de mindössze 7,5 vagon sertéshúst adhatnánk a népgazdaságnak és a szövetkezet tiszta jövedelme egymillió-százezer forinttal keve­sebb lenne. —1 Tagságunk nagyon örül az új módszer bevezetésének. Ja­nuár elsején már nagyüzemi mód­szerekkel indul be a parabolatük­rös csibenevelés, ekkor már öt­ezer csibét gondoz kevesebb fá­radsággal egy-egy szövetkezeti tag. Jól tudjuk, hogy az állandó­an növekvő naposcsibe-igény ki­elégítése gondot okoz. Ezért mi tavasszal külföldi mintára 12 ezer férőhelyes tojatóházat rende­zünk be, ahol két turnusban 24 ezer tyúktól legalább 3 millió to­jást kapunk évente. A termelőszövetkezetek ben megkezdődött a munkásvédelmi hálózat kiépítése A Fölctmüvetesügyi Minisztérium munkaügyi és szociálpolitikai osztályán a balesetvédelemben elért eredményekről és az új intézkedésekről tájékoztat' ták az MTI munkatársát. — 1960-ban a mezőgazdaság ismét sok gépet kapott. E gépek működtetésével megnövekedett a balesetveszély és fokozott védelemre van szükség. Ebben az esztendőben a balesetvédelmi helyzet javítása érdekében több figyelemre méltó intézkedést hoztak. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek bizton­ságtechnikai vizsgát kellett tenni, s csaknem 3000 szakember vizsgázott jó eredménnyel. Fokozott mértékben ellenőrzik a mezőgazdasági üzemekbe felvett új dolgozók balesetvédelmi oktatását is. A téli hónapokat a balesetvédelmi oktatás kiterjesztésére használják fel. Megyei mezőgazdasági munkásvédelmi vándorkiállításokat szerveznek a nagyüzemek dolgozói számára. • A termelőszövetkezetekben most kezdődött meg a munkásvédelmi háló­zat kiépítése. A szövetkezetekben lehetőleg az ipari képzettséggel rendelke­zők közül biztonsági megbízottat neveznek ki, s a megbízottak számára a következő hónapokban tanfolyamokat szerveznek. 150 ezer kiló halat exportálunk karácsonyig A Biharugrai Halgazdaság ban 65 vagon kiváló minőségű halat termeltek ez évben, aminek egy részét külföldön értékesítik. Az exportra szánt pontyokat, harcsá­kat és compóhalakat az olaszok, németek és osztrákok kívánságá­ra különböző nagyságra nevelték, amit élő állapotban szállítanak a megrendelő országba. A Biharug- rai Halgazdaság megkezdte a hal­exportot s karácsonyig mintegy 150 ezer kilót szállít az említett országokba. 110 ezer csomó retket, 25 ezer fej téli salátát termeltek exportra a gyulai termelőszövetkezetek A primőrtermelésről Európa- szerte híres Gyula termelőszövet­kezeti városban a Vörös Csillag, az Erkel, az Aranykalász és a Népköztársaság Tsz kertészei 110 ezer csomó pirosretket, 25 ezer fej téli salátát neveltek exportra a melegágyi ablakok alatt. A vi­tamindús friss zöldség exportálá­sát megkezdték, amit Kamion te­hergépkocsival szállítanak Német­országba. A következő hónapok­ban mintegy 7 ezer melegágyi ablak alatt nevelnek primőrárut és palántát a szabadföldi kerté­szet számára a gyulai termelő- szövetkezetek. A háztáji gazdaságok takarmányellátását és a baromfitenyésztést vizsgálta meg az operativ bizottság A Békés megyei Tanács és egyéb társadalmi szei’vek, üzemek, vál­lalatok részvételével Békéscsabán működik egy mezőgazdasági ope­ratív bizottság. Kedden december 13-án e bizottság ülést tartott, ame­lyen megvizsgálta az 1960. évi tej- felvásárlás helyzetét, a háztáji ál­latállomány fejlesztésében elért eredményeket, és a baromfite­nyésztést. Lapunk munkatársa fel­kereste Laszli Pál elvtársat, az operatív bizottság elnökét, hogy néhány kérdésre választ kapjon. — Teljesítették-e megyénk közös gazdaságai az idei tej­termelési és értékesítési ter­veket? — Amint ismeretes — szólt Laszli elvtárs —, a vállalatok felvásárlási adata arról tanúskodik, hogy me­gyénk termelőszövetkezetei lénye­gében teljesítették 1960-ra a tej­termelési és eladási szerződések­ben vállalt kötelezettségeiket. Így megyénk az ország ellátására a vártnál több tejet tud biztosítani. Az operatív bizottság ennek je­gyében megvizsgálta a tejterme­lésben kialakult helyzetet. Ezek alapján javasolja a termelőszövet­kezeteknek, hogy az 1961. évi tej­termelési és értékesítési szerződé­seket a való helyzetnek megfele­lően készítsék el. Javasoljuk to­vábbá, hogy a termelőszövetkeze­tekben termelt tej — legalább — 1 50 százalékát az állami felvásárló szervek részére adják el, hogy ez­által tovább javuljon a városok és az ország tej ellátása. Az operatív bizottság figyelembe vette az i utóbbi időben megjelent kormány- j intézkedéseket, amelyek az átme- ' neti időszakban az állati terme- ! kék termelésének fokozását szor­galmazzák s úgy döntött, hogy a közös gazdaságok felé javasolja: munkaegységrészesedés alapján a háztájiban lévő szarvasmarhaál­lomány részére biztosítsák a szá­las- és abraktakarmányokat, ugyanakkor a tavaszi és nyári idő- | Jelenleg 135 ezer törzsbaromfinh szakban gondoskodjanak legelő­ről. Egyöntetűen állást foglaltunk amellet, hogy a tejkezelőket a tél folyamán 3—4 napos szakoktatás­ban részesítik a tejipari vállalatok. — A háztáji sertéshizlalás színvonalának növelésére mit javasol Laszli elvtárs? — Néhány héttel ezelőtt kezdte el az Állatforgalmi Vállalat a ser­téshizlalási takarmányakció szer­vezését. Köztudott, hogy azok a termelők, akik az Állatforgalmi Vállalattal szerződést kötöttek sertéshizlalásra, darabonként ál­lami áron két mázsa abraktakar­mányt kaphatnak. Az operatív bi­zottság a jövőben mindent elkö­vet, hogy 1961-ben e lehetőség ki­használásával megyénk teljesítse felemelt hízósertés-leadást. — A baromfitenyésztés to­vábblök ozására mit javasol az operatív bizottság? — Megyénk baromfitenyésztése évről évre megtetőzi az .előző idő­szakot. Ezt a fejlődést nagyban elősegítik termelőszövetkezeteink, ahol a törzsállomány kialakítására egyre nagyobb gondot fordítanak. van 70 termelőszövetkezetben. Jö­vőre 300 ezer darabra szeretnénk a szövetkezetek tyúkállományát növelni. Ehhez reális feltételek­kel rendelkezünk. Elsősorban azt említem meg, hogy megyénk te­rületén március 1-ig újabb 34 da­rab tízezres keltetőgépet helyez- ! nek üzembe. Békéscsabán már fel­épült és néhány héten belül át- , adásra kerül az ország egyik leg- | modernebb húsz gépes keltetőállo- ■ mása. A tyúkállomány növelésé- | vei egy időben a pulyka, a gyön- j gyös, a kacsa-, a libaállományt is | meg szeretnénk duplázni. Hogy mennyire fontos dolognak tekint­jük a baromfitenyésztést, elég ta­lán arra hivatkoznom, hogy az operatív bizottság havi ülésein — egy-egy napirendi pontként — mindig szerepel. Meghallgatjuk szakembereink véleményét az em­lített esetekben és erőnkből tel- lően megyei tanácsunk hathatós intézkedéseket tesz a baromfikel­tető munka megjavítására, a csi­beszállítás, a nevelés és a felvá­sárlás színvonalának növelésére — fejezte be nyilatkozatát Laszli elvtárs. • D. K. Karácsonyra, újévre rendeljen divatos női és férficipőt Endrődi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet méretes részlegeinél. Endrődön, Gyomén és Dévaványán. Javítási munkákat részlegeink gyorsan és pontosan vállalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom