Békés Megyei Népújság, 1960. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-20 / 299. szám

2 NÉPÚJSÁG I960, december 20., kedd Kommunista erkölcs és példamutatás Hz angol és amerikai EÜSZ-kiildötfség a kongói lázadókat támogató javaslatot nyújtott be Ha gépállomásunk kommunis­táinak tevékenységét vizsgáljuk, azt kell mondanunk, hogy helyt­állásuk a termelésben, de több­ségükben a társadalmi munka végzésében is példásnak mondha­tó. Van azonban egy olyan jelen­ség, amelyre szükséges felfigyelni és javítani rajta. Egyes elvtársak ugyanis igen meg vannak terhel­ve társadalmi munkával és idejü­ket nem kímélve igyekeznek a megbízatást jól végrehajtani. Vannak azonban olyan elvtársak is, akik, bár a termelésben helyt­állnak, nem végeznek semmiféle társadalmi munkát. Nem véletlen, hogy elsősorban közülük kerül­nek ki azok, akikben egy szerfe­lett káros szenvedély kezd úrrá lenni: a túlzott italozás. Nem akarunk messzire menni, de a gyakorlati tapasztalatok mutat­ják, hogy a feslett életű emberek is először csak az italozással kezd­ték, sőt ittasan követték el az első törvénybe ütköző cselekede­tüket. Családok mennek tönkre még napjainkban is a családfő iszákossága miatt. Ezért foglal­kozunk kellő gonddal ezzel a kérdéssel az alapszervezetünkben is. tét ilyen részletesen, mintha az effélék jellemzők volnának alap­szervezetünkben. Szó sincs erről. Sőt az említett elvtárssal is csak mostanában vannak bajok. De hogy ne csússzon lejjebb, ezért foglalkoztunk az ügyével. Tud­juk, hogy az osztályellenség örül az ilyen eseteknek. Egyrészt azért, mert a részeg ember fe­cseg, s bizalmas adatokat tudhat meg tőle. Másrészt: az ilyen em­berek magatartását kipellengére­zi, hogy ezzel lejárathassa a pár­tot. Ne Okozzunk az ellenségnek ilyen örömet. Ez elsősorban az említett elvtársakon múlik, ne­kik kell eldönteni, hogy hová akarnak jutni. Nem lennék igazságos, ha hallgatnék azokról az elvtár­sakról, pártszervezetünk tagságá­nak nagy többségéről, akik tel­jes egészében, vagy a legfőbb dol­gokban a lenini erkölcsi normák szerint élnek és dolgoznak. Elv­társaink többsége a termelőmun­kában példamutató, van pártmeg­bízatása, melyet becsületesen el­végez és fáradságos termelőmun­ka mellett valamilyen iskolán ta­nul. A dolgozók iskolája legjobb tanulói is a kommunisták. Szilá­gyi István elvtárs, alapszerveze­tünk pártvezetőségi tagja az isko­la igazgatója szerint kimagasló eredményt ért el már eddig is a i tananyag elsajátításában. Ilyen la munka frontján is. Az előbb I említett esetektől eltekintve te­hát a kommunisták magánéletük­ben is példaként állhatnak a tö­megek előtt. Az alapszervezet tagsága következetesen ostorozza a hibákat, sőt az alapszervezet határain túl is segít ezek felszámolásában. így alakulhatott ki a gépállomás Mi­csurin traktoros-brigádja és a termelőszövetkezet tagjai közötti példának illő kapcsolat. A Lenin Termelőszövetkezet tagjai és ve­zetői csak jót mondanak a terüle­tükön dolgozó gépállomási dol­gozókról és e kapcsolatnak a leg­főbb őrei a Micsurin-brigád erős pártcsoportjának a tagjai. Szűcs László gépállomási párttitkár New York (MTI) Anglia és az Egyesült Államok ENSZ-küldöttsége vasárnap közös határozati javaslatot juttatott el az ENSZ-közgyűlés elnökségéhez. A határozati javaslat megbízást akar szerezni a közgyűléstől Ham­marskjöld ENSZ-főtitkámak, amelynek értelmében „minden tő­le telhető módon” segítséget kell nyújtania az ENSZ támogatását eddig is élvező Kaszavubu kongói elnöknek részben a kongói parla­ment összehívásához, részben Ka­szavubu kedvenc elgondolásának, az úgynevezett „kerekasztal-érte- kezletnek” megvalósításához. Ismeretes, hogy a nyugati ENSZ- küldöttségek mindaddig hevesien elvetették a kongói parlamentnek az ENSZ közbelépésével történő összehívását, amíg ezt Lumumba, Kongó törvényes miniszterelnöke szorgalmazta. Miután Lumumfoát a kongói lázadók megfosztották szabadságától, Anglia és az Egye­sült Államok elérkezettnek látja az időt, hogy megkockáztassa a kongói parlament összehívását. Felbátorítja a kockázat vállalásá­ra a javaslat benyújtóit az a tény, hogy a lázadók egyik vezetője, Moblutu zsoldosaival elfogatta Lu­mumba pártjának több képviselő tagját. a Az ENSZ titkársága vasárnap nyilvánosságra hozta az ENSZ kongói képviseletének jelentését Kongó november havi gazdasági helyzetéről. A jelentés megállapít­ja, hogy a kongói államkincstár — amelyet ma a lázadók kezelnek — „nehézségekkel küzd”, mert telje­sen elköltötték az ötmillió dollá­ros segélyt. A jelentés szerint „va­lószínűleg szükség lesz újabb sür­gős intézkedésre, amennyiben az államkincstár bevétele nem emel­kedik lényeges mértékben”. Megkezdődtek a népszavazási előkészületek — elkobozták a rHumanitét Az elmúlt havi taggyűlésen négy iszákossági ügyet tárgyal­tunk és valamennyiben helyes határozatot hozott a taggyűlés. Három eset enyhe volt, ezért a pártszervezet csak figyelmeztette az elvtársakat. A negyedik eset (az elvtárs nevét nem írom le, bízva a javulásában) már jóval sú­lyosabb ügyként szerepelt, mert az illető elvtárs nem először ke­rült ilyen helyzetbe. Sőt, mikor megtagadták tőle az újabb ital kiszolgálását, botrányosan visel­kedett. A pártalapszervezet ve­zetősége a következőképpen ele­mezte a történteket: az eset olyan súlyos, hogy az illető a pártból való kizárását is megérdemelné. Ha azonban ezt tennénk, egy kü­lönben jó elvtársat veszítenénk el, aki egyébként helytáll minden területen. Nem ezt tesszük. Java­soljuk a taggyűlésnek, hogy az egész embert figyelembe véve bí­rálja el ezeket a hibáit és párt­büntetésben részesítse. Ezzel ad­hatunk módot ahhoz, hogy visz- szatérjen a józan életbe. Súlyos és halálos kimenetelű balesetek Békéscsabán Szombaton csaknem halálos vé­gű baleset áldozata lett Streit Já­nos, Békéscsaba, Gyulai út 26. szám alatti lakos, a Híd- és Viz- műépítési Technikum elsőéves tanulója. Streit János — mint a technikum többi tanulója — hetek óta többször kijárt a Körösre, ahol a kotrógép dolgozott. A múlt hét egyik napján a kotrógép által a partra kirakott hordalékból Streit János tanuló különböző né­met és magyar gyártmányú lőszert szedett össze, s • azt szülei tudta nélkül a lakásban elrejtette. Szom­baton délután a technikumból ha­zatérve a szobában babrálni kezd­te a lövedékeket, köztük az ólom­magos dumdum lövedékeket. Egy óvatlan pillanatban az egyik német dumdum lövedék Streit Jancsi kezében felrobbant. A lövedék repesze jobb szemét annyira megsértette, hogy azt a békéscsabai kórházban a szeren­csétlenséget követően ki kellett operálni. Ezenkívül jobb alsókar­ját is letépte a lövedék. Végül is a szerencsétlen gyermeket az egyik szegedi klinikára szállítot­ták, mert arca csaknem teljesen felismerhetetlen a repeszek hatá­sától és balszeme is teljesen ve­szélyben van. Tóth Pál villanyszerelőt, elektromos felelőst, Békéscsaba I. kerület Klapka u. 3 szám alatti lakost, a Megyei építőipari Válla­lat dolgozóját tegnap — hétfőn délelőtt — végzetes baleset érte. A békéscsabai Bánszki utcai la­kásépítkezésnél vezeték átépítés közben az egyik villanyoszlop ki­dőlt alatta. Tóth Pál földrezuha- nás után eszméletét teljesen el­vesztette, s a kórházba szállítás után nem sokkal meghalt. Párizs (MTI) Hétfőre virradó éjszaka 0 óra­kor hivatalosan megkezdődött Franciaországban a népszavazás kampánya. A szavazohelyiségek közelében már felállítják a válasz­tási plakátok deszkapalánkjait. Kijelölték azokat a pártokat, amelyek részt vehetnek a kam­pányban, szóhoz jutnak a rádió­ban és a televízióban, falraga­szokat adhatnak ki stb. A degaul- leista UNK, a kommunista párt, a jobboldali függetlenek, az MRP, a radikálisok és Guy Mollet szo­cialistái folytathatnak kampányt. Adminisztratív okokra hivatkozva kirekesztették Soustelle „hazafias tömörülését”, emiatt aztán a szél­sőjobboldal vezére heves hangú tiltakozó nyilatkozatot adott ki. A degaulleista hatóságok azon­ban gondosan ügyelnek rá, hogy „egyenlítsenek”: hétfőn reggel el­kobozták a francia kommunista párt lapját, a l’Humanitét, mivel az vezércikkében leszögezte: ha De Gaulle tábornok valóban meg akarja kezdeni a tárgyalásokat a népszavazás után az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányával, ezt beiktathatta volna a népszava­zásra bocsátott kérdés szövegébe. Így a tárgyalás csupán homályos ígéret marad, amely arra szolgál­hat, hogy megtévesszék az algé­riai békét követelő francia népet. A kormánypropaganda valóban azt hirdeti, hogy a köztársasági elnök a népszavazás sikere után nagyobb súllyal vetheti latba Franciaország megnyilvánult aka­ratát az FLN-nel meginduló tár­gyalásokon. Az ilyen hangulatkel­tés csak azt teszi lehetővé, hogy a polgári pártok és Guy Mollet jobboldali szocialistái is az „igen” mellett nyilatkozzanak meg. Ezt tette a kereszténydemokrata MRP vasárnap hozott határozatában. A szocialisták megvárják De Gaulle tábornok keddi rádióbeszédét. (MTI) Nem azért írtam le ezt az ese­UltUtUtttnUUMtUUttWVMtM tHtltfU1tltttWWtMWWMV‘*‘*,******>**M*t********>*tM*M*******tlM*****M****t*******1*tM*,****‘**1“********1t*1 A gyarmati rendszer utolsó órái Az elmúlt hét nemzetközi esemé­nyeinek sorozatát a moszkvai ki­áltvány vezette be: e minden idők leghatalmasabb, lenyűgöző erejű felhívása általános harcra a béke védelmében — egy újabb vi­lágháború veszélye ellen. A hábo­rú ellen, melynek szakadékéba akarják laszítani a világot a mo­nopóliumok és gyarmattartók ér­dekeiért lázasan fegyverkező im­perialisták. Mert — éppen e hót laoszi, kongói és algériai esemé­nyei bizonyítják megdöbbentően: — az amerikai imperializmus nem adta fel a számára egyre kilátá6- talanabbá váló harcot sem. Min­denütt új, háborús tűzfészkek új­jáélesztésén manőverez, s igyek­szik meghiúsítani a leszerelésre irányuló törekvéseket és javasla­tokat. Htjában áll minden lehetséges eszközzel a korunk egyik paran­csoló szükségességét jelentő gyarmati kérdés felszámolásának is. „A gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen” álla­pította meg a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai értekezletéről kiadott nyilatkozat. Az elmúlt másfél év­tized során Ázsiában és Afrikában harmincnyolc szuverén állam jött létre. Megindult egy olyan törté­nelmi folyamat, amit többé feltar­tóztatni nem lehet. Legfeljebb ide- ig-óráig útjába állhatnak még az embertelen elnyomás alatt élő több mint százmillió ember felsza­badulásának, úgy, mint napjaink­ban Kongóban és Algériában. De immár kétségtelenül csak rövid idő kérdése, hogy a gyarmati el­nyomás minden formáját meg­szüntessék a szocialista rendszer által támogatott gyarmati népek. Hatalmas jelentősége lesz ennek a nemzetközi feszültség megszünte­tése, a béke megszilárdítása szem­pontjából is. Égő szégyenfolt a huszadik század testén a gyar­mati rendszer — írta csaknem két évtizede világszerte robbanó si­kert kiváltott, megrendítő erejű művében, „A gyarmatosítás törté- neté”-ben Klcsaleer professzor. Az embertelenségnek ebben a borzal­mas erejű vádiratában Cortez és Pizaro bestiális bennszülött-irtá­sától, az indiánok kipusztításától a megmérgezett ausztráliai őslakó­kig, az amerikai, angol, spanyol, portugál, francia, német, holland gyarmatosítás milliók életébe ke­rült útját tárta a világ elé a szer­ző. Ez a szégyenfolt még napja­inkban is ott ég az algériai muzul­mánok ellen eldördült sortüzek- ben, annak a kongói népnek sor­sálban, ahol naponta kétszáz ember hal éhen, csak azért, mert a bel­ga és amerikai kolonialisták az ENSZ-szel összefogva minden esz­közzel megakadályozzák, hogy Kongó népe megszabaduljon a gyarmati járomból. A gyarmati kérdésről folyt a vita a héten az ENSZ-ben is, mialatt minden szó­nál meggyőzőbben hirdette a gyar­mati rendszer tarthatatlanságát az algériai tüntetők legyiikolása és az amerikai-belga gyarmatosítók­kal szövetkezett Mobutu kongói rémuralma. Vagy a hollandok büntető expe­díciója Nyugat-Iriánban, ahol pá­puákat lőttek agyon a Malim­völgyben és békés lakosok házait felperzselték. Mindez a huszadik század közepén, amikor feltartóz­tathatatlan már a gyarmati rend­szer felszámolása, de mihelyt bel­ga, amerikai, franciá vagy angol nagyvállalatok érdekeiről van szó, az imperialista őrület ma is olyan kalandokra ragadtatja magát, amely nem sokban különbözik az Észak-Amerika indiánjait kiirtó, Dél-Amerika egész tartományait elnéptelenítő, egész népeket kol­dussá tevő egykori gyarmatosítók barbárságaitól. A nemzetközi feszültség megszüntetésének, a népek békés egymás mellett élése megvalósítá­sának tehát kétségtelen, egyik leg­fontosabb tényezője, hogy a ma még gyarmati sorban tartott né- , pék elnyerjék függetlenségüket. Már Emery Reves, az . 1947-ben megjelent „A béke anatómiája” című könyv szerzője — művének sók vitatható részlete mellett — a gyarmati népek teljes felszabadí­tását jelöli meg a béke érdekében világszerte megoldásra váró prob­lémák egyik legfontosabbikául. Egy érdekes hazai vonatkozású tanulmány még jobban bizonyítja ennek a kérdésnek súlyát. A hú­szas évek végén a Népszövetség nemzetközi pályázatot írt ki a bé­ke megőrzésének biztosítását tu­dományos alapon tárgyaló tanul­mányra. A pályázatot egy magyar tudós, Ceglédi István, „Paxologia — a népek közötti béke tudomá­nya” című tanulmánya nyerte meg. Ebben a szerző tudományos alapon fejti ki, hogy a háború el­len a népek közötti összetűzéseket kiváltó okok megszüntetésével, preventív alapon kell védekezni. A megelőző intézkedések egyik leg­jelentősebbikének tartja a gyar­mati kérdés gyökeres megoldását. „Kiéhezett, kínlódó páriák százez­rei pusztulnak el világszerte azért, hogy pöffeszkedő pénzeszsákok szemérmetlen jólétét növel jók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom