Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

8 HÍREK „Kis utcai incidens“ Guatemalában NÉPÚJSÁG 1960. november 20., vasárnap Irma Flaquer 22 éves guatemalai újságirőnő a „La Hóra** című esti lap­ban cikket írt „Lo que los otros callan*’ (Amit a többiek elhallgatnak) címmel, ties támadást intézett Idigoras államel­nök kormányának kor­rupciója ellen. A bátor újságírónőt Gloria Cas­tillo, a kormány egyik „aktivistája” nyílt utcán megtámadta és leütötte. Descamps, a kormány sajtófőnöke az újságíró­nő elleni agressziót a következő szavakkal in­tézte el: „Nem politikai merényletről, csupán je­lentéktelen utcai inci­densről - an szó”; *rf — KOLLÉGIUMI avatóüncnep- séget rendez ma az orosházi Tán­csics Mihály Gimnázium £iú_ és leánydiákotthona. Az avatóünnep­ségen a Petőfi művelődési otthon színjátszói Darvas József Kormos ég című drámájának 3. felvoná­sát mutatják be. —i Az MHS munkáját tárgyalta meg legutóbbi ülésén a füzesgyar­mati tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen Tóth Lajos, a helyi szer­vezet elnöke számolt be a mun­káról. — VÁRLÁTOGATÁST rendez november 22-én a múzeumi hét keretében Gyulán az Erkel Mú­zeum. A vár restaurálásénak eredményeit Parádi Nándor muze­ológus, a Magyar Nemzeti Múze­um—Történeti Múzeum munka­társa, a várásatás vezetője ismer­teti. — A KORSZERŰ világításról tart előadást november 23-án Bé­késcsabán a TIT műszaki szakosz­tályának rendezésében Nádasi Mátyás elektromérnök. — EBBEN AZ ÉVBEN 2 400 000 kerékpárt gyártottak a Kínai Nép- köztársaságban. Ez a mennyiség 40 százalékkal több, mint az el­múlt évben gyártott kerékpárok száma. Felhős idő Felhős idő, sok helyen esővel, mér­sékelt délkeleti szél. Néhány helyen, főként az ország keleti felében köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2, plusz 6, keleten még talajmen- tí fagyok. Legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 6—10 fok között. ■— KÉZIMUNKA tanfolyamot szervez a helyi nőtanács novem­ber 30-án Geszten. A tanfolyamon felelevenítik a hagyományos népi hímzéseket, mint például a hajdú­sági térítő-mintákat. — FILMVETÍTÉST rendez gyer­mekek részére november 20-án délután négy órakor Békéscsabán, a tiszti klubban a Pajtás-klub ve­zetősége. — RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS! A békéscsabai városi rendőrkapi­tányság eljárást indított Furák Ernő András, Kaszaper, Október 6. út 4. sz. alatti lakos bűnügyé­ben. aki a város területén több- rendbeli csalást követett el. Furák arra való hivatkozással, hogy fele­sége beteg, orvosságra kért pénzt. A városi kapitányság felhívja azon személyek figyelmét, aki­ket Furák megkárosított, je­lentkezzenek a városi rendőr- kapitányság Szent István tér 5. sz. I. e. 22. szobában, Békéscsaba, 1960. évi november 18-án. Városi Rendőrkapitányság, Békéscsaba. — PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A Békés megyei Tanács Kórháza (Gyula) igazgató-főorvosa pályáza­tot hirdet a kórháznál megürese­dett E. 503. ksz. energeti'kusi állás­ra. Az állás elnyeréséhez gépipari technikumi végzettség szükséges. Illetmény az E. 503. ksz.-nak meg­felelően. Pályázati kérelmeket a hirdetmény közzétételéből számí­tott 15 nap alatt a megyei tanács kórháza (Gyula) igazgató-főorvo­sánál kell benyújtani. Békés me­gyei Tanács Kórháza, Gyula. Nem mi vetettük papírra, metrikában írták Két újságcikkből idézünk. Mindkettő amerikai szárazulaton nyomtatott lap­ban látott napvilágot. Okuljon belőle, akire még ráfér. Az első a Kanadai Magyar Munkás október 27. számából való: „Torontói szemmel nézve, nem volt könnyű elhinnem, hogy ebben a gaz­dag országban vannak fél Európa nagy­ságú tartományok, ahol úgy rémlik, mintha minden a múltat őrizné, s maka­csul ellen akarna állni a rohanó világ­nak. Nehezen hittem el, mikor egyes ré­giekkel beszéltem, hogy errefelé a far- merlelkekben annyi ragaszkodás van a régieskedéshez az észjárásban, sőt vannak, akik a mezőgazdálkodás kor­szerű gépeit akkor sem fogadnák el barátul, ha már mindenki más hasz­nálná is azokat. Amikor pedig meg­láttam szüleim egykori büszke, szépre festett házát és farmépületeit majd­nem romokban, a romok alján egerek­től s patkányoktól dézsmált, világpiacra nem találó búza halmazát, kívül a fel­gyújtott teherautót és a rozsdásodó gazdasági gépeket, a .téboly szelleme ijesztett rám, mert most láttam elő­ször részleteibén a hidegháború őrült­ségének azt a kihatását, amely a búza­farmereket éri sok milliárdos búzafe­leslegük miatt, az Egyesült Államok hi­degháborús politikája és a kanadai kormányok nemzetáruló közgazdálko­dása következtében. Szívem fel jaj dúlt a látványtól, amely jellemzője pusztuló kanadai mezőgazdálkodásunknak . . Igém, igein..; így fest a hatalmas amerikai földbirtok-monopóliumok szorításában vergődő kis farmerek, me­zőgazdasági kisemberek élete. Egy má­sik ottani cikk nyomán látogassunk el a városokba, milyen ott á kisemberek helyzete? Ezt a Kanadai Magyar Mun­kás október 20-i számából idézzük: „Megdöbbentő dolgokat tapasztalhat az ember a kanadai városokban, ha nyitott szemmel jár. A kora reggeli órákban a városi piacokat rosszul öl­tözött emberek látogatják, amikor még üres a piactér. A szemetesládákat fel- nyitogatják és az előző napról az el­adók által szemétbe dobott rothadt gyümölcsöket kiszedik és elfogyaszt­ják. Miután a reggeli forgalom meg­élénkül, a járókelőktől néhány centet kéregéinek, több-kevesebb sikerrel, Endrődi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Karácsonyra férfi-és női cipőket méret után, a legújabb divat szerint készít. Ké­résé fel mielőbb mére­tes részlegeinket Endrő- dön, Gyomén, Dévavó- nyán. Javításokat gyorsan és pontosan vállalunk. Figyelmes kiszolgálás. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetéit mondunk mind­azoknak, kdk szeretett felesé­gem, FRÁTER laszloné született Tetyák Judit temetéséin megjelentek, fájdal­munkat ezzel enyhíteni igye­keztek, A gyászoló család d fúl sít] es tMÁásjdmtya hogy valamelyik kávézóban megihas- sanak egy kávét. Feltehető a kérdés; ki felelős ezekért a jelenségekért? Ma­ga az ország rendelkezik bőséges ter­mőfölddel, nyersanyagforrásai, terme­lőeszközökkel. Akik rothadt gyümöl­csöt reggeliznek és kéregetnek, hibá­sak lehetnének akkor, ha a fennálló társadalmi rend biztosítaná számukra a tisztességes munkát és megélhetést és ennek ellenére egyéni könnyelmű­ségből, dolgozni nem akarásból kerül­nének ilyen helyzetbe. Nagy a munka­nélküliség, a munkátlanok nagy része, ha nem Is koldul, segélyből él és há­nyat, de hányat nem tartanak nyilván, mert még segélyjogosultságuk sincs, ezek munka nélkül, alamizsnákból, ap­ró kölcsönökből és kisebb alkalmi munkából kénytelenek tengetni életü­ket. Mi, fiatalok még egyetlen gyár­nál sem láttunk olyan táblát kitéve, melyre az van írva, hogy munkásokat felveszünk. A különböző gyárakban és más munkahelyeken ránk, munkát keresőkre úgy néztek, mint a hülyék­re. Egyik helyen azt kérdezték, ki mondta maguknak, hogy ide jöjjenek, hiszen nálunk még az 5—6 éve dolgozó munkásokat Is elbocsátják. Vegyük tudomásul, hogy Ameriká­ban a korlátlan lehetőségek ideje egy­szer és mindenkorra elmúlt,..” A két idézethez megjegyzésként hoz­záfűzhetjük, hogy a tőkés országok­ban nemcsak a munkanélküliek álla­pota saáinaűmas, de a dolgozó munká­sok, mezőgazdaságiak és értelmiségiek helyzete sem rózsás. Amíg kapitaliz­mus létezik, százmilliók ki vannak téve a tőkés piac hullámzásának, a konjunk­túra és a válság fel-le dobáló örvényé­nek, a rettenetes létbizonytalanságnak, Szülőknek, akik gyermekeikből becsü­letes embereket szeretnének nevelni, azt kell tapasztalniuk, hogy ez a tvur- zsoá világban irtózatos nehézségekbe ütközik. Lányaik, fiaik szép remények­re jogosító élete sárba taposódik az emberpiaci vad tülekedésben, nem egy közülük nyilvánosházban és börtönben köt ki. Jaj, de sokam cserélnék fel boldog örömmel a „nyugati paradicsomot" a szocializmust építő ország nyújtotta biztonsággal, emberséges élettel azok közül, akik 56-ban oly nagy hangon fordítottak hátat hazájuknak, de most annyijuk sincs, hogy egy meleg ká­véra fussa, nemhogy útiköltségre. —húr— KO SZÖNETNYILVÄNI TAS Mindazoknak, a/kik felejthe­tetlen jó férjem, drága édes­apánk és nagyapánk, CÉMAN JANOS temetésén megjelentek és ezzel mélységes fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek, ez úton mon­dunk hálás köszönetét. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak a rokonoknak, jószomszédoifcnak és ismerősök­nek, aikiik felejthetetlen, drága tó férjem, édesapánk és nagy­ipánk, TÓSZÖGI MIHÁLY ..■metósén megjelentek és rese­ll tűkkel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez úton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család ! Kinéztem a vonat ab­> lakán. Őszi színekben ; pompázó tölgyerdő mel- ; lett robogott el vona­tunk. Az ég megsápadt • kicsit, de a nap, a jó ; öreg tűzgolyó, sugaraival ; még cirógatón melegí- '■ tett. i Néztem az erdőt, mely ; sárgán, pirosán suhant el ; mögöttünk, az ablak ! csukva volt, de éreztem | a száradó falevelek fa- ; nyár, csípős illatát. Ve- : lem szemben egyenes tartású idősebb férfi ült. Bőr félkabátját kigom­bolta — a kupéban me­leg, füstös volt a leve­gő —, s engedelmet kér­ve tőlem, mellénye zse­béből cigarettát szedett ; elő. Beszélgetni kezdtünk. ! Természetesen előbb az > időről, aztán az őszi er- ; dőröl, majd a vadászat ; került szóba. Ütitársam ; elmondta, hogy szenve- I délyes vadászember. ! Közben-közben mélabús | tekintetet vetett az abla- ; kon át a hervadó tájra. í s időközönként gondos- '■ kodó szeretettel igazítot- ; ta meg a pad alá tett | hátizsákját Ügy tűnt, ! mintha egyszer meg is í simogatta volna. ; Beszélgetés közben ; sokszor emlegette kutyá- ' iát. I — Nem akadt párja annak a vadászkutyák között — mondogatta. — Olyan okos, hűséges, szinte emberi értelmű — egyszóval a legtökélete­sebb — állat volt. Udvariasan hallgat­tam. Láttam róla, hogy magányos ember lehet, akinek jólesik elmonda­nia gondolatait. Közben a vonat meg­állt. Többször leszálltak, s új utasok érkeztek: öt­hat fiatal, lányok-fiúk, vegyesen. Áradt belőlük a jókedv, nevetgélve te­lepedtek le mellénk, há­tizsákjaikat berakták a padok alá. Mindjárt az indulás után egy csinos kis fonott korsót szedtek elő, s annak tartalmát sorra kóstolták. Ettől még nagyobb lett ked­vük: hangosan nótázni kezdtek, majd tréfákkal szórakoztatták egymást. Társalgásukból kiderült, hogy szüretről mennek hazafelé a közeli falu­ba. Idős útitársam hallga­tagon ült, besüppedt az ülésbe, szemét le-lehuny- va, mint aki unja a za­jos vígságot, sőt az kel­lemetlenül érinti. El is bóbiskolt. A vonat fá­radhatatlanul ette a ki­lométereket, egyszer-két- szer megállóit. A har­madik megállónál vidám útitársaink leszálltak. Mivel eltréfálták az időt, kapkodva szede- lőzködtek, előrángatták a hátizsákokat, a korsót, s egy perc múlva már csend lett a fülkében. Az idős vadász néha- néha felnyitotta szemét, majd újra elszundított. De aztán ő is felemelke­dett. Készülődött a le­szállásra, begombolko­zott, zöld kalapját fe­jére tette és a hátizsá­kot is kihúzta az ülés alól. Hirtelen azonban meglepetést tükrözött a tekintete. — De hiszen, ez nem az én hátizsákom! — ki­áltott fel, és csak forgat­ta, nézegette. Többen vigasztaltuk, hogy nem nagy baj. Va­lószínűleg a víg társaság is észreveszi a cserét, kiviszik az állomásra, s majd visszakapja, ő meg szintén átadja gaz­dájának az idegen háti­zsákot. De az öreg csak nem nyugodott meg. Izgatot­tan magyarázott és vi­gasztalannak látszott. Odajött a kalauz is. Ki- bontoták a hátizsákot, hát egy szép nagy sonka látszott ki belőle. A jegykezelő faggatni kezd­te a bácsit: — Mi volt a zsákjában, hogy ilyen tragikusan veszi a dől- ■ gokat? Az öreg először nem; akarta elárulni, de vé-; gül csak kibökte, hogy I abban ugyan nem más' volt, mint az ő kivénült ■ vadászkutyája. A húsé- J ges állat tegnap kiadta J páráját. Ö úgy gondolta, • hogy elviszi abba az er- ; dőbe, amelyben annyit ; vadásztak együtt, és ott ; eltemeti. A kalauz egyszeribe j szigorú lett. Kijelentet- ; te, hogy dögöt tilos a ‘ vonaton szállítani. Az' állomáson be is kísérte j az öreget a forgalmi iro- ‘ dába, hogy ott jegyző- ! könyvezzék az esetet. ! Némán ültünk a to- '< vább induló vonatban. 1 A csendet az egyik utas < nevetése törte meg: < — Szegény öreg, J ugyancsak meglepődött < a sonkán. De képzeljék i csak el, milyen képet < vágnak amazok, ha ész- J reveszik, hogy sonka he- < lyett döglött kutyát vit- j tek haza! ] — Egy kutya, amely < holta után is szolgálja j gazdáját. Valóban húsé- ] ges jószág lehetett! — < toldotta meg valaki, és i felnevettek. Az acélkerekek csat- J fogásba kezdtek, váltó-1 kon rohant át a vonat. BALLABÁS ILONA F orga 1 om k orlátozás az algyői Tisaa-liidou A MÄV Szegedi Igazgatóságától szer­zett értesülésünk szerint az algyői Ti- sza-híd ívcseréje miatt Algyő—Tisza- hídfő és Kopáncs—Tisza-hídfő között a ; vasúti forgalom november. 29-én reg- ; gél 7 órától előreláthatóan december ; 2-án 7 óráig szünetel. Ez idő alatt a vasúti utasforgalmat átszállással — a ; Tisza-hídon át gyalogos közlekedéssel ; — bonyolítják le. A vonatforgalom zavartalan és me­netrendszerű közlekedésének biztosí­tására Szeged—Algyő—Tisza-híd között az említett időszakban a vonatok új menetrendben, míg Kopáncs—Tisza- hídfő—Békéscsaba között változatlan menetrenddel a jelenlegi gyakorlat sze­rint közlekednek. Szeged—Algyő—Ti­sza-hídfő között Szegedről minden vo­nat korábban indul és Szegedre ké­sőbb érkezik. A menetrend a követke­zőiképpen módosul: Szegedről indul: 0.46, 4.10, 6.05, 10.58, 14.02, 16.00, 18.09, 22.10. Szeged-Rókusról indul: 0.56, 4.23, 6.20 11.10 14.16, 16.14, 18.2S, 22.22. Szeged-Rókusra érkezik: 5.29, 7,28, 8.33, 10.24, 13.45. 17.53, 20.29, 21.42. Szegedre érkezik: 5.40, 7.42, 8.47x, 10.39X, 13.57, 18.04, 20.41, 21.55. Az x-szel megjelölt vonatokból Kis­kunfélegyháza, Budapest, Dombóvár felé az átszállás Szeged rendező pá­lyaudvaron lesz. A forgalomkorlátozás ideje alatt a közúti közlekedés Hódmezővásárhely— Makó—Szeged útvonalon történik; A MÁV Szegedi Igazgatósága arra kéri az utazókat, hogy elutazás előtt a vonatközlekedésről az állomásokon ér­deklődjenek, s ebben az időszakban csak a legszükségesebb esetekben utazzanak;

Next

/
Oldalképek
Tartalom