Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-20 / 274. szám
8 HÍREK „Kis utcai incidens“ Guatemalában NÉPÚJSÁG 1960. november 20., vasárnap Irma Flaquer 22 éves guatemalai újságirőnő a „La Hóra** című esti lapban cikket írt „Lo que los otros callan*’ (Amit a többiek elhallgatnak) címmel, ties támadást intézett Idigoras államelnök kormányának korrupciója ellen. A bátor újságírónőt Gloria Castillo, a kormány egyik „aktivistája” nyílt utcán megtámadta és leütötte. Descamps, a kormány sajtófőnöke az újságírónő elleni agressziót a következő szavakkal intézte el: „Nem politikai merényletről, csupán jelentéktelen utcai incidensről - an szó”; *rf — KOLLÉGIUMI avatóüncnep- séget rendez ma az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium £iú_ és leánydiákotthona. Az avatóünnepségen a Petőfi művelődési otthon színjátszói Darvas József Kormos ég című drámájának 3. felvonását mutatják be. —i Az MHS munkáját tárgyalta meg legutóbbi ülésén a füzesgyarmati tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen Tóth Lajos, a helyi szervezet elnöke számolt be a munkáról. — VÁRLÁTOGATÁST rendez november 22-én a múzeumi hét keretében Gyulán az Erkel Múzeum. A vár restaurálásénak eredményeit Parádi Nándor muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum—Történeti Múzeum munkatársa, a várásatás vezetője ismerteti. — A KORSZERŰ világításról tart előadást november 23-án Békéscsabán a TIT műszaki szakosztályának rendezésében Nádasi Mátyás elektromérnök. — EBBEN AZ ÉVBEN 2 400 000 kerékpárt gyártottak a Kínai Nép- köztársaságban. Ez a mennyiség 40 százalékkal több, mint az elmúlt évben gyártott kerékpárok száma. Felhős idő Felhős idő, sok helyen esővel, mérsékelt délkeleti szél. Néhány helyen, főként az ország keleti felében köd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 2, plusz 6, keleten még talajmen- tí fagyok. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 6—10 fok között. ■— KÉZIMUNKA tanfolyamot szervez a helyi nőtanács november 30-án Geszten. A tanfolyamon felelevenítik a hagyományos népi hímzéseket, mint például a hajdúsági térítő-mintákat. — FILMVETÍTÉST rendez gyermekek részére november 20-án délután négy órakor Békéscsabán, a tiszti klubban a Pajtás-klub vezetősége. — RENDŐRSÉGI FELHÍVÁS! A békéscsabai városi rendőrkapitányság eljárást indított Furák Ernő András, Kaszaper, Október 6. út 4. sz. alatti lakos bűnügyében. aki a város területén több- rendbeli csalást követett el. Furák arra való hivatkozással, hogy felesége beteg, orvosságra kért pénzt. A városi kapitányság felhívja azon személyek figyelmét, akiket Furák megkárosított, jelentkezzenek a városi rendőr- kapitányság Szent István tér 5. sz. I. e. 22. szobában, Békéscsaba, 1960. évi november 18-án. Városi Rendőrkapitányság, Békéscsaba. — PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. A Békés megyei Tanács Kórháza (Gyula) igazgató-főorvosa pályázatot hirdet a kórháznál megüresedett E. 503. ksz. energeti'kusi állásra. Az állás elnyeréséhez gépipari technikumi végzettség szükséges. Illetmény az E. 503. ksz.-nak megfelelően. Pályázati kérelmeket a hirdetmény közzétételéből számított 15 nap alatt a megyei tanács kórháza (Gyula) igazgató-főorvosánál kell benyújtani. Békés megyei Tanács Kórháza, Gyula. Nem mi vetettük papírra, metrikában írták Két újságcikkből idézünk. Mindkettő amerikai szárazulaton nyomtatott lapban látott napvilágot. Okuljon belőle, akire még ráfér. Az első a Kanadai Magyar Munkás október 27. számából való: „Torontói szemmel nézve, nem volt könnyű elhinnem, hogy ebben a gazdag országban vannak fél Európa nagyságú tartományok, ahol úgy rémlik, mintha minden a múltat őrizné, s makacsul ellen akarna állni a rohanó világnak. Nehezen hittem el, mikor egyes régiekkel beszéltem, hogy errefelé a far- merlelkekben annyi ragaszkodás van a régieskedéshez az észjárásban, sőt vannak, akik a mezőgazdálkodás korszerű gépeit akkor sem fogadnák el barátul, ha már mindenki más használná is azokat. Amikor pedig megláttam szüleim egykori büszke, szépre festett házát és farmépületeit majdnem romokban, a romok alján egerektől s patkányoktól dézsmált, világpiacra nem találó búza halmazát, kívül a felgyújtott teherautót és a rozsdásodó gazdasági gépeket, a .téboly szelleme ijesztett rám, mert most láttam először részleteibén a hidegháború őrültségének azt a kihatását, amely a búzafarmereket éri sok milliárdos búzafeleslegük miatt, az Egyesült Államok hidegháborús politikája és a kanadai kormányok nemzetáruló közgazdálkodása következtében. Szívem fel jaj dúlt a látványtól, amely jellemzője pusztuló kanadai mezőgazdálkodásunknak . . Igém, igein..; így fest a hatalmas amerikai földbirtok-monopóliumok szorításában vergődő kis farmerek, mezőgazdasági kisemberek élete. Egy másik ottani cikk nyomán látogassunk el a városokba, milyen ott á kisemberek helyzete? Ezt a Kanadai Magyar Munkás október 20-i számából idézzük: „Megdöbbentő dolgokat tapasztalhat az ember a kanadai városokban, ha nyitott szemmel jár. A kora reggeli órákban a városi piacokat rosszul öltözött emberek látogatják, amikor még üres a piactér. A szemetesládákat fel- nyitogatják és az előző napról az eladók által szemétbe dobott rothadt gyümölcsöket kiszedik és elfogyasztják. Miután a reggeli forgalom megélénkül, a járókelőktől néhány centet kéregéinek, több-kevesebb sikerrel, Endrődi Cipész Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Karácsonyra férfi-és női cipőket méret után, a legújabb divat szerint készít. Kérésé fel mielőbb méretes részlegeinket Endrő- dön, Gyomén, Dévavó- nyán. Javításokat gyorsan és pontosan vállalunk. Figyelmes kiszolgálás. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetéit mondunk mindazoknak, kdk szeretett feleségem, FRÁTER laszloné született Tetyák Judit temetéséin megjelentek, fájdalmunkat ezzel enyhíteni igyekeztek, A gyászoló család d fúl sít] es tMÁásjdmtya hogy valamelyik kávézóban megihas- sanak egy kávét. Feltehető a kérdés; ki felelős ezekért a jelenségekért? Maga az ország rendelkezik bőséges termőfölddel, nyersanyagforrásai, termelőeszközökkel. Akik rothadt gyümölcsöt reggeliznek és kéregetnek, hibásak lehetnének akkor, ha a fennálló társadalmi rend biztosítaná számukra a tisztességes munkát és megélhetést és ennek ellenére egyéni könnyelműségből, dolgozni nem akarásból kerülnének ilyen helyzetbe. Nagy a munkanélküliség, a munkátlanok nagy része, ha nem Is koldul, segélyből él és hányat, de hányat nem tartanak nyilván, mert még segélyjogosultságuk sincs, ezek munka nélkül, alamizsnákból, apró kölcsönökből és kisebb alkalmi munkából kénytelenek tengetni életüket. Mi, fiatalok még egyetlen gyárnál sem láttunk olyan táblát kitéve, melyre az van írva, hogy munkásokat felveszünk. A különböző gyárakban és más munkahelyeken ránk, munkát keresőkre úgy néztek, mint a hülyékre. Egyik helyen azt kérdezték, ki mondta maguknak, hogy ide jöjjenek, hiszen nálunk még az 5—6 éve dolgozó munkásokat Is elbocsátják. Vegyük tudomásul, hogy Amerikában a korlátlan lehetőségek ideje egyszer és mindenkorra elmúlt,..” A két idézethez megjegyzésként hozzáfűzhetjük, hogy a tőkés országokban nemcsak a munkanélküliek állapota saáinaűmas, de a dolgozó munkások, mezőgazdaságiak és értelmiségiek helyzete sem rózsás. Amíg kapitalizmus létezik, százmilliók ki vannak téve a tőkés piac hullámzásának, a konjunktúra és a válság fel-le dobáló örvényének, a rettenetes létbizonytalanságnak, Szülőknek, akik gyermekeikből becsületes embereket szeretnének nevelni, azt kell tapasztalniuk, hogy ez a tvur- zsoá világban irtózatos nehézségekbe ütközik. Lányaik, fiaik szép reményekre jogosító élete sárba taposódik az emberpiaci vad tülekedésben, nem egy közülük nyilvánosházban és börtönben köt ki. Jaj, de sokam cserélnék fel boldog örömmel a „nyugati paradicsomot" a szocializmust építő ország nyújtotta biztonsággal, emberséges élettel azok közül, akik 56-ban oly nagy hangon fordítottak hátat hazájuknak, de most annyijuk sincs, hogy egy meleg kávéra fussa, nemhogy útiköltségre. —húr— KO SZÖNETNYILVÄNI TAS Mindazoknak, a/kik felejthetetlen jó férjem, drága édesapánk és nagyapánk, CÉMAN JANOS temetésén megjelentek és ezzel mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez úton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak a rokonoknak, jószomszédoifcnak és ismerősöknek, aikiik felejthetetlen, drága tó férjem, édesapánk és nagyipánk, TÓSZÖGI MIHÁLY ..■metósén megjelentek és resell tűkkel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ez úton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család ! Kinéztem a vonat ab> lakán. Őszi színekben ; pompázó tölgyerdő mel- ; lett robogott el vonatunk. Az ég megsápadt • kicsit, de a nap, a jó ; öreg tűzgolyó, sugaraival ; még cirógatón melegí- '■ tett. i Néztem az erdőt, mely ; sárgán, pirosán suhant el ; mögöttünk, az ablak ! csukva volt, de éreztem | a száradó falevelek fa- ; nyár, csípős illatát. Ve- : lem szemben egyenes tartású idősebb férfi ült. Bőr félkabátját kigombolta — a kupéban meleg, füstös volt a levegő —, s engedelmet kérve tőlem, mellénye zsebéből cigarettát szedett ; elő. Beszélgetni kezdtünk. ! Természetesen előbb az > időről, aztán az őszi er- ; dőröl, majd a vadászat ; került szóba. Ütitársam ; elmondta, hogy szenve- I délyes vadászember. ! Közben-közben mélabús | tekintetet vetett az abla- ; kon át a hervadó tájra. í s időközönként gondos- '■ kodó szeretettel igazítot- ; ta meg a pad alá tett | hátizsákját Ügy tűnt, ! mintha egyszer meg is í simogatta volna. ; Beszélgetés közben ; sokszor emlegette kutyá- ' iát. I — Nem akadt párja annak a vadászkutyák között — mondogatta. — Olyan okos, hűséges, szinte emberi értelmű — egyszóval a legtökéletesebb — állat volt. Udvariasan hallgattam. Láttam róla, hogy magányos ember lehet, akinek jólesik elmondania gondolatait. Közben a vonat megállt. Többször leszálltak, s új utasok érkeztek: öthat fiatal, lányok-fiúk, vegyesen. Áradt belőlük a jókedv, nevetgélve telepedtek le mellénk, hátizsákjaikat berakták a padok alá. Mindjárt az indulás után egy csinos kis fonott korsót szedtek elő, s annak tartalmát sorra kóstolták. Ettől még nagyobb lett kedvük: hangosan nótázni kezdtek, majd tréfákkal szórakoztatták egymást. Társalgásukból kiderült, hogy szüretről mennek hazafelé a közeli faluba. Idős útitársam hallgatagon ült, besüppedt az ülésbe, szemét le-lehuny- va, mint aki unja a zajos vígságot, sőt az kellemetlenül érinti. El is bóbiskolt. A vonat fáradhatatlanul ette a kilométereket, egyszer-két- szer megállóit. A harmadik megállónál vidám útitársaink leszálltak. Mivel eltréfálták az időt, kapkodva szede- lőzködtek, előrángatták a hátizsákokat, a korsót, s egy perc múlva már csend lett a fülkében. Az idős vadász néha- néha felnyitotta szemét, majd újra elszundított. De aztán ő is felemelkedett. Készülődött a leszállásra, begombolkozott, zöld kalapját fejére tette és a hátizsákot is kihúzta az ülés alól. Hirtelen azonban meglepetést tükrözött a tekintete. — De hiszen, ez nem az én hátizsákom! — kiáltott fel, és csak forgatta, nézegette. Többen vigasztaltuk, hogy nem nagy baj. Valószínűleg a víg társaság is észreveszi a cserét, kiviszik az állomásra, s majd visszakapja, ő meg szintén átadja gazdájának az idegen hátizsákot. De az öreg csak nem nyugodott meg. Izgatottan magyarázott és vigasztalannak látszott. Odajött a kalauz is. Ki- bontoták a hátizsákot, hát egy szép nagy sonka látszott ki belőle. A jegykezelő faggatni kezdte a bácsit: — Mi volt a zsákjában, hogy ilyen tragikusan veszi a dől- ■ gokat? Az öreg először nem; akarta elárulni, de vé-; gül csak kibökte, hogy I abban ugyan nem más' volt, mint az ő kivénült ■ vadászkutyája. A húsé- J ges állat tegnap kiadta J páráját. Ö úgy gondolta, • hogy elviszi abba az er- ; dőbe, amelyben annyit ; vadásztak együtt, és ott ; eltemeti. A kalauz egyszeribe j szigorú lett. Kijelentet- ; te, hogy dögöt tilos a ‘ vonaton szállítani. Az' állomáson be is kísérte j az öreget a forgalmi iro- ‘ dába, hogy ott jegyző- ! könyvezzék az esetet. ! Némán ültünk a to- '< vább induló vonatban. 1 A csendet az egyik utas < nevetése törte meg: < — Szegény öreg, J ugyancsak meglepődött < a sonkán. De képzeljék i csak el, milyen képet < vágnak amazok, ha ész- J reveszik, hogy sonka he- < lyett döglött kutyát vit- j tek haza! ] — Egy kutya, amely < holta után is szolgálja j gazdáját. Valóban húsé- ] ges jószág lehetett! — < toldotta meg valaki, és i felnevettek. Az acélkerekek csat- J fogásba kezdtek, váltó-1 kon rohant át a vonat. BALLABÁS ILONA F orga 1 om k orlátozás az algyői Tisaa-liidou A MÄV Szegedi Igazgatóságától szerzett értesülésünk szerint az algyői Ti- sza-híd ívcseréje miatt Algyő—Tisza- hídfő és Kopáncs—Tisza-hídfő között a ; vasúti forgalom november. 29-én reg- ; gél 7 órától előreláthatóan december ; 2-án 7 óráig szünetel. Ez idő alatt a vasúti utasforgalmat átszállással — a ; Tisza-hídon át gyalogos közlekedéssel ; — bonyolítják le. A vonatforgalom zavartalan és menetrendszerű közlekedésének biztosítására Szeged—Algyő—Tisza-híd között az említett időszakban a vonatok új menetrendben, míg Kopáncs—Tisza- hídfő—Békéscsaba között változatlan menetrenddel a jelenlegi gyakorlat szerint közlekednek. Szeged—Algyő—Tisza-hídfő között Szegedről minden vonat korábban indul és Szegedre később érkezik. A menetrend a következőiképpen módosul: Szegedről indul: 0.46, 4.10, 6.05, 10.58, 14.02, 16.00, 18.09, 22.10. Szeged-Rókusról indul: 0.56, 4.23, 6.20 11.10 14.16, 16.14, 18.2S, 22.22. Szeged-Rókusra érkezik: 5.29, 7,28, 8.33, 10.24, 13.45. 17.53, 20.29, 21.42. Szegedre érkezik: 5.40, 7.42, 8.47x, 10.39X, 13.57, 18.04, 20.41, 21.55. Az x-szel megjelölt vonatokból Kiskunfélegyháza, Budapest, Dombóvár felé az átszállás Szeged rendező pályaudvaron lesz. A forgalomkorlátozás ideje alatt a közúti közlekedés Hódmezővásárhely— Makó—Szeged útvonalon történik; A MÁV Szegedi Igazgatósága arra kéri az utazókat, hogy elutazás előtt a vonatközlekedésről az állomásokon érdeklődjenek, s ebben az időszakban csak a legszükségesebb esetekben utazzanak;