Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-18 / 272. szám

Wffll. november 18., péntek NÉPÚJSÁG 3 Kevesebb kukoricát osztottak az idén, hogy jövőre több hízójuk legyen Négyen beszélgetnek a mezőkovács­házi Új Alkotmány Tsz irodájában. A beszélgetést inkább vitának lehet ne­vezni. Ott van az elnök, az agronó- mus, a párttitkár és az együk üzem­egységvezető. A vita éppen arról fo­lyik, hogy sürgősen be kell fejezni a hizlalda és a fiaztató építését. Ebben valamennyien egyetértenek. Jól tud­ják, hogy milyen nehézséget okozott, az idén is a több, mint kétezer hízó elhelyezése. — Számolni kell azzal is — mondja az elnök —, hogy most nem 10—20-as és 50-es csoportokban kerülnek hizlalásba a süldők, hanem százszámra. Ha most novemberben, decemberben beszállít­juk az ezer hízót, a meglévő süldőket azonnal a helyükre kell tenni. — Százholdanként a 40 hízót jövőre is el kell adnunk, ha törik, ha szakad — kapcsolódik be Dinya elvtárs is. a párttitkári — Mi jövőre nem negyvenet, de öt- venet szeretnénk adni Dinya elvtárs és nem felvásárlással, hanem a saját ne­velésből. Azon volt minden törekvé­sünk, hogy az idén beállítsuk az anya­kocákat, hogy jövőre már a szaporu­latból hizlaljunk. A 220 anyakoca után meg is van a süldő, hiszen kétezer hí­zóra már le is szerződtünk az Állat- forgalmi Vállalattal, amelynek többsé­gét a jövő év első felében be is szál­lítjuk. Jövőre 3000 hízót szeretnénk adni. Lehet, hogy vásárolná kell egy pár száz darabot, de mégsem annyit, mint az idén, noha többet is hizlalunk. Tudja azt az agronómus elv- társ is és az üzemegység vezetője is, hogy mennyi bajunk volt a vásárolt süldőkkel, mire a miáltalunk előké­szített eleséget .elfogyasztották, bi­zony kellett egy hónap, mire megszok­ták azt a kosztot. Egy csomó takar­mány veszett kárba, és jóformán egy­hónapi kiesést jelentett a hizlalásban. Az elnök szavait nem is cáfolták, valóban sok hátránya van a vásárolt süldpknek. Helyes az a törekvés, hogy saját nevelésből hizlalnak. Megértették azt a tsz-gazdák is. Hiszen még egyéni gazdaságaikban tapasztalták, hogy a saját nevelésű jószág eladásával job­ban jártak. ahhoz, hogy több hízót hizlaljanak, több baromfit neveljenek, hanem tettel is. Tudja azt mindenki, hogy hizlalni, állatot nevelni csak takarmánnyal le­het. Az idei száraz gazdasági év, a szétszórt parcellákról betakarított sze- mestakamány, elsősorban a kukorica, nem valami bőségesen fizetett. Még a mezőkovácsházi földeken sem törtek átlagban 26—30 mázsánál több kuko­ricát. Igaz, hogy a tsz régi törzsterü­letén 45—50 mázsa is termett, de azt az eredményt lerontotta a kisparoel- lákról betakarított tengeri. A* Új Alkotmány okos, meggondolt gazdái nemcsak a mát nézik, de a holnapra is számolnak. A törés után közvetlen azt mondták a tsz vezetőinek: gon­doljátok jól meg a kukoricaosztást, mert, ha szétszórjuk a takarmányt, jö­vőre nem hizlalunk. Pedig a jövedel­münk többségét az idén is az áLlattar- tásból kaptuk, jövőre és az azt követő években még inkább erre kell támasz­kodat^ Az okos, meggondolt jelzéseiket fi­gyelembe is vették a tsz vezetői. Kül­dött-közgyűlést hívtak össze azért, hogy megbeszéljék azt, hogy kiosszák- e tervezett kukorica j árán dósá got, vagy pedig csak annak egy részét és a töb­bit készpénzzel fizessék ki. Az első küldött-közgyűlésen megoszlottak a vélemények: 50 százalékban amellett szavaztak, hogy osszák ki azt a meny- nyiséget, amely a tervben szerepel, 50 százalékban pedig azt mondták, hogy adjanak kevesebbet és jövőre több hí­zót hizlaljanak, mert ezzel nagyobb lesz a közös és az egyéni jövedelem is. Az első küldött-közgyűlést nem sokkal követte a másik is. Addig a küldöttek megbeszélték a tagokkal, akik azt mondták: ne együk meg azt a tyú­kot, amelyik holnap aranytojást to­jik. így minden munkaegység után fél kiló májusi morzsolt kukorica já­randóságot hagytak bent, amelyet a tsz pénzben fizetett ki. összesen más­fél kiló csöveskukoricát osztottak egy­Nemcsak szavakkal járulnak hozzá i sógenként. Ez nem sok, de a háztá­másra jutott, hogy Kincses elv- társ, az Időszerű kérdések másik tanfolyamának vezetője minden különösebb értesítés nélkül távol­maradt, mert valami dolga akadt. Csupán tényeket írtunk le ed­dig, minden különösebb kommen­tár nélkül. Véleményünk szerint azonban a hibákért a felelősséget nem csökkentheti semmiféle gaz­dasági eredmény, melyet a terme­lőszövetkezet elért. Azt szoktuk mondani, hogy ahol jó a gazdasági szervező munka, ahol jók a ter­melési eredmények, ott jó a párt- politikai munka, ott jól dolgozik a pártszervezet. Ez általában így is van, de ez a mondás sokakat félre­vezethet, ugyanis egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott gazda­ságban milyen arányban hat a gazdasági érdekeltség elve és a tudatosság. A termelőszövetkezetek gazdái­nak és senkinek sem közömbös az, hogy a termelőszövetkezetben tu­datosan dolgoznak-e az emberek, vagy csak kizárólag szűk egyéni érdekeiknek megfelelően vesznek részt a közös munkában. Megér­tik-e a társadalom érdekét, vagy ezekkel az érdekekkel kevésbé törődnek, csak saját hasznukat hajtják és közbe-közbe szembe­kerülnek az egész közösség érde­keivel. Ha a közösség érdeke eset­leg több búza elvetését kívánja, nem mindegy, hogy ez vagy más hasonló ilyen kívánalom meg­értésre talál-e vagy szűklátókörű emberek ellenállására ... Azt tapasztaltaitok, hogy a marxizmus—leninizmus elsajátí­jival együtt elég lesz egy-két hízónak, no meg az a pró jószágnak. A termelő­szövetkezetben így több, mint ezer má­zsa kukorica maradt vissza, mely 180 ezer forint értékű Az ezer mázsa kukoricából legalább 160 hízót hizlaiinak ki, az mintegy 420 ezer forint jövedelmet hoz, ha min­dent leszámítunk, akkor is legkeve­sebb 240 forinttal nő egy-egy tag tiszta jövedelme a jövő évben. A visszama­radt kukorica árát már ki is fizették. Az októberben teljesített minden mun­kaegység után, melyben a kukorica ára is benne volt, 25 forintot kaptak. Okosan, jól gazdálkodnak a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz szorgal­mas gazdái. Tudják, hogy az idén a tervezett 40 forint 56 fillért megkapják munkaegységenként, s jövőre 50 forin­tot ér majd egy munkaegység. Csepkó Eta Matyi bácsi, a tsz-nyugdíjas Matyi bácsi — így ismerik Ho- rányl Mátyást. — egyik legrégibb tsz-tag Gyulán. 1948-ban a terme­lőszövetkezetek születésénél az el­sők között volt. Agrárproletárok, kubikosok, nincstelen földmunká­sok — ők tizenöten alakították meg a gyulai Népköztársaság Tsz-t. Kétszáz holdon kezdték, s ma 3500 holdon gazdálkodnak. — Bizony, nagyon nehéz volt — mesélte Matyi bácsi. És amint me­sélt, lassan kibontakozott előttem a szövetkezet élete. A megalakulás első napjától kezdve együtt dolgozott Mészáros Józseffel, Puskás Jánossal és töb­bi elvtársaival. Nem engedték 1956-bain sem, hogy szétziláljon a nehezen megteremtett közös gaz­daság. Három éve, hogy nyugdíj­ba került, és akkor érezte, nem volt hiába eddigi munkája. A múlt rendszerben még álmodni sem merte, hogy öregségére nyugodt élete lesz. Most úgy érzi, örökké adósa lesz a közösnek. Ide húzza a szíve. — Már nem kellene dolgoz­nom — mondja —, de nem ha­gyom magam. Rendszeresen kijár a gazdaságba és 67 évét megha­zudtoló fürgeséggel, fiatalos hév­vel segít, tanácsokat ad az új ta­goknak és a régieknek is. — Sokszor elnézem — mesélte — a tsz új, másfélmillió forint költséggel készült istállóját, és a 12 évvel ezelőtti jiut eszembe. Mi­lyen nagy utat tettünk meg, még felmérni is nehéz. Amikor azt kér­deztem, megvan-e elégedve a Nép- köztársaság Tsz fejlődésével, azt felelte: „Nincs olyan jó, ami ne lehetne jobb” mondta nevetve. Éreztem, komolyan gondolja, amit mondott. Matyi bácsi bízik a jövőben. Wegroszta Sándor tásának jelentőségéről nemigen gondolkodtak Újkígyóson. A pártoktatósuk megindításának si­kertelensége egyik jele annak, hogy a gazdasági eredmények kis- ' sé önteltté tették az ottani ve­zetőket. Máris szemlátomást je­lentkeznek az elméleti munka, az oktatás elhanyagolásának eléggé közismert jelei, mint az is, hogy ha Újkígyóson valamilyen fontos megbízatásra megfelő embert keresnek, akkor az ottani vezetők jóformán maguk között válogat­nak, egymást terhelik agyon a kü­lönböző megbízatásokkal Vagyis nem találnak elég kádert a köz- ügyek és egyéb feladatok jó elvég­zésére. Hogyan is találhatnának, ha a kádernevelésnek alapvető eszközét: a pártoktatást nem ve­szik eléggé komolyan. Megfeled­keznek arról, hogy a mai vezetők sem az anyatejjél szívták maguk­ba a társadalomtudományt, a marxizmus—leninizmus elméletét, hanem szemináriumokon tanulták. Ha a november 15-én megkezdő­dött alsó- és középfokú pártokta­tás első szemináriumainak tapasz­talatait az újkígyós! szemináriu­mok alapján ítélnénk meg, eltér­nénk a valóságtól. Ugyanis az új- kígyósi szemináriumok nem tükrö­zik az általánost, csupán az egye­dit. Tekintettel azonban arra, hogy sok esetben az egyedi esetek is tartalmaznak számos általános ta­nulságot — érdemes volt ezzel fog­lalkozni. Boda Zoltán Épül a csabai hűtőház ^,-------­* * < *. ... .... .... f. Az építkezés látképe Az Élelmezésügyi Mi­nisztérium utasítására a hűtőipari Igazgatóság 1961-re és az azt követő évekre részletes tervet dolgozott ki arról, hogy az országban hol, milyen befogadó képességű hű­tőházakat, Mirelite-üze- meket kell építeni. A ter­vek között a már ismert hűtőháztipusokon kívül újfajta, a többinél na­gyobb, úgynevezett föld­szintes hűtőház doku­mentumai is megtalálha­tók. Ilyen újtípusú gépe­sített hűtőház építését már meg is kezdték Bé­késcsabán. Érdekessége lesz, hogy itt az élelmi­szereket nem emeleten­ként raktározzák, hanem egy szinten. így a rako­dás teljesen gépesíthető. Ezzel az 1963-ra felépülő hűtőházzal az ország hű­tőtérkapacitása 15 száza­lékkal növekedik. A ha­talmas hűtőháznak töb­bek között külön Mireli- te-üzeme is lesz, ahol a környék gazdag zöldség-, gyümölcstermésének nagy részéből gyorsfa­gyasztott ételeket készí­tenek. Az építkezés be­fejezése után évente tíz százalékai több mélyhű­tött élelmiszer kerülhet az üzletekbe. A hűtőház- komfoinátnak a ter­vek szerint külön kis jéggyára is lesz, ahol na­ponta 24 tonna háztartá­si jeget készítenek a la­kosság részére, Megyénkben vendégszerepeit a Duna együttes November 11-én a Belügymi­nisztérium Duna Művészegyütte­se Békésen mutatkozott be. Va­sárnap este Dobozon léptek szín­padra, hogy hosszú időre felejthe­tetlen estét szerezzenek a község lakosainak. Hétfőn este Dévavá- nyára látogattak el. Kedden este a megyei rendőrfőkapitányság kultúrtermében adtak ajándék­műsort. November 28-án ismét visszatér megyénkbe a Duna Mű­vészegyüttes, amikor is a kígyóéi embereknek kedveskednek ének, tánc és zene műsorszámaikkal. Akik ezt a tartalmában és kül­Olvassa és terjessze sőségében egyaránt gazdag mű­sort látták, akik hallgatták a két magyamóta énekest, s a zenekar nagyszerű bemutatkozását, sokáig emlékeznek az együttesre. Me­gyénkben kevés olyan együttes járt, amelyik olyan jó kapcsola­tot tudott teremteni a közönség­gel. Ezért várják annyian ismét vissza a Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesét. Félmillió forintos patronálás A gyulai Béke Termelőszövetkezetet az iparitanuló-intézet segíti, patronál­ja ebben a gazdasági évben. Az intézet vezetője, Urbamicziki elv­társ jól irányította ezt a munkát. Di­cséretet érdemelnek a mesterek és a tanárok Is, de különösen meg kell di­csérni az intézet KISZ-szervezetét. Már a tavasszal megkezdték a se­gítő munkát, ami csak a betakarítás, szántás-vetés befejezésével ér véget. A végzett munka értékét nehéz vol­na kiszámítani, hisz nagy részét nem is jegyezték fel. Értéke bizony meg­közelíti a félmillió forintot. A NÉPÚJSÁGOT A Békéscsabai Faipari Ktsz értesíti kedves megrendelőit és összes ügyfeleit, hogy a mai napon új helyiségbe költözött. A szövetkezet új címe: Berényi út 122. Telefon: 12—09 és 21—88.

Next

/
Oldalképek
Tartalom