Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-18 / 272. szám

\ • 4 __________________________________________NÉP Ó J S Ä a 1960. november M., péntek K ACAGÓ GYERMEKEK BIRODALMÁBAN... 'hoz téve, hogy arcát elrejtse elő­Egy panaszkönyvbe írt feljegyzés és a folytatás Nézzünk be az úttörőházba — javasolta kollégám, akivel együtt róttuk a szarvasi főutcát. S gyors léptekkel igyekeztünk az óvónőképző intézet kétemeletes, robusztus épülete felé, hogy a sar­kon elforduljunk abba az utcába, ahol az úttörőház honol Az udvaron, az épület belső be­járati ajtajához közeledve vidám gyermekdal ütötte meg a fülün­ket. — Állj fel — vezényelt Csonka Istvánná tanítónő, amint belép­tünk az úttörőház belső termébe. A gyors ismerkedés után az ala­csony termetű, mindig vidám Csonkáné máris újságolta az az­nap délutáni foglalkozás „temati­káját.” — Ma délután filmet vetítettünk kisdobosainknak..; — Tetszett a film, gyerekek? — kérdezte a még mindig állva ma­radt ötven vidám III-ik osztályos­tól. — Igen — válaszolták kórus­ban. — Most pedig ifjúsági dalokat tanulunk — újságolta Csonkáné. — Nagyon szépeket ám! — szól közbe egy szőke hajú kislány, megszegve a „parlamentarizmust”. Az úttörőház vezetője után ér­deklődve, Csonkánétól mást is megtudunk. — Hetenként kétszer töltjük ilyen vidáman a délutánokat, itt az úttörőházban — mondta. — Va­sárnap ennél sokkal többen jön­nek el... Délelőtt 10-től 12-ig sok­szor nyolcvanon is itt szoronga­nak, hogy a televízió gyermekmű­sorában gyönyörködjenek.;. A vidám gyermekseregtől bú­csúzva az irodába indultunk. Re­ményi Istvánná fehér köpenyben ült íróasztala mögött. Segítségül hívtuk, hogy kalauzoljon bennün­ket az úttörőház falai között. — Először talán ebbe a terembe nézzenek be — javasolta. Amint az ajtón beléptünk, Pa­taki Istvánná, az I-es számú ál­talános iskola orosz szakos taná­ra orosz szöveget diktált a hosszú barna asztal fölé hajló hatodik osztályos tanítványainak. — Mivel foglalkoznak, kedves tanár néni? — kérdeztük a mosoly­gós Patakinétól, miután a bemu­tatkozás megtörtént. — Nagy munkában vagyunk most, ugye lányok? — Levelet írunk a szovjet pio­níroknak — inkább suttogta, mint mondta kicsit szégyenlősen az egyik kislány, homlokát az asztal­csabai Mihály, a békéscsabai 41. sz. Autóközlekedési Vállalat gépkocsiveze­tője kétszázezernél több kilométernyi utat járt be főjavítás nélkül a Békés­csaba—Debrecen között közlekedő GA 38—24 rendszámú hatvan személyes autóbusszal. A 23 éve szolgáló gépkocsivezető ©gyík kezdeményezője az „Előre a főjavítás nélküli 200 000 kilométerért" mozgalom­nak, s a 602-es típusú új Ikarusz autó­buszt 1958. május óta vezeti motorhiba nélkül. Teljesítménye Jelenleg egyedüli vállalatánál, rajta kívül Aradszkl György gépkocsivezető tett meg szin­tén kiemelkedő, mintegy 100 000 kilo­métert a rosszabb állapotú szentesi úton, amíg hasonló autóbusza főjaví­tásra szorult. Csabai Mihály naponként szállítja Debrecenbe, illetve Békéscsa­ba felé az utasokat a nagy Ikarusszal, s még további több ezer kilométernyi út nagyjavítás nélküli bejárasát tűéíe céljául. Kiváló eredményét az alapos, rendkívül gondos karbantartásnak tulajdonítja, amellyel jelentősen csök­kenti kocsijának ráfordítási költségét, sok üzemanyagot takarít meg és a sze- reloknek sem okoz sok fáradságot. lünk. — Valóban így van — folytatta Patakiné. — Tudniillik nemrég le­velet kaptunk a szmolenszki út­törőház pionírjaitól, akik azt írták, szeretnének velünk levelezni. Kér­tek bennünket, levelezzünk velük és küldjünk nekik no, mit is küldünk, lányoki?! — Úttörőnyakkendőt, jelvénye­ket, fényképeket, szalvétákat — mondták csaknem valamennyien egyszerre. S ezzel búcsúztunk is a pajtá­soktól és Pataki tanár nénitől, hogy minél előbb befejezhessék a messze földre szánt kedves levél írását, s még besötétedés előtt ha­zaérjenek az úttörőpajtások. — Javaslom, most már a ház­tartási szakkört keressék fel, mert mindjárt elmennek az úttörők ha­za — kalauzolt bennünket Remé­nyiné. A keskeny folyosóra kilépve kel­lemes, ínycsiklandozó töltött pap­rika illatát éreztük. — Ebbe a szobába megyünk — nyitott ajtót előttünk Reményiné. Kedves kép fogadott bennünket. A hosszú asztal mellett kilenc pettyes, rózsás kendős kislány evett. — Falusi Lenke rajz szakos ta­nárnő vagyok — mutatkozott be a háztartási szakkör vezetője, mi­után megmondtuk, honnan jöt­tünk. — No, gyerekek, újságoljátok csak el a vendégeknek, hogy mit tanultunk főzni ma délután... — Töltött paprikát — fordul fe­lénk a kerekarcú Kiss Anikó. — Igen, és hogyan készítettük el? S amíg hallgattuk a kis „sza­kácsnő’“ szavait, végigpásztáztuk a konyhának berendezett kis he­lyiséget. Az asztali tűzhely mellett ott láttuk a gáztűzhelyt is, s egy sor konyhai „szerszámot”. «— Ök már haladó csoportosok — tájékoztatott bennünket a ta­nár néni. — Bizony eljöhetnének a szülők, megnézhetnék, milyen ügyesek a hatodik és hetedik osz­tályos lányaik! Hamarosan a var­rógép kezelését, a modem takarí­tó eszközöket is megismertetjük úttörő lányainkkal... Következő „állomás” a model­lező szakkör volt. Öröm volt néz­ni az ötödik-hatodik osztályos fi­úk ügyes kézmozdulatait, amint furnir-lemezből és papírból Cser­völgyi János matematika-fizika szakos tanár felügyelete, irányí­A Gyulai Harisnyagyár műve­lődési otthonában az ifjúság tár­sas életének rendszeresebb és tervszerűbb kibontakoztatására a KISZ Kállai Éváról elnevezett klubot alakított. Az új klubélet­ben részt vesznek a többi üzemek­ben dolgozó vagy az iskolákban tanuló fiatalok is. Az elnöknek megválasztott Rozsos András fi­atal művezető irányításával a klub-vezetőség az év végéig ter­jedő tartalmas munkatervet ké­szített és gazdag műsort állított össze. Minden csütörtökön előre meghatározott programú klubes­tet tartanak, amelynek műsorá­ban az általános műveltséget fej­lesztő előadásokat, filmvetítése­ket, szellemi fejtörő versenyeket, irodalmi, dalos és táncos esteket rendeznek. A műsortervben álta­lában minden szerepel, ami a mai ifjúságot érdekli, a nemzetközi helyzet magyarázásától kezdve a divatbemutatóig. A KlSZ-klub ajtaja a többi es­tása mellett formálták a kis vitor­lázókat. 1— Sajnos, az állattenyésztő te­lepünket nem tudjuk megmutat­ni, mert sötét van — mentegető­zött Reményiné, miután a „vitor­lázókat” magukra hagytuk —, de a kis arborétumot igen. A különböző virág- és dísznö­vénykülönlegességektől zsúfolt üvegházban Moha Mihály bácsi segített eligazodni. Mihály bácsi amilyen készséges és ügyes ker­tész, beszédben olyan fukar. Egyet-mást azért megtudtunk tő­le. ■— A különböző virág- és dísz­növényféleségeken kívül van itt citromfa, fűszer babér, eredeti fa­héjcserje ... Sok úttörő el is jött hozzánk látogatóba ebben az év­ben. Kamuti, mezőberényi, bán- hegyesi úttörők voltak nálunk ... A nyáron még Kiskunlacházáról is eljöttek hozzánk ... Már besötétedett és búcsúzni akartunk a kedves úttörővezetők­től, amikor kéréssel fordult hoz­zánk Falusi Lenke tanárnő. — Kiss Anikó és a többiek ké­rését tolmácsolom — kezdte —, kóstolják meg a ma délutáni főzt- jüket, a töltöttpaprikát... Már az utcán voltunk, amikor eszünkbe jutott, alig tudtunk meg valamit a motorszerelő, a já­tékkészítő, a természetjáró, a ze­ne, tánc, báb, foto, labdarúgó, mezőgazdasági és egyéb szakkö­rökről. Arról is csak éppen hal­lottunk, hogy a békésszentandrá- si s a középhalmi úttörők is rendszeresen bejárnak a szarvasi úttörőházba. Hogy is mondta Re­ményi Istvánná? i— Hetenként 350—400 pajtás lá­togat el ide ... Sokat mond e rö­vid mondat a szarvasi úttörőház­ról ... Balkus Imre Több mint száz asszony, szak­körvezető és előadó jelent meg szerdán Békéscsabán a szak- szervezetek megyei tanácsa nagytermében, ahol a megyei nőtanács kulturális bizottsága megbeszélte velük a szakkörök megszervezésével kapcsolatos feladatokat. Az értekezletet Orvos Mihály- né, a megyei nőtanács kulturá­lis bizottságának vezetője nyi­totta meg, majd Nagy Imréné, a megyei nőtanács munkatársa téken is nyitva áll, televízióval, lemezjátszós rádióval, olvasmá­nyokkal és sokféle társasjátékkal felszerelve várja a fiatalokat. A művelődési otthon vezetősége húsz új szellemi társasjátékot vett az ifjúsági klub tagságának, és három termet a különféle igé­nyeknek megfelelően úgy rende­zett be, hogy a zajosabb társas­játékokkal — például az asztali labdarúgásai — szórakozók ne za­varják a többieket; az egyik he­lyiség külön társasjáték-szoba, a másik táncterem, a harmadik pe­dig biliárdozó szoba. Az ifjúsági klubban tapasztalatcserés ismer­kedő délutánokat, esteket is ren­deznek, meghívják más helysé­gek, üzemek, valamint a termelő- szövetkezetek ifjúságát is. Először a Békéscsabai Kötöttárugyár kiszistáit látták vendégül, no­vember végén pedig a dobozi Petőfi Tsz ifjúságával találkoz­nak műsoros klubesten a gyulai! fiatalok. „Lassú a kiszolgálás. A fel­szolgáló már kétszer fordult meg a szomszéd asztalnál, de még egyszer sem nézett körül, hogy kutassa, kinek van kíván­sága. Negyedórája ülünk, s a rendelésünket még nem vette fel senki. Fél egy van, s már elfo­gyott a főtt burgonya a pörkölt­höz. Egy órakor már nem lehe­tett levest kapni. Miért nincs kötelező menü? Egy órája vá­runk, s még nem készült el a megrendelt étel...” Körülbelül eddig jutottam el a mezőkovácsházi földműves­szövetkezet kisvendéglőjében a panaszkönyv-beírás, e sajátos irodalmi műfaj művelésében, amikor egy dühös vendég „el­marta” kezemből a füzetet, s mohón olvasni kezdte, majd ő is írt bele valamit. — Ide sem teszem be a lábam többet — mérgelődött egy fia­talasszony, s mivel a panasz­könyv időleges birtokosa való­színűleg ismerőse lehetett, neki mondta el, hogy kevés és sza­gos volt a hal. Már több mint egy órája várunk! Nem marad­hatunk tovább, elmegy a vona­tunk! — méltatlankodott három vendég a jobbról szomszédos asztalnál.. Közben a „vonatos” asszonyok felálltak és indulni készültek. — Tűrhetetlen, ami itt van — jegyezte meg egyikük. Megkér­deztem a nevét: Jusztin Mihály­tartott tájékoztatót a szakkörök megszervezésével és irányításá­val kapcsolatos feladatokról. Beszédében többek között el­mondotta az elmúlt oktatási év eredményeit is, majd a szak­körök szervezéséről és az ez évi eredményekről beszélt. Elmon­dotta, hogy a megyei nőtanács ebben az évben 80 szakikor be­indítását tervezte, azonban az érdeklődés olyan nagy, hogy már az eddigi jelentések alap­ján több mint 100 különböző szakkör szerveződött a megyé­ben. Beszélt a szakkörök jelen­tőségéről a nők politikai nevelé­sében és általános műveltségük emelésében. A foglalkozásokon ugyanis minden alkalommal tar­tanak különböző témájú elő­adásokat. Többek között a gyer­meknevelésről, a helyes táplál­kozásról, a babonaság elleni küzdelemről, a szépségápolásról stb. Az előadó tájékoztatta a je­lenlevőket a nőtanács szervezé­sében lévő egyéb oktatási for­mákról is. Autövillamossághoz is értő villanysze­relőt azonnali belépéssel felvesz az Új­városi Állatni Gazdaság, Gádoros. Je­lentkezés a gépműhely Irodájában. 638 Eladó Orosháza III., kér. Gyulai utca 24. számú ház. Érdeklődni: Tatársánc 96, Vizi megálló: 15531 Eladó seprűkötő- és varrógép, vala­mint 1 darab ezer kilós nagy mázsa. Cím: Budapest, Almos vezér útja 43,; I Sóvárine, 15552 né, Mezőhegyes 13 számú major — válaszolta készségesen, s újra kifakadt a vendégek ilyen mél­tatlan lebecsülése miatt. A tapasztaltakat talán kivéte­les esetnek lehetne minősíteni, ha nem volnának erről a kis vendéglőről régebbi észrevétele­ink is. Nemrég egy propagandista-ta­nácskozás résztvevőinek közös ebédjén a párt járási végrehaj­tó bizottság egyik tagja volt kénytelen figyelmeztetni a fel­szolgálót, hogy adják ki a kifi­zetett rendes adagot. Ugyanis a feltálalt menü láthatóan kevés volt a kifizetett árhoz viszonyít­va. — Nemrégen pedig — újsá­golták a járási pártbizottságon — Szakasits Árpád elvtárs köz­ségbeli tartózkodásának idején, amikor a vendéglőbe érkezett, csaknem botrányba fulladt az ebéd. Ugyanis az előre megren­delt menüt „két szakaszban” szolgálták fel, vagyis a vendé­gek egy csoportjának jócskán várni kellett. Véleményünk szerint Mezö- kovácsháza fejlődéséhez méltat­lan egy ilyen körülmények kö­zött dolgozó étterem. Ezt ta­pasztalják a nagyszámú vendé­gek, látják ezt a pártbizottságon, s tud erről a tanács, most már csak az a kérdés, ha mindenki így látja, miért nem változtat­nak rajta? A hozzászólásaidban többen az elmúlt év eredményeit rftond- táuk el, és a tapasztalatokat, de főleg az ez évi terveikről beszél­tek. Nagy Györgyné gyulai szakkörvezető elmondotta, hogy ebben az évben 6 varró-kört in­dítanak a városban. Rindó Jó­zsefeié kondorosi asszony arról tájékoztatta a jelenlevőket, hogy a szabás-varrás szakkörön kí­vül a tsz-asszonyok részére megszervezték az asszonyok me­zőgazdasági akadémiáját és a szülők akadémiáját. Az utóbbi előadáson 200-an jelentek meg. Lányi Sándorné Gesztről gyö­nyörű népi hímzésű hajdúsági térítőt mutatott be, és elmon­dotta, hogy a szakkör munkájá­val sikerült kiszorítani az ízlés­telen giccsek készítését. Többen hoztak kézimunkákat, hogy be­mutassák, mit tanulnak az asz- szonyok és lányok a nőtanácsok szakkörein. Mások címeket kér­tek egymástól, hogy a népi hím­zések mintáit megszerezhessék. K. J. Meghízható háztartási alkalmazottat ke­resek. Dr. Fapp Istvánná, Medgyes- egyháza. 1974 125-ös Csepel motorkerékpár, kifogás­talan állapotban eladó. Szarvas, Szé­chenyi u. 19. 15532 1 darab Ganz gyártmányú B. V. vándor rostélyos lorrcsöves gőzkazán eladó, vagy könyvjóváírással átvehető a Bé­késcsabai Ruhagyárban. Tüzfelülete 53 I uégyzetméter, 17776 Több mint 200 ezer kilométer főjavítás nélkül Kállai Éva ifjúsági klub alakult a Gyulai Harisnyagyár művelődési otthonában B. Z. Tapasztalatcsere és módszertani tájékoztató szakkörvezetők részére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom