Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-09 / 264. szám
t96fl. november 9., szerda NÉPÚJSÁG 3 Vizesfási párbeszéd az őszi munkáról Eddig 115 százalékra teljesítette áruértékesítési tervét a csanádapácai Köztársaság Tsz A községben, de még a járásban is a helyes, jó gazdálkodásról híres a csanádapácai Köztársaság Tsz. Ebben az évben 1960 holdon dolgoztak a tsz szorgalmas gazdái. A nyári szeszélyes időjárás, no meg az ősszel bevitt kisparcellák befolyásolták ugyan az idei termést, de ennek ellenére több növényféléből rekord eredménynek is beillő termést takarítottak be. A 40 hold kenderük, amely többségében elsőosztályú volt, holdanként 42 mázsa 50 kilót adott. A búzatermés átlaga is meghaladta a 13 mázsa 80 kilót. A törzsterületen pedig 16—17 mázsát is csépeltek egy-egy holdról. Jól sikerült a kukoricatermés is, hiszen átlagban 35—37 mázsát törtek, de volt olyan terület is, ahonnan 45 —50 mázsa csöveskukoricát takarítottak be egy holdról. Jó termés volt a cukorrépából és más ipari növényből is, de a burgonya az idén gyengén fizetett. Átlagosan a Körösladányban kiváló Amikor divatba jött a „falusi bank”-ök létesítése, Dobozon is hozzáláttak a szervezéshez. Mintegy 110-en csakhamar aláírták a belépési nyilatkozatot, de aztán megrekedt a munka, népi alakult meg a takarékszövetkezet, mert az induláshoz kevés volt a létszám. Pedig nagy szükség lenne a takarékra, mert amint Békési Ferenc- né mondta: Dobozon is sokan kérnének egy kis pénzsegítséget, hogy hamarabb épüljön fel a házuk, hamarabb legyen bútoruk. Az óhaj, hogy a doboziaknak is legyen bankjuk, csak akkor válna valóra, ha komolyan hozzálátnának, s nemcsak ígérgetnék a község vezetői, hogy segítenek megszervezni, hanem meg is tennék. Körösladányban nem húzták- halasztották a takarékszövetkezet megalakítását, egy-kettőre beszerveztek 185 tagot 185 ezer forint részjeggyel, három évvel ezelőtt. Azóta sokat kopott a küszöb, mert sokan járnak ide. Már 381-en kértek és kaptak kölcsönt egymillió 111 ezer forint összegben. Máté Józsefné — aki éppen akkor volt bent törleszteni, amikor ott jártunk —, 3500 forintot kért bútorNem csalódtak a szövetkezésben a kisiparosok Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte a Gyulai Mesögasdasági Kiss tervezett 60 mázsa helyett 50 má-’ zsát szedtek és ennek 40 százaléka az, amely alkalmas étkezésre. A szerződésben vállalt kötelezettségüknek sem tudtak eleget tenni. A több mint 3000 mázsa burgonyából, amennyire szerződést kötöttek, csak 1900 mázsát adtak be. A munkaegységre is csak 90 dekát, egy kilót adnak. A törekvés, a jószándék megvan a csanádapácai Köztársaság Tsz vezetőiben aziránt, hogy valamennyi terméküket, mely nem kerül kiosztásra és a közös alapra sem kell, az állami felvásárlószervek útján értékesítsék. Ezt igazolja az is, hogy az évi áruértékesítési tervüket eddig több mint 115 százalékra teljesítették, év végéig pedig 160 százalékra teljesítik. Ez meg is lesz, hiszen most kerül eladásra 300 mázsa búza és 300 hízott sertés, amely szintén az áruértékesítés százalékát növeli. Cs. E. a takarékszövetkezet vásárlásra. Szántó Sándor, a Zalka Tsz juhásza már két ízben is kért és kapott 5—5 ezer forint kölcsönt. — Látni kellene, hogy' milyen házat épített magának Szántó bácsi — magyarázza Nemes János, a takarékszövetkezet vezetője. — Van abban kérem két szoba, konyha, előszoba, üveges veranda, fürdőszoba. Az udvarát egy méter széles betonjárda hálózza be. Két dolgon csodálkozunk mi is: az egyik az, hogy mit segített ehhez a 120 ezer forint értékű házhoz a kölcsön kért 10 ezer forint, a másik az, hogy Szántó Sándornak 1952-ben, mikor belépett a tsz-be, 28 ezer forint adóssága volt. Ez bizony külön riporttéma. Most még csak annyit a doboziak érdeklődésének borzolására, hogy a ladányi takarékszövetkezet nyerte el elsőnek megyénkben a kiváló címet. Azzal érdemelte ki, hogy ilyen népes (437) taglétszáma van, 741 ezer forint betétállománnyal és hogy több mint egymillió forintot adott kölcsön az egyre jobb életkörülmények közt élni akaró ladányiaknak. Nagyon vizes a Vizesfási Állami Gazdaság, ugyanis esik az eső. Pedig a gazdaság vezetői nagy reményeket fűztek ehhez a naphoz (november 3) összevonták a brigádokat, s az irodából is mindenkit kivezényeltek kukoricát tömi, mert a 960 holdból még 320 töretlen. Az idő azonban nem méltányolja a nagy nekibuzdulást, nagy cseppefcben hullatja a nyarat vagy a tél közeledtét sirató „köny- nyeif’s Varjú János brigádvezető, Buzi Miháüyné, Komáromi Gábor, a a gazdaság számos dolgozója, akik a közelben törték a kukoricát, déli 12 óra előtt az ebédlőbe húzódtak az eső elől. — Olyan csendben vannak, mintha vendégek lennének itt — léptem oda az asztalukhoz. — Eltalálta: mi 10 kilométerről, Bélmegyer határából jöttünk ide, az a mi brigádunk területe. Meg aztán új embereknek is számítunk még. Én ugyan voltam már öt A párttitkár elvtárs bevezetőben az őszi munkáról beszélt. A tsz a szántóterület 32 százalékán kenyérgabonát termel, melyből addig 186 holdat vetett el. A búzavetés kissé vontatottan halad, mert nincs elegendő letakarított terület. Az utóbbi időben hiányosság volt tapasztalható a szervezésben, lazult a munkafegyelem, a háztáji munka került előtérbe. Az emberek nem használják ki a munkaidőt, későn jönnek ki a munkába és korán mennek haza. Pedig, ha valamikor szükség volt a szorgos munkára, akkor most különösen. A kukoricát már betakarították, aiz átlagtermés 35 mázsa holdanként, elég jónak mondható. A cukorrépa 50 százalékát kiszedték, amely 150 mázsa körüli termést ígér. Az elvetett őszi árpa és őszi takarmánykeverék igen szépen zöl- dell, ami a gondos munkát dicséri. Az állattenyésztés ebben az új tsz-ben igen sokat fejlődött: 39 darab tehénnel és 60 anyakocával rendelkeznek. A napokban adtak át 106 darab hízósertést 120 kiló átlag súlyban és 28 85 százalékra vetették el a búzát a füzesgyarmati tsz-ek A füzesgyarmati termelőszövetkezetek a répaszedés és kukoricatörésen kívül a búza vetését is szorgalmazzák. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet az 1800 hold tervezett búzavetéséből már 1600 holdat elvetett. A kukoricát is mintegy 900 holdon törték le. A tsz tagjai úgy határoztak, hogy vasárnap is vetnek. A Győzelem Termelőszövetkezet a 130 hold búzavetósét befejezte, az Aranykalász viszont később kezdte meg a betakarítási munkáikat, így ott némi lemaradás van. Mindhárom tsz- nél gondot okoz a kukorica tárolása. Ezt úgy oldják meg, hogy szúkséggórékat építenek. évig brigádvezető a gazdaságban, aztán öt évig a Békési Gépállomáson brigádvezetősködtem, az idén jöttem vissza. Komáromi komám meg Buzimé is, de a brigádnak mind a 23 tagja az idén került ide, mikor a gazdaság átvett ezer holdat a bélmegyeri határból — magyarázta Varjú János. — Remélem nem gyalog jöttek? — Bizony, Buziné majdnem. Tegnap elromlott a biciklije, felváltva hoztuk a mi biciklinkén Komáromi komámmal. Szorgalmas, dolgos asszony..: — Már megbocsát Varjú elvtárs, ha megkérdezem: minek köszönheti, hogy itt brigádvezető volt, a gépállomáson szintén, s most újra az? — Talán annak, hogy 1942—44- ben mezőgazdasági szakiskolát végeztem Békéscsabán. Egyébként a gazdaságban minden brigádvezetőnek agronémusi képzettsége van. — Aztán volt-e sok vesződsége a brigádban az új emberekkel? darab hízómarhát. Az állatállomány részére elegendő takarmány áll rendelkezésre. Hiba azonban, hogy nincs elegendő állatgondozó. Legfontosabb feladatnak határozta el az aktívaülés a még hátralévő betakarítási munkákra mozgósítani a tagságot és a családtagokat, a vetést mihamárabb befejezni, az állattenyésztésben a legsürgősebben rendet teremteni. Csicsely Pál hozzászólásában elmondotta: Szpisják Mihály brigádvezető jól összefogta a szétszórt földek munkamenetét. A területfelosztás és a prémiumrendszer is jónak bizonyult. Szpisják elvtárs helyeselte a beszámolót. Elmondotta: Ha összefogunk, tíz nap alatt végzünk a betakarítással. Bírálta a vezetőket, s kérte őket, hogy szervezetten foglalkozzanak a dolgozókkal. Palyusik Ádám, Sajben János, Králik János bírálta a vezetőket és a tagokat is, akik nem járnak rendszeresen dolgozni. Zsótér Antal elvtárs arról beszélt, hogy sok olyan dolog merült fel az aktívaülésen, amit vezetőségi ülésen alaposan meg kell majd tárgyalni. Meg kell győzni mindenkit: iparkodni kell a betakarítás és a vetés befejeztével. A feltételek adva vannak, csak a szervezésen, a végrehajtáson múlik a sikeres munka. A Gépipari Tudományos Egyesület békéscsabai csoportja november 6-án, vasárnap délelőtt rendezte meg első műszaki filmelőadását a békéscsabai Szabadság Filmszínházban. Az előadás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Tíz órára csaknem megtelt a mozi műszaki szakemberekkel, munkásokkal és diákokkal. Az előadás a GTE műszaki világhíradójával kezdődött, amely hazánk és a külföld legújabb technikai, műszaki újdonságaival ismertette meg a nézőket. A mozaikszerű en váltakozó képek hű — Nem volt biz nekem semmi. Még ők figyelmezetették: János bácsi, ezzel a munkáival mindjárt végzünk, hova megyünk aztán? — Ha ilyen jő volt a munkaszellem, gondolom a terméseredményekkel sem volt baj. — No, azzal azért nem dicsekedhetünk, mert új a terület. A 400 hold kukoricából még töretlen vagy 60 hold, a 40 hold rizsből is van 10 hold aratni való. Ebben a gazdaságban ugyanis nem úgy van, mint más helyeken, hogy minden brigád a saját területén dolgozik, hanem mindig ott, ahol legsürgősebb. Külön van egy 70 tagú mozgó brigád is, amely a gazdaság minden csücskében dolgozott már. — Mégis milyen termést takarít be a brigádja Varjú elvtárs? — A kukorica tavaszi szántásba került, s bizony 18—30 mázsa közt váltakozik holdanként — csövesen. Hanem a rizs az jól fizet, legalább 18 mázsájával, i@az-e Komáromi komám? — Annyi lesz feltétlenül — erősíti meg a kérdezett. — Komáromi Gábor ért a rizshez — magyarázza Varjú János — hat évig termelt rizst szakcsoportban, ugyanazon a területen, ahol most a gazdaság termel. — Hány holdas telepe volt a szakcsoportnak ? — Százharminc hold, ez megvan most is, de csak negyven holdban van rizs, a többi már öreg. Jövőre 350 holdra növeli a gazdaság a bélmegyeri rizstelepet. — Nem bánta meg, hogy az állami gazdaságba szegődött, Komáromi elvtárs? — Hát ami az évi jövedelmet illeti, azt tudom, hogy a szakcsoportban 18—20 ezer forint volt ... itt meg olyan 11—13 ezer forint lesz... — De tedd hozzá, hogy amíg a szakcsoportban voltál, látástól vakulásig dolgoztál, nem tíz órát, mint itt. — Muszáj volt, mert szárazföldi gazdálkodás is volt — ismeri be Komáromi elvtárs. — Bizony, hogy volt, itt meg csak az árasztásra volt gondod, és csak április 1 óta vagy a gazdaságban. A havi fizetés mellé jön egy kis prémium meg egy kis nyereségrészesedés is. Tavaly sokan vittek innen haza 3000—3000 forint nyereségrészesedést. Most is lesz, nyereségre áll a gazdaság. Mire eddig értünk a beszélgetésben, bejöttek a törésből az irodisták is. — No mit végeztetek, Búzás elvtárs? — kérdeztem régi ismerősömtől. — Hagyd el, nézd, hogy kibánt velünk az eső, eláztunk. De nem baj, érdemes volt kimenni, mert legalább harminc holddal kevesebb tömi való maradt. keresztmetszetét adták a világ j ipari fejlődésének. Igen tanulságos volt „Az acél útja” című magyar ismeretterjesztő jellegű film, amelyben a vasérc útját mutatják be a bányászástól a nagyolvasztóig, majd az acélbői készült hajlékony acélrudakat, síneket. A „24 óra a Renault-gyár- ban”, a műszaki filmfesztivál nagydíjával kitüntetett színes francia film, ebbe az autó-gyár- városba vitte el az előadás résztvevőit. Megismerhették belőle a gyár fejlődését és történetét, láthatták a mindennapi munka soksok mozzanatát, amelynek eredA Gyulai Mezőgazdasági Kisipari Termelőszövetkezet tagjai a ktsz fennállásának 10. évfordulója alkalmával november 6- án este bensőséges ünnepséget menyeként végül is a szebbnél szebb gépkocsik saját kerekükön gördültek ki a gyártelepről. A „Schlieren” című színes angol film és a „Nagyfrekvenciás edzés” című német film is igen tanulságos volt a műszakiaknak és a politechnikai oktatásban részt vevő diákoknak is. A GTE-csoport legközelebb előreláthatóan november 20-án délelőtt rendezi meg a következő műszaki filmbemutatót. Az első előadás sikeréből ítélve lesz jövője ennek a kezdeményezésnek, amely már az első alkalommal kivívta a nézők elismerését. tartott a Komló Étteremben: Az ünnepségen a vendégek között ott volt Zalai elvtárs, a járási pártbizottság titkára. A mintegy háromszáz résztvevő előtt Nagy Kálmán, a szövetkezet vezetője ünnepi beszédében méltatta a ktsz megalakulásának körülményeit. A szövetkezet fejlődéséről szólva hangsúlyozta: bebizonyosodott, hogy a kisiparosok helyesen cselekedtek, amikor az összefogás útjára léptek. —» Ma már büszkén mondhatjuk, hogy milliomos szövetkezet vagyunk — mondotta többek között, majd a szövetkezet előtt álló feladatokról szólt. Az évforduló ünnepségének részvevői a továbbiakban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójáról emlékeztek, és éltették a győztes proletárforradalmat. B. Z. A betakarítás gyorsítására mozgósított a telekgerendás! Uj Tavasz Tsz pártszervezete GÁT. JÁNOS Telekgerendás K. I. Jól sikerült a GTE csoport első műszaki filmelöadása
