Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-09 / 264. szám
1960. november 9., szerda NÉPÚJSÁG Szeszfőzde, művelődési otthon és artézi víz A HÁROM EGYÜTT furcsán hat, azonban közvetlenül semmi közűik egymáshoz. A szeszfőzde Mezőhegyesen., a művelődési otthon és az artézi víz problémája pedíiig Végegyházán lelhető. Sorsuk annyiban azonos, hogy mindhárommal némi baj vám. A fő ok, ami miatt a két községbe látogattunk, egészen más volt: Mezőhegyesen például az ifjúság és a megyei sajtó jó kapcsolatának a megteremtése érdekében ügyködtünk. Vígh Sándor eliv- táns — aki a községi pártszervezet részéről a KISZ-fiatalokat segíti tapasztalataival — már sorolta is Faragó Károlyt, Soós Györgyöt, László Anikóit, mint olyanokat, akik könnyein ragadnak tollat, valahányszor valami érdékes, közérdekű esemény adódik a mezőh egyesi kiszesek meg a többi fiatal életében. ELHAGYVA a községet, annak szélén középkori várra emlékeztető épület vonta magára a figyelmünket. Fel világosítottak bennünket, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság bor- és gyümölcsszeszfőzdéje tanyázik benne. Ajánlották, hogy tekintsük meg. Nem tartozván a szeszbará- tök közé, különösebb izgalom nélkül léptük át küszöbét. Liszkai János főzőmester tövóről-he- gyére elmagyarázott mindent. Közben Humdk József és Dénes Béla, a főzde fűtője és gépkezelője is odajött, A szakmai tájékoztatást követően Dénes — kissé bátortalanul — arról kezdte a szót, hogy moha az évékkel ezelőtti napi 50—60 liter szesz helyett ma már 100 liternyi a teljesítmény, meg aztán minőségileg is jobb munkát végeznek, mégis azt mondja a vezetőség, hogy deficitesen termelnek, hogy lehet ez? — Hogy lehet ez? — ismételtük a kérdést a gazdaság irodáján. Varga Gyulának, a gépesítésvezető helyettesének az volt a véleménye, hogy a szeszíőzdések munkájában semmi hiba! Azt, hogy ennek ellenére miért deficites a főzde, csak a könyvelőség tudná megmondani — vont a vállán. A könyvelőségben azután Andó Ferenc főkönyvelő, Kúti Ernő főagronómus és mások szakszerű magyarázatából megfogalmaztuk a deficit okát: Kivémhedt az épület, nagy a fenntartási költsége, emiatt a korszerű szeszfőzdékkel szemben ráfizetéses. Leggazdaságosabb lenne az épületet lebontani és a benne'fekvő temérdek építőanyagból gépszint vagy baromfi-istállókat emelni. Más megoldás is akadna. A közeli cukorgyár melaszát és a rengeteg répafejet ahelyett, hogy az ország másik felébe szállítanák, helyben kellene feldolgozni, s akkor a termelés kifizetődő lenne: A Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium azonban tárcaközi problémát csinált a dologból és emiatt nincs megoldás, holott egy ipari szeszfőzde Mezőhegyesen mindenképpen elkelne. VÉGEGYHÁZÁN termelőszövetkezeti ügyben jártunk, és eközben elvetődtünk a még mindig épülő művelődési otthonhoz, amelynek alapjait még 19 '8; augusztusában rakták le. — Nem tudunk az emberek előtt megállni. „Lu- caszéke — kultúnház” épül itt — vetik szemünkre a községbeliek — mondja keserűen Varai István tanácselnök. De hol és máért akadt el az építkezés? Ezelőtt két évvel csak úgy „házi kezelésben” fogtak hozzá, azzal a hátsó gondolattal, hogy legyen csak mit felmutatni, s akkor a művelődési, építési és pénzügyi szervek kézzel-lábbal fogják őket segíteni: Ez azonban semmiképpen sem következett be, mivel az építkezés a rendes állami tervezések listáján nem szerepelt. Viszont az is igaz, noha a végegyháziak — nagyon helytelenül — erejüket meghaladó vállalkozásba kezdtek is, az állag megóvása és nem utolsósorban a község lakosságának eme kulturális lehetőség iránt gerjesztett vágya és nagy érdeklődése miatt most már segíteniük kellene a felsőbb szerveknek valamiképpen az építkezés befejezését anyaggal, meg amivel még szükséges. És ha már Végegyházán vagyunk, hadd említsük meg, hogy a félkész művelődési otthon mellett lévő szép, modern általános iskola udvarán artézi kút vize buzog kihasználatlanul. — Egy törpevízmű ellátására is elegendő meny- nyiség folyik el belőle éjjel-nappal, mert nincs felépítménye — mondja Arnóczky József iskolaigazgató. — Egy szúnyogteleppel több. Ugyanakkor a faluban mindössze 7 olyan kút van, amelyiknek iható a vize, közülük is kettő rossz — toldja hozzá dr. Füredi Lajos körzeti orvos. Beszélgetésünk közben is kitartóan fölydogál az iskolaudvarról a víz a kertek alá és átitatja, kilúgozza a termőföldet. Van a határban is egy artézi kút. Olajkutatás alkalmával született. A vize 86 fokos. Ez is csak elfolyik, holott az Űj Élet Tsz földjén fakadt, és ezért csirkenevelő és melegház fűtésére kiválóan alkalmas lenne, azonkívül közfürdőt is táplálhatna. A SZESZFŐZDE, a művelődési otthon és az artézi víz különböző dolgok, de egybefűzi őket problémájuk közhasznú megoldásának szükségessége. Huszár Rezső Figyelmeztet az ősz! „Ismét beköszöntött az az évszak, amelyiktől a legjobban félünk. Sajnos, így kell mondanom, mert a közlekedési balesetek száma a nyári hónapokban sem csökkent. Sőt..." A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának egyik munkatársa mondta a napokban e szavakat. Mi tagadás, valóban jogos ez a megállapítás. Hiszen a nyári hónapokban, amikor a közutak mentesek voltak a sártól, nyilván biztonságosabb volt a közlekedés, mégis hónapról hónapra szaporodott a motorkerékpárok, a gépkocsik, a lovasfogatok, a kiskerékpárok, vagy éppen a gyalogosok fegyelmezetlen közlekedéséből bekövetkezett közúti balesetek száma. Ha így volt ez az utóbbi hetekig, akkor menynyivel inkább jogos a félelem most, amikor ismét beköszöntött az esős, sáros, ködös ősz? S a rendőrtiszt elvtárs idézett mondatai figyelmeztetnek. Figyelmezteti a gépjárművezetőinket, a lovasfogatok hajtőit, a kerékpárosokat, s a gyalogosokat, hogy sokkal óvatosabban közlekedjenek, mint hetekkel, hónapokkal ezelőtt a száraz köves- utakon tették. Gondoljanak arra, hogy egy óvatlan pillanatban — különösen, ha a lehetőségeket, a körülményeket figyelmen kívül hagyják, avagy még szeszes italt is fogyasztanak — máris megtörténik a súlyos, vagy éppen halálos végű baleset. Az esőtől, a ködtől nyirkos, sáros kövesút sok veszélyt rejteget, ha nem vigyáznak mindany- nyian, akik részt vesznek a közúti forgalomban. Valamennyiünk testi épségére vigyáznak gépjárművezetőink, ha megértik, hogy azt az utat, amelyet egy hónappal ezelőtt egy óra alatt tettek meg, ezután másfél óra alatt tudják megtenni — biztonságosan. Induljanak el korábban, de ne akarjanak bajt maguknak és embertársaiknak. S ezt necsak azért tartsák szem- előtt a közúti forgalomban részt vevők, mert a rendőrség „elcsípi” a fegyelemsértőt — fakadjon ez az emberségből, az őszinte felelősségérzetből is. Ez kötelezzen mindenkit a fegyelmezett, az óvatos közlekedésre. Balkus Imre A kiszisták is részt kértek a fürdő építéséből A Békéscsabai Téglagyárban néhány héttel ezelőtt megkezdték az egymillió 800 ezer forintos költséggel épülő gázfűtéses korszerű fürdő építését. A tervezést, s a felépítést egyaránt saját erőből csinálják. Képzőművészek alkotómunkája a gyárakban, termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban A Képzőművészek Szakszervezetének szakmai bizottságai, amelyék munkáját ma már mgen sok művész segíti társadalmi úton, egyévi tervet dolgoztak ki, elsősorban az eszmei-politikai továbbképzésre és a munkás-művész kapcsolatok fejlesztésére. A munkás-művész kapcsolatok fejlesztésében az eddig elért jelentős eredményekre épül a terv. Ma már mintegy félszáz művész alkot rendszeresen ugyanazokban az üzemekben, körülbelül ugyanannyi más és más gyárak műhely- csarnokaiban állítja fel festőállványát, vagy örökíti meg vázlatkönyvben, figurában a munkások életét. Hetvennél több azoknak a művészeknek a száma, akik az átalakuló falu új vonásait igyekeznek rögzíteni a művészet eszközeivel. Sokan vannak olyanok is, akik nem a szakszervezet, hanem a baráti, rokoni kapcsolataik révén keresik fel az üzemeket és falvakat. A most készült terv még több segítséget ígér a művészeknek, akiknek ilyen tevékenységét hathatósan támogatja a Képzőművészeti Alap, a szövetség és a Képcsarnok Vállalat is — alkotói előlegekkel, az érdeklődés felkeltésével, a tematikus képek eladásával. A művészek úgy tervezik, hogy országjárásokkal, üzemi tárlatokkal és an- kétofckal teszik még szorosabbá baráti kapcsolataikat az ipari munkásokkal, mezőgazdasági dolgozókkal, a termelőszövetkezetek tagjaival. &jaM' Miért nincs fogorvos Mezőberényben ? A tizenötezer lakosú községben évek óta állandó probléma, hogy nincs fogorvos, aki SZTK-betegeket gyógyítana. Noha az itt élő négy orvos közül kettő fogász, SZTK-s betegeikkel nem foglalkoznak. A Cipész Szövetkezet egyik dolgozóját rettenetes fogfájás kínozta. Elment dr. Braun Józsefhez, aki to- vábbküldte a beteget azonnal, körzeti orvosához, dr. Hianzély Ferenchez, hogy ő majd kezeli. Dr. Hanzély azt tanácsolta, menjen Békésre, ott akad SZTK-s orvos, aki a biztosítottaknak is húz fogat. Tekintve, hogy az adott időpontban semmiféle jármű sem állt az illető rendelkezésére, tovább kellett tűrnie és szenvednie; Miért kell a mezőberényieknek fogászati rendelésre Békésre és Békéscsabára bejárniuk? Sok-sok munkaóra vész így el. Vajon a mezőberényi fog- betegek, ha biztosítottak, másfélék talán, mint a békésiek, csabaiak meg a többiek? Vajon a mezőberényi fogszakorvosok közül nem láthatná el valaki a rendelést biztosítottak részére is? Avagy továbbra is fájjon a fogunk egy SZTK-orvos után? Mihályik Mihályné és még 41 aláíró, Mezőberény. *Hátha lehetne segíteni... Azt hiszem, nemcsak az én panaszom, hanem százaké, akik órákon át szoronganak a békéscsabai SZTK szemészeti és orr-, fül-, gége-szakrendelésének ajtaja előtt. Aki egyszer ott ácsorgott összenyomva, néha féllábon állva, alig kívánkozik vissza. Betegségünk mégis azt követeli, hogy végig- álljuk az időt, amíg ránk kerül a sor. A szemészeten például fél 10 órakor kezdik a rendelést, de van, aki már 1 órakor odaáll, félve attól, hogy másként nem kerül rá a sor. így viszont elzárják a bejutást a fülészetre. Valamilyen módon változtatni kellene ezen a helyzeten. Tudjuk, hogy nem köny- nyű dolog, hiszen nincs másik helyiség. De talán rendet lehetne teremteni azzal, hogy sorszámot osztalak, s akkor nyugodtan ülve várnánk sorunkra, s nem kellene a nagyforgalmú sarokba szorítva, a rosszullétig kitartani. Bánszky Mihályné Békéscsaba * A cukorrépa-átvétel módjáról néhány szót... A Kossuth Lajos Tsz-ben dolgozom. A betakarításhoz tartozik a cukorrépa szállítása is. Amíg az idő engedte, Szabadkígyósra szállítottuk, azonban most, a rossz utak miatt Csabára hordjuk. Mióta ide szállítjuk, némi eltérés van köztünk és az átvevő között abban, hogy a fogatos kocsikat százálé- kolják, mivel földes a répa. Tulajdonképpen ez rendjén is lenne, de amikor a kocsis lehányja a répát, a földinek egy bizonyos része lehull, ami még a kocsiban marad, azt is kiszórja onnan, és így mérik vissza az üres kocsit. A kocsikat rendezgető ember azonban kénye-kedve szerint levon a répából még 25—30 kilogrammot; A helyszínen magam győződtem meg efelől. Szerintem helytelen másodszor is levonni a 25—*30 kilogramm cukorrépát földesség címén; Brndjár György a békéscsabai Kossuth Tsz tagja * Főzésből — részpróba A minap tányérokkal, kanalak* kai, zsírral és más háztartási eszközökkel és anyagokkal felszerelve gyülekeztek iskolánkban a 2040 számú Munkácsy Mihály úttörőcsapat Szputnyik-cirsének tagjai, hogy a főzésből részpróbát tegyenek. Krumplipaprikás készült. Ott volt a csapat szakácsa is. Ö és az ifi-vezetők alkották a zsűrit. Amíg a paprikás főtt, az őrsvezető a folt- és a ruhatisztításról beszélt. Közben elkészült az étel és csak a gyors közbelépés mentette meg a kifutástól. Ezután megkezdődött a kóstolás. A zsűri, továbbá a csapatvezető és a csapattitkár pajtás is jó véleményt mondott a paprikásról. így zajlott le az első vidám részpróba. Reméljük, a többi is ilyen jól fog sikerülni. BARDOS FERENC VII. sz. ált. isk. csapatkrónikása A fürdő építésének megkezdése előtt a kiszisták úgy határoztak, hogy ők is részt kérnek ebből a munkából. A fiatalok a KÍSZ-kongresszus tiszteletére az említett fürdő építésénél társadalmi munkát vállaltak. Eddig több mint 30 ezer forint érértékű társadalmi munkával dicsekedhetnek a téglagyári KlSZ-fiatalok. Már bejelentették azt is, hogy a jövő év tavaszán a tovább épülő fürdő munkálataiból is részt kérnek. Naponta 50 ezer fiter tejet dolgoznak fel Gyulán A Gyulai Tejporgyár Békés, Gsongrád és Hajdú-Bihar megyéből vásárolja össze és gyűjti be a tejet. Naponta 50 ezer liter tejet szállítanak hetven átvevőhelyről Gyulára. A szállított tej mennyiségének 65 százaléka a termelő- szövetkezetektől érkezik, ebből 20 —25 ezer litert nyers állapotban Budapestre szállítanak. Naponta 20 mázsa vajat készítenek és 10— 12 mázsa kazeint, amely nélkülözhetetlen ipari alapanyag. e. ö. JELLEMZŐ: Pápai kitüntetés nyugatnémet tiszteknek A götzendorfi páncélosiskola arról nevezetes, hogy a náci módszerekhez hasonló kegyetlenséggel képezik ki benne a Bundeswehr katonáit. A katonaiskola több tisztjét és altisztjét pápai érdemrendekkel tüntették ki „a kaszárnyákban épített templomok körül szerzett érdemeikért”. Spannocchi alezredes, az iskola parancsnoka a Szilveszterrend középkeresztjét kapta a csillaggal, Hoy századost a Szent Gergely-rend lovagkeresztjével tüntették ki és többen kisebb pápai kitüntetésben részesültek.
