Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

NÉPÚJSÁG 1960. november 1., kerfS Uj tantermet avattak a nagymegyeri tanyavilágban Nincs még két hónapja annak, hogy Telekgerendáson Hanó Pál 'tanító értekezletre hívta a nagy- megyeri tanyavilágban lakó szu­nyákét, a katedrára térítőt vet­tek, a falakra élő virágok s ké­pek kerültek. Egyébként ilyen szép függönyös, díszes, virágos a Általában ennyi társadalmi munkás dolgozott az új tanterem építésén nap nap után. löket és azt mondta: Mentesítsük gyermekeinket attól, hogy dél­után járjanak iskolába, s este sö­tétben, sárban, kemény hidegben, kóbor kutyáktól ijedezve menje­nek haza. Építsünk még egy tan­termet... Nincs még két hónapja ennék, de október 29-én, szombaton már az új tanterem avatási ünnepsé­gére hívta Hanó Pál és a szülői munkaközösség azokat, akik részt vettek az építkezésen. Sokan, vagy 150-en dolgoztak társadalmi munkában. Még olyanok is, akik­nek nincs és már nem is lesz is­kolaköteles gyermekük. S nem csak az a bámulatos, hogy ilyen gyorsan épült fel a tanterem, ha­nem az is, hogy nagyon szép. Az iskolás gyerekek, amellett, hogy segítettek cserepet, vályogot ra­kodni és vizet hordani, gyűjtöt­ték a hulladékot saját és szom­szédaik tanyája környékén a MÉH-nek. Az összegyűlt hulla­dék árából az ablakokra függő­régi tanterem is, ahol délelőtt és délután 60—70 gyermek tanult. S nem is akárhogy. A telekgerendá­sa/ iskolások közül ők hiányoztak eddig is legkevesebbet, s az ő tanulmányi eredményük volt a legjobb. Az avató ünnepségen elő­adott rövid műsoruk közben jól­eső csodálkozással néztek egy­másra a megyei és járási vendé­gek, hogy ilyen értelmesek, talp­raesettek az itteni tanyasi gye­rekek. •— Sokat dolgoztunk mi szülők is — mondotta Matuska György —, de Hanó Pálé és Hanó Pálnéé az az érdem, hogy a tanterem fel­épült. Hanó Pál, a mi tanítónk, szinte éjjel-nappal azon fárado­zott, hogy mindent előteremtsen, s akárhányan voltunk itt, mind­nyájunknak tudott munkát ad­ni... A Hanó házaspárt dicsérte az igazgató-helyettes is. De a sza­vaknál is jobban dicséri őket ez az új tanterem, s az új tanterem­nél is jobban a sok értelemesebb- nél értelmesebb gyerek. Koráb­ban ezt az iskolát nagymegyeri iskolának hívták. Az új tanterem építése óta azonban Hanó iskolá­nak kezdik nevezni a környék la­kói. Rászolgált a fiatal, lelkes pedagógus házaspár arra, hogy az ő nevüket viselje az iskola, mert nemcsak a gyerekeket tanítják, hanem a felnőtteket is. Erre ezu­tán még jobb alkalom nyílik. Hanó Pál be is jelentette az avató ünnepségen, hogy a tágasabbá lett iskolát még jobban a környék kul­turális központjává teszik, gon­doskodnak könyvtárról és más kulturális eszközökről. Ha sike­rül a villanyt bevezetni, vagy egy áramfejlesztőt szerezni, akkor rá­diót és televíziót is vásárolnak. 0 teljes termést elpusztíthatja a gabonafutrinka Megyénkben az őszi gabonavetések­ben minden évben jelentős kártevőként jelentkezik a gabonafutrinka lárvája, a csócsároló. Kölönösen az őszi árpa vetésekben, de a búzában is jelentős károkat okozhat, ha a védekezést nem hajtjuk végre idejében. Kártétele igen könnyen felismerhető a foltonkénti gabona kipusztulásáról és az összecsócsárolt levelekről. Külö­nösen ott jelentkezik nagy mértékben, ahol gabonát vetettek gabona után. Az idő felmelegedésével kártétele már kezd mutatkozni. így fertőzést ta­paszaltunk a gyomai Üj Élet Tsz 20 kh. őszi takarmánykeverék vetésében, a kondorosi Lenin Tsz 30 kh. őszi árpa vetésében és a dévavanyai Lenin Tsp 80 kh. őszi árpa vetésében is. Ezért a tsz-ek kikelt gabonavetéseiket kísér­jék figyelemmel, s fertőzés észlelése esetén a védekezést végezzék, vagy végeztessék el. A védekezést érdemes elvégezni. Pél­dául a kamuti Kossuth Tsz-nek a ta­vasszal 30 kh. árpa vetésén futrinka kár volt, a védekezés elmulasztása ese­tén a kár 60 százalékos lett volna. A védekezés 5939 forintba került. Ezzel szemben a megmentett termény értéke 51 000 forint. Ugyanaz volt a helyzet a kétsopronyi Hunyadi Tsz 165 kh őszi árpa területén. A várható kár a védekezés elmulasz­tása esetén 100 százalékos lett volna. Mivel a védekezést idejében végrehaj­totta, így 11,6 mázsa termést ért el. A védekezés költsége 32 665 forintba ke­rült a tsz-nek, ezzel szemben a meg­mentett termény értéke 382 800 forint. A felsorolt példákból is látható, hogy a védekezést érdemes elvégezni, mert a ráfordított költség töbszörösen meg­térül. NAGY ISTVÁN Békés megyei Növényvédő Állomás Már az ég pereméről nézett vissza a Nap s vöröses fényt szórt •a perest határra, a határrészt be- kacskaringózó Körös-holtágban halászó emberekre. A napi zsák­mány jó része már a parton volt, más részét még a ladikban szortí­rozták, osztálybzták a halászok: Tóth Zsigmond, Egresi László, Portörő Sándor és if j. Szálkai Mi­hály. Érdekes, hogy most már mind több fiatal csap fel hivatá­sos halásznak, most már nem „öreg emberek vízszűrő mesterségé­nek,” tartják ezt a foglalkozást, hanem biztos, jó megélhetésnek. Évi 35—Í0 ezer forint keresetből jól meg lehet élni. Márpedig a Az állattenyésztés helyzetéről tárgyalt a békési járási tanáes vb A békési járási tanács végre­hajtó bizottsága' legutóbbi ülésén két fontos feladat megvitatására került sor. Első napirendi pont­ként az állattenyésztés helyzetét, majd a termelőszövetkezeti állat- állomány átteleltetését vitatták meg. Ezután került sor az állat­felvásárlási tervteljesítés körüli sürgős tennivalók megbeszélésére. A vitát követően a járási tanács v. b. határozatot hozott az áttelel- tetésre, s az állatfelvásárlási tervteljesítésre. Békésen hallottuk... Az utóbbi években egyrészt na­gyon meggyengült, másrészt kor­szerűtlenné vált a békési járási művelődési ház színpada. Az ille­tékesek úgy határoztak, bogy a közeljövőben újjáépítik. Mintegy 150 000 forintos költséggel hama­rosan hozzáfognak a rendbehozá­sához. * A napokban tartotta tanácsko­zását Békésen a járási művelődé- dési tanács. A megbeszélésen az őszi-téli kulturális programot vi­tatták meg. A művelődési tanács tagjai hasznos javaslatokkal igye­keztek segíteni a program valóra váltását. ŰeJ (irrj t)¥j «U é) i) é) e/t/c/V' Az olcsó dícsérgetés „eredménye' K. S. ismerősömet hat évvel ezelőtt küldte a párt vezetői be­osztásába. „Szerény, megfontolt ember. Törődik beosztottjai­val...” Így vélekedtek róla 1957 őszén — amikor járásában gaz­daságilag és politikailag teljes volt a konszolidáció — ismerő­sömet magasabb beosztásba küldte a párt. A magasabb be­osztásba való küldése után K. S. ismerősöm hónapról hónapra megváltozott. Szerénytelenné, fennhéjázóvá lett. Az utóbbi csaknem három év óta már ko-, rántsem úgy vélekednek jelen­legi beosztottjai, mint amikor még járási vezető volt. „Fölé­nyes, durva, a munkatársaival mit sem törődő, csak egyéni ér­dekét nézi...” Így beszélnek ró­la évek óta. Mi az oka, hogy idá­ig jutott ez az ember? A választ egy idős kommunista adta meg, az az idős elvtárs, aki hat évvel ezelőtt tagja volt a pártbizott­ságnak és elsőként javasolta K. S.-t vezető beosztásba. Hogyan is mondta? Sándorral nem volt semmi baj, amíg a járásban dol­gozott, mert itt volt közöttünk és nem engedtük... De amióta el­került tőlünk, a magasabb be­osztással úgy látszik, fejébe szállt a dicsőség, öntelt lett, sőt hal­lom, hogy kískirályoskodik...” Hogyan juthatott el ez az em­ber idáig? Nem sokáig kellett a válaszra várni. Egyik jelenlegi munkatársa elmondta K. S. ön­teltségének okait. „Én nem cso­dálkozom, hogy ilyenné lett. Amióta vezetőnk lett, csak dicsé­retet kapott a felsőbb szervek­től. Az utóbbi egy évben pedig még véletlenül sem járt nálunk senki a felsőbb Szervektől...” S az elvtelen dicsérgetés odáig vitte K. S.-t, hogy a bírálót le­rohanja, a hasznos javaslattevőt fölényes vállveregetéssel mun­kahelyére küldi... Sőt törvény- ellenesen egy terhes anyát is ké­pes volt azonnali hatállyal ez év tavaszán elküldeni — akit az egyeztető bizottság helyezett vissza. „Meddig mehet ez igy?” — kérdezik egyre többen munka­társai közül. Amint a napokban hallottuk, nem sokáig. Valaki ugyanis fülembe súgta: „Általá­nos vizsgálat van kilátásban, mert valaki a minisztériumban elmondta az egyik főosztályveze­tőnek, hogy bajok vannak itt...” Tehát e szavak után várható egy nagyszabású ellenőrzés. Nem tudom, hogyan zárul le ismerősöm ügye. Egyre azonban figyelmeztet K. S. esete. Mégpe­dig arra, hogy az elnéző, elvte­len dicsérgetéssel nemcsak az il­lető elvtársnak mint embernek, ártok, hanem az ügynek, az egész társadalomnak is. Ez az eset arra tanít, hogy ne legyünk elnézőek egymás hibá­ival, s ne várjuk meg, amíg elv­társunk feje felett összecsapnak a hullámok. Balkus Imre K>ulászélet — szép élei nők vizes, sáros mestersége ez magyarázza Portörő Sándor, á!<A a sarkadi vizekről jött át Endrőd vi­dékére, az őszi nagy halászatra—, de én annyira megszerettem, hogy semmi más foglalkozassál fel nem cserélném. Most már, mint sok minden, a halászat sem csupán a szerencsé­dékot kipusztító törpeharcsákat. — Fogtak már sok ilyen szép példányt? — kérdeztük Egresi Lászlótól, amikor a ladikból ki­emelt egy jókora harcsát, hogy a kosárba tegye. — Szeptember 26-án, az őszi nagy halászat megkezdése óta en­nek a brigádnak legszebb zsákmá­nya egy 7 kilós harcsa és egy 8,70 kilós süllő volt — hangzott a vá­lasz. — Az eddigi (október 20-ig) eredmény a mai napi 14 mázsával együtt — 120 mázsa. A vágyunk: legalább 300 mázsát fogni még a szezon végéig. Jövő ősszel ennél is többet szeretnénk, és fogunk is, ha a szövetkezet vezetői a kicsi és Bujdosó Imre és társai az elektro- mos halászati felszereléssel a vizen. gyomai Viharsarok Halászati Szö­vetkezet számos tagjának ennyi volt a jövedelme tavaly is. — Korán kelők, sokat jövő-me­— Nyom vagy öt kilót ez a harcsa — mondotta Egresi László, mikor kiemelte a ladikból a nagy szájú ragadozót. re van bízva. A Viharsarok szö­vetkezet korszerű felszereléssel rendelkezik, s évről évre ivadék- szaporítással, neveléssel biztosítja a zsákmányt. Elektromos hálójuk is van. Ennek nem az a nagyob­bik jelentősége, hogy beleakad né­hány hal, hanem az, amit Bujdosó Imre, az elektromos halászat egyik feltalálója és kikísérletezője mon­dotta: a kerítő háló felé tereli, ijeszti a halakat, főleg a sok iva­A halakat válogató Nagy Lajosnak az a kívánsága, hogy az előtte lé­vőknél csak nagyobb példányok kerüljenek a hálójukba. nagy ivadék mellett gondoskodik közepes nagyságú, 20—25 dekás, főleg ponty-i/vadék telepítéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom