Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-30 / 282. szám
2 NÉPÚJSÁG I960, november 30., szerda Jláutpíiúlf/u után... Boda Zoltán Fidel Castro beszéde Havanna (TASZSZ) Nyolcvankilenc évvel ezelőtt a spanyolok kiszolgálói kivégezték a havannai egyetem nyolc diákját. Ebből az alkalomból Kubában ünnepi gyűléseket rendeztek, amelyek a havannai egyetemen tartott nagygyűléssel értek véget. Ez utóbbin jelen volt és beszédet mondott Fidel Castro miniszterelnök. Az ENSZ-közgyűlés hétfői ülése Hruscsov táviratban üdvözölte a független Mauritánia miniszterelnökét Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Mauritánia iszlám köztársaság kikiáltása alkalmából táviratban üdvözölte Moktar Ould Daddah-t, Mauritánia miniszterelnökét. Hruscsov hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány továbbra is lenini külpolitikát folytat és tiszteletben tartja a népeknek a szabad fejlődésre irányuló törekvéseit és bizonyos abban, hogy Mauritánia lakossága sok sikert ér el ebben a nemes munkában. Hruscsov távirata végén jólétet és virágzást kíván a mauritániai népnek. Mobutu zsoldosai hajtóvadászatot indítottak Lumumba kézrekerítésére tott. Más jelentés viszont arról számol be, hogy a miniszterelnök a Kongó-folyón hajóval indult útnak Stanleyvillebe. Mint a Reuter megjegyzi, az elmúlt héten Stanleyvillebe érkezett a kongói hadsereg Lumumba által kinevezett főparancsnoka, Lundula tábornok is. A tartományi székhelyen tartózkodik ezenkívül Lumumba fivére és Gizenga, volt miniszterelnökhelyettes. Űjabb hírügynökségi jelentések szerint Mobutu zsoldosai folytatják a hajtóvadászatot Lumumba, Kongó törvényes miniszterelnöke után. Mobutu —. jelenti a Reuter — riadót rendelt el a LéopoMvillet Stamleyville-Jel összekötő ezer mérföldes útvonal mentén állomásozó bandáinál is. Stanleyvilleből eddig nem jelentették Lumumba megérkezését. Leopoldvillei értesülések szerint Mobutu fejvadászai betörtek Mpolonak, a Lumumba-kormány tagjának lakására is, de a minisztert nem találták otthonában. géről szóló szovjet nyilatkozat megvitatását. Az esti ülésen elsőnek a portugál küldött szólalt tel, és bírálta Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes beszédét. Ezt követően a kambodzsai küldött beterjesztette 28 afrikai és ázsiai ország határozati javaslatát, amely sürgeti a gyarmatosítás „valamennyi forrná jának és megnyilvánulásának gyors és feltétel nélküli megszüntetését”. Az okányi tanács épülete folyosójának egyik padján ült. Háta fáradtan görbült előre. Kezeit botja kampóján nyugtatta. Várakozott. Először szótlanul mentem el mellette. Az öreg mély barázdás arca, úgy véltem, ismerős. Miközben a zárt ajtók kilincsét nyomogattam, még mindig rá gondoltam. Vajon hol találkoztunk már? Végre kisütöttem, hogy Makláry Zoltán színészre hasonlít, azért tűnt ismerősnek, csak éppen megtörtebb nála. Arcszöglete egészen Makláry. Vajon mire várakozik? Efféle gondolatok forogtak a fejemben, miközben délidő lévén dolgomvégezetlenül visszafordultam. Leültem mellé. Együtt várakoztunk. Nehezen indult a beszélgetés. — Szintén az elnökre? — fordultam felé. — Nem. A titkárra — szólt csendesen és mint akit a beszéd is fáraszt, elhallgatott. — Milyen ügy... ? — törtem meg a közénk ereszkedő csendet. — Meghalt a feleségem, Amikor beszállították Gyulára, mentővel vitték. Most kijött a végzés a költségről. Itt van — mutatta az írást — több mint ezer forintot kellene fizetnem, ha volna miből. Foglalni akarnak. Ügy sincsen mit foglalni. A kórházi költséget már elengedték ... — Most egyedül maradt? — Majdnem úgy lett. Amikor meghalt a feleségem, akkor; a fiam, amelyik a minisztériumban dolgozik, összehívta a családot. Azt kérdezte: most aztán hogyan tartsuk el apánkat? Nagyon rendes, dolgos gyerekeim vannak. — Hogyan határoztak ...? — Ügy voltak a gyerekek, hogy egyenként 50 forintot adnak eltartásra. Kettő kivételével egy darabig jött is az ötven forint, de aztán elmaradt... Elhallgatott, mint aki máris tokát mondott és gyanakodva nézett rám. — Már engedelmet a zavarásért, de újságíró vagyok és érdekel a sorsa, annál is inkább, mert ilyen nehéz a helyzete — szóltam és bemutatkoztam. Ö nem mondta meg a nevét, sőt erősen szabadkozott, mondván: ne írjon az elvtárs egy szót sem arról, amit itt beszéltünk. Nehogy azt higgye, hogy elhanyagolnak engem a gyerekeim ... — Hát nem, dehogy hiszem, csak... megmagyaráztam, hogy nem akarok rosszat a családnak. — Három fiam és három lányom van. A legkisebbet kivéve már mind családot alapított — büszkélkedett. Az, amelyik az állatkertben dolgozott Pesten, most hazajött, csak azért, hogy ne legyek egyedül. A tsz-ben dolgozik, traktoron. De megcsinál az minden munkát. Talpraesett fiú. Ügy kéne minden gyereknek teremni... Volt egy fél oldal szalonnám. Zsugorgattam. No, a gyerek' hazajött. Aztán elfogyott a szalonna. Igaz, kapott valami előleget, de neki is kell a pénz, azA könnyűipar dolgozói az év első három negyedévében 341,9 millió forint többletnyereséget értek el. Ugyanennyi termékhez egy százalékkal kevesebb alapanyagot használtak fel, mint tavaly, s ebből származik a nyereségrészesedés 30 százaléka. A gondosabb anyagfelhasználás tehát a népgazdaság számára is, és közvetlenül a dolgozók számára is jelentős. A könnyűipari vállalatoknak most az a céljuk, hogy a jól értétán kevés is volt. Bementem a tsz-be, hogy segítsenek. Tüdő- gyulladásom volt. Kínoz a tüdőasztma, meg a szívasztma. Péter József előbb pökhendiskedett velem, de aztán, hogy megmondtam a bajokat, csak nagyot nézett... A lábaim majd leszakadnak. Mentem én ezekkel 67 év alatt annyit, hogy sokat. Szeretném én csinálni a munkát, ha nem lennék beteg ... így mondta búját- baját az öreg és örültem, hogy mégis csak jólesik neki a beszélgetés ... — No, és a gyerekek hogy látogatják? — érdeklődtem most már kissé felbátorodva, bár éreztem, hogy büszkeségén nehéz csorbát találni, de mégis izgatott a dolog, mert a „minisztérium” és szalon- nazsugorgatás, meg az ötven forintok sehogy sem egyeztek. — Jönnek azok. Nem sűrűn, de jönnek. A Géza gyerek, a legkisebb végleg hazajött, hogy segítsen. Tudja, az olyan gyerek, hogy na. Életrevaló. Udvarias. Nem hallja attól senki, hogy valakivel egy szót is durván beszélne. Azt mondják, hogy Pesten csavargókat nevelnek. No, ez nem olyan. Minden gyerekemre büszke vagyok. Nagyon jó gyerek az esztergályos is. A lányom Orosházán dolgozik. A férje munkavezető, ö meg olyan a gyárban, hogy mindenki szereti. Mint a tűz ... Kitűnő munkás. Ki is tüntették többször. Az ura is kedves ember nagyon. Nemrégen meglátogattak. Az ura főzött, a lányom meg mosott. Nem vetemedtek arra, hogy majd otthon eszünk. Meg vagyok én elégedve a családdal. Nemrégen új bútort vettek. Üj lakásba költöztek, mozi, szórakozás, úgy megy a pénz kérem ... Nézett rám és szeméből azt olvastam ki, hogy nem csodálkozik, sőt természetesnek tartja, hogy a gyerekeknek elmegy a keresete a sokféle kiadásra. Csak dicséret és egy szó panasz sem hagyta el az ajkát. Bennem éppen az élesztette fel az indulatot, mert nem mindenben értettem a gyermekeket, különösen nem értettem, miért maradtak el azok a sovány ötven forintok? Vagy talán kimerülhet a gyermeki szeretet a ritka látogatásokkal? Nem is álltam meg szó nélkül, megmondtam, hogy azért több szeretetet érdemelne és ennek alapján több segítséget. Vagy talán ő mint apa nélkülöztette önhibájából a családot? — Nem én — válaszolta önérzetesen. — Nem tudtam én addig aludni, amíg nem volt a szájukban kenyér. Pedig istentelenül nehéz volt az életünk. Egyszer, amikor hazamentem, azt mondta a feleségem, hogy nem tud mit főzni. Kimentem a mezőre. Ütöttem két nyulat. Orwadászkod- tam. Rávitt a szükség. Ha elkaptak, újra kezdtem. Már aztán nem is tudtak mit csinálni vekesíthető, keresett cikkekből terven felüli gyármányokat is átadjanak a kereskedelemnek, s amennyiben lehetséges, ennek egy részéhez megtakarított alapanyagot használjanak fel. Az elmúlt tíz hónapban 890 millió forint értékű termék készült terven felül, s egyharmadához, mintegy háromszázmillió forint értékű áruhoz nem igényeltek külön anyagot, ennyihez jutott a „megmentett alapanyagokból”. lem... Hagyták, még a csendőrök is... — A minisztériumi fia milyen ember? — tereltem vissza a gondolatot a gyerekekre és ismét csak jót hallottam. A Gyula nagyon jól neveli a gyermekeit. Talán a feleségével van egy Kis meg nem értés. — Tudja — magyarázta —, amikor lent jártak, a felesége gumikesztyűt húzott a mosogatáshoz. Áh, kérem az én feleségem sohasem húzott gumikesztyűt, de olyan asszony volt az, hogy na... Ha ő élne, nem volnék ott, ahol most vagyok. Nekem olyan már az életem, mint a kutyának a vacsora lámpafúvás után ... Még sokig beszélgettünk. Nagyon megkért, hogy ne írjak az ő gondjáról egy sort se. Nem akar ő rosszat senkinek. Mindenki maga tudja és maga orvosolja baját. Nehogy megsértődjenek a gyerekek, akiket nagyon szeret és büszke rájuk. Nem fogadtam szót, Tóth bácsi. Megírtam a beszélgetésünket, hogy sok gyermeket figyelmeztessünk. Figyelmeztessünk arra, hogy a tengernyi szeretetne, és a tengernyi áldozatra nem illő még egy árnyalattal is soványabb viszonzást nyújtani az Olyan szülőknek, mint amilyen ön is, Tóth bácsi. New Vork (MTI) Mint már jelentettük, az ENSZ-köz- gyűlés hétfői ülésén megkezdődött a gyarmati népek függetlenségéről szóló szovjet nyilatkozat megvitatása. A hétfői ülésen Zorin szovjet külügyminiszter-helyettes után Ormsby- Gore angol áUamminiszteir szólalt fel. Mint a TASZSZ megállapítja, a szovjet nyilatkozat megvitatása valósággal felbőszítette a gyarmattartókat és barátaikat, akik szeretnék megakadályozni Vihar dúl az amerikai kémszervezetek, titkosszolgálati ügynökségek körül — egyike azoknak a különös „belharcoknak”, amelyek immár évek óta dúlnak az Egyesült Államok legfelsőbb katonai vezetésének különböző fegyvernemekhez tartozó emberei között, valamint a Pentagon, az amerikai hadügyminisztérium „törzsfőnökei” — ezt a kifejezést az eme- rikai sajtó használja a Pentagon csúcsvezetőire — és a katonai ellenőrzés alatt nem álló Központi Hírszerző Ügynökség, a Central Intelligence Agency vezetője, Allan Dulles között. Ennek a „bel- háborúnak” az érdekessége számunkra különösképpen abban van, hogy miközben ezek az intrikák folynak, kiszivárognak olyan tények és adatok, amelyek felhívják a figyelmünket az amerikai titkosszolgálat lankadatlan erőfeszítéseire. a szocialista tábor or- 1 szágainak „kifürkészésére” iráUéopoldville (MTI) Lumumba kongói miniszterelnök hétfön leánya temetésére Stanleyvillebe utazott. A kongói miniszterelnök távozása után a Lumumba házát őrző ENSZ-kato- naság elvonult. Mint a Reuter jelenti, Mobutu utasítására hajtóvadászatot indítottak Lumumba miniszterelnök kézrekerítésére. Mobutu zsoldosai a fővárosban házkutatásokat tartanak, az utakat pedig elzárják. A repülőteret is állandó megfigyelés alatt tartják, mert egyes hírek szerint Lumumba gépkocsijával a repülőtér irányába hajtaa gyarmati Kérdés építő szellemű megoldását. Jól látszott ez Ormsby- Gore angol küldött felszólalásából is. Az angol államminiszter megrágalmazta a Szovjetunió politikáját, azt állította, hogy a Szovjetunió saját céljaira használja fel a gyarmati népeik függetlenségi harcát és valójában nem békére, hanem rendbontásra törekszik. w Az ENSZ közgyűlése hétfőn este folytatta a gyarmati népek függetlensényuló, fokozódó tevékenységükre. A Pentagon és a Központi Hírszerző Ügynökség harca különösen élessé vált 1957 nyarán, amikor bejelentették, hogy a Szovjetunió rendelkezik interkontinentális rakétákkal, de amikor ezeket a közléseket az amerikai kormány — éppen a Központi Hírszerző Ügynökség jelentéseire támaszkodva — nem volt hajlandó elhinni. S nem is hitte el egészen addig, amíg az első szput- nyikok „hallható” módon meg nem cáfolták elképzeléseiket. Eisenhower elnök, amikor Erzsébet angol királynő nála vendégeskedett, a Hírszerző Ügynökség jelentéseire támaszkodva jelentette ki: „A nyugati világ értékei annyira meghaladják a keleti értékeit, hogy nevetséges dolog az ö képességeiket és tudományukat a mienkhez hasonlítani...” Az angol Daily Expess később, a szputnyikok után, epésen jegyezte meg: Washingtonban mindenki azt kérdezi, honnan szerezte az elnök értesüléseit? Azt mondják, a Központi Hírszerző Ügynökségtől. Ha ez igaz, akkor az amerikai kémrendszer állapota a diplomáciai megfigyelők szerint nagyon siralmas...” Allan Dulles ekkor ráébredt, hogy súlyos hibát követett el, amikor nem adott reális értékelést a Szovjetunió fejlődéséről. S azóta a Központi Hírszerző Ügynökség nem titkolja a kormány és Eisenhower elnök előtt a szovjet rakéta-sikereket, sőt: maga Allan Dulles minden beszédében, nyilatkozatában felhívja a figyelmet a Szovjetunió szédítően gyors előrehaladására, rakétatechnikájának roppant iramú fejlődésére — és szerényen megjegyzi —, hogy az amerikai rakétakutatás lemaradása „siralmas”. Allan Dulles támadásaira válaszképpen összefogtak a Pentagon tábornokai, s teljes titokban létrehozták a maguk új hírszerző központját, amelyet National Indications Center-nek, vagyis Nemzeti Jelző Központnak neveznek. A Newsweek című lap wasHáromszázmillió forint értékű termék megtakarított anyagból Allan Dulles és ügynökei VI. A Pentagon és a Központi Hírszerző Ügynökség harca
