Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-30 / 282. szám

I960, november 30., szerda NÉPÚJSÁG 3 Arany- és ezüstkalászos gazdatalálkozó Békéscsabán A hallgatók, túlnyomó többségükben már termelőszövetkezeti gazdák, hasznos hozzászólásokban fejtegették, milyen módon segítik a termelőszövetkezetüket. Képünkön a résztvevők fi­gyelmesen hallgatják a felszólalásokat. Újabb kedvezményekben részesülnek a szerződéses baromfitenyésztők a ?-u vzoIoqaM A Hazafias Népfront Békés me­gyei elnökségének kezdeményezé­sére megyei talákozót tartottak Bé­késcsabán az arany-és ezüstkalá­szos gazdák. Szatmári Imre, a Ha­zafias Népfront országos elnöke beszédét mondja. II kongresszus határozatainak végrehajtásáról tanácskoztak Megyénk valamennyi MEDOSZ- szervezetében ebben a hónapban taggyűléseket tartanak. Ezen részt vesznek a kongresszusi kül­döttek, és a megyei elnökség tag­jai. A taggyűlés résztvevőit tájé­koztatják a MEDOSZ legutóbbi XX. kongresszusának határozatai­ról, s megbeszélik, hogy az adott területen miként tudnák gyorsabb ütemben megvalósítani az ott ho­zott döntéseiket. Ezeken a taggyű­léseken a soron következő mező- gazdasági munkákon kívül szól­nak arról is, hogy a január 1-én kezdődő második ötéves népgazda­sági terv megvalósításával kap­csolatban állami gazdaságaink milyen feladatokat kapnak, s ho­gyan kell a szervezett dolgozók­nak ezekben segíteni. Az e*- 'melőszö­vet1" ene két 'észsé- A két atlagsúly- .,ok Imre tehe- ipatában igen nagy .xűítottak a borjak gon- .ara, s ennek tudható be, _.ogy a két hónappal ezelőtti 35 kiló súlyú állatok ma már ugyan­^ Két hónapja találkoztunk a Békéscsabai Ruhagyár 2-es varro­dájának 7-es szalagjánál dolgozó fiatalokkal. Abban az időiben az üzemben úgy beszéltek róluk, minit a termelésben, a minőségi munkában hátul kullogókról. Ter­vüket sorozatosan nem teljesítet­tek, de a legyártott ingek minősé­gével is hiba volt. Napi termelé­sük 25—30 százalékát is visszaad­ta a szalagvégi bevizsgáló, mert nem volt jól felvarrva a kézelő, a gallér, a gomb és így tovább. Abban az időben nagyon sokat tanakodtak nemcsak a szalag kiszesei, hanem az üzem vezetői olyan súlyúak, mint a többi ve­lük egyidős borjú. Az endrődi Mesterséges Termé­kenyítő Kirendeltség adatai arról tanúskodnak, hogy szeptember hónapban a gyomai Űj Élet Tsz- ben is volt hármas ikerellés, de ezek a borjak elpusztultak, mert a gondozók késve vették észre a szaporodást. is: hogyan tudnák az ifjúsági sza­lag munkáját megjavítani. A fia­talok is összedugták a fejüket, és a kiszeseikihez méltón kongresszusi munkaversenyt kezdtek. Azt re­mélték, hogy e versenymozgalam megmozgatja a varró- és vasaló­gépek mellett ülő ifjúmunkások szívét, és tettvágyat ébreszt ben­nük az öntudatos ifjúmunkásokat jellemző becsvágyra. Elgondolásuk jónak bizonyult, mert két hónap álatt a hetes szalagon a termelé­kenység növelésében, a belső visz- szavetés csökkentésében elisme­rést érdemlő eredményeket értek el, sőt a velük egy teremben dol­gozó 5-ös szalagot — amely a har­madik negyedévben a gyár egyik legjobb szalagjának bizonyult — jó munkájukkal maguk mögé kényszerítették. Mladonyeczki Já- nosné a múlt hónapban 1000 fo­rintot keresett. Koszsnadné borí­tékjában is majdnem 1100 forint volt a korábbi 800—850 forint he­lyett. Tehát érdemes volt verseny­re kelni, és a termelékenységet, a minőséget megjavítani. Kállai Mária, aki a varrás­hibákat javítgatja, arról panasz­kodott, hogy a szalag selejtmun- kájából nem tud megélni. Egy-egy javításért — a kisebbekért 22 fil­méi és rejtett rekeszti levéltárcá- val. Megvannak az ügynökök, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy arannyal fizessék ki őket. A tény az, hogy a kémszolgálat, amely kezében tartja a BC 956-os szo­bát is, átcsúsztat titokban kéme­ket a „vasfüggönyön" (azaz a szoci­alista országok határain — a szerk.) és sok millió dollárért vá­sárol információkat a titkos ügy­nököktől...” A Newsweek ezután azt fejte­geti, hogy az Egyesült Államok „teljes kémszolgálati szervezete” most magába foglal több mint egy tucat „fő ügynökséget”. Ezek közé tartozik a CIA — a Központi Hírszerző Ügynökség — a Tenge­ri Kémszolgálat Irodája, a G—2, a hadsereg kémszolgálata, a légi­erők kémszervezete, a „Külügy­minisztérium Kutató Hivatala” és a Nemzeti Biztonsági Ügynökség. „Az mondják — jegyzi meg a Newsweek riportere —, hogy az Egyesült Államok évente három- milliárd dollárt költ a kémszol­gálatra és mintegy százezer sze­mély szerepel a kémszolgálat fi­zetési listáján...” (Folytatjuk) Kovács Jenő Az utóbbi években országszerte igen népszerűvé váltak a terme­lőknek számottevő anyagi előnyt és értékesítési biztonságot nyújtó baromfiértékesítésd, illetve liba- hizlailási és toliértékesítési szerző­dések. Jellemző az érdeklődés gyors növekedésére, hogy például 1958-ban 800, 1959-ben 1800 és 1960-ban már 2400 vagon élő ba­romfira kötöttek szerződést a ter­melők a baromfifeldolgozó válla­latokkal, illetve a földművesszö­vetkezetekkel. Az idei szerződéskötéseknél igen jelentős volt a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok része­sedése. Az előreláthatólag decem­ber folyamán, de legkésőbb janu­árban megkezdődő új akcióban most minden eddiginél több élő baromfira kötnek szerződést a ba­romfifeldolgozó vállalatok és a lért, a nagyobbakért 50 fillért kap. A belső visszavetést a dolgozók annyira leszorították a selejtbére- zés bevezetése után, hogy naponta 8—10 forintot tudott csak keresni. A teremmestemek és a szalagve­zetőnek más munkát kellett Kál­lai Máriának biztosítani, mert kü­lönben fizetéskor nézhette volna, mennyit keresett. A ruhagyárban selejtbérezésnek nevezték azt a legújabb minőség- javító eljárást, amit az üzem gaz­daságossági bizottsága javaslatára vezettek be. Ez azt jelenti, hogy azért a munkáért, amely minősé­gileg kifogásolható és újra kell csinálni, nem fizetnek bért. Ha például a kézelő felvarrását nem a technológiai előírások szerint csinálták, akkor ezért nem fizet­nek. Az ezért járó teljesítmény­bért az kapja meg, aki a munkát jól elvégzi, vagyis a javitó. A ke­reset növelése a mennyiségi mun­ka mellett így vált a minőségi munka függvényévé. Ez a szemé­lyes zsebbenyúló ügy igen nagy­mértékben hozzájárult az üzem minőségi mutatóinak teljesítésé­hez, többek között a 7-es szalag munkájának megjavításához. A kongresszusi munkaver- semy itt, a 7-es szalagon jó ered­ményeket hozott, ugyanakkor nagy kár, hogy az ötös testvérsza­lagon visszaesett a termelés. A félkész gyártmányok száma is nö­vekedett. A kedvét vesztett han­gulat íze ott van minden gépnél. Valami különös gond lebeg a mun­kásnők szemében, talán a selejt- bérezés helytelen értelmezéséből, a munkaszervezésből, a közvetlen vezető változásból. Ezt ők tudják. De hogy ez a gond ne vesse visz- sza a termelékenység javulását, a minőség javításában általuk elért eredményeket, gondolataikat szó­vá kell tenni, mert erre kötelezi őket a korábbi jó munkájuk. Dupsi Károly földművesszövetkezetek. A tervek szerint az ipar felvásárlási elő­irányzatának 80 százalékát kivárt- ják lekötni az állami gazdaságok­kal, termelőszövetkezetekkel, to­vábbá a háztáji gazdaságokkal és egyéb termelőkkel. Az új szerző­déses akcióban lekötött élő ba­romfiért mindenkor magasabb árat fizetnek, mint amit szabadon vásárolnak fel. További kedvez­mény, hogy a termelők készpénz­előleg, illetve — hízott liba- és to­jásértékesítési szerződéskötés ese­tén — takarmány juttatásban ré­szesülnek. A készpénzelőleg egy-egy szer­ződéses liba után 40, a kacsák után 25, a pulykák után 30 forint. A rántani- vagy sütnivaló csirkék után kilónként 7 forint előleget kapnak. A szerződő gazdaságok, gazdák előnyben részesülnek már a naposbaromfi-vásárlásnál is. A keltetőállomások ugyanis min. denekelőtt a szerződő termelők igényeit elégítik ki, akiknek a hi­telbe kapott naposbaromfi árát csak az áru értékesítésekor kell visszafizetni. A hízott libára szer­ződő termelőszövetkezetek, ház­táji gazdaságok és egyéb termelők minden szerződéses liba után 10 kiló, a hagyományos, úgynevezett máj libatenyésztő vidékeken pedig a libatöméssel hivatásszerűen fog­lalkozók — szigorúbb minőségi feltételek mellett — 20 kiló ku­koricát kaphatnak. A szerződés szerint járó takar­mányt a tömés megkezdése előtt kiadják. 215 forintos mázsánként! állami áron. Külön lehet szerző­dést kötni liba- és kacsatollra. A szerződésre átadott libatollért 8, a kacsatollért pedig 5 forinttal fi­zetnek kilónként többet, mint a szabadon felvásároltért. A feláron kívül szerződéses előleget is kap­hatnak a termelők: egy-egy liba után — három tépést számítva — 25, egy-egy kacsa után pedig — két tépést számítva — 7 forint az előleg. Űj és nagy jelentőségű az az in­tézkedés, mely szerint a termelők 1961-ben szerződéssel előre leköt­hetik tojásfeleslegeiket. A rendel­kezések szerint a tojásértékesítési szerződést kötő termelőszövetke­zetek, háztáji gazdaságok és egyéb termelők minden tojás után 8 de­ka abraktakarmányt igényelhet­nek, állami áron. Megkezdték az évvégi visszafizetéseket a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak A dolgozók „házi bankjaiban”, a Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tárakban lezárták az idei takaré­kossági évet. Néhány helyen már megkezdték az egész évben össze­gyűjtött pénz visszafizetését. A Kölcsönös Segítő Takarék- pénztárak fejlődésének adatai azt bizonyítják, hogy azok egyre nép­szerűbbek. Az idei takarékossági évben a KST-tagok több mint fél- milliárd forintot gyűjtöttek össze betétben, 41 százalékkal többet, mint tavaly. hingtoni tudósítója, Lloyd Nor­man, lelkes hangú riportot közöl az amerikai kémkedés eme leg­újabb „agyközpontjáról”. „Mélyen lenn a hadügyminisz­térium vasbeton labirintusában, nem messze a légierők földalatti parancsnoki állomásától, ahol a vörös telefonok jelzik az atom­bombázók felszállását, van a BC 956-os szoba. A véletlen látogató számára, aki áthaladna a hadügy­minisztérium folyosóin, ez a szoba sem különbözne a sok ezer többi hivatali szobától. De itt, a lezárt ajtók mögött található a hideghá­ború legfontosabb idegközpontja. Ez a Nemzeti Jelző Központ, ahol a nap 24 órájában képzett ame­rikai kémszolgálati ügynökök cso­portja tartja rajta érzékeny ujját az ellenfél pulzusán.” — olvassuk a Newsweek riportjában, majd arról értesülünk, hogy: „Még beavatott személy sem léphet be soha erős őrizet nélkül ebbe a szobába. A hadügyminisz­tériumban csupán egy maroknyi vezető tisztnek engedélyezték a be­lépést. Ezeknek is titkos jelzéssel csöngetniök kell, és fel kell mu- tatniok az ideszóló külön belé­pési engedélyt...” A riporter azt állítja, hogy en­nek a kémszolgálati központnak a célja „idejében jelezni, ha a Szovjetunió nukleáris támadást akar kezdeni az Egyesült Álla­mok ellen...” De már a következő sorokból kiderül, hogy voltakép­pen egészen más a cél. „Azok, akik benn voltak ebben a kémszolgálati szentélyben, lát­hattak egy hatalmas fali grafi­kont, amely bemutatja a szovjet blokk (vagyis a szocialista tábor — szerk.) kulcstevékenységének pillanatnyi helyzetét. Az acél és más fémek termelését, az olaj termelését, a fegyverek színvona­lát, a csapatmozdulatokat, a rá­dióbeszélgetéseket, a villamos- energia-termelés alakulását, a diplomaták és államférfiak utazá­sait, a rakétatechnika fejlődé­sét...”­Ezekből a sorokból egészen vi­lágosan látható, hogy itt tulajdon­képpen közönséges kémadatokat gyűjtenek össze és dolgoznak fel. A Newsweek cikkéből kiderül, hogy a legutóbbi két évben a Pen­tagon megszervezte új katonai hírszerző hálózatát, s e hálózat munkájából — a Newsweek sza­vaival élve — „nem tűnt el a tit­kos kémkedés, amikor a kém át­csúszik a határokon, mikrofilm­November 28—december 24-ig! Békéscsaba, Sztálin út 23 Gyula, Sztálin út 11 Orosháza, Kossuth L. u. 2 Szarvas, Szabadság u. 42 alatti boltokban Tánclemez 15 Ft-tól Magyar nóta 15 Ft-tól Operettrészlet 15 Ft-tól Operarészlet 20 Ft-tól Normál és mikro-lemezekben nagy választéki Nagy karácsonyi banglemezvásár Hármas ikerborjű az p” ődi Dózsa Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom