Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-24 / 277. szám

2 nép újsíI a I960, november 24., csütörtök 'Ahogy beléptünk az almáskama- rási Sallai Tsz dohánypaj táj ába, éppen végén jártak az Erzsébetek köszöntésének. Jóformán még kö­szönni sem értünk rá, máris ke­zünkbe nyomták a maradék likőrt. — Ejha, itt aztán megy a cso­mózás! Mindig ilyen vígkedélyűek, vagy csak most, a likőr hozta meg 'a hangulatot? A 30 asszony szinte kórusban felel: „Mindig ilyenek vagyunk mi. Egy a fizetség, ha búsulunk, vagy ha jó a kedvünk. Különben is nincs is okunk búsulni. Tessék nézni — mondja a mellettem álló Kovácsné — az a 78 éves idős asszony is úgy dalol velünk, mint­ha 30 éves lenne. Felvidul itt min­denki, aki ebbe a pajtába beteszi a lábát. Azért ám jár a kezünk is. Vérbeli dohányosok Ezt nagyon bizonygatni nem is kell, hiszen lehet látni, hogy az asztalokon ugyancsak felszaporo­dott a maréknyi csomóba kötött, egyforma nagyságú, szép levelű debreceni dohány. Miklós Mihály csapatvezető úgy jár-kel az asztalok között, mint egy ellenőr. — Sok baj van az asszonyokkal, Miklós bácsi? — Nincs azokkal semmi baj, vérbeli dohányosok ezek és értik a módját. Az öt hold dohányban egész évben 13—14-en dolgoztunk, asszonyok voltak többségben. Most a csomózáshoz hívtunk segítséget; akik itt vannak, azok minden év­ben segíteni szoktak. Bizony, a 66 éves Bárdos elvtársnő meghara­gudna nagyon, ha egyszer is ki­hagynák. A földeken már nehéz neki a munka, de csomózni kitű­nően tud. Az alacsony, kedves arcú Bár­dos néni észreveszi, hogy róla van szó, és odajön beszélgetni. — Bizony rosszul esne, ha nem hívnának meg. Nagyon szeretem ezt a miunkát. A határban már so­kat nem tudok segíteni, de annál többet teszek a közért. Tíz éve, hogy tanácstag vagyok, sok a tár­sadalmi munkám. 1919 óta sokat tettem. A férjemmel együtt 1919 óta dolgozunk a mozgalomban. Na­gyon szeretjük a termelőszövetke­zetet is. Azon vagyunk, hogy a mi szövetkezetünk erős, jó hírű szövetkezet legyen az egész me­gyében. Hetven év körül jár a fér­jem is, és az idén már 300 egysé­get szerzett. Nagyon szorgalma­sak a mi tagjaink. Vannak itt 10— 11 családos asszonyok is, akik egész éven át szorgalmasan dol­goztak. Itt van Kukla Pétemé, 11 élő gyermeke van és szorgalmas tagjai a tsz-nek. Kuklánéé a szó Jól megtelt, erőteljes fiatalasz- szony Kukláné. Szinte hihetetlen, hogy 11 gyermek anyja. Hogyan jut ideje a házi munkára, ha ál­landóan a határban van? — ér­deklődünk Kuklánétól. — Azt ugyan senki sem mond­hatja, hogy lazsálok. Tizenegy éve vagyok tagja a tsz-nek, s amióta dohánnyal foglalkozunk, én min­dig itt voltam. A palántázástól a betakarításig egy napot sem hiá­nyoztam. A főzés, takarítás min­dig estére marad. Ebben segítenek már a nagyob gyerekek is. A mo­sást is megoldom, hiszen van már mosógépem is, amit semmi pén­zért oda nem adnák. Amióta a tsz-ben vagyunk, mondhatom, Hogy jól élünk. Megvan a ke- nyémekvalónk. Évenként 2—3 hí­zót vágunk. Most is van két hízó és 11 süldőnk, nagyon szépek. De nemcsak én vagyok itt többgyer­mekes anya, itt van Kovács Lajos- né is, hasonlóan 11 gyermek édes­anyja. Tavasz óta kinn dolgozott Ki hogy mi látja? Erről szólt a vita a napokban a Népújság olvasóival Dévavá- nyán, a községi pártbizottság nagytermében. Olvasók, szerkesz­tők, terjesztők gyűltek egyíe, hogy kicseréljék tapasztalataikat, elmondják észrevételeiket arról, irodalmi mellékletünk megnyerte tetszésüket, de egynéhány dolgot bizony — jogosan — az „orrunk alá dörgöltek”: írjunk még töb­bet a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről, az ifjúság nevelésé­nek különböző kérdéseiről és a dohányban. Egy kislánya is vele van, öt meg iskolába jár, egy pe­dig még óvodás. Éppen itt jön a kis Matyi, Kovácsné legkisebb fia. Ilyenkor délig vannak az óvodá­ban. A napközis óvodánk csak idényjellegű volt, megszüntették, és sok asszony már ilyenkor el­maradozik a munkából, mert a ki­csinyeit nem tudja hová tenni. Vagy itt vannak nálunk, vagy pe­dig az utcán csavarognak. Jó vol­na, ha a szövetkezeti községek­ben még novemberben is megtar­tanák a napközis óvodát, hiszen még ilyenkor jócskán van munka. Itt van a dohánysímítózás, mogyo­rótisztítás, cirokhúzás, mind a no­vemberi hónapra tolódik. Míg beszélgettünk Kuklánéval körülöttünk megállt a munka, s az asszonyok oda csoportosultak. Valamennyinek van mondanivaló­ja. Szinte nem győzi az ember je­gyezni. özv. Gyarmati Mátyásné szinte valamennyi kívánságát el­mondja. Dicséret illeti az elnököt — Tessék már megírni azt is, hogy mi asszonyok nagyon meg vagyunk elégedve a termelőszö­vetkezettel. Valamennyien becsü­lettel dolgozunk és meg is van az értelme. Én már hat éve özvegy vagyak, de nem panaszkodhatom. Amióta a tsz-ben dolgozom, férj­hez adtam a lányomat, a másik kettő is szépen öltözik. — Az ember még a bánatát is elfeleti ilyen vidám emberek kö­zött — mondja özv. Földi Pálmé. Kilenc gyermekem van nekem is, de jól érzem magam itt. A veze­tők segítenek, ha megszorulunk. A mi elnökünk megérdemli a di­cséretet. Szinte napokig el tudna beszél­getni az ember ilyen vidám asz- szonyok között. A pajta másik végén a rádió zenéjére a 11 csa­ládos Kukláné és egy másik asz- szony csak úgy ropja a táncot. Azután egy másik pár is a pajta­közepére perdül, táncolnak vidá­man, a többiek pedig jót mulat­nak, dalolnak hozzá. így megy ez nap mint nap, de azért a 40 kiló dohányt is kicsomózzák, amelyért egy munkaegységet írnak javukra. Csepkó Eta Nyílt agresszióhoz vezetett az alku — A Pravda a kongói helyzetről — Moszkva (TASZSZ) A Pravda cikket közöl a kongói helyzetről. A kongói ENSZ-csapa- tok parancsnokságának tehetet­lenségéről szólva, a cikk meg­jegyzi: A parancsnokság, amely meg­szegte azt az ígéretét, hogy nem enged erőszakot alkalmazni a dip­lomáciai képviseletekkel szemben, Bz USB nem szándékozik visszarendelni hadifiolfáját a Karib-lengemU Washing to n (MTI) Lincoln White, az amerikai kül­ügyminisztérium sajtótitkára kije­lentette, az Egyesült Államok „meghatározatlan ideig” tartja ha­diflottáját a Karib-tengeren. A Ni­caragua és Guatemala partjaihoz rendelt hadihajók addig marad­nak ott, amíg ez „szükségesnek látszik” — mondotta. most ismét meghátrált a puccsis­ták önkénye előtt. Nemcsak Mobutu, de Kaszavu- bu kezét is beszennyezi a Leopold­ville utcáin kiöntött vér — írja. Nem nehéz észrevenni — hang­súlyozza a cikk —, hogy a kongói válság egyre élesebb jelleget ölt. Az ENSZ learatja a kongói nép ellenségeinek, a dróton rángatott báboknak, a gyarmatosítók béren­ceinek tett engedmények keserű gyümölcseit. Mészárláshoz, hallat­lan erőszakhoz és az ENSZ-szel szemben nyílt agressziókhoz ve­zetett az az alku, amelyet Dag ITammarskjöld, az ENSZ főtitkára kötött a gyarmatosítókkal. A cikk végül megállapítja: — Mobutu és Kaszavubu nekivadult cselekedeteit mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok támogatást nyújt a pucs- csistáknak, az amerikai sajtó pe­dig szemérmetlen propagandát űz Lumumba törvényes kormánya el­len. Az ENSZ elismerte Kaszavubu küldöttségét New York (MTI) Az ENSZ-közgyülés kedden ké­ső este tartott ülésén elfogadta a mandátumvizsgáló bizottságnak azt a jelentését, amely az önma­gát kinevezett Kaszavubu küldött­ségét ajánlja elismerni Kongó kül. döttségeként. A szavazás alkalmá­val Kaszavubuék mellett 53 kül­döttség foglalt állást, ellene pedig 24 ország képviselői szavaztak. Ti­zenkilenc küldöttség tartózkodott a szavazástól. Ezt megelőzően a Mali Köztár­saság képviselője határozati ja­vaslatban indítványozta, hogy a Kongó ENSZ-képviseletének kér­désével kapcsolatban a szavazást halasszák el addig, amíg nyilvá­nosságra nem hozzák Kaszavubu- nak Hammarekjöldhöz intézett le­velét, amely befolyásolhatná a vi- iágfórum döntéséit^ A javaslatot elutasították. Ugyancsak szavazásra tették fel a bizottság jelentéséhez beterjesz­tett guineai módosító indítványt, amely a küldöttség elismerésének elhalasztását szorgalmazza. Ezt a javaslatot is elutasították. Nyugatnémet repülőgépek megsértették az NDK légiterét Berlin (ADN) A nyugatnémet Luftwaffe két repü­lőgépe hétfőn délután megsértette a Német Demokratikus Köztársaság lé­giterét és harminc kilométerre beha­tolt -íz ország területe fölé. Az NDK külügyminisztériuma erről kiadott nyi­latkozatában megállapítja, hogy az NDK határain végrehajtott hadgyakor­latok a bonni politika agreszív jelle­géről tanúskodnak. A külügyminisztérium nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen provokációk elkövetői tetteikért vise­lik a teljes felelősséget. Allan Dulles és ügynökei i. hogyan felel meg lapunk az ol­vasók egyre fokozódó igényeinek. Hogy úgy mondjuk, helyére tet­ték a lapot az olvasók, amikor arról szóltak, hogy egyre több az olyan írás, amely hűen tükrözi a megye, s a megye tájainak sajá­tosságait. Jól esett hallani, hogy Párizs (MTI) A Liberation feltűnő értesülést közöl: az amerikai hadsereg vegy- kísérleti támaszpontján, az Indi­ana állambeli Newportban ame­rikai és nyugatnémet vegyészek szálljon szembe a lap még jobban azokkal, akik vétett hibájuk kri­tikája után megtorolják a bíráló­kat. És még egy, amiért külön ne­heztelnek ránk: keveset írtunk a községükről az utóbbi időben. Egyetértünk velük, s okulunk belőle. új, nagy mérgezőhatású titkos vegyi fegyvert állítottak elő. A nyugatnémet vegyészek között van a hitleri Wehrmacht több ka­tonai vegyész-szakértője. A 100 000 000 dolláros törvény Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa évi százmillió dol­lárt szavazott meg az 1951. évi úgynevezett „kölcsösös biztonsági törvény” céljaira. Az Egyesült Ál­lamok kormánya e törvény alap­ján néhány év alatt több százmil­lió dollárt adott ki, s ez az összeg 1956-ban évi százmillióról száz- ötvenmillió dollárra emelkedett. Mire kell ez a hatalmas összeg? „A Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában, Ma­gyarországon, Bulgáriában, Romá­niában, Albániában élő. kiválasz­tott személyek, vagy az említett országokból elmenekült személyek finanszírozására, illetve az emlí­tett személyeknek olyan fegyve­res alosztályokba való szervezésé­re, amelyek az északatlanti szer­ződést támogatják, vagy pedig más célokra.” Mit mondott Kersten úr a kép­viselőházban? Kereten úr, e törvény több fe­jezetének szerzője, egy képviselő­házi felszólalásában a következő­iképpen határozta meg az Ameri­kai Egyesült Államoknak a szocia­lista országok ellen irányulú poli­tikáját: „A kölcsönös biztonsági tör­vény, amelyet nemrég fogadtak el, s amelyet az elnök aláírt, azt a módszert irányozza elő, amelynek révén az Egyesült Államok segít­séget nyújthat a kommunista or­szágokban a földalatti felszabadí­tó mozgalomnak. Ez a tétel azt a módosítást tartalmazza, ame­lyet a képviselőházban benyújtot­tam és amelyet elfogadtak.. ... A kölcsönös biztonság biz­tosításáról szóló törvényhez fű­zött módosításom segítségnyújtást irányoz elő azoknak a földalatti szervezeteknek, amelyek megvan­nak, vagy amelyeket a jövőben fognak létrehozni. Az ilyen föld­alatti szervezetek vezetőséget kap­hatnak, s ilyen módon tevékeny­ségük nem lesz hiábavaló. Azt mondani, hogy a terror sem­miféle szerepet nem tölthet be Kelet-Európa felszabadító moz­galmában, tájékozatlanságot je­lent abban a kérdésben, hogy mi is a fedszabadító mozgalom... ... A felszabadítást nem lehet elérni csupán propagandával és parlamenti manőverekkel, a fel­szabadítás megfelelő időben vég­rehajtott erős akciókat követel.” Hogyan nyilatkozott Mac Car- ran úr? Mac Carran szenátor az ilyen akciók értelmét magyarázva a szenátusban, kijelentette: „A szavakkal és tettekkel foly­tatott amerikai propaganda akkor kezdi meghozni eredményeit, ami­kor egyszerű és bátor célt követ: a szovjet diktatúra megdöntését bármely rendelkezésre álló esz­közzel ... ... a kommunista ellenőrzés alatt álló körzetekben a felforga­tó, felkelő csapatokat maximáli­san kell támogani.” Azt javasolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya a cél érdekében bármely szervezetet és csoportot használjon fel. Kije­lentette: „Nincs okunk arra, hogy táma­dásunkat kormányakciókra korlá­tozzuk. A kormány béke idejében nyiltan nem teheti meg mindazt, amit magáncsoportosulások meg­tehetnek.” Kereten és Mac Carran szenátor urak véleménye szerint tehát a kelet-európai országoknak az Amerikai Egyesült Államok tevé­keny részvételével, terror- és fel­A Liberation az amerikai hadsereg newporti végvkísérleti támaszpontján folyó „munkákról44

Next

/
Oldalképek
Tartalom