Békés Megyei Népújság, 1960. november (5. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-24 / 277. szám
I960. november 34., csütörtök népújság 9 Megszólalt a lelkiismeret Gyulaváriban OmihÁzi b úJM'qjj.áitó k Az üzletekben az egyik legkeresettebb áruféleség a bútor. A lakosság mindinkább tartósabb fogyasztási cikkeket vásárol. Érthető tehát, hogy nagy a keletje a bútornak. Minden család arra törekszik, hogy még szebbé, csinosabbá varázsolja otthonát. Az Orosházi Faipari Vállalatnál sok szép bútorféleséget gyártanak. Az üzem fő specialitása azonban a konyhabútor-gyártás. Az idén mintegy 1700 garnitúrát készí tenek belőle — a háziasszonyok legnagyobb örömére. Képeinken a gyártás néhány mozzanatát mutatjuk be. Két jókedvű munkás: Sándor László és Varga Imre a konyhabútor élőrámáját készíti elő. Fürgén jár kezükben a kis gyalu, amellyel gyorsan eltüntetik a deszkán az egyenetlenségeket. A nők is jól megállják a helyüket a termelésben. A női festő-brigád tagjai éppen a konyhabútor egyik darabját, a szemetes ládát gitte- lik. Bár valamennyien csak betanított segédmunkások, azért önállóan dolgoznak. A gyakorlat teszi mesterré az embert A vállalatnál az utánpótlás neveléséről is gondoskodnak. Madarász Lajos asztalos oktatja, tanítja a fiatalokat. Képünkön a harmadéves tanulóknak magyarázza a szakma egyik fogását. Nagyobb körültekintéssel tejlesszék sertésállományukat a tsz-ek (Ülésezett az okányi tanács) Okányban a hét elején tartották meg a községi tanács rendes ülését. A tanácskozáson két eltávozott tanácstag helyébe újakat választottak, majd ezt követően Mártha Sándor v. b. elnökhelyettes beszámolt a mezőgazdasági munkákról. Az ülésen felhívták a termelőszövetkezetek vezetőségeinek a figyelmét a mezőgazda- sági munkák meggyorsításának szükségességére. Ezután került sor Kun Imre állatorvos beszámolójára. A község állategészségügyi helyzetéről szólva Kun Imre többek között elmondotta, hogy egyes területeken az elhullások fő oka az volt, hogy a termelő- szövetkezetek válogatás nélkül vásárolták össze a sertéseket. Hangsúlyozta, hogy a tsz-ek neveljenek saját tenyésztésű hízókat, ne vásároljanak fel hízóból kidobott anyakocákat, ez hozzájárul az elhullások csökkentéséhez. Jövőre 100 hold halastava lesz a gyomai Viharsarok halászati szövetkezetnek Á főagronómus legutóbbi jelentése alapján megyénkben még 25 ezer hold kenyérgabonát kell elvetni. Ebből majdnem 1100 hold a gyulavári határban kerül vetésre. Joggal kérdezhetjük a gyulavári elvtársaktól: mit csináltak eddig? Miért szántatlan a búza vetésére kijelölt tábla? Miért szedettem több mint 400 hold kukorica? Kovács József, a tsz elnöke az Időjárást okolta, amikor a vetésre került a szó: — Október 12-e óta mindössze hat olyan munkanap volt, amikor a határban dolgozhattunk, azóta állandóan esett az eső. — És október 12-e előtt mit csinált a tagság, azonkívül, hogy 440 hold cukorrépát felszedett? — Háztájit törtek. A háztáji kiukoricaföldet kereken három hétig hozták rendbe. A családonként jutó egy-egy hold kukorica betakarítását úgy elnyújtották, mint pap a passiót. Azután beesődzött, alig akadt néhány nap, amit a közös javára hasznosan tölthettek volna. És most, amikor azok az emberek is látják a búzavetés elmaradásának következményeit, akiket a háztáji föld betakarítása idején valósággal elvakított az enyém elve, akik naphosszat szidták a brigádvezeA dohánytermesztés egyik legnehezebb problémája: hogyan lehet a termést a minőség romlása nélkül fokozni. A termés-emelés legáltalánosabb módja, a műtrágyázás ugyanis rontja a dohány minőségét. Ebből adódott a feladat: úgy kell átalakítani a dohányfajtákat, vagy olyan új fajtákat kell előállítani, amelyek mesterséges tápanyag nélkül is bőséges termést hoznak. A feladatot a Genetikai Intézetben oldották meg. Mesterséges beavatkozással többszörösére növelték három dohányfajta, a debreceni, dzsubek és a tikkulak sejtjeinek kromoszóma-számát. tőt, az aigronómust, mert nem adott a kérés szent pillanatában kocsit, vagy vontatót a kukorica hazaszállítására, ezekben az emberekben most valami felébredt, valami megszólalt. — Vetni, vetni, mert jövőre nem lesz kenyérgabona! — hallik a faluban s a tanyán egyaránt. A föld viszont nedves, annyi a víz benne, hogy torkig van — Török János főagronómus szavával élve. A laposabb részeken ereket alkot a viz. A szántáson a lópata nyomában víz szivárog. A traktorok elülnek, még a lánctalpas is tengelyig süllyed. A föld jelentős része szántatlan, a kukoricaszár is a táblán van. A vetés gyors elvégzésére a vezetőség már felborította a különben alaposan átgondolt vetésforgót. A nyári mélyszántások egy részében már csírázik a búza, de van olyan terület is, ami ugyan fel van szántva a jövő évi siló- kukorica alá, de ebbe mégsem vetettek. A 2-es üzemegységről van szó, ahol 600 hold búzát kell földbe tenni. A búzavetésre kijelölt táblákon viszont ott a szár, a víz. Éppen ezért nem tudni, miért és mire várnak? Miért nem vetik be az előbb említett területet, ha egyAz így nyert polyploid változatok kétszer nagyobb termést adnak, mint az eredeti kromoszóma- számúak. Az új hibridek a régi fajtáknál háromszor több levelet hoztak, mégpedig kevesebb munka árán, mert a vad szülő örökségeként az új fajtát nem kell kacsozni, tetejezni. A legújabb hazai nemesí- tésű dohányt széleskörű elterjedése után alighanem a dohányosok is dicsérni fogják, mert nikotin- tartalma jóval kevesebb, illata, aromája sokkal kellemesebb, mint a most forgalomban lévő fajtáké. (MTI) szer a vetésforgó már úgyis felborult? Török elvtárs azt mondotta, hogy ez a terület közel van az állatszállásokhoz, s így a silókukorica befuvarozása nem okoz majd nehézséget. Jó így előre gondolni, de most a búza vetéséről van szó, egy percnyi halogatásnak sincs helye. Vetni, vetni, de nem úgy, ahogy az egyik táblán is csinálták. A vetőmagot kézzel elszórták s 5—8 centis sárral betakarták. Miért kínozzák önmagukat s a gépeket, amikor a nyári mélyszántások ott kínálják fekete, dagadt hantjaikat a jövő évi kenyér befogadására? A tagság között a hangulat megoszlik. Egyesek tavaszra marasztalják az 1100 hold vetést, mások viszont azzal vigasztalják társaikat, hogy ők .február 12-én is vetettek őszi búzát — Almás! gróf idejében —, s akkor 11 mázsát termeltek holdanként. Sovány vigasz, mert a gyulavári föld, ha annak idejében megadják a szántást, a vetést, jóval többre képes holdanként 11 mázsa búzánál. Erről a többlettermésről gondolom, egyik szövetkezeti gazda sem mond le. A tagság nagyobb része, főként a régi szövetkezeti gazdák tudják ezt, ezért is agitálnak amellett, ha a földre rá lehet menni, minden ember a talpán legyen és vessen. így vált most már igazán központi feladattá Gyulaváriban az őszi vetések mihamarabbi befejezése. De központi feladattá lett azért is, mert a gépállomások megyei igazgatósága traktorokat, vetőgépeket küldött segítségükre hogy a jövő évi kenyérgondok ebben a községben se kísértsenek. Az őszi vetések elhúzódásának okaira visszapillantva, igen jó leckét csináltak önmaguknak a gyulaváriak, s gondolom, ezeket az apró momentumokat, amelyeket a betakarításnál, a szántásnál és a vetésnél tapasztaltak, nem felejtik el, hanem ezentúl jobban megbecsülik azt, ami az övéké és azt is, ami az övéké lehet, ha idejében megdolgoznak érte. Dupsi Károly Elhagyott, régi rizstelepek helyére halastavat építenek a gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezetben. Az elmúlt évben is 100 hold régi rizstelepen egy korszerű halastavat építettek. Az idén újabb 150 holdas halastavat építenek mintegy egymillió forint költséggel. 1961-ben újabb 150 holddal növelik az idén felépülő halastavat. A Viharsarok halászati szövetkezetnek jövőre már mintegy 400 holdas halastava lesz. forgató tevékenység útján, erőszak által kell „felszabadulniuk” a munkás-paraszt hatalom alól. Az Egyesült Államok eszközei és módszerei A felforgató tevékenység problémáját az Egyesült Nemzetek Szervezet e (ENSZ) közgyűlésének VI. és VII. ülésszaka 1951—1952-ben már tárgyalta. Az ENSZ-tagálla- mok többsége már akkor felfigyelt az 1951. évi amerikai törvény agresszív jellegére és javasolta, hívják fel az Amerikai Egyesült Államokat a más országok bel- ügyeibe való beavatkozás megszüntetésére. Hivatkoztak arra, hogy az ENSZ alapokmánya, amelyet 1945, június 26-án San Franciscóban fogadott el az Egyesült Nemzetek konferenciája, második cikkelyének negyedik pontjában a következőket rögzíti le: „A tagoknak nemzetközi érintkezéseik során más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló, vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem térő, bármely más módon megnyilvánuló erőszaktól vagy fenyegetéstől, vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell.” Az Egyesült Államok uralkodó körei azonban figyelmen kívül hagyják e nemzetközi megállapodást és újabb törvényeket hoztak a szocialista országok ellen kifejtendő ellenséges tevékenység további fokozáséra. 1953. január 15-én Dulles, akkori külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságában azt javasolta, hogy „Oroszország megfékezésének” agresszív politikájáról térjenek át az úgynevezett felszabadítás tevékenyebb politikájára. 1954. április 5-én a képviselőház külügyi bizottságában felszólalva pedig biztosította a képviselőket, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya addig nem áll el a felforgató politikától, amíg a szocialista országokban a jelenlegi rendszer uralkodik. Dulles „a felszabadítás” politikájának értelmét feltárva azt mondotta, hogy az Egyesült Államok számára nem létezhet reális béke mindaddig, amíg ezekben az országokban népi demokratikus rendszer van. E felforgató politika továbbfolytatását jelezték az Amerikai Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének a kelet-európai országokhoz intézett 1955. évi karácsonyi üzenetei. Az üzenetek, amelyeket a Szabad Európa Rádió sugárzott, arra hívták fel a népi demokratikus országok lakóit: döntsék meg jelenlegi kormányukat, változtassák meg társadalmi rendszerüket. Nem mondták ki, de kézenfekvő: teremtsenek olyan rendszert, amely imponál az Amerikai Egyesült Államok vezető köreinek. Ezt az óhajt bizonyítja a Fehér Ház 1955. december 30-án kiadott különleges nyilatkozata, amely rámutat, hogy: „... a népi demokratikus orszá. gok népeinek felszabadítása volt és marad az Egyesült Államok külpolitikájának egyik alapvető célja mindaddig, amíg a sikert el nem érik”. Az Amerikai Egyesült Államok a sikert a gazdasági és diplomáciai manőverek mellett leginkább propaganda-, kém- és diverzáns szervezetei útján véli elérni. Erre a célra — az évi 150 millió dolláron — különböző szervezeteket hoztak létre az elmúlt évtizedben. Ezek a szervezetek: 1. a disszidens szervezetek; 2. a propagándaszervezetek; 3. kém- és diverzáns szervezetek együttesen szolgálják az Amerikai Egyesült Államok külpolitikai céljait. A disszidens-szerveze- tek tömörítik a hazájukból kiszökötteket, s közülük válogatják ki azokat a személyeket, akik gyűlöletből vagy alamizsnáért készek belépni a „titkos háború” seregébe, s uszító propagandát kifejteni, vagy kém- és diverziós feladatokat végezni. (Folytatjuk) Kovács Jenő „Dohányfával" keresztezték hazai dohányfajtáinkat
