Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

I960, október 18., kedd NÉPÚJSÁG 3 A műszaki tudás fejlesztéséért fl tavalyi 149 vagon helyett az idén 238 vagon burgonyát kap megyénk Szabolcsból flz utóbbi évtizedben az egész világon rohamos léptekkel fejlő­dik a tudomány és a technika. A kibernetika, az elektronikus mű­szerek, az atomfizika, az ipari technikai forradalom korát éljük. Ami tegnap még új volt, holnap már elavulhat. Aki tegnap még sokat tudott, annak is lépést kell tartania a technika szakadatlan fejlődésével. Az új technika korá­ban, a hallatlan iramú műszaki fejlődés időszakában senki sem elégedhet meg régi tudásával. Az ország vezetői legfőbb gazda­sági feladatunknak az ipar techni­kai fejlesztését, a fokozottabb mű­szaki előrehaladást jelölték meg. Bátrain mondhatjuk, hogy jó ütem­ben indultunk el ezen az úton. Napról napra korszerűbb üzemek létesülnek, ahol korszerűbb gyárt­mányokat készítünk; a korszerű technológiák egész tömegét vezet­jük be. De vajon kielégítőek-e ezek az eredmények? Nem kell-e még jelentősebb erőfeszítéseket tenni a műszakiak, de ezen túl a munkások műszaki kultúrájának emeléséért? Bizony be kell valla­ni, hogy ezen a területen nem­hogy • előrehaladásról beszélhe­tünk, hanem inkább sok helyen lemaradásról. Különösen vonatko­zik ez a vidéken élő vas- és fém­ipari dolgozók nagy tömegére. Amikor vidéken egy-egy új üzem létesült, sok helyütt hiányzott a megfelelő szaktudású vezető és .dolgozók. Mindenütt, de a vas- és gépiparban különösképpen nem lehet elégedett egy mérnök, egy technikus sem azzal a tudással, amellyel az oklevelet megszerezte. Tovább kell képeznie magát, mert különben lemarad a munkájában is. Meg kell értetni minden mű­szaki dolgozóval, a fizikai dolgo­zókkal is, hogy a műszaki szak­tudás emelése, a továbbképzés a termelés, a műszaki fejlesztés szerves része. Csak az tud újat, korszerűbbet tervezni, szerkesz­teni és elkészíteni, aki igyekszik elsajátítani az újat, a legesleg­újabbat. A tanulásra, a továbbképzésre sok lehetőség van. Sokan vannak, akik levelezői tagozaton végzik az egyetemet, a különböző techni­kumokat. Akadnak, akik önszor­galomban egyénileg szakkönyvek olvasásával képezik magukat. A műszakiak legnagyob része azon­ban tervszerű továbbképzésen nem vesz részt,, mert erre alkal­ma, lehetősége eddig nem volt. Különösen vonatkozik ez a vidék­re került mérnökökre és techniku­sokra. Az év derekán Békéscsabán megalakult a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület helyi csoportja, amely hivatva van a műszaki dol­gozók továbbképzési lehetőségeit megteremteni. A megyében körül­belül 40 gépészmérnök, 60 mező- gazdasági mérnök és mintegy 200 gépipari technikus él, dolgozik, akiknek azonban eddig csak hoz­závetőleg 25 százaléka lépett be a GTE csoportba. Mi is a Gépipari Tudományos Egyesület célja és tevékenysége? Röviden vázolva a következő: A magyar műszaki kultúra szín­vonalának fejlesztése. A műszaki és gazdasági értelmiség és általá­ban a technika fejlődése iránt ér­deklődő dolgozók rendszeres tájé­koztatása a technika világviszony­latban való haladásáról. A nép­gazdaság Iparvezetésének és ipar- politikájának, valamint a műszaki fejlesztési, szervezési és gazdaság- tudományi kérdéseknek társadal­mi megvitatása és ezzel a párt. és kormányhatározatok végrehajtá­sának elősegítése. A műszakiak összefogása, a klubélet biztosítása, a műszaki és gazdasági szakembe­rek tapasztalatcseréjének meg­szervezése. A műszaki propagam-J da növelése, kongresszusok, kon­ferenciák, ankétok, előadássoro­zatok, vitaestek, klubdélutánok, szakmai bemutatók, műszaki film- bemutatók rendezése. A külföldi és fejlettebb technikai kultúra megismerésével és a hazai leg­újabb eredmények ismertetésével a magyar műszaki haladó hagyo­mányok szellemében a technika és gazdasági tudományok előmoz­dítása és továbbfejlesztése. Ezek­nek a gyakorlati életben való al­kalmazása, szakbizottságok mű­ködtetése, szaklapok, kiadványso­rozatok szerkesztése, kiadása és tagokhoz való eljuttatása. Pályá­zatok kiírása, kiállítások rende­zése, továbbképző tanfolyamok szervezése, újító és kísérleti labo­ratórium fenntartása. Műszaki fil­mek gyártása és forgalombahozá- sa, bel- és külföldi tanulmányutak, szervezése és lebonyolítása, szak- vélemények kidolgozása a legfőbb hivatalos szervek számára, mű­szaki könyvtár, folyóirattár fenn­tartása, dokumentációs szemlék kiadása. A szakszerűség fokozottabb ér­vényesítése, az egyesületi tagok anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében különböző alapítványi díjak rendszeres kiadása, műszaki alapítványok létrehozása, továbbá az egyesületen belül a szakértői, lektori, fordítói szakértők nyilván­tartása és azok foglalkoztatása. Az egyesület Budapesten, a Technika Házában székel és az ország nagyob városaiban működ­nek a helyi csoportok. Megyénk­ben ezt a munkát a békéscsabai csoport látja el. Az eltelt rö­vid idő alatt a csoport egy egy­napos és egy négynapos tanul­mányutat bonyolított le. A tél fo­lyamán a mérnököknek és a technikusoknak továbbképző elő­adásokat tartanak egyetemi ta­nárok. Azonkívül technikus továbbképző és technikus előképző (levezelő technikumi hallgatók és fizikai dolgozók részére), tanfolyamokat rendezünk Békéscsabán, kellő számú jelentkező esetén Gyulán és Orosházán, továbbá idegen nyelvű műszaki nyelvtanfolyamo­kat Kéthetenként vasárnap délelőtt műszaki filmbemutatók lesznek Békéscsabán, a Szabadság mozi­ban és Sarkadon a cukorgyárban, továbbá keskenyfilm-bemutatók Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, esetleg még más helyen. Az idén még két tanulmányutat bonyolít le a csoport: október 24- én egynaposat Debrecenbe a Gör- dülőcsapágygyárba, november 8— 11-e között Sztálinváros—Székes- fehérvár — Esztergom—Budapest ipartelepeire négy naposat. A tanulmányutakon elsősorban a tagok vehetnek részt, de elegen­dő hely esetén résztvehet bármi­lyen dolgozó, aki a technikai fej­lődés iránt érdeklődik és az egye­sület pártoló tagjai közé lép. Ha­sonlóképpen történik a műszaki filmbemutatók megtekintése is. Ä Gépipari Tudományos Egye­sület békéscsabai csoportja még nem rendelkezik saját klubhelyi­séggel, de a TIT megyei szerveze­tének támogatását élvezi és a hét megállapított napjain helyiségeit használhatja. Röviden vázolva is megállapít­hatjuk, hogy a megyében élő mű­szakiaknak megteremtik a tovább­képzés lehetőségét Most már a mérnökökön, technikusokon a sor, hogy éljenek vele. Tudásuk gya­rapodása elsősorban az ő érdekük, mert ha nem tanulnak, lemarad­nak és a munkahelyükön sem fog. nak tudni újat, korszerűbbet kez­deményezni és alkotni. Hámori János a GTE helyi csoportjának titkára A tél közeledése a meleg ruha, a tüzelő és a tárolható zöldség­félék beszerzését sürgeti. Azonban nem minden család rendelkezik táfolóhellyel, aztán meg nagyon sokan megszokták már, hogy a naponta szükséges burgonyát, zöldségfélét a piacon és a boltok­ban szerezzék be a téli napokon is. Eddig minden télen a burgonya beszerzése okozott legnagyobb gondot. Vajon gondot okoz ez idén is? Ezzel a kérdéssel keres­tük fel Unyatinszki János elvtár­sat, a Szövetkezetek Békés megyei Értékesítő Központja zöldségter­melési főosztályának vezetőjét. Nem lesz hiány zöldségfélékben Elöljáróban elmondotta, hogy a MÉK a lákosság növekvő szükség­letének arányában igyekezett év­ről évre mind több zöldségfélét termeltetni. Például az 1958/59. gazdasági évben 2470 holdon, 1959/60-ban 5507 holdon termeltek zöldségfélét szerződésre a megye közös és egyéni gazdaságai. A jö­vő gazdasági évre előirányzott (lüdósitónktől) A vésztői Aranykalász Termelő- szövetkezet vezetősége legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek ed­digi eredményeit tárgyalta. A tsz elnöke többek között elmondotta, hogy a talajjavító vállalat 47 hold föld talajjavítását kezdte meg és még ebben az évben befej ez. k. De­meter Pál mezőgazdász többek között beszámolt arról, hogy ed­dig 545 holdon végezték el a kö­Országos mozgalmat kezdemé­nyezett a Heves megyei MÉSZÖV: a földművesszövetkezetek 1965-re érjék el, hogy teljesen saját erő­ből, állami hitel nélkül oldják meg a községek áruellátását. Olyan cél ez, amelynek elérése lehetővé tenné egy nagy összeg más célokra való beruházását, felhasználását. Csupán Békés megyében — amennyiben a fenti cél elérése valóra válna —, mintegy százmil­lió forint kerülne megtakarításra. A Békés megyei földművesszö­vetkezetek már csatlakoztak a fenti mozgalomhoz, és vállalták a száz százalékos saját erővel való gazdálkodást. zöldségfélék termesztésének már 91 százalékára kötötték meg a szerződést a tsz-ek, s ez a 91 szá­zalék is több a tavalyánál, azaz 5627 hold. A fogyasztóknak mód­jukban volt több tárolható zöld­ségfélét vásárolni. Például paradi­csomból 212 súlyvagonnal bocsá­tott a MÉK megyénk lakosságá­nak rendelkezésére. Vöröshagymát 527 vagonnal vett át eddig a MÉK a termelőktől, s télire 3000 mázsát tárol raktáraiban, 700 mázsa fe­jeskáposztával, 650 mázsa sárgaré­pával, 480 mázsa petrezselyem­gyökérrel együtt. Az egyéb zöld­ségfélékből (kelkáposzta, cékla, karalábé, zeller) a tavalyi 650 má­zsával szemben az idén 1700 má­zsát tárol. Ezekből tehát nem lesz hiány. Címzett: Csanádapáca És most lássuk a mindennapi legfontosabbat, a burgonyát. Az értékesítő központ fennállása óta az idén először termeltetett szer­ződésre burgonyát. Eddig szaba­don igyekezett felvásárolni a he­lyi és a szomszéd megyénk ter­zépmélyszántást és 670 holdon a mélyszántást. Elmondotta, hogy jól haladnak a vetési munkákkal és befejezték a vörösheremag cséplését is. A bevetett területen 118 mázsa mag termett. A gyűlé­sen Iványi István állattenyésztő is beszámolt és többek között elmon. dotta, hogy befejezték a liba tépést és összesen 125 kilogramm toll lett. N. J. I A MÉSZÖV igazgatósága fel- I mérte a' megyei fmsz-ek lehetősé­geit és a közelmúltban határozatot hozott, hogy a részjegyalapot a duplájára, a szövetkezeti állóesz­közök arányát 90 százalékra, a forgóeszközökét pedig 70 százalék­ra emeli. Határozatot hozott az igazgató­ság, hogy a költséget a kiskeres­kedelemnél 0,7, a vendéglátóipari iparágnál 0,4 százalékkal csökken­tik. A költségek csökkentése mel­lett a termelékenység a kiske­reskedelemben 16, a vendéglátó- iparban négy százalékkal növelik. Héjjá Sándor melőitől. A legnagyobb igyekezet is csak 260 vagon burgonya helyi felvásárlását eredményezte tavaly. Ehhez kapott a megye lakossága 149 vagonnal Szabolcs megyéből, s ennyivel, azaz összesen 454 va­gonnal kellett átvészelni a telet. Erre az évre az értékesítési köz­pont 493 vagon burgonya termesz­tésére kötött szerződést a megye termelőszövetkezeteivel, s ezen fe­lül 236 vagon Szabolcsból érkező burgonyára is kapott diszpozíciót. Ennyi burgonya, vagyis 729 vagon burgonya bőven elég lenne a me­gye lakosságának. A baj csak az, hogy az időjárás kedvezőtlen volt a burgonytermésre. s néhány ter­melőszövetkezet ezért, néhány meg egyszerűen azért nem teljesíti szerződésben vállalt kötelezettsé­gét, mert a termés jó részét 'ki­osztotta a tagok között. A csanád- apácai Köztársaság Tsz is 2400 mázsára kötött szerződést, de csa'k ezer mázsát adott át a MÉK-nek, a többit kiosztotta, munkaegysé­genként 2,40 kilót. Vannak csalá dök, akik a szükségletük 3—4- szeresét kapták, s elpiacozzák. Szó se róla, többet kapnak így ér­te, mint amennyit a MÉK fizet­ne. De a termelői árat azért szab­ták ilyen alacsonyra, hogy a munkások olcsón jussanak burgo­nyához. Vajon mit szólnának a csanádapácal Köztársaság Tsz tag­jai, ha ők kétszeres áron kapnák a ruházati cikket, vagy ha például a gépállomás csak félannyi mun­kát végezne el földjeiken, mint amennyire szerződést vállalt? Szerencsére nem sok szerződést szegő termelőszövetkezet van. A többség olyan, mint az almás'ka- marási Sallai Tsz, amely a vállalt 400 mázsa burgonya helyett 450 mázsát szállított, a gerandási Pe­tőfi Tsz is többet szállított, mint amennyire szerződött. A tsz-eken sok múlik... Az értékesítő központ október 1-ig 248 vagon burgonyát vett át a szerződésre termelő tsz-ektől, s ezt a mennyiséget folyamatosan a vásárlók rendelkezésére bocsátotta boltjain keresztül. Ezt a burgonya- mennyiséget tehát felvásárolta a lakosság, sökan annyit, hogy tá­rolják szükségletüket újig. Ez nem baj, a félő az, hogy sokan a kg-kénti 1,30—1,60 és 1,80 forin­tért vásárolható burgonyát a ser­tésnek takarmányozására használ­ják, s ez később, a koratavaszi hó­napokban zavart kelthet az ellá­tásban. Unyatinszki János elvtárs 'el­mondotta, hogy a MÉK dolgozói tsz-ből tsz-be járva most mérik fel, hogy a szerződésre vállalt bur­gonyából mennyit tudnak leszállí­tani, s ha leszállítják, csak akkor tud képet adni a MÉK a burgo­nyaellátás biztosításáról. Egyéb­ként az a terve, hogy 379 vagon burgonyát tárolnak a szükséglet biztosítására. Ez lehetővé válik az­által, hogy ha a tsz-ek a leszerző­dött 493 vagonból a terméskiesés ellenére leszállítanak 400 vagon­nal. Emellett a MÉK dolgozói megkezdték a 236 vagon szabolcsi burgonya diszponálását a megye területére. Hetven vagonnal már megérkezett, s folyamatosan ér­kezik a többi is. Még egy mondat a burgonyáról, bár ebből csak jövőre eszünk: megyénk termelőszövetkezetei az ez évi 493 vagon burgonya helyett 1961-re eddig 541 vagonra kötöt­tek termelési szerződést, Zöldéit a retek és a saláta a Gyulai Kertészeti Technikum tangazdaságában A Gyulai Kertészeti Technikum tangazdaságában — ahol 88 kertészjelölt leány és fiú ismerkedik a virág-, zöldség és gyü­mölcstermesztés módjaival — még meg sem kezdték a bő termo őszi-téli káposzta szedését, sok paprika, uborka és egyéb zöldség vár még betakarításra, máris szépen zöldell a melegágyi ablakok alatt a retek és saláta palánta, amiből karácsonyra szállítanak a hazai és külföldi piacokra. A kiváló minőségű zöldségéről ismert tangazdaság egyébként egész évben, megszakítás nélkül szállít friss zöldséget a fogyasztók asztalára. Ez évben 64 holdas öntözéses ker­tészetükből október közepéig több mint 50 vagon zöldségfélét érté­kesítettek. Sokat tanulnak itt a gyerekek, mert az év minden szakában gyakorlati ismereteket szerezhetnek. A kertészeten kívül 4 hold bemutató kert áll a diákok rendelkezésére — akik között számta­lan termelőszövetkezeti ösztöndíjas fiatalt látni. — A bemutató­kertben a nemesített fűfélék, örökzöldek, facsemeték, virágok és egyéb növények termesztési módjaival ismerkednek, és széles lá­tókörrel, sokoldalú szakképzetséggel távoznak majd az iskolából. Újabb 47 hold talajjavítását kezdték meg a vésztői Aranykalász Tsz-ben Erőforrásaik kihasználására törekszenek a földművesszövetkezetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom