Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

4 NÉPÚJSÁG I960, október 13., csütörtök Német vendégek megyénkben A Német Demokratikus Köztár­saság felszabadulásának 11. évfor­dulója alkalmából a TIT és más megyei szervek meghívására né­met vendégek érkeztek hétfőn me­gyénkbe. Helmuth Fuchs, a Német Demokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségének ta­nácsosa, Paul Ebersbach, a követ­ség másodtitkára látogatottak el Békés megyébe, hogy találkozza­nak termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok dolgozóival, veze­tőivel. Hétfőn 9 órakor érkeztek meg a vendégek a TIT székházába, ahol Kaszai Pál elvtárs, a TIT megyei titkára üdvözölte meleg szavakkal ha átaínkat, s arra kérte őket, érezzék magukat jól megyékben. Helmuth Fuchs elvtárs Kaszai elv­társ szavaira azzal válaszolt, hogy őszinte szeretettel látogattak el hozzánk, őszinte baráti érzésekkel. Vizsnyiczai elvtárs arról tájé­koztatta a német elvtársakat, hogy mi jelle/nzi megyénket, milyen ipari üzemekkel rendelkezünk és mennyire változott meg ez év tavaszán mezőgazdaságunk arcu­lata. A német elvtársak különösen két területről érdeklődtek: Először is a baromfitenyésztésről, ezen be­lül különös tekintettel a liba­tenyésztésről. Elmondották ugyan­is, hogy a Német Demokratikus ' Köztársaság az eddigieknél jóval több baromfit, illetve libát szeret- e vásárolni Magyarországtól. Ép- n ezért érdeklődtek arról is, %y a termelőszövetkezetek és ál- ában a nagyüzemi gazdaságok pehnyire tekintik megyénkben alapvetőnek a baromfitenyésztést. Nánósi Illés elvtárs, a megyei ta­nács osztályvezetője elmondta, hogy jelenleg — mi tagadás —, még nem dicsekedhetünk azzal, hogy termelőszövetkezeteink jó részében megértették volna ennek jl isz.’iosságát, jelentőségét. Biztató >_>!t azonban Nánási elvtárstól ha Iául — s ezt a követség vezetői örömmel fogadták —, hogy a kö­zeli két éven belül nagy változás megy végbe termelőszövetkezete­inkben a baromfitenyésztést ille­tően. Majd az általános politikai hely­zetről beszélgettek hosszan az elv- társak. Sok szó esett a Társadalmi Tudományos Ismeretterjesztő Tár­sulat működéséről itt megyénkben. Vizsnyiczai elvtárs elmondotta a német elvtársaknak, hogy a múlt évben a TIT tizenhét szakosztálya, de különösen a világnézeti és a szakmai szakosztályok több mint kétezer előadást tartattak. A né­met elvtársak, miután beszámoltak arról, hogy ez év nyarán befejez­ték a mezőgazdaság átszervezését, különösen á falvakban indult meg az ismeretterjesztő munka. Arról is tájékoztatták a vendégek a fo­gadásukra megjelent elvtársakat, hogy most nagy erővel segítik az NDK-ban az új termelőszövetke­zetek megszilárdulását és ezzel egy időben az árutermelés növelé­sét. A másfél óra hosszás baráti be­szélgetés után a német elvtársak, a TIT vezetői, s a megyei tanács mezőgazdasági osztályának veze­tői ellátogattak a kétsopronyi Hu­nyadi Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet tagjai és ve­zetői nagy örömmel fogadták a vendégeket. Megérkezésük után a tsz-vezetők azt javasolták, tekint­sék meg a német elvtársak gazda­ságukat, mely ez év tavaszán több száz holddal megnövekedett, s je­lenleg 1742 holdon gazdálkodnak. A sertések, s a szarvasmarhaállo­mány megtekintése után a szövet­kezet kultúrtermében hosszan el­beszélgettek a szövetkezet vezetői­vel és tagjaival a gazdálkodás és az állattenyésztés helyzetéről. A szövetkezetiek sokat érdeklődtek arról, hogyan és milyen módon gazdálkodnak az NDK szövetke­zetei. A német elvtársak készség­gel válaszoltak a szövetkezetiek kérdéseire. Ezután került sor a Hunyadi Termelőszövetkezet elnö­kének a beszámolójára, melyben részletesen elmondotta az utóbbi évek sikereit, eredményeit. Ebéd után Helmuth Fuchs elv­társ pohárköszöntőt mondott, melyben kifejezte, hogy a magyar nép harca a Német Demokratikus Köztársaság harca is. Azt mon­dotta: Valamennyi szocialista ország egyet akar, egy célért küzd: az emberek jólétéért, s ami min­dennek az alapja, a békéért. Em­lékeztette a hallgatóságot arra, hogy a német fasizmus a második világháború alatt éppen úgy ül­dözte és gyilkolta a magyar né­pet, mint a német népet. A kétsopronyi Hunyadi Terme­lőszövetkezet gazdái ünnepélyesen búcsúztatták a német vendégeket, akik a Hidasháti Állami Gazda­ságba indultak. Itt a gazdaság igazgatója és főállatenyésztője fo­gadta a vendégeket. Az állatte­nyésztés megtekintése után az ebédlőben vacsorán látták vendé­gül a kedves vendégeket. Balkus Imre Pécsi táborozás lesz a kondorost úttörők munkájának gyümölcse A Kondorosi I. számú Általános Is­kola Zrínyi Ilona és Petőfi Sándor út­törőcsapata társadalmi szerződést kö­tött a Lenin Termelőszövetkezettel. A termelőszövetkezet és az úttörők kö­zött már évek óta jó kapcsolat alakult ki, s a pajtások már sokszor dolgoztak a tsz földjén. Amikor eljött a ku­koricatörés ideje, Szakács Györgyné csapatvezető irányításával 80 pajtás lá­tott munkához. Munkájuk eredmé­nyeként a kukoricáért kapott összeget pécsi táborozásra és kirándulásra köl­tik. Az iskolásgyermekek szüleit az elmúlt napokban az a meg­lepetés érte, hogy fiaik, lányaik mennek is iskolába meg nem is. Közösen kivonulunk a termelő- szövetkezetekbe, állami gazda­ságba segíteni a betakarítás­ban meg aztán tanulmányi ki­rándulás is lesz — újságolták otthon a Jancsik, Erzsik, Jutkák. — Mi ez, valami újfajta poli­technikai oktatás? — kérdezte tőlem egy mama. — Nem, ez is más, meg az is. Majd részletesen megtudakolom ott, ahol erre a legpontosabb választ adhatják — feleltem. A megyei tanács v. b. művelő­désügyi osztályán közölték ve­lem, hogy a Művelődésügyi Mi­nisztérium egyszerű, jó és okos rendelkezéséről van szó: — se­gítse fiatalságunk is gazdasága­inkat néhány napos munkával, hogy mielőbb az ország közös kamrájába kerüljön a termés. A nevelők és diákok ezt termé­szetesnek vették és készséggel vállalták. Így történt, hogy néhány nap­pal ezelőtt városból, faluból vo­naton. teherautókon daloskedvű lányok, fiúk robogtak a határba. Az általános iskolásoknak há­rom, a középiskolásoknak öt nap állt rendelkezésükre, hogy segítsék a betakarítást. No, per­sze a szünetből tanulmányi ki­rándulásra is futotta. Beck Zol­tán, az Orosházi Táncsics Gim­názium egyik pedagógusa el­mondotta, hogy intézetükben a következőképpen használták ki az öt napot. Két napig a Mezőhegyest Ál­lami Gazdaság kukoricáját tör­ték. Száz holdon végezte el 650 diák. A hozzá nem értő is ki­számíthatja, hogy nem volt megerőltető a dolog. Ráadásul úgy szervezték a munkát, az is­kola részéről úgy egyeztek meg a gazdasággal, hogy ebédet, szál­lást kaptak a diákok, azonkívül pénzt is, aminek fele az iskoláé, fele pedig az iskolai KlSZ-szer- vezeté és utolsó fillérig a diákok közös céljait szolgálja. A törés után fennmaradt időt tanulmá­nyi kirándulásra fordították. Jártak Gyulán, Szarvason, Sze­geden; színházat, üzemet, tör­ténelmi nevezetességeket láto­gattak. Iskolánként változott a prog­ram aszerint, hogy hol milyen munkalehetőségek voltak. . Az eső is közbeszólt és bizony sok­sok diák szomorúan bámult fel­keléskor az esőfüggönnyel söté­tített ablakra, mert elesett egy kedélyesnek ígérkező közös ki­ruccanástól. Az engem kérdő mama, ha ol­vassa ezt a kis írást, megálla­píthatja, hogy nem politechni­kai oktatásról volt tehát szó, amikor gyermekei a furcsának vélt szünidőben vidáman robog­tak a rájuk is váró határba, de azért ez sem volt kevésbé köz­érdekű és nevelő hatású. Huszár Rezső * Öt megye tanácselnökei találkoztak Békéscsabán Téli nevelési ankétok Füsesgyarmaton Téli nevelési ankétok előké- U szitáséi kezdték meg Füzesgyar­maton. A kettes számú iskola és a Hazafias Népfront vezetősége, valamint az iskolai szülői mun- , kaközösség közös programot dol­es a könnyű szövetből készült > kompié. Az enciánkék szinü ruha ? princessz-szabású, egyenes vonalú S kabátkával, melyet kerek gallér és / három nagy gomb díszít. ( gozott ki az ankétok megszerve­zésére. A szülői munkaközösség vállalta, hogy beindítja a szülők iskoláját, ahol főleg pedagógiai tárgyú előadásokat tartanak. Az előadások megtartását a fiatal pedagógusok, valamint tanácsta­gok önként vállalták. Az első előadást az ezüstkalászos gazda­tanfolyamok beindításával kap­csolatban tartották meg. A kö­vetkező előadást november 26-án tartják. Az ankétok szervezői meghívták Göröcs Jánost, aki részt vett az olimpián, és fel­kérték, hogy tartson élménybe­számolót a község dolgozóinak. Az előadások megszervezését a pedagógusok és a Hazafias Nép­front vezetősége közösen végzik. Szerkesztői üzenetek GEDÓ MIHALYNÉ, GYULA. — Töb­bek kérésére történt, hogy a rádió­műsort a műsoradás napján közöljök lapban. Az lenne a legjobb megol­dás, ha kétnapi műsort jelentethet­nénk meg rendszeresen, ezt azonban helyszűke miatt nem tudjuk megvaló­sítani. Ó ANDBÄS ISTVÁN, BÉKÉSCSABA. — A személyi tulajdonban lévő házak felújításával és tatarozásával kapcso­latosan közöljük, hogy ha a tulajdonos az építésügyi hatóság jogerős határo­zatában elrendelt építési munkákat a megállapított határidőig nem, vagy nem kellő mértékben végezteti el, az építési munkák elvégeztetéséről — a tulajdonos költségére és veszélyére — az építésügyi hatóság maga gondos­kodhat. A Minisztertanács Tanácsszer­vek Osztályának rendezésében kedden délelőtt 10 órakor a me­gyei tanács dísztermében táj-érte­kezletet tartottak, öt megye ta­nácselnökeinek részvételével. Az értekezleten részt vett dr. Kiss Pál elvtárs, a tanácsszervek osztályá­nak csoportvezetője, Nagy Ernő elvtárs, a pártközpont munkatár­sa, Oláh György elvtárs, a Szolnok megyei Tanács v. b. elnöke, dr. Da­los László elvtárs, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, Biczó György elvtárs, a Szegedi városi Tanács elnöke, Kovács Imre, a Csongrád megyei Tanács v. b. el­nökhelyettese és Arany Tóth Lá- jos elvtárs, a Békés megyei Ta­nács elnöke. Az értekezletet Arany Tóth La­jos elvitárs nyitotta meg, majd át­adta a szót dr. líiss Pál elvtárs- nak. Dr. Kiss Pál elvtárs beszédében szólt a tavaszi szolnoki tájértekez­letről, ahol már egyszer megvitat­ták az 1959. évi és 1960. évi köz­ségfejlesztési feladatokat. — A mai tanácskozáson — mondotta Kiss Pál elvtárs —, ismét a községfej­lesztést vitatjuk meg. Beszámolt Kiss elvtárs arról, hogy a község­fejlesztési hozzájárulás alatta ma­radt az átlagnak. Ügy látjuk, hogy a végrehajtó bizottságok nem vet­ték figyelembe a lemaradást, sok esetben felületesen kezelték a hozzájárulások mértékének meg­állapítását is. Nem jutottak elő­rébb községi és járási tanácsaink a helyi anyagbázis bővítésének feltárásánál sem, számos község­ben egyáltalán nem vizsgálják a helyi anyagforrásokat. Kiss Pál elvtárs szólt a községfejlesztési lé­tesítmények műszaki ellátottságá­ról. Megállapította, hogy a gazda­sági bizottság határozatának al­kalmazása érezteti hatását, mert egyre több helyen megvitatják a terveket és csak ezután döntenek azok felhasználásáról. Egyre több helyen alkalmazzák a típusterve­ket is. Előfordul azonban még mindig a burkolt magántervezés, és sok esetben a kifizethető jutal­makat éppen magántervezésre használják fel. Ezután dr. Kiss Pál elvtárs a társadalmi munkáról beszélt. Mint elmondotta ezután községi vezető­inknek: az eddiginél fokozottabb mértékben kell számolniuk a tár­sadalmi munkával, mert forintban ki nem fejezhető az az érték, amit egy-egy község lakossága tehet sa­ját községének épitéséért. Dr. Kiss Pál elvtárs beszéde után a jelenlévő v. b.- elnökök szóltak a referátumhoz. Oláh György elvtárs, a Szolnok megyei tanács v. b. elnöke beszélt a „mel­lékcsatornán” érkező építési anya­gokról, amelyekről feltételezhető, hogy állami beruházásból szár­maznak. Szólt arról, hogy megyé­jükben több fegyelmi vizsgálatot folytattak le és több v. b.-vezetöt megbüntettek, akik megszegték a tervezési előírásokat. Dr. Dalos László, a Bács megyei Tanács v. b.-elnöke szólt a község­fejlesztési építkezések műszaki el­lenőrzéséről, s elmondotta: tovább kell fejlesztenünk az emberek­ben a saját városuk, közsé­gük szeretetét, mert akkor a köz­ségfejlesztési programok végre­hajthatók. Biczó György elvtárs, a Szegedi városi Tanács v. b.-elnöke a cél­tudatos tartalékolásról beszélt, s elmondotta, hogy a közös felada­tok megoldása náluk minden ke­rület községfejlesztési tervében szerepel és ez jó hatással van a tervek megvalósítására. Kovács Imre elvtárs, a Gsong- rád megyei Tanács v. b.-elnök- helyettese elmondotta, hogy ahol kevés a társadalmi munka, ott fel­tételezhető a testületi szervek gyenge irányító munkája. Keveset foglalkoznak társadalmi munka szervezéssel és ez meg is látszik a tervek megvalósításánál Sürgette a típusterv-katalógus kiadását. Arany Tóth Lajos elvtárs, a Bé­kés megyei Tanács v. b.-elnöke szólt arról, hogy egyre kevesebb helyi anyag áll rendelkezésre a községíejlesztési tervek megvaló­sításához. Községeink egyre na­gyobb létesítmények megvalósítá­sához fogtak hozzá, így művelő­dési otthonokhoz és fürdőhöz. Él­nünk kell azzal a lehetőséggel, hogy egy egész járás érdekét szol­gáló közös építkezéshez közös ala­pot teremtsünk községfejlesztési összegekből. Arany Tóth elvtárs ez­után arról beszélt, hogy a község­fejlesztési tervek megvalósításá­nál nem szabad figyelmen kívül hagyni a jó tapasztalatok elter­jesztését. Nagy Ernő elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának munka­társa szólt arról, hogy a község­fejlesztési tervek teljesítésének eb­ben az évben sem lesz nagyobb akadálya. Beszélt arról, hogy a társadalmi ellenőrzést meg kell szigorítani és a tanács legyen a gazdája ténylegesen is a község­fejlesztési terveknek. A pártszer­vezetek is támogassák ezt a mun­kát. Dr. Kiss Pál elvtárs a hozzá­szólások után összefoglalójában megelégedéssel nyugtázta, hogy számtalan jó javaslat hangzott el, amit v. b. vezetőink ezután fel tudnak munkájukban használni. (—czi.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom