Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

I960, október 13., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Teljes üzem a Sarkadi Cukorgyárban Társadalmi munkával segítik a dolgozók a szeghalmi tüdőkórház további építését (Tudósitónktőq A szeghalmi járási tüdőbeteggandozó gyógyintézet dolgozói a legutóbbi szakszervezeti ülésen Kovács Mihály gondnok javaslatára vállalták, hogy segítik az intézet további építését A dolgozók minden délután társadalmi munkával készítik elő az utak aszfalto­zását A munkában dr. Czina Géza főorvossal együtt mindnyájan részt vesznek. Az így elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja a 10 ezer forintot Az intézet építését november 7-re akarják befe­jezni. Száz szerfásistállót épít a tsz-eknek a gyulai erdőgazdaság Jó ütemben készülnek a belső berendezések Hozzáláttak a műtárgyak építéséhez Békésszentandráson Törődjünk többet a tagjelöltség nélkül felvett párttagok nevelésével Megyénkben az i960-as év elejére a mezőgazdaság szocialista átszervezésében jelentős változás következett be. A megye 76 köz­ségéből 70 tsz-község, 3 városából pedig 2 tez-város lett. Ennek kö­vetkeztében a megye összterületé­nek 84 százaléka, szántóterületé­nek pedig 82 százaléka a szocia­lista szektorhoz tartozik. A tsz- mozgalom alakulását a községek egy részében megfelelően követte a pártszervezetek létrehozása és fejlődése. Jelentős részükben azonban a fejlesztéssel egy időben nem sikerült megoldani a párt- szervezetek megalakítását. A 274- re felszaporodott termelőszövetke­zetből 1960 elején' 210-ben volt alapszervezet. Ugyanakkor az ak­kor meglévő és megalakított párt- szervezetek jelentős hányada kis- létszámú volt. A már említett 210 pártszervezet közül 77 alapszerve­zet csak 10-em aluli párttag-lét­számmal rendelkezett. A körülmé­nyek, a tsz-ek további politikai, gazdasági megerősítése azt köve­telték a megyei pártbizottságtól, hogy minél. előbb megteremtse a feltételét a többi termelőszövetke­zetekben is a pártszervezetek meg­alakulásának és egy időben ezzel a kis létszámú pártszervezetek számszerű megerősítésének. Ennek egyik fontos módszerét a megyei pátbizottság a tagjelöltség nélkül felöett párttagok felvételé­ben látta. Megyéinkben már az 1959- es évben is éltünk ezzel a lehetőséggel, és pártszervezeteink felvettek ily módon 82 párttagot. 1960- ban azonban megnövekedett a politikai szükségessége, hogy ezzel a lehetőséggel élve gyor­sabb tempóban hozzuk létre a pártszervezeteket, illetve erősít­Szebbé teszik a kondorosi tanácsházat Nemrég kezdték el Kondoroson a községi tanácsház külső és belső tata­rozását. Átépítették a főbejáratot, az udvar felőli folyosó kövezetét kicse­rélték, és zárt, üvegfalas folyosóvá alakítják át. Ezenkívül öt helyiségben parkettra cserélik ki a régi padlót és átfestik az ajtókat, ablakokat. A községi tanácsház tartarozására csak­nem hetvenezer forintot fordítanak. Az • utóbbi napokban majdnem 100 milliméter csapadék hullott le megyénk területére. Kedden pél­dául Sarkadon 76 mm esőt mértek A kedvezőtlen időjárás a cukorrépa betakarítására károsan hat, mert a tsz-ekben az ütemtervet — a szállításra és a szedés­re — nem tudják betartani. A gyár naponta 200 vagonnál több cukor­répát dolgoz fel, s kedd este már csak 900 vagon cukorrépa-tartalé­kuk volt. A cukorgyár vezetői és a termelés szervezésére beosztott dolgozók kedden, szerdán, csü­A csanádapácai Üj Barázda Ter­melőszövetkezet tagjai az elmúlt héten szedték fel az 50 hold bur­gonyavetésük utolját. Eltérően az eddigi szokásoktól, most nem kézi kapával vágták ki a fészkeket, még nem is szántották, hanem a termelőszövetkezet nemrégen vá­sárolt burgonyakiemelő gépével hozták fel a talaj felszínére a nem ritka esetben még 30 dekát is meg­haladó burgonya-gumókat. Az Egy évvel ezelőtt a gyulai erdő- gazdaság vezetői és fizikai dolgo­zói házról házra járva igyekeztek meggyőzni a még kívülálló gazdá­kat a termelőszövetkezet sok­oldalú előnyéről. Kitartó felvilá­gosító munkájuk sokat segített ab­ban, hogy a Körösök vidékén egy­más után alakultak termelőszövet­kezeti községekké a falvak. Az új útra tért gazdákat ezután sem hagyták magukra: a tervezett 63 szerfásistálló helyett hetvenegy­hez elegendő faanyagot termeltek ki és bocsátottak a szövetkezetek rendelkezésére, amiből tízezer szarvasmarha, sertés, juh és törzs­baromfi részére építhettek olcsón, jó szállást. A nyáron Kállai József főmér­nök irányításával a szövetkezetek portáin kezdtek szorgoskodni az erdőgazdaság építő-brigádjának tagjai. Különösen nagy örömet je­lentett ez az új termelőszövetkeze­Egy évvel ezelőtt, az orosházi járási mezőgazdasági kiállításon nagy érdeklődést keltett a nagy­szénás! Dózsa Tsz pavilonjában bemutatott tömött fürtű szőlő, az alma és más szép gyümölcs. Ezen a vidéken ugyanis az a hiedelem járta, hogy nem honosodik meg, vagy igen gyenge termést hoz a szőlő és egyéb gyümölcs. Különö­sen rácáfolt erre az állításra a Dó­zsa Tsz ez évi terméseredménye. 15 holdas gondosain ápolt szőlő­jükben megkezdődött a szüret. Az első napi préselés azt mutatja, törtökön sorra járták és járják a körzetükbe tartozó állami gazda­ságokat, termelőszövetkezeteket, hogy azok minél több cukorrépát szállítsanak az átvevőhelyre. A gyár körzetében mintegy 16 ezer vagon cukorrépa van még kint. A megyei, a járási, a községi taná­csok, valamint a termelőszövetke­zetek messzemenő támogatásukról biztosították a cukorgyárat, és a tőlük telhető legtöbbet elkövetik: a répa átadása során fennakadás ne álljon be, hogy a gyár teljes üzemét biztosítsák. idén a termelőszövetkezetben nyári Rózsa-fajtával kísérleteztek. Nagyon szép gumók termettek, csak kevés volt alatta, s így átlag­ban 60 mázsát fizetett holdja. Jö­vőre már 120 holdon termesztenek burgonyát a tsz-ben. A vetőmagot már most megvásárolták. Több mint 1000 mázsa vetőmag-burgo­nyát hozattak a Nyírségből, amely­ben királyrózsa és gülbaba fajta van. lekben. A tagság nyugodtan arat­hatott, csépelhetett, az erdőgazda­ságiak gyorsan tető alá emelték a szerfásistállókat. Ez évben 31 olcsó ólat építettek a termelőszö­vetkezeteknek, 1961-ben pedig újabb 100 felépítését vállalták, amihez a faanyag kitermelését már meg is kezdték. A Horga-oldali Vízgazdálkodási Társulat távlati tervében egy na­gyobb kiterjedésű határrész öntö­zésének szervezése szerepel Bé- készentandráson. Egyelőre két­ezer hold öntözéses gazdálkodását tervezik, amelyből az első fürtöt — mintegy ezer holdat — 1961­hogy holdanként 20 hektoliter bor terem. Sok szép termést adott az almás- és szilvásként is. Igen ügyesen hasznosították az új telepítésű szőlő földjét is: öt holdon köztesként dinnyét ter­mesztettek, öt holdon pedig sava­nyítani való csemegeuborkát. Ko­ra tavasz óta másnaponként szál­lítják a konzervgyárba az első osztályú, apró uborkát. A köztes­ként termesztett uborka holdan­ként 13 ezer forint jövedelmet adott, a dinnye pedig 11 ezret; ben helyeznek üzembe. A beruhá­zás megvalósítására államunk két és fél millió forinttal segíti a bé- késszentandrási termelőszövetke­zeteket. Az öntözőrendszer első fürtjéhez tartozó átereszek és bel­ső berendezések jó ütemben ké­szülnek. Nyolc-tíz nap múlva a békéscsaba—budapesti országút alatt elkezdik annak a két mű­tárgynak az építését, amely az öntözéshez szükséges víz fő kivi­teli helye lesz. A műtárgyak épí­tését még ebben az évben be is fejezik. A vízgazdálkodási társu­lat és a Szolnok megyei Villamos- mű vezetői között rövidesen tár­gyalások kezdődnek a víz áteme­léséhez szükséges villamos áram biztosítására. A termelőszövetkezetek a jövő évben öntözéses gazdálkodásra szánt területen elkezdték az istál­lótrágyázást és az őszi mélyszán­tást. Jövőre 130 holdon rizst, a többi területen pedig cukorrépát, kukoricát, silókukoricát és lucer- I. nát termesztenek. sük azokat. A megyei pártbizott­ság éppen ezért az eddigieknél ha­tározottabb formában hívta fel er­re a járási és községi bizottságok figyelmét. Ennek eredményeként je­lentősen megnőtt a tagjelöltségi idő nélkül felvettek száma. Hogy ez valóban így van-e, azt a kö­vetkező számok is mutatják: 1960- ban felvettünk 239 tagjelöltség nélküli párttagot és nagyrészt en­nek segítségével alakítottunk meg már eddig mintegy 82 új alap­szervezetet. A felvételt a községi és járása bizottságok nagy 'körül­tekintéssel végezték. Általában csak ott vettek fel, ahol ezt a helyzet, a körülmények indokolt­tá tették. Emellett igen nagy fi­gyelmet fordítottak arra is, hogy az új tagok a dolgozók legjobb- jaiból kerüljenek ki. Tapasztala­tok bizonyítják, hogy ezt a célt a legtöbb helyen sikerült elérni. A felvettek túlnyomó többsége ren­delkezik azokkal az adottságok­kal, amelyek a párttag megtiszte­lő cím elnyeréséhez szükségesek. Ezék a tagok az adott terület leg­tekintélyesebb, politikailag legfej­lettebb dolgozóiból tevődnek ösz- sze. Azokból, akik a termelőszö­vetkezeti fejlesztés során, majd pedig a megszilárdítás nagy mun­kájából példaadóan vették és ve­szik ki részüket. Helyenként azon­ban akadt ezzel kapcsolatban hi­bás felfogás és gyakorlat is. Egyes járásokban előfordult olyan szán­dék, hogy tagjelöltség nélkül akar­tak felvenni dolgozókat ott is, ahol erre különösebb szükség nem volt. Például ott, ahol már az alapszervezetnek 25—30 vagy en­nél is több tagja volt. (Sarkadi já­rás.) Voltak járások viszont, ahol a minőségi követelmények rováséra politikailag a párttagságra jelen­leg még éretlen dolgozókat hoztak javaslatba, illetve vettek fel a pártba. Ilyen történt többek kö­zött a szeghalmi járásban, ahol az egyik ilyen módon felvett tag nem volt hajlandó átvenni a párttag- könyvét, egy másikat pedig tag­díjnemfizetés miatt néhány hó­napon belül ki kellett zárni a pártból. Annak ellenére azonban, hogy a felvételeket az adott terület erre a célra legalkalmasabb dolgozói­ból sikerült megoldani, meg kell állapítanunk azt is, hogy a tagje­löltségi idő elmaradása érezhető ezeknél az elvtársaknál. Többsé­güknek ugyanis nincs meg a szükséges politikai biztonsága, hi­ányzik az a pártmunka-tapaszta- lat, amelyet csak a pártélet lég­körében lehet megszerezni. Ebből viszont az következik, hogy neve­lésükkel pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek megkülön­böztetett módon kell foglalkozni. Többet és jobban kell törődni — legalábbis átmeneti időre — ve­lük, mint a tagjelöltségi idővel fel­vett párttagokkal. Tapasztalataink szerint ennek a követelménynek pártbizottságaink és pártszervezel teink többsége eleget tesz. Ez a ‘következőkben mutatkozik meg: A legtöbb helyszíni segítséget azok a termelőszövetkezeti párt- szervezetek kapják, ahol az alap­szervezet párttagsága tagjelöltségi idő nélküli párttagokból tevődik össze. Ide küldik például a leg­jobb politikai munkásokat, akti­vistákat, akik a napi politikai és gazdasági kérdések megoldása közben rendszeresen segítik, neve­lik ezeket az elvtársakat. Jó pél­da erre á csorvási Petőfi Tsz párt­szervezete. Itt a párttagság létszá­ma 20 fő. Ebből 14 tagjelöltség nélkül lett párttag. Az orosházi já­rási pártbizottság megbízta e tsz- pártszervezet rendszeres segítésé­vel az Orosházi ÁMG igazgatóját, aki részt vesz minden fontosabb pártrendezvényen és tanácsaival segíti a pártvezetőséget és tagsá­got, problémáik megoldásában. Különös gondot lordíta­nak ezenkívül ideológiai-pőlitikai képzésükre. Addig, amíg például megyei szinten a párttagság kö­rülbelül 50 százaléka tanul a pártoktatás különböző form^jQ^ ezeknek az elvtársaknak körűibe-" lül 95 százalékát vonták be a pártoktatásba. Gondoskodnak ezenkívül arról is, hogy rendsze­res pártmegbizatást kapjanak ezek az elvtársak. Eddigi tapasztalata­ink szerint túlnyomó többségük már a taggyűlési felvételeknél ka­pott ilyen megbízatást. Probléma abban van, hogy több helyennem gondoskodnak rendszeres beszá­moltatásukról. Meg kell említe- nünk egy néhány helyen alkalma­zott, de még széles körben el nem terjedt gyakorlatot, mint a Szarvas községben alkalmazott helyes módszert. Itt az elvtársak azt vezették be, hogy a felvett ta­gokkal a szervezeti szabályzatot átolvastatják és megvitatják. A felsoroltakból kitűnik, hog pártbizottságaink megértették tagjelöltségi idő nélkül felvett gokkal való megkülönböztet módon való törődés jelentőségé és alapjában véve helyes módsze­rekkel igyekeznek megoldani a nevelésükkel kapcsolatban felme­rült feladatokat. A tények arról tanúskodnak, hogy ennek segítsé­gével ezek az elvtársak aránylag rövid idő alatt megszerzik a mun­kájukhoz szükséges legfontosal íi tapasztalatokat és ily módon mii - den tekintetben „egyenértékűdé” válnak a többi párttagokkal. A* igazság kedvéért meg keli monda­ni azt is, hogy akad néhány köz­ségünk, ahol nem fordítottak kü­lön gondot erre a problémára. , Ezeken a helyeken a felvett tago­kat magukra hagyták, nem törőd­tek velük. Ennek természetesen meglett, illetve megvan a maga káros visszahatása is. Itt a párt- szervezetek nem tudják megfele­lően megoldani a párt előtt álló fontos feladatokat. Bizonyítja ezt például a vésztői Viharsarok Tsz. pártszervezetének munkája. Itt a pártszervezetnek 11 tagja van (mind tagjelöltségi idő nélkül). A , tsz-ben elég sok politikai, gazda­sági probléma van. Szükség volna a kommunisták fokozott aktivitá­sára, hogy ezeket megoldják. A gyakorlatban azonban a 11 tag lényegében nem tud beleavatkoz­ni a dolgok menetébe, mert hi­ányzik a legszükségesebb párt- munka-tapasztalatuk. Legutóbb például párttaggyűlésre sem jöt­tek össze. Ezek a legfontosabb ta pasztalatok, amelyeket megyén! ben a tagjelöltségi idő nélkül le vett párttagokkal ka.pcscjLrfos , munkáról elmondhatunk. Az elért eredmények ezen a területen nem rosszak, ennek ellenére szükség van a következőkre: Az eddigiek­nél is jobban kell élnünk a tag­jelöltségi idő nélküli felvétel lehe­tőségével. Indokolja ezt az, hogy minden eddigi' igyekezetünk elle­nére még 21 tsz-ben nincs párt- szervezetünk. Továbbá, az eddigi­eknél jobban kell tudatosítani és ennek következményeként figye­lembe venni azt a körülményt, hogy a tagjelöltségi idő nélkül felvett tagoknál szükség van meg­különböztetett törődésre és neve­lésre. K. NAGY ISTVÁN Mb. PTO vezető A csanádapácai Új Barásda Tss jövőre 120 holdon termel burgonyát Holdanként 13 ezer forint jövedelem köztesnborkából /

Next

/
Oldalképek
Tartalom