Békés Megyei Népújság, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-27 / 254. szám

NÉPÚJSÁG 3 I960, október 27., csütörtök Földművesszövetkezeti kommunista találkozó volt Endrődön ( T u dó« M ö n k t Vasárnap délelőtt az endrődi művelődési otthoniban kommunis­ta találkozót tartott a helyi föld- művesszövetikezet igazgatósága és üzemi pártszervezete; Az összejövetelein, a megyei, já­rási és helyi szervezetek képvise­lői közül részit vettek a szövetke­zeit kommunistái, alapító tagjai és a járás föidművesszövetkezeti ügyvezetői is. A találkozó célja a« volt, hogy a jelenlévők megismerjék a szövet­kezet eddigi működésének ered­ményeit, hibáit és értékeljék az eddigi gazdasági és politikai tevé­kenységét, valamint megvitassák a földművesszövetkezet ötéves ter­vére vonatkozó feladatokat. A találkozó végeztével a jelen­lévők megtekintették a művelődé­si otthon emeleti nagytermében kiállított makettet, amely Bndrőd tízéves távlati tervét ábrázolja, többek között a földművesszövet- ücezet új létesítményeit is. Sztanyik Károly KISZ-vez efősépálasztő gyűlés Szeghalmon (Tudósítónktól) A szeghalmi községi KISZ csúcs vezetőség október hó 20-án, csütörtökön este a községi pártbi zottság nagytermében tartatta meg vezetőségválasztói taggyűlését. Miihalik György elvtárs elnöki megnyitója után Nyilas Károly KISZ-titkár ismertette az eddigi munkát. Elmondotta azokat az eredményeket is, melyeket a kulturális és a sport téren értek el, beszámolt arról, hogy a pedagógusok, különösen Veres Mária és Patkós Zsuzsanna sokat segítenek a munkájukban. Elmondotta, hogy a fiatalok a termelőszövetkezetekben jól megállják a helyü­ket. A Kossuth Tsz fiataljai a fásításban is részt vettek. A beszámolót vita követte, majd megválasztották az új vezető­séget. Gyula is behozza a lemaradást! Gyula varos termelőszövetkeze­teinek a hosszantartó szárazság miatt a talajmunkák rendkívül sok nehézséget okoztak, mégis igyekeztek megoldani a rögös ta­lajszerkezet ellenére is a megfe­lelő vetőmagágy előkészítését, el­sősorban azokon a területeken, ahonnan a korai őszi termények: a silókukorica, burgonya, cukor­répa, és takarmányrépa idejében lekerült. Ezen területeknek vetés alá való készítése igen sok mun­kát igényelt, mivel a szántáson kívül négy-öt munkafolyamatot is kellett végezni megfelelő talaj­szerkezet kialakítása céljából. A termelőszövetkezetek ezek miatt a vetés gyors munkáját nem tudták végezni. A vetésre legideá­lisabb időszakot, a szeptembert elmulasztották és csak 21 száza­lékát vetették el az őszi takar­mánykeveréknek, és 32,6 százalé­kát az őszi árpának október 1-ig. Nem számoltak a termelőszövet­kezetek vezetői azzal, hogy az őszi munkák végzésénél munka- torlódás keletkezik és a vetés ide­je kitolódik, s még inkább aka­dályozza az őszi gabonák idejében való földbe kerülését. Az őszi idényben 5881 kh. őszi termény betakarítása — ami igen sok munkát igényel —, a jelenlegi munkaerőt véve figyelembe, mint­egy 24 ezer kézi munkanapot vesz igénybe, és 20 ezer áll rendelke­zésre. Már mutatkozik, hogy mun­katorlódás a vetéssel egy időben jelentkezik, aminek a leküzdése csak a jó szervezéssel, a kézi-, gépi- és fogaterő kellően össze­hangolt felhasználásával oldható meg. A cukorrépa, a burgonya, a nap­raforgó betakarítása befejezéshez közeledik. Jó eredményt ért el a cukorrépa betakarításában az Aranykalász és a József Attila Tsz, aihol befejezték a szedéssel együtt a szállítást is. Az október elején beköszöntött mintegy kéthetes esőzés nagy mértékben hátráltatta a betakarí­tási munkát, a vetési munkálatok előkészítését és a vetést, emiatt a bekövetkezett lemaradás csak az erők összpontosított, jól szervezett munkájával oldható meg. Nem várhatunk huzamosabb derült időre, minden percet ki kell hasz­nálnunk arra, hogy a betakarítás­sal egy időben a gabona is a föld­be kerüljön. Komoly lemaradás van a kuko­rica betakarítása terén. Ennek oka elsősorban a kukorica késői beérésében is kereshető, a szoká­sosnál egy héttel később le­hetett általánosan hozzáfogni a töréshez. Közel 5 ezer kh. kuko­rica-terület betakarítását kell megoldani, a háztáji és közös te­rületet együttvéve. Valamennyi termelőszövetkezetünkben szüksé­ges gyorsítani a betakarítást, mi­vel a kukoricavetés területének mintegy 80 százaléka képezi az őszi gabonavetések előveteményét. Mindezekből adódik, hogy azok a tsz-tagok, akik a közös munká­tól távol tartják magukat, hátrál­tatják a munkát, kárt okoznak saját maguknak, a szövetkezetnek, a népgazdaságnak is. Közös akarattal, jó munkaszer­vezéssel el tudjuk érni, hogy Gyu­la város területén a vetést novem­ber 1-ig elvégezzük. Esők után célszerű a kisebb súlyt képező, a földet kevésbé összenyomó fo- gatos vetőgépeket is munkába ál­lítani, mivél ezek az eső után kö­zel két nappal előbb kezdhetik a vetést, mint a nehéz súlyú gépi vetőgépek. Minden erőt gondos szervezéssel biztosítanunk kell arra, hogy a jövő évi takarmány­gabona a földbe kerüljön az ál­latállomány takarmányéin átása érdekében, ugyancsak gondoskod­nunk kell arról is, hogy a jövő évi kenyérgabona a szántóterület 32 százalékában a földbe kerüljön. E feladat megoldása érdekében mozgósítják a termelőszövetkeze­tek pártszervezetei, a patronáló üzemek pártszervezeteivel együtt a tsz-tagságot, hogy családtagjaik bevonásával segítsék elő a betaka­rítás és vetés mielőbbi elvégzését. Az őszi betakarítási és vetési munkák meggyorsítása érdekében a tsz-tagság azzal is sokat segít­het, hogy nyújtott műszakban, ko­ra reggeltől késő estig dolgozik, emellett a közbeeső vasárnapokat is jól kihasználja. Ha minden tsz- gazda így áll munkához, a mutat­kozó lemaradást felszámolhatjuk és időben befejezhetjük őszi ve­téseinket. Nem lehet ma ennél fontosabb feladat egyetlen tsz-gazdának vagy vezetőnek sem, és csak az a vezető lehet nyugodt, csak az a tsz-gazda érezheti a jövő év biz­tonságát, aki tudja, hogy a ter­mény betakarítva, a gabona pedig a földben van. HALICS SÁNDOR a gyulai városi pártbizottság mg, oszt, vez. Virágsó életet teremtenek a kondorost földeken Néhány nappal ez­előtt, az őszi mezőgazdasági mun­kák kellős közepén látogattunk el a kondorosi Dolgozók Termelő- szövetkezetbe. Az érdekelt ben­nünket, hogy ez a területileg je­lentősen megnövekedett mezőgaz­dasági nagyüzem hogyan váltotta valóra a párt Központi Bizottsá­gának februári határozatát, amely kimondja többek között, hogy a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek a lehető legnagyobb erőfe­szítéssel törekedjenek gazdasá­guk megszilárdítására, a ter­méseredmények további növelésé­re; különös tekintettel a kukorica termésterületének növelésére, ami fontos feltétele az állatállo­mány fejlesztésének. Ahogy a szövetkezet tagjaitól megtudtuk: ez az esztendő volt a második olyan év, amikor min­den terményből messze felülmúl­ták az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok termésátlagait. A szövet­kezeti vetésforgó, valamint a Martonvásári 1-es kukorica hib­ridfajta 33 mázsás átlagtermést eredményezett 468 holdon. Ha fi­gyelembe vesszük az aszályos nyarat, elmondhatjuk, hogy a hib­rid kukorica beváltotta a hozzá­fűzött reményeket ebben a ter­melőszövetkezetben is. Ha szok­vány kukoricát vetettek volna, leg­alább 2000 mázsával kevesebb kukorica elraktározásáról kellett volna gondoskodniok. S hogy a párt februári határo­zatának szellemében gazdálkodja­nak továbbra is, elhatározták, hogy a jövő évben 650 holdra nö­velik a kukorica vetésterületét és a mostani évhez hasonlóan csak hibrid kukoricát vetnek. A gabo­na terméseredményeinek növelé­sénél sem félnek az újtól. Elhatá­rozták, hogy már ezen az őszön 100 holdon nagyobb termésered­ményeket hozó kiváló szovjet és olasz búzafajtákat, a többi terü­leten pedig az ugyancsak jó ter­mésátlagot biztosító Bánkúti 1202- est vetnek. A szövetkezet határá­ban már javában vetnek. Teljes erőyel láttak hozzá az őszi mély­szántáshoz is. Ügy vélik, hogy a gépállomás segítségével ezt de­cember tizedikéig befejezik. Az idén sokat fejlődött a tsz állatállománya is. Szarvas- marha állományuk 653, ebből 193 a fejőstehén. A termelőszövetke­zetben, ahol a tavaszi egyesülés után 1000 holddal növekedett a terület — elmondhatják, hogy ma már saját nevelésű egyedekkel tudják fejleszteni a törzsállo­mányt és a hizlalásra szánt nö­vendékeket. A mesterséges meg­termékenyítés is meghonosodott, ami jobb, fajtiszta egyedeket eredményez. Igen jól bevált a szövetkezetben az itatásos borjú­nevelés is. Ez a módszer magas súlygyarapodást és jó egyedek fel­nevelését tette lehetővé, öröm látni a 100 jól gondozott, külön­böző korú borjút, amelyek to- vábbtenyésztésre és hizlalásra várnak. A hizlalással kapcsolato­san meg kell jegyeznünk, hogy a szövetkezet hízómarhái nemcsak a hazai piacon, hanem már kül­földön is elismerést szereztek. Gyakran megfordulnak Kondoro­son a német és olasz felvásárlók is, akik a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a szövetkezet hízó­marháinak minőségéről. Hogy mit jelent az export-marha a szö­vetkezetnek, azt a júliusi példa is ékesen bizonyítja, amikor 54 marhát adtak el a külföldieknek, ezzel pedig 30 ezer forinttal több pénz nyomta a markukat. Érde­mes tehát a mennyiség mellett a minőségre is adni, mert a kül­földiek jól megnézik, mit vesznek meg. Az eredmények fel­sorolását folytathatjuk a sertés- állománnyal, amelynél szintén nincs szégyenkezni valójuk. A korszerű fiaztatókban és ólakban nem kevesebb, mint 1727 sertés biztosítja a törzsállomány állandó növelését, a hizlalás folytonossá­gát. Nagy és elismerésre méltó eredmény, hogy a szövetkezet el­érte az 1000 holdra eső 60 anya­koca arányát, amivel még kevés szövetkezet dicsekedhet. Nem le­becsülendő az sem, hogy a tsz elérkezett a sertéshizlalás ama fokához, amikor minden hónap­ban legalább 50 hízottsertést tud átadni az állami felvásárlóknak De nem ritka az sem, amikor 100—130 hízót értékesítenek. Az idén például 1100 sertést hizlalr nak meg és adnak el. Az anyagi érdekeltség fokozása jelentősen befolyásolja a szövet­kezet életének alakulását. Amikor a szövetkezeti gazdák keresetéről érdeklődtünk, elmondották, hogy náluk erre sem lehet panasz, hisz ebben az évben is kifizetik a ter­vezett 40 forintos munkaegységet; s emellett marad a gazdaság to­vábbi fejlesztésére és a kötele­zettségek teljesítésére is. Mint ér­dekességet elmondották, hogy a 3819 holdas, 476 tagot számláló szövetkezetükben az elmúlt évek­ben 32 tag épített vagy vett házat és nagy azoknak a száma, akik motorkerékpárt, rádiót, televíziót, bútort, szőnyeget, mosógépet vá­sároltak. S hogy igazukat jobban alátámasszák, elmondtak egy na­gyon találó dolgot: a szövetkezet­nek nem is egy olyan tagja van; aki bár még nem vezettette be házába a villanyt, előre megvette a televíziót vagy a rádiót. A fiatalok és az öregek is elégedettek. A tagság minden lehető segítséget megad az öregek nyugodt életének biztosításához, a fiatalok kulturális életkörülmé­nyeinek megteremtéséhez. A har­mincöt tagú KISZ-szervezetben élénk a szervezeti, a politikai és a kulturális élet. A sport kedve­lőinek, valamint a kultúra mű­velőinek minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy képességei­ket fejlesszék, műveljék magukat. A KISZ színjátszó, kultúrcsoport- jának tagjai elmondhatják, hogy két termékeny év áll mögöttük. Két esztendő alatt húsz alkalom­mal szerepeltek nagy sikerrel ott­hon és a környező községekben. A jövőben tánccsoportot is léte­sítenek. Alapítói lennének a KISZ vezetőségének tagjai: Szaborik Anna, Kunsági Katalin, Uhljár Mária és Havrán Zsuzsanna, akik már el is kezdték a szervezést. így élnek, dolgoznak és műve­lődnek a kondorosi szövetkezeti gazdák, akik egyre virágzóbb éle­tet teremtenek a kondorosi földe­ken. Kondacs Pál Milyen összeg lehet az újítási díj felső határa? Egy vállalat az újító javaslatát meg­valósításra elfogadta, de a megvalósí­tási szerződés a feleik között nem jött létre, mert az újítási díj mértékében nem tudtak megegyezni. Az illetékes iparigazgatóság a 38A957. (VI. 28.) Konm. sz. rendelet 14. paragrafusa (3) bekezdése alapján az újítás igénybe­vételét elrendelte és ezt követően a vállalat keresettel kérte a bíróságtól az újítás ellenértékének a megállapítását. Az elsőfokú bíróság ítéletében azt állapította meg, hogy a vállalat az ön­költség 1,5 százalékát köteles újítási díjként megfizetni, úgy azonban, hogy a kifizetésre kerülő újítási díj a 20 ezer forintot nem haladhatja meg. A Legfelsőbb Bíróság fellebbezés folytán foglalkozott az üggyel. Megál­lapította, hogy helyesen értékelte az elsőfokú bíróság a százalékos kulcs nagyságának meghatározásánál a 38/1957. (VI. 23.) Korm. sz. rendelet 14 paragrafus (1) bekezdés b) pontja ese­tében értelemszerűen alkalmazandó a) pontban foglalt és a konkrét újítás esetében irányadó tényezőket. Ezek fi­gyelembe vételével az önköltség 1,5 százalékában meghatározott újítási díj arányban van az újítás műszaki szín­vonalával és népgazdasági jelentőségé­vel. . Megállapította egyúttal azt is, hogy a 38/1957. (VI. 28.) Komi. sz. rendelet 11. paragrafusa (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított újítási díj az ön­költséginek legfeljebb 5 százaléka le­het, de a 200 000 forintot csak a mi­niszter engedélye alapján haladhatja meg. Az újítási díj felső határa tehát elvileg nincs meghatározva, 200 000 fo­rinton felüli újítási díjat azonban csak a miniszter engedélyével lehet megál­lapítani. Xéves tehát az az állásfogla­lás, mély szerint a fizethető újítási díj a 20 000 forintot nem haladhatja meg. A 38A957. (VI. 23.) Korm. sz. rendelet 9. paragrafusa (1) bekezdése értelmé­ben az újítót annak az évnek népgaz­dasági eredménye alapján kell díjazni, amely az újítás megvalósításától szá­mított két év közül a legkedvezőbb népgazdasági eredményt adja. Ennek tisztázása további bizonyítást igényel. Ezért a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a per újból való tárgyalását. Bevált-e a szarvasmarhák szabadtartása ? A megyei tanács állattenyésztési csoportja és a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat agrár szak­osztálya kedden, október 25-én egésznapos tapasztalatcsere-érte­kezletet tartott Orosházáin a nö­vendék-szarvasmarhák szabadtar­tásának eddigi tapasztalatairól. A résztvevők előtt előadás hangzott el a szabadtartás fontosságáról és jelentőségéről, az állattenyésztés további színvonalának javításáról, majd megtekintették az orosházi Dózsa Tsz-ben a már működő sza­badtartás os szarvasmarha-istállót, az Űj Élet Tsz borjúnevelő-telepét, a parabolaitükrös csibemevelő-óla- kat és a Petőfi Tsz szarvasmarha- szállásait. Bevált a gyümölcstermesztés Mezőhegyesen Néhány évvel ezelőtt telepítettek gyümölcsöst kísérletképpen a Mezőhegyest Állami Gazdaságban. A kísérlet bevált és ezzel együtt megdőlt a tévhit, hogy az itteni föld nem alkalmas gyümölcstelepí­tésre. Az idei év meghozta az eredményt. Bőséges termés volt a fi­atal gyümölcsösben, s csupán exportra 17 vagon almát, őszibarac­kot és egyéb gyümölcsöt szállítottak a gazdaságból. A kiváló mi­nőségű gyümölcs külföldön is öregbíti a magyar gyümölcstermesz­tés hírnevét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom