Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
szeptember 2., péntek NÉPÚJ SÄG Mire tanít a megyei rendőrfőkapitányságon megnyílt kiállítás? TEGNAP, csütörtökön délelőtt. tablóin ott látjuk azokat a dollár10 órakor nyílt meg a megyei rendőrfőkapitányság klubhelyiségében (Békéscsaba, Szabadság tér 2 szám alatt) az „Ellenséges tevékenység a mezőgazdaságban” című kiállítás. A kiállítás megnyitásán — ahol jelen volt a párt megyei bizottságának, a megyei tanács végrehajtó bizottságának, a különböző tömegszervezetek képviselői és több termelőszövetkezet vezetői — Hidas Mihály elvtárs, rendőrezredes, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője mondott beszédet. Hidas elvtárs méltatta a kiállítás jelentőségét, beszélt annak főbb mondanivalójáról. Hidas elvtárs megnyitó beszéde után a vendégek megtekintették a kiállítás gazdag anyagát, majd filmvetítésen vettek részt. E kiállításról azonban nem lehet csak néhány sort írni. Hiszen a kiállítás tábláin magunk előtt látjuk a néphatalom minden rendű és rangú ellenségét. Mindazokat, akik a néphatalom, majd később a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság kialakításának első percétől minden erejükkel ellene szegültek. Kikről és milyen cselekményekről is van itt szó? — kérdezheti joggal az olvasó, aki tegnap, az első napon még nem látta a megyei rendőrfőkapitányság klubhelyiségében megrendezett „Ellenséges tevékenység a mező- gazdaságban” című kiállítást. AZ ELSŐ TABLÓ nemcsak ízelítőt ad, de rá is döbbent bennünket a tényre, amikor magunk előtt látjuk a „Szabad Európa” hatalmas épületét, melyre felülről egy tőkés kétkézzel szórja a dollárt. Igen, ma már ismeretes, hogy innen szórja utasítását — többek közt — Czupi Bálint, Bálint gazda néven, vitéz Béri László mint ^Balogh Balázs”, Csonka Emil mint „Vasvári Gergely”. Hű segítőtársuk Purgly Pál, Horthy sógora és valamennyien nagyszerűen kiszolgálták a fehérlovast és utódát, Szálasit. A következő tablón arz amerikai dolláron megvásárolt és hazánkba küldött kémek és azok felszerelései láthatók. A kiállítás ra éhes kémeket, diverzánsokat is, akik képesek voltak hazánk különböző részeiben az ellenforradalom véres zivatarában termelőszövetkezeti vezetőket meggyilkolni. S a „Szabad Európa” rádió-állomás magyar adásának már említett szereplőit is ott látjuk egy másik tablón, amikor Fillér László volt főispánnal az új-magyar fasiszta kormány megalakításán tárgyalnak. Persze a müncheni uszítok ismét gyorsan távoztak hazánk földjéről, amikor érezték, hogy nem nekik nyílik a virág. Jólesőn szemléljük a következő tablót, ahol az ellenforradalom fegyveres szétverése után, a számokkal és grafikonokkal illusztrált termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését látjuk magunk előtt. De a mellette levő tabló figyelmeztetően hívja fel figyelmünket: vigyázzunk, mert az úszítást, a bomlasztást Bálint gazda és többi társa nem hagyta abba, s most, 1960-ban is bujtogat- ni próbálják a magyar parasztot és minden erejükkel azon vannak, hogy parasztságunkat szembeállítsák a nagyüzemi gazdálkodással. S e szerep ellátására — és ezt a tablókon jól láthatjuk — készséggel vállalkoznak még most is a kulákok, a volt kakastollasok és egykori keretlegények közül jóné- hányan. A KIÁLLÍTÁS ANYAGA beszédes tényekkel tárja elénk, hogy a szövetkezetbe befurakodott ku- lák miként irányította a háttérből a bomlasztást. Vagy milyen előszeretettel készítette a Kadón lakó Miklós József, az egykori Szig- nuhaudis kitüntetést viselő 100 holdas horthysta ezredes a termelőszövetkezeti mozgalmat ócsároló röplapokat. A kiállítás egyik tablóján ott látjuk Francia Kiss Mihály testvéröccsét, Károlyt is, mint termelőszövetkezet-ellenes bujtogatót, aki a kecskeméti kisgazda párt hírhedt vezére voltMajd következnek a terrorcselekményre, a szövetkezeti gazdák megfélemlítésére, tettleges bántalmazására is készséggel vállalkozó elemek fényképei. Végül azokat látjuk, akik a termelőszövetkezetekbe beférkőzve, súlyos kártevésekkel — az állatok megmérgezé- sével, gyújtogatásokkal — okoztak százezres, milliós károkat — jóllehet, valamennyien megérdemelt helyükön vannak. Az utolsó tabló méltó befejezője az előzőeknek. Nagyszerű számokat látunk magunk előtt életre kelni, megelevenedni, melyek azt példázzák: bár a nyugati bérencek uszítanak, bujtogatnak, de parasztságunk mind kevésbé hisz nekik és mind többen választják a párt és a kormány által ajánlott biztos utat, a nagyüzemi gazdáko- dást. VÉGSŐ MONDANIVALÓJA ennek a kiállításnak azonban mégis az, hogy legyünk éberek, legyünk résen, mert az ellenség még nem pusztult ki. Ezt bizonyítják a kiállításon bemutatásra kerülő Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellen, a Boszorkánykonyha, a Harc a belső reakció ellen és a Barátságos idegen című film is. E tanulságos kiállítás megtekintésére várja az érdeklődőket szeptember 9-ig minden nap délelőtt 9 órától délután 7 óráig a megyei rendőrfőkapitányság. Balkus Imre Több mint ezren vesznek részt a KISZ-kongresszusi versenyben a Békéscsabai Ruhagyárban A Békéscsabai Ruhagyárban méltóképpen akarják köszönte- ni a KISZ decemberi kongresz- szusát. A II. sz. varroda 7. szalagjának KISZ-fiataljai és dolgozói szerdán elhatározták, hogy a kongresszus tiszteletére versenyt kezdeményeznek. Ebben a tervek 100 százalékos teljesítését, a minőség javítását, a belső visszavetések csökkentését vállalták. Kezdeményezésükről csakhamar a többi varrodában és munkahelyen tudomást szereztek a KISZ-fiatalok, s tegnap, csütörtökön röpgyfi- léseket tartottak a gyárban, amelyeken csatlakoztak a verseny elindítóihoz. A versenyben a hírek szerint több mint ezren vesznek majd részt. A KISZ-fiatalok kezdeményezését az idősebb dolgozók is támogatják és részt vesznek a mozgalomban. így a gyár év végéig mindep valószínűség szerint pótolja korábbi tervlemaradását, ugyanakkor pedig jelentősen javíthatják a minőséget és csökkenthetik a visszavetést. Hasznos tudnivalók Anyagi felelősség - kerettúllépésért Egy vállalat a munkaruhák beszerzése során a munkaruha-juttatásokra megállapított keretei: túllépte. E túllépésből eredő beszerzés a vállalat igazgatójának és főmérnökének rendelkezésére történt. Ezért velük szemben a felettes szerv kártérítési határozatot hozott. Egy hét alatt 150 ezer naposcsibét igényeltek a tsz-ek Megyénk baromfikeltető állomásairól 1960. tavaszi és nyári időszakában egymillió-százezer csibét vettek át nevelésre a termelőszövetkezeteik. A gyomai és a békéscsabai keltetőknél tulajdomr képpen nem is volt nyári pihenő, mert az augusztus második felére tervezett leállást a közös gazdaságok őszi baromfi igénylései nem tették lehetővé. Egy hét alatt több mint 150 ezer naposcsibére küldtek be igénylést, s az említett keltetőkben augusztus utolsó napjaiban már 30 ezer darab tojást raktak a gépekbe. Az őszi és téli időben mutatkozó csibe-igényléseket a keltetők előreláthatóan maradéktalanul ki tudják elégíteni. A most befutott igények arról tanúskodnak, hogy a megye valamennyi közös gazdaságában a baromfitenyésztés megérdemelt helyre került. A kondorosi Lenin Tsz-ben — ahol két évvel ezelőtt kétezer csibe elhelyezése, felnevelése majdnem kenyértörést idézett élő a tagság és a vezetőség között — a most kezdődő szezonban 20 ezer csibe felnevelését vállalták. Hasonló a helyzet a gyomai Dózsa, a kamuti Béke és a csorvási Kossuth Tsz-ben is. E határozat hatályon kívül helyezése iránt indított pert a vállalat igazgatója és főmérnöke. A bíróság mindkettővel szemben hatályon kívül helyezte a kártérítési határozatot — többek között — azzal az indoklással, hogy a vállalatnak tényleges kára nem származott. A legfőbb ügyésznek a törvényességek érdekében emelt óvása folytán a Legfelsőbb Bíróság az említett vállalati vezetők kártérítési felelősségét megállapította. A munkaruha-juttatásokra megállapított keretek túllépéséért való felelősséget a 3/1958. (III. 7.) MüM számú rendelet 7. paragrafusa szabályozza, és eszerint az igazgató és más vezető is az MT 121 —123. paragrafusai szerint anyagi felelősséggel tartozik. A főmérnökről szóló 123/1951. (VI. 17.) Mt számú rendet 7. paragrafusa szerint a főmérnök az igazgató első helyettese, s az Mt V. 191. paragrafus (2) bek. alapján szintén felel a megrendeléssel okozott kárért. Téves ugyanis az az álláspont, hogy a vállalati főmérnök részéről a megrendelőlevél aláírása csak adminisztrációs tevékenység lenne. és szabvány-előírásokat az önköltségi terv betartásával, .törekedve az önköltség állandó csökkentésére, a tervet a cikklista szerint teljesítse. A termelés párteíl enőrzésének ki kell terjedni arra is, hogy a vállalat a tervét ne csak vállalati átlagban teljesítse, hanem külön- külön minden üzemrész, minden brigád, munkacsapat és munkapad, minden műszak naponta teljesítse azt. Fel kell tárni a vizsgálatnak a terv teljesítését gátló tényezőket, javaslatot kell tenni a gazdaság- vezetés felé a gátló tényezők elhárítására. Figyelembe véve a dolgozók termelést szolgáló vagy azt elősegítő észrevételeit, javaslatait. A feltárt szűk keresztmetszet megoldására mozgósítsa az üzem dolgozóit, erősíti a pártszervezet azt a láncszemet, melyet az ő üzeme képez a társadalmi szinten folyó termelés nagy láncolatában. Az elmondottakból látható, hogy a termelés pártellenőrz '•.« - szélesebb fogalom az egyszerű ellenőrzésnél, melyet minden üzem felső szervei, a minisztériumoktól a különböző szakfelügyelőségig folytatnak. Ezek a szervek ellenőrzésükkel egy-egy szakterületet érintenek, mint a pénzügyi gazdálkodás ellenőrzése, könyvvitel stb. A termelés pártellenőrzése magába foglalja a feltárt termelést gátló tényezők elhárításának módját, igénybe véve a dolgozók aktív kezdeményezéseit. Magába foglalja a beszámoltatáson túl az üzem termelési tervének kidolgozásában való részvételt is. Ez megköveteli, hogy a pártszervezeteink ismerjék a gazdasági mutatókat, és ennek megfelelően készítik el akcióprogramjukat, amelyre mozgósítják az üzem dolgozóit. A pártszervezetek ösz- szegyűjtik a dolgozók javaslatait és a termelés pártellenőrzésében azon fáradoznak, hogy az üzem azt építse be vállalati tervébe. A termelés pártellenőrzése megköveteli a pártszervezet ■ vezetőitől és a párttagoktól, hogy gazdasági és politikai ismeretekkel rendelkezzenek, mert csak így lehet biztosítani az ellenőrzést. Lépést kell tartani a gazdaságpolitika célkitűzéseivel, fejlődésével. Pártszervezetek tapasz- taltságuk, politikai és szakmai hozzáértésük teszi lehetővé a termelés pártellenőrzésének vitelét. Nagyon jelentős, hogy a pártszervezetek és a párttagság egésze megértse, hogy a politikai és termelő munka helyes társítása az egyedüli biztosítéka a tervek havonkénti teljesítésének, illetve túlteljesítésének, a minőség javításának, a rejtett tartalékok feltárásának, a munka- és termelési fegyelem megszilárdításának. Tehát összefoglalva: a szocialista gazdaság pártirányítása szempontjából igen nagy jelentősége van a termelés pártellenőrzésének : Termelés pártellenőrzésének joga a többek között — azt jelenti, hogy a pártszervezet beszámoltathatja bármelyik gazdaságvezetőt, figyelmeztetheti a hibákra, s intézkedéseket tesz, javasolhat neki a hibák kiküszöbölésére, a termelés javítására. Ez a feladat arra kötelezi a pártszervezeteket, hogy maguk is alaposan tanulmányozzák a gazdasági munka kérdéseit, hiszen csak így tehetnek szakszerű, helyes javaslatokat. A termelés pártellenőrzése azonban nemcsak a gazdasági vezetők beszámoltatásából, az ezt követő határozatok hozatalából és végrehajtásuk ellenőrzéséből áll: Nem irodai munka ez sem, hanem olyan feladat, amelynek megoldásában a kommunistákra és a pártonkívüli dolgozókra kell támaszkodni, és segítségével fejleszteni kell kezdeményező készségüket. Mint életünk minden területén, a termelésben is a tömegek segítségével való ellenőrzést kell megvalósítanunk. A pártszervezeteinknek a termelés ellenőrzését úgy kell tekinteniük, mint minden fajta tevékenységnek egyik legfontosabb területét, ha valahol nem jól megy a munka, a pártszervezet megbeszéli az ott dolgozó kommunistákkal és a legjobb pártonkívüti dolgozókkal, hogy mi okozza a nehézségeket, szervez és mozgósít az akadályok leküzdésére. Szükség esetén pedig javasolja a gazdasági vezetőknek, hogy a párttagok átcsoportosításával erősítsék meg a legfontosabb részlegeket. A pártszervezet gondot fordít továbbá arra is, hogy a dolgozók jó kezdeményezései, fejlett munkamódszerei és újításai ne kallódjanak el. hanem széles körben elterjedjenek. Erősíti a dolgozók munkafegyelmét, a gazdasági vezetőket is arra neveli, hogy a párt- és kormányhatározatok szellemében dolgozzanak. Tehát: a termelés pártellenőrzésének arra kell irányulni, hogy a legkedvezőbb feltételeket teremtse meg a dolgozó tömeg alkotó kezdeményezéseinek kibontakoztatására. Arra kell törekedni, hogy az üzem egyszemélyi vezetését helyesen összeegyeztesse a kollektív vezetéssel, az egyszemélyi igazgatást párosítsa a tömegek részéről gyakorolt ellenőrzéssel és bírálattal. Ezáltal ösz- szekapcsolódik a gazdasági vezetés a dolgozók kezdeményezésével. Lenin ezt úgy fejezte ki, hogy „dolgozó tömegek demokráciáját egyesítsük a munka közben tanúsított vasfegyelemmel.” A termelés pártellenőrzésének erősíteni kell az egyszemélyi vezetést azáltal, hogy ez a vezetés párosul azzal, hogy a dolgozókat széleskörűen bevonják a vállalat igazgatásába, a termelés fejlesztésével összefüggő kérdések megvitatásában és megoldásával. A párszervezetek tekintélye és befolyása akkor növekszik, ha nem általában beszélnek a termelés kérdéseiről, hanem az adott üzem gondjai, bajai közül elsősorban azokat emelik ki, melyek megoldásával sikerre vihetik a gazdaságos termelésért folytatott harcot, melyet pártunk Vli. kongresszusa a termelékenység emelése mellett központi kérdésként jelölte meg. A termelés pártellenőrzése akkor helyes, ha párosul a pártépítő munkával. A pártszervezeteknek állandóan szem előtt kell tartani azt a lenini tanítást, mely szerint a dolgozók legjobbjai bői állandóan erősíteni kell a párt sorait. Ennek az elvnek az érvényesülése, a termelés pártellenőrzése során valósulhat meg a legjobban, mivel itt válik lehetővé a dolgozók megismerése a közösségért folytatott munka odaadó vállalásával. Ha a pártszervezetek ezt nap mint. nap figyelemmel kísérik, nap mint nap foglalkoznak az üzem legjobb dolgozóival, akkor a pártépítő munka nem válik kampánnyá, hanem a termelésben legjobb dolgozók kerülnek a párt sorába. Tgy függ össze a termelés a párt építő munkájával. (Folytatjuk) A
