Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-02 / 207. szám
4 népújság I960, szeptember 2., péntek ff Nem akarom felmenteni azokat, akik hajlanak a léha élet után, akik tiszteletlenek az idősebbekkel szemben, kik közömbösek az élet, a társadalom iránt, szóval, akiket úgy szoktak nevezni; huligán. De fel akarom menteni azokat a fiatalokat, akikre csupán haj- vagy ruhaviseletük után olyan könnyen rásütik: hűli. gán. Azokat a fiatalokat, akiknek, bár öltözködésük lehet divatos, vagy sokszor még az ízléstelenség határát is súrolja, de gondolkodásuk, életfelfogásuk, társadalmi be. illeszkedésük egészséges. Hányszor hallottuk már: a mi fiatalságunk romlott, rossz. Bár igaz, van, aki túlsiklott a normális és becsületes élet normám, mégis cáfolni akarok: Nem rossz és nem romlott az ifjúságunk! Ha szűkebb a nadrágszára, ha hosz- szabb vagy rövidebb a haj, ha esetleg fekete inget visel — nem ez dönti el a fiatal becsületességét vagy romlottságát. Igen, természetesen van tennivaló, meg kell tanítani a mi gyerekeinket a fess, ízléses, modern öltözködésre, hogy ne vegyenek magukra mindenféle maskarát. De meg kell tanítani és nem rámondani: te huligán! Cáfolni akarok. Megcáfolni azt, hogy a mi fiatalságunk rossz, és bizonyítani akarom azt, hogy csupán az öltözködés vagy a beszédstílus nem dönti el a mi ifjúságunk jellemét. Angyalföldön dolgoztam. Bevallom, én is hívtam a nadrágot nácinak, a hajat háré- nak. A velem egykorú fiatal szaktársaim is annak mondták. De ma is vallom, hogy ezek a marósok és esztergályosok becsületes munkások és egészséges a gondolkodásuk. A téglagyárba mentem el, hogy beszéljek ilyen huligánnak mondott fiatalokkal. Az üzem egyik vezető asszonyát kértem meg: mondjon nékem az üzemben olyan fiatalt, akiről azt tartják, hogy huligán. Mondott. Nem is egyet. Közülük kettővel beszélgettem, azokkal, akik a „legkirívóbbak”. Az alábbi beszélgetések tanúskodjanak: nem elhamarkodott-e a „huligán” jelző? * . Bohus M. János kapcsos, segédmunkás. Fizetése 1400—1500 forint. Hat éve dolgozik a téglagyárban. 19 esztendős. — Tudja-e, hogy magát az üzemben sokan huligánnak tartják? — Kik? — Ez nem is fontos, annak tartják. — Nézze, azt mondta, őszintén beszélgessünk. Én őszinte leszek, mindent úgy mondok, ahogy érzek. Mondja meg, maga szerint huligán az, aki divatosan öltözik? Rendesen melózok, különösebb zűrt nem csináltam, de ha van véleményem, azt megmondom még az istennek is, meg a művezetőnek is. Ezért őrről most is rám... Igaz, 5 mondta, hogy huligán vagyok? — Nem. — Mindegy, akkor más mondta. De higgye el, nem vagyok huligán. Azt nem mondom, a nácim szára elég szűk, 18 centis, de nem hő- börögtem, nem törtem be és az utcán se csibészkedtem. — Lányokkal? — Hm, esetleg megjegyzést tesz az ember, ha klassz nőt lát... Fiatal vagyok, nem szabad? — Barátai vannak? — Vagyunk, az utcából a haverok. De nekünk nem volt még zűrünk sehol, a rendőrökkel sem. Jókedvűek vagyunk, marhásko- dunk, de senkit sem bántunk. A ..hulls'ánok éé — Hova járnak? — A strandra, esetleg a ligetibe. — Táncolni? — Azelőtt szerettem, most nem nagyon imádom. Nincs sok értelme. — Kislány? — Nem érdemes udvarolni. Becsavarodik az ember, utána meg elviszik katonának... Nincs értelme. — {la leszerel, mihez kezd? — Most tanulom a gépkocsi-vezetést az MHS-nél. Már vizsgáztam, ha lehet, a honvédségnél is kocsit akarok vezetni, ha leszerelek, akkor is. — Mi a véleménye a KiSZszervezetről? — Én nem léptem még be. Nem tudom, hogy milyen. — Véleménye azért csak van? — Mit mondjak? Tőlem elférnek ... — Hát ez nem sok. Felhúzza a vállát, s úgy jelzi, hogy nem tud mit mondani. — Mi a véleménye a munkáról? — A melóról? — Hát, ha úgy jobb... — Melózok, most már hat éve. Anélkül nem lehet megélni. — Mert nem kap pénzt? — Meg, ha senki nem dolgozik, akkor nincs mit kajáljon az ember, vagy akkor mit vesz magára...? — Lesz-e háború? — Ezt tőlem kérdezi? — Igen. \ — Mondja meg maga. — De megegyeztünk, hogy én kérdezek, s maga őszintén megmondja mindenről a véleményét. — Nem politizálok. — És soha nem gondolt arra, hogy lesz-e háború vagy sem? — Én biztos, hogy nem akarok háborút. Nekem nincs kedvem a lövészárokban meghalni. — Ezt gondolom. Éppen ezért vart egy meggyőződése. — Nem lehet háború, mert az emberek nem akarják. De ezt az „okosok” döntik el. Én remélem, hogy nem lesz. Jobb melózni, mint lövöldözni. Malatyinssky Pál kocsitoló, segédmunkás. Öt éve dolgozik a gyárban, 19 éves. — Tudja-e, hogy magát az üzemben sokan huligánnak tartják? !— Mit? Engem? Az nem igaz. •«- De igaz. — És azt nem mondaná meg, hogy miért? ■— Öltözködése és viselkedése miatt. *— Miért, hogyan öltözők? Nem rendesen? Van két ünneplő ruhám, meg két viselő. «— Csöves? — Nem. Olyan, mint a magáé. Őszintén mondom, zavarba jöttem, s újra megkérdeztem a nevét. Stimmelt. Most már mindegy, ha itt vagyok, beszélgessünk. — Jár-e szórakozni valahova? Járok, táncolni a kislánnyal. Két éve udvarolok neki. Ö is itt dolgozik a gyárban, KISZ-tag. •— A táncon kívül? — Moziba is járunk. Most voltunk tegnapelőtt. «— Olvas? ■— Igen, Jókait meg régi könyveket. Újságot pedig a „Magyar Ifjúság”-ot, meg a „Szovjet- unió”-t. Szeretem a képes újságokat. ■— Mennyi pénzt költ szórakozásra? •— Hát nem sokat. Édesapám meghalt, s én tartom el anyukámat is. Hétköznapokon 10 forintot kapok tőle, vasárnap harmincat. «— Mi a véleménye a megélhetésről? ■—- Hát, kereshetne többet is az ember. •— Hogy van megelégedne a munkahelyével? «“» Most jól. Átjöttem másik műhelybe, nem tudtunk egyezni a művezetővel. A bátyám átho>- zott ide. Az én apámat nem fogja szidni senki! Határozott, felnőttes és szinte egy kicsit mogorva fiatalember. Ami a szívén, az a száján. — Miért nem lép be a KISZ- be? — Nem tudom. Nem jöttek, én sem megyek. Majd talán katoná- éknál... De nem értem, miért mondják, hogy én huligán vagyok. Még életemben soha nem verekedtem. Egyszer volt itt a vendéglőben egy eset, egy tag hő- börgött oszt, majdnem kapott tőlem egy frászt... de meggondoltam. — Otthon mit szokott csinálni? «— Segítek anyukámnak. Beteges a szívével, amióta meghalt az édesapám. í— Lesz háború? — Azt nem hiszem. Nem lesz. Nem olyan bolondok az emberek. * íme, két huligánnak nevezett munkásfiú. Nem azok. Ma- latyinszky Pali különösen nem az. Nyersek, éretlenek, sokszor meggondolatlanul harciasak, de egészségesek! Természetesen van mit csinálunk. A lendületet, a bátorságot és az őszinteséget ápolni, és a jó dolgok felé irányítani. Meg meri mondani a véleményét? Mondja is, mert ez már csírája a szocialista jellemnek. Ha sokszor ez a vélemény nyers vagy meggondolatlan is, akkor sem szabad beléjük fullasztani, hanem segíteni kell, hogy a vélemény az egész társadalom hasznára váljék. Ebben persze a KISZ-nek van a legtöbb dolga. Menjen közelebb hozzájuk, mert ezek a gyerekek a maguk erényeivel megtalálják helyüket a közösségben, s lehetőséget kapnak bátorságuk, nyilfc- szavúságuk terebélyesítéséhez, ami csak javára válhat ifjúsági mozgalmunknak. Ha törődünk velük, leveszik magukról a nácit és nadrágot vesznek fel, lefeslik róluk a rossz, és ragyogni fognak szüleik és a társadalom hasznára. És nektek is fiatalok; oiyan szépek vagytok, amikor okosan beszéltek és viselkedtek, amikor tisztelettudóan meghajoltok édesanyák és édesapák, no meg a hölgyek előtt. Maradjatok ilyen szépek. Higgyétek el, sok ember szemében megcsillogtatjátok az örömkönnyeket. Varga Tibor Gondolatok egy házikiállítosról Nem építettek nagy pavilonokat, nem hívtak össze zsűrit, nem számítottak megyei, járási vezetők érdeklődésére. Csak úgy, hirtelen, ötletszerűen jött a kiállítás gondolata. Maguknak szánták szemléltető eszköznek. Szerény is nagyon, csupán hal szál kukoricából áll: Az előszoba egyik üres falához erősítették ragasztó papírral és egy-két rajzszeggel. Szálkás, nagy betűkkel írt felirat sok mindenről beszél, pedig csak néhány szóból áll. A két métert is meghaladó sárguló, dúscsövü kukoricaszár fölött ez áll: a háztájiban termett. Mellette két hatalmas szál büszkélkedik, s rajta négy teli cső a felirat: ilyen is van a háztájiban. A két hatalmas kukoricaszár mellett — olyan, mint a palota árnyékában a viskó — két szál fonnyadt kukoricácska, amelyen esak a száradásnak indult csuhé takarja az üres, gyenge csutkát. A feliraton — amely még az idegen szívét is megcsavarja — ez áll: a közösben termett. A kiállításhoz már semmi kommentár nem fér. Sok mindenről beszél ez a bihar- ugrai Felszabadult Föld Tsz házi kiállítása. Naponta sokan megállnak a hat szál kukorica előtt, nézegetik, tapogatják a csöveket. S valamennyi érdeklődőnek egy a kérdése: miért nem ilyen az egész, mint a két középső kukoricaszál? _ •> A kérdésre nem más, mint a saját lelkiismeretük felel. Azért, mert a közöst még mindig mint rossz mostoha a fogadott gyermekét, úgy kezelik egyesek. A háztájira senki sem sajnálta a fáradságot, négyszer, ötször is megkapálták, s a közösben jóformán egyszer sem jutott becsületes kapavágás. Ut-ott a széleit megkapálták, csak úgy tes- sék-lássék módjára, a közepén ottmaradt a gaz, mely megette a kukoricát, s vele együtt a tsz- gazdák jövedelmét is. De nemcsak az ideit, hanem még a jövő évit is. Vajon hogyan tudnak eleget tenni a szerződésben vállalt 500 mázsa májusi morzsolt kukorica beszállításának, amely a munkaegység után a pénzbeli részesedést növelné? Sehogy sem. A közösben termelt kukoricának 5—6 mázsánál többet nem fizet holdja. Nem azért, mert a közösben termett, hanem azért, mert nem gondozták, nem kapálták és ez a fizetség. De nemcsak a szerződésben vállalt kötelezettségnek nem tudnak eleget tenni, hanem nem lesz miből hizlalni jószágot jövőre sem, ami a nagyüzemi gazdálkodás egyik fontos része. Ki lesz a felelős azért, ha 1961-ben is gyengén, rosszul zár a szövetkezet? Nem más, mint maguk a szövetkezet gazdái, akik lelkiismeretlenül pillanatnyi hasznukat keresik, akik nem gondolnak a holnapjukra, a jö- vőjükre. A kukoricán már nem lehet segíteni. Hiábavaló volna minden erőfeszítés, lesárgult, leérett. Valamit lehetne még pótolni. Vagy két hete is van, hogy meg kellett volna kezdeni a 400 hold vöröshere vágását, melyet magfogásra hagytak. Ugyancsak beérett a maglucerna is és még most is csak szórványosan vágják, pedig már hull. Pedig a lucernából, heréből az eladássá szánt 1600 mázsa szénából — amelyből még egy dekát sent adtak el — közel félmillió forint bevételt vártak. Ez is sokai pótolna a munkaegységben. De ilyen munkával, amilyen most a Felszabadult Földben van, esak tönkremehet, nem pedig erősödhet a szövetkezet. Csepkó Eta 500 éves téglafalak kerültek a gyulai vár ásatásánál Ä 600 évesnél ősibb gyulai vár, Közép-Európa egyetlen épségben maradt téglaerődítményének negyedik éve folyó helyreállítási munkáinak zöme az idén befejeződik. A Mátyás király nevéhez fűződő várban jelenleg a belső termeket, köztük a lovagtermet, az egykori kápolnát és konyhát hozzák rendbe. A vár körüli ásatásoknál a nyáron előkerültek a XV—XVI. században épített külső téglafalak maradványai is. A több száz éves várfalakat most teljesen kiássák, s tartósítják. Helyreállítják a sarokbástyákat is, Iskolába íratott be az édesanyám... Ezt a gyermekdalt énekelték augusztus 31-én a Békéscsabai Kötöttárugyár napközi otthonában a hat évesek. Sokan közülük 2—3 évet töltöttek itt és bizony nem lesz könnyű megszokni az újat. A szívük egy ideig visszahúz majd ide, a régi falak közé, ahol nagyon jól érezték magukat a gyerekek. Nem csak az ellátásuk volt kifogástalan, hanem mintaszerű volt ~ a szerető gondoskodás is, amiben részesítették őket. Szudár Lajosné (Gitta óvónéni), Benkő György- né (Éva óvónéni) és a dadák, Vrankó Mária, Tarkó Júlia, Pestis Lajosné és Antal Andrásné, akik kialakították ezt a kellemes környezetet, hosszú ideig megmaradnak a gyermekek emlékezetében. A búcsú egyúttal vizsga is volt. Varga Laci, Szabó Ági, Vészeiket Feri, Kürti Klári, Hajdú Erzsi, Péri Magdi és a többi apróság bemutatta a szüleinek: mennyi mindenre megtanították őket az óvó- és dadanénik. Szereplésüket elragadtatással figyelték a szülők. A műsor végén Vészeiket Györgyné a szülői munkaközösség nevében köszönetét mondott a vállalat vezetőinek, a párt- és szakszervezetnek, valamint a napközi dolgozóinak, majd hálája jeléül egy-egy ajándékcsomagot nyújtott át az óvónőknek, a dadáknak, a szakács- és takarítónőknek. (P) és feljárót építenek a toronyba. j£ restaurálás befejezése után vármúzeumot rendeznek be a hatalmas épületben. Kelet felé tolódik Korzika szigete A földközi-tengeri Korzika szigete az elmúlt 80 év alatt mintegy 10—12 kilométerrel tolódott el kelet felé. A szakemberek a tektonikus erők működésével magyarázzák a jelenséget. Apróhirdetések Az Endrödi Földművesszövetkezetnél egy db 16 kalapácsos daráló, egy R 20-as motorral együtt eladó. Ar: megegyezés szerint. Tsz-eknek hitel átvállalással is lehetséges. 3159 Szakképzett gyümölcs- és konyhakertészt keres, Egyetértés Tsz, Ecsegfaiva. Szarvasi Építőipari Szövetkezet keres műszaki vezetői állás betöltésére egy é~''őipari mérnöki oklevéllel rendelkező mérnököt, vagy több éves gyakorlattal rendelkező technikust. Keres még technikusi végzettségű kalkulátort, aki jártas az építőipari egység- árelemzésben, számlázásban. Műszaki állás betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány szükséges. Jelentkezés írásban, vagy személyesen Szarvas, Építőipari Szövetkezet. 519 Keveset használt, új vonalú motorcsónak formotorral eladó. Ampovics, Szarvas. 3291
