Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-07 / 211. szám

1960. SZEPTEMBER 7., SZERDA AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 311. SZÁM Lumumba kongói miniszterelnök bejelentette a gyarmatosítókkal összejátszó köztársasági elnök eltávolítását — Jelentések Kongóból — Léopoldville (MTI) Mint nyugati hírügynökségek jelentik, hétfőn este Kaszavubu, a Kongói Köztársaság elnöke a léopoldvillei rádióban bejelentet­te. hogy „elmozdította” a Lumum- ba-kormányt és Ileot, a szenátus elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. Alig egy órával Kaszavubu rádió-bejelentése után Lumum­ba miniszterelnök megjelent a 1 éopoldvillei stúdióban — a stú­diót nyugati jelentések szerint ENSZ-csapatok őrizték —, és helyi idő szerint 33.30 órakor felhívással fordult a kongói néphez. Lumumba miniszterelnök — mint az ADN jelenti — az éjsza­kai órákban több beszédet is mondott a léopoldvillei rádióban. Bejelentette, hogy Kaszavubut, az Abako-mozgalom vezetőjét el­távolította a köztársasági elnöki tisztségből. Nincs többé köztársa­sági elnök, a nép által választott kormány látja el az államfői te­endőket — mondotta Lumumba. A kongói miniszterelnök ezután bejelentette, hogy Kaszavubu ál­lamcsínyt kísérelt meg és a gyar­matosítók kezére akarta játszani az országot. nyugalom, és csak — egy AFP-je­lentés szerint — a közelben levő katonai táborban érezhető bizo­nyos feszültség. Diplomáciai körökben arra szá­mítanak, hogy a hadseregnek döntő szerepe lesz az elkövetke­ző eseményekben. A DPA úgy értesült, hogy a kongói hadsereg jelentős része Lumumbát támo­gatja. Ugyancsak a nyugatnémet hír- ügynökség jelentette, hogy meg­erősítették a Léopoldville utcáin szolgálatot teljesítő ENSZ-járőrö­ket. Az ENSZ hivatalosan még nem nyilatkozott a legújabb fejlemé­nyekről. Reuter-jelentés szerint egy ENSZ-szóvivő hangoztatta, hogy a világszervezet „minden tő­le telhetőt megtenne Kaszavubu kérésének teljesítésére, ehhez azonban hivatalos felhatalmazás­ra van szüksége”. Hamarskjöld főtitkárt azon­nal értesítették a léopoldvillei eseményekről. Mint az AP jelen­ti, a főtitkár tanulmányozza a kongói helyzetet. Egyelőre nem tudni, hogy sor kerül-e a bizton­sági tanács összehívására. Mint az ADN jelenti, léopold­villei tájékozott körökben íámu­gói kormánynak küldött szovjet repülőgépek útközben athéni NA- TO-támaszponton vesznek fel üzemanyagot. Legfrissebb jelentés Léopoldville-ből Kaszavubu hétfő esti állam­csíny-kísérlete után a Kongói Köztársaság kormánya a keddre virradó éjszaka rendkívüli mi­nisztertanácsra ült össze. Az egész éjszakán át tartó mi- minisztertanács elhatározta, a parlament két házának haladék­talan összehívását. Az AFP jelentette, hogy Lu­mumba miniszterelnök hajnali fél hat órakor a léopoldvillei rádió­ban ismertette a rendkívüli mi­nisztertanácsról kiadott hivatalos közleményt. A közlemény hangsúlyozza, hogy az 1960. május 19-i alaptör­vény 33. cikkelyének értelmében a kormány teljes mértékben az alkotmánnyal összhangban járt el, amikor Kaszavubut eltávolítot­ta a köztársasági elnöki tisztség­ből. A kongói kormány rendkívüli minisztertanácson hazaárulónak bélyegezte Kaszavubut. Most a népen a sor —mondotta Lumum­ba —, hogy válasszon a belga imperializmust kiszolgáló Ka­szavubu és a nép ügyéért har­coló kormány között. Lumumba végül felszólította a kongói népet, elsősorban a had­sereget, a munkásokat és az ifjú­ságot, hogy éberen őrködjék a köztársaság egységén. Bejelentet­te, hogy a kormány még a keddre virradó éjszaka megteszi a szük­séges intézkedéseket a köztársa­ság egységének és függetlenségé­nek biztosítására. Ha szükséges, még a keddi nap folyamán össze­hívják a parlamentet. A miniszterelnök rámutatott, hogy az államcsínyt az imperia­listák és kongói lakájaik már hosszabb ideje előkészítették. Ka­szavubu lábbal tiporta a függet­len afrikai országok léopoldvillei értkezletének határozatait. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Lumumba a késő éjsza­kai órákban a rádióból visszatért lakására, amelyet a kongói had­sereg egységei őriznek. Más nyu­gati jelentések szerint a hajnali órákban a rádió épületét is kon­gói alakulatok vették körül. A lé­opoldvillei rádió Lumumba be­szédei után beszüntette adását. Az AFP legújabb jelentése sze­rint a kongói parlament kedden vagy szerdán rendkívüli ülést tart. Nyugati hírügynökségek kom­mentárjai rámutatnak, hogy a kongói fővárosban feszült érdek­lődéssel várják a következő órák eseményeit. A városban teljes a tatnak, hogy Kaszavubu éppen azt az idő­pontot választotta az állam­csíny megkísérlésére, amikor a kongói kormány meg akarta in­dítani a katonai akciót a szaka- dár Katanga tartomány ellen. Akkra A Reuter jelenti, hogy Nkru- mah ghanai köztársasági elnök hétfőn a késő esti órákban ta­nácskozásra hívta össze kormá­nyának vezetőit a legújabb kon­gói fejleményekkel kapcsolatban'. Khartum / A szudáni kormány hétfőn éj­szaka közölte, hogy újabb csapa­tokat küld Kongóba. Elisabethville Mint az AP jelenti, a katangai „hatóságok” hétfőn este ismét el­rendelték az összes repülőterek lezárását. Elisabethville repülő­terének kifutópályáját olajos hor­dókkal és tehergépkocsikkal tor­laszolták el. Johannesburg Mint a Reuter jelenti, Hirsch alezredes, a katangai „légierő” belga parancsnoka hétfőn tárgya­lásokra Johannesburgba érkezett. A Reuter szerint a Délafrikai Unió kormánya esetleg lökhajtá- sos vadászgépeket bocsát a szaka- dár Csőmbe rendelkezésére. Muskegon Kennedy, az Amerikai Demok­rata Párt elnökjelöltje a Michi­gan állambeli Muskegonban mondott beszédében „megütközé­sét” fejezte ki afelett, hogy a kon­Az amerikai kémszolgálat két ügynöke menedékjogot kért a Szovjetunióban Moszkva (TASZSZ) Bernon Mitchell és William Martin, az Egyesült Államok tit­kos „nemzetbiztonsági ügynöksé­gének” két tagja elhatározta, hogy szakít az Egyesült Államokkal, és politikai menedékjogot kért a szovjet kormánytól. A szovjet kor­mány teljesítette kérésüket és megadta nekik a szovjet állam- polgárságot. Mitchell és Martin kedden Moszk­vában sajtóértekezleten ismer­tette a szovjet és a külföldi új­ságírók előtt azokat az okokat, amelyek az Egyesült Államok el­hagyására késztették őket. Az újságírók székházában megtar­tott sajtóértekezletet Mihail Har­lamov, a szovjet külügyminiszté­rium sajtóosztályának vezetője nyitotta meg, majd átadta a szót Mitchellnek és Martinnak. Mitchell felolvasott egy angol nyelvű nyilatkozatot, amelyet ő és Martin a Maryland-államban lévő Lorel városbeli State Bank of Lő­réi 174. számú Safe-jében hagyott hátra. Ez a nyilatkozat kifejti azo­kat az okokat, amelyeknek alap­ján Mitchell és Martin elhatároz­ta, hogy szakít az Egyesült Álla­mokkal. A nyilatkozat fotokopiás másolatát magukkal hozták, ami­kor június végén elhagyták az Egyesült Államokat. A nyilatkozatban elmondják, hogy 1957 nyarán kezdtek dolgoz­ni a „nemzetbiztonsági ügynök­ségben” és csakhamar meggyőződ­tek róla, hogy „az Egyesült Álla­mok kormánya tudatosan hazúg s félrevezető nyilatkozatokat tesz saját politikájának igazolására és más államok cselekedeteinek el­ítélésére.” „Az Egyesült Államok kormá­nya titokban pénzzel és fegyver­rel igyekszik megdönteni kormá­nyokat, ha arra a feltételezésre jut, hogy ezek a kormányok nem barátai”. Az ilyen cselekmények meg­győzték Mitchellt és Martint, hogy az Egyesült Államok kormánya nem válogatós az eszközökben, jóllehet a Szovjetunió kormányát vádolja ezzel. Az amerikai „nemzetbiztonsági ügynökség” volt két alkalmazott­ja a továbbiakban megállapítja, hogy az „U—2” mintájú amerikai repülőgép esete nem játszott köz­re abban az elhatározásukban, hogy elhagyják az Egyesült Álla­mokat, „mert ők már több mint két évvel ezelőtt elhatározták ezt”. A csalódáson és az amerikai kormány bizonyos cselekedetei okozta aggodalmakon kívül még más motívumok is arra késztették őket, hogy a Szovjetunióba utaz­zanak. „Véleményünk szerint tár­sadalmi vonatkozásban jobban fogjuk érezni magunkat itt és jobban dolgozhatunk majd szak­mánknak megfelelően” — mondja] a nyilatkozat. „Reméljük, hogy a Szovjetunióban tudományos terü­leten dolgozhatunk és tudományos kutatásokat végezhetünk anélkül, hogy attól kellene félnünk, ezzel másoknak gazdasági kárt oko­zunk”. Mitchell és Martin megjegyzi, hogy egyes amerikaiak, akik a kommunizmus ellenségei, preven­tív háborút hirdetnek a Szovjet­unió ellen. Egy ilyen háború „a legjobb esetben a civilizáció teme­tőjének császáraivá tenné ezeket az embereket”. Az amerikai „nemzetbiztonsági ügynökség” két volt alkalmazott­ja a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államokban ha­gyott nyilatkozatukat „a szovjet kormánnyal való tanácskozás nél. kül” tették. William Martin ezután saját maga és Bernon Mitchell nevében nyilatkozott a sajtónak. Közölte, hogy az amerikai hatáságak nem hozták nyilvánosságra az Egyesült Államokban hagyott nyilatkoza­tukat, jóllehet ők ezt kívánatos­nak tartották volna. „Mi ezt csak azzal magyarázhatjuk, hogy az Eisenhower—Nixon kormány nem kívánja, hogy politikájának bizo­nyos vonatkozásait az amerikai nép megismerje”. Martin és Mitchell a következő­képpen magyarázta annak okát, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom