Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-01 / 206. szám
4 népújság 1960. szeptember 1., csfitBrttlk Pardon - tévedtem — Ellenőrzési körúton az italboltokban és éttermekben — Az utóbbi három hónapban jóval többen keresik fel leveleikkel a. megyei rendőrfőkapitányság tár- sadalrnitulaj dón-védelmi osztályát, mint akár egy félévvel is ezelőtt. S a levélírók között csaknem minden területen, beosztásban dolgozót megtalálunk, akik különböző módon panaszolják el: hogyan csapják be őket a vendéglátó vállalat vagy éppen a földművesszövetkezet italboltjaiban, vendéglőiben, éttermeiben. A megyéi rendőrfőkapitányság társa- dalmitulajdon-védelmi osztálya, figyelemmel kísérve a megye különböző helységeiből beérkezett és jogosnak vélt panaszokat, úgy határozott, hogy az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a megyei vendéglátóipari vállalat munkatársainak, ellenőreinek segítségével augusztus 27—28-án, vagyis szombaton és vasárnap éjszakai ellenőrzésre indulnak a megye különböző községeinek, városainak italboltjaiba, vendéglő-éttermeibe. S most íme a tapasztalat: 4 „kis piszkos. Í6 A békéscsabai 9. számú italbolt havonként 100 000 forintos forgalmat is képes lebonyolítani. Szombaton este is, amikor ott jártunk, zsúfolt volt. A próbavásárlásnál nem találtak ugyan hibát az ellenőrök, más vonatkozásban azonban annál inkább. A falra függesztett árlapon a nagyfröccs 4,35 forint helyett 4,50-es áron volt feltüntetve. És csak természtes, hogy így is számolták minden esetben. Vagyis minden nagyfröccsön 15 fillér „mellékes” jött. Ugyanakkor egy féldeci rum árát 4 forint helyett 3,60-ban jelölték meg, de érdekes, egyszer sem tévedtek saját zsebükre, mindig négy forintba számoltak egy féldecit. A fogyasztók rovására tévedtek a kommersz likőrnél és a kecskeméti barackpálinka kiírásánál és eladásánál is. Ugyancsak egy féldeci kommersz likőrt 3,20 helyett 3,60, a kecskeméti barackpálinkát pedig 5,20 helyett 5,80 forintos áron tüntették fel és árusították. Panaszkönyv? Hosszú hónapok óta kivizsgálatlanul és megvála. szolatlanul alusszák örök álmukat a panaszok. Volt itt azonban más látnivaló is. A „kis piszkos” — mondta az ajtóban egy középkorú férfi. Valóban ráillik erre az italboltra ez a jelző. A boros hordóktól, a szódásüvegekkel megrakott ládáktól alig lehetett megmozdulni a helyiségben. Az asztalok abroszai a piszoktól fekeltéllettek. A fal egy részén már régen lekopott a festés, a vakolat vicsorított ránk. No persze nem is csoda, hiszen az ellenőrző könyv szerint a vendéglátó vállalat belső ellenőrei 1958. március 9-én jártak itt utoljára! A Ahol a vendég • csak fogyasztó Este 10 óra lehetett, amikor az erzsébethelyi 4-es számú sörkertbe értünk. Üres asztal sehol. Az ellenőrök munkához láttak. Félóra múlva már készült a jegyzőkönyv. „Söröskorsó nincs. Narancsszörppel rendelkezik ugyan a részleg, de csak a citromléből készült limonádét hordják az asztalokhoz. A felszolgálás siralmasan lassú. Étlap ismeretlen fogalom. A poharakat felületesen, csak éppenhogy meglötyögtetik a bádogdézsában feketéllő vízben.” „Pardon, ® tévedtem»..“ A békéscsabai ligeti vendéglőben hallottuk ezt Dékány János kisegítő pincértől, amikor az ellenőr az utólagos számolásnál rajtakapta a „tévedésen”. Azon, Megtalálták az „oroszlán-isten" templomát Szudánban A Szudánban megkezdett ásatások során felszínre hoztak egy kétezer éves templomot, amelyet Arkhamani meroita király az Abedémának nevezett oroszlán-isten tiszteletére emeltetett. A régészeti expedíció ezenkívül kiásott egy 150 000 köbméteres víztárolót is, amely nemcsak az ősi, de még a mai Szudánnak is legnagyobb víztartálya. Megtöltve 10 000 ember és 20 000 állat ellátására képes. Az expedíciót vezető régész megállapítása szerint remény van arra, hogy az ásatások során az ősi meroita város falán talált domborművű feliratok segítségével meg tudják fejteni a meroiták nyelvét. ©■ -O -O- O O- ó- -O O- O -O -O- O- -O -O -O -O- -O- -b ■b -b b b b Majdnem örömkönnyek bugyborékoltak szememből, amikor értesültem róla: fiam van! Azaz amikor megtudtam, hogy „vezessem fel Tibor nevű fiamat’'. Csodálatos! Nem mondom, a lánygyerek is gyerek, azt is szereti az ember, no de egy fiú! Ezt kérem csak egy családapa tudja megérteni. Mert a lány, amikor megnő, férjhez megy és ezzel végeredményben el is szakad a családtól. De a fiú, az egy életen keresztül viseli az apa nevét, sőt halhatatlanná teszi, már ami a nevet illeti. Ezért büszke minden apa a fiára. Most már én is! Meg is érdemiem, mert titokban bizony Van fiam! sokat sóvárogtam eddig. Megszületett az első gyerek, lány lett. Megszületett a második, ez is lány lett. Húztak is a barätaimt ahogy csak tudtak: „Ugyan, eltátottad a >zádat!”, és: „Nem tettél ki kockacukrot”, meg a többi. Én pedig kesernyésen mindig ezzel vágtam vissza: „Kislányt akartam!’* Dehogy akartam! Mutasson nekem valaki olyan apát, aki nem fiút akar, legalább is elsőnek... Én már-már meg is nyugodtam, hogy hiába, baj van a kockacukorral, amikor kedden örömhírt hozott a postás a Városi Tanács Elnökségétől: „Értesítem, hogy gondozása alá tartozó Tibor nevű első osztályos tanköteles gyermekét... (ezért és ezért) ... a IX. számú iskolába osztottam át. Kérem, gyermekét a fent jelzett iskolába szeptember 1-én vezesse fel.”(?n Hurrá, van fiam! Nem pusztul ki a faj! — ujjongtam boldogan. ...És még ma is boldog lennék, ha nem láttam volna gyermekemet aznap este a fürdőkádban lubickolni. Bizony, akárhogy is néztem, az kislány volt. Nem tudom, mit csinálok ma, szeptember 1-én, ha az igazgató bácsi fiút követel tőlem... va—ti hogy a 2,30 forintos kőbányai sört is 3,10-ért számolta a vendégnek, mint fél órával azelőtt a pilsenit. Árlap itt sem volt, de 19 megválaszolatlan panasz igen, melyekre hónapok óta fütyülnek. ^ Csaba presssó ® meg a Kishajó Ezek voltak a következő helyek, ahová betértünk. A Csaba-presz- szóban minden asztalon ott van az árlap. A vendég így könnyen ' kiszámíthatja, hogy mennyit fizet. J A. próbavásárlásnál azonban „be- * ugrott a gikszer.” A Csiba Irén által kimért két féldeci kabinet- brandy 3,42 forint értékkel volt kevesebb. Bizony ez már komoly súlycsonkítás. Igaz, nem is csoda, szemmértékre nem lehet mérni. Azaz lehet, de arra mindig a vendég fizet rá. Ennél sokkal csúnyább kép fogadott bennünket éjfél után a Kishajóban. Ebben az elsőosztályúvá ütött, hangulatos helyiségben a pult mögött olyan szenny, piszok fogadott bennünket szombaton este, hogy azt nehezen lehetne hűen visszaadni. A poharakat, a kanalakat álló vízben egy bádog dézsában lötykölték le úgy- ahogy, és máris mérték bele a másik vendégnek a feketét, s a különböző italféleségeket. Higiénia? A Kishajóban ez csak fogalom. Az árucsonkítást viszont itt is megtaláltuk. Hajas József felszolgáló a háromszor 5 cent gint 1,3 centtel mérte szűkebbre, s ezzel 4,74 forinttal károsította meg a jámbor betérőt. Balkus Imre jogtalan panasz — Nem vagyok jótékonysági intézmény, hogy más helyett is dolgozzam — mondotta egyik üzletvezető, amikor arról volt szó, hogy a vele együtt dolgozó asszony munkakörét másfél ó- ráig neki kellett ellátni. Sőt mi több, panaszt is tett az illetékes helyen. Az eset a következőképpen történt. Az üzletben hárman dolgoznak, két férfi és egy nő. Az asszonynak háromhónapos kisbabája van. A Munka Törvény- könyve értelmében napi másfél óra szabadság jár az ilyen anyának. A nevezett anya ezt a másfél órát minden nap rendszeresen ki is veszi, jogosan. Az üzletvezető imigyen számolt magában. Ha a napi másfél órát összeadom, az egy hónapban hat napot tesz ki. T.ehát ennyit dolgozunk a kollégámmal együtt a kisgyermekes asszony helyett. És ami a legborzasztóbb, ingyen. Hát ez tűrhetetlen. Ezért panaszt teszek. Elhatározását tett is követte. A napokban felterjesztette panaszát a magasabb vezetőséghez. Az illetékesek meghallgatták, de nagyon helyesen nem adtak neki igazat, sőt... Igaza volt a feletteseinek? De mennyire. Itt egyébként a- zon kell elgondolkozni, hogyan jutott eszébe valakinek ilyen panaszt tenni. Hol van itt az emberség? A nevezett üzletvezető, úgy látszik, sajnálja a dolgozó anyától azt a napi másfél órát, amit három hónapos gyermeke táplálására fordít. A Hamunk nem hiába hozta ezt a rendeletet és azok az asszonyok, akiket ez érint, jogosan élnek a lehetőségekkel, és fognak továbbra is. Sajnos, még mindig vannak ilyen emberek, akik csak a maguk hasznát nézik. Vajon arra nem gondol az üzletvezető, hogy neki is van felesége, aki dolgozik és kerülhet ugyanilyen helyzetbe. Mit szólna ahhoz, ha feleségétől megvonnák a kedvezményt s a napi másfél óra szoptatási időt levonnák a munkabéréből? Ügy gondoljuk, nem állná meg szó nélkül, sőt mi több, jogosan panaszt tenne. Gondolkozzunk tehát, mielőtt valami cselekedetre szánjuk el magunkat. Ebben az esetben az üzletvezető nagyon helytelenül járt el, amikor ilyen panaszra még csak gondolni is mert. Hiszen minden anyának jól esik az, ha látja, hogy államunk megbecsült dolgozója és lelkiismeretesen gondoskodnak gyermeke fejlődéséről. Ügy gondoljuk, a sorok olvasása után a panaszt- tevő üzletvezető is elgondolkozik és rájön arra, hogy helytelenül járt el. Jantyik Tibor Kedves vendégek a KISZ-nél A múlt héten a Békés megyében tartózkodó román diákok a békéscsabai városi KISZ-bizottság meghívására az Ifjúsági Házba is ellátogattak. Képünkön a diákokat kísérő tanárokat láthatjuk: Augusta Ciobanu igazgatónő és Motpan Liviu igazgató-helyettes társaságában, középen Fabulya Balázs, a városi KISZ-bizottság munkatársa. o Rádióamatőrök munkáit bemutató kiállítás Békéscsabán Augusztus 28-án nyílt meg Békéscsabán a Honvédelem Házában az MHS rádióamatőreinek munkáit bemutató kiállítás. A kiállítás anyaga az idősebbeket is, de főleg a fiatalokat érdekli. Képünkön Hídvégi Tibor mező- berényi rádióamatőr szakmai tanácsokat ad az érdeklődőknek. Szerkesztői üzenetek Hupuczi Rozália, Kevermes. — Köszönjük a tanácsok fennállásának 10. évfordulója alkalmával tartott helyi ünnepségről szóló rövid kis beszámolót. Igaza van, tanácsaink nagyon sokat tettek azért, hogy a szocialista közigazgatás mind erősebbé váljék. Az ünnepségen résztvevő Petőfi Sándor úttörőcsapat bizonyára büszkén lobogtatja a csapatzászlót, amelyet a pajtások jó munkájukkal érdemeltek ki. Gyulai névtelen. — Amiket ír, érdekesek és alkalmasak lennének arra, hogy közelebbről megvizsgáljuk a dolgot, azonban mivel nem tudjuk, kiről van szó és azt sem, hogy ki a panaszos, részünkről megengedhetetlen, hogy ilymódon az üggyel foglalkozzunk. A közlésért aláírásával és pontos címével álljon helyt. Kívánságára nevét nem hozzuk nyilvánosságra. Lapunkban már többször megírtuk, hogy névtelen közléseket nem vehetünk figyelembe. Ifj. Harmati Lajos, Békéscsaba. — Levelében azt írja, hogy augusztus 18-án reggel munkába menet majdnem elütötte egy vadul száguldó motorkerékpáros. Valóban felháborító, hogy noha levélírónk némileg rokkant lévén, nehezen tudott kitérni előle, még a motoros volt az, aki hangoskodott, sőt minősíthetetlen szavakat hr znált. Kár, hogy nem állt módjában az illető motorkerékpárjának a rendszámát megállapítani, ez esetben ugyanis nem ártott volna néhány sor a lapban az efféle gépjárművezetőkről. Posek Margit, Gyula, Szanatórium. — Levélben vagy amennyiben ideje engedi, személyesen keresse fel szerkesztőségünket.
