Békés Megyei Népújság, 1960. szeptember (5. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-06 / 210. szám

W60. szeptember 6., kedd 3 mépűjsAg A megyei foagronómus jelenti: Vetik az őszi árpát, repcét, takarmánykeveréket 408 mezőgazdaságban dolgozó Békés megyei ifjúsági brigád köszönti gyorsbetakarítással a KISZ-kongresszust Az elmúlt héten meggyorsultak a betakarítási munkák és egyben megkezdődött az őszi gabonaféle­ségek vetése is, főleg a szeghalmi és gyomai járásban. Lucernát a megyében több helyen vetettek. Elvetettek eddig 300 hold lucer­nát, 250 hold repcét, 150 hold ta­karmánykeverőket és 50 hold őszi árpát. A termelőszövetkezetekben a kender aratását 96,6 százalékon fejezték be. Több mint hatezer hold kendert takarítottak be. A si­lókukorica betakarítása 38 száza­léknál áh. 5700 holdról vágták le — főleg kombájnnal — és silóz- ták be a téli zöldtakarmányt. A cukorrépa szedése nyolc százalék­nál tart, eddig 2450 holdat szed­tek fel a termelőszövetkezetek tagjai. Burgonya szedése 28 szá­zaléknál tart. Több termelőszövetkezetben Megyénkben nagy területen gazdálkodnak az állami gazdasá­gok. Most, a második ötéves terv küszöbén kidolgozták távlati ter­vüket. Most az állattenyésztésről szeretnénk szólni, amely az ötéves tervidőszak alatt magasan túl­szárnyalja a. hároméves terv vé­gére elért eredményeket. Megyénk hús- és zsírellátásá­ban. valamint az ország kamrájá­ba is sokat adtak becsülettel dol­gozó állami gazdaságaink. A má­sodik ötéves terv végére az arány­talan állatsűrűséget tervszerűen a legfontosabb állattartással kíván­ják kialakítani. így a legfonto­sabb a szarvasmarha létszámának a növelése, amely eddig nem volt néhány feladatából is látható, hogy működtetésük nagy segítsé­get jelent a pártszervezeteknek a termelés ellenőrzésében azáltal, hogy javaslataikkal konkrétabbá és hatékonyabbá válik a termelés pártellenőrzése. A tsz-ben műszaki bizottságok nem működnek, de helyes és a termelés pártellenőrzése szem­pontjából hasznos, ha a tsz-párt- szervezet létrehozza a mezőgaz­dasági párttag és pártonkívüli szakemberekből (mezőgazdászok, agronómusok, brigádvezetők) a pártvezetőség mellett működő szakbizottságot. Az ilyen bizottság jelentős segítséget tud adni a pártszervezetnek a nagyüzemi módszerek kialakításában, a nö­vény- és állattenyésztés új mód­szereinek alkalmazásában, vala­mint a tsz-tagok szocialista tuda­tának kialakításában is. A termelés pártellenőrzése gya­korlati alkalmazásához tartozik a termelés-agitáció. A pártszerve­zeteknek fontos feladatuk a ter­melés pártellenőrzésében a terme­lési agitáció módszereinek, eszkö­zeinek fejlesztése, és a rendszeres szervezett agitációs munka ve sí­zése. A termelési agitáció hiva­tott arra, hogy tömörítése a dol­gozókat a termelési feladtok meg­oldására és a jól bevált termelési tapasztalatok általánosítására. A termelés pártirányításának és ellenőrzésének egyik legfonto­sabb és leghatékonyabb módsze­re: a termelés kérdéseinek, vagyis az üzem vagy gazdaság életének a párt rendezvényein (taggyűlés, aktíva, pártcsoportülés) való meg­hozzáfogtak a napraforgó szedé­séhez, eddig összesen 760 holdról takarították be a magot. A beta­karítással egy időben megkezdték az ősziek és a tavasziak alá a ve­tőágyak elkészítését. Az elmúlt hét végéig 162 690 holdat szántot­tak fel. Az istállótrágyázás még mindig elég lassú ütemben halad, csak 28 százaléknál tart. A mű­trágya-kiszórásnál is van javítani való, eddig közel 10 ezer hold ve­tés alá szórták ki a műtrágyát. Az elmúlt hét eseményei közé tartozik az is, hogy több helyen megkezdték a maglucerna és a vö­röshere cséplését. Eddig a 20—21 ezer hold magfogásra hagyott lu­cerna és vöröshere vetésből 330 hold termését csépelték el. A ter­méseredmények közepesek, az ed­digi átlag 70—80 kilogrammnak felel meg. A múlt héten ,356 hol­don öntöztek főleg konyhakerti növényeket. kielégítő, s ezen belül a tehén és hízómarha számaránya. Száz hold szántóterületre az ötéves terv végére szarvas- marhából 22,3; lóból 1,6; ser­tésből 59,6; juhból 75,3 darab lesz, amely számosállatba át­számítva száz holdanként 31,3-et tesz ki. A távlati tervnek ez a pontja igen sokoldalú, magasszínvonalú tenyésztői munkát kíván. Elsősor­ban a már meglevő törzstenyé­szetet kell számszerűleg növelni. Ezt úgy érik el, hogy a jelenleg legjobb hátterű tehenek üsző utó­dait a szaporító gazdaságok to­vábbtenyésztik. A második ötéves terv végére csak utódellenőrzött apaállatoktól származott utódo­vitatása. A kommunisták mozgó­sításának legfőbb eszközei a párt­taggyűlések és pártcsoport-érte- kezletek. Ügyelni kell arra, hogy ezek ne váljanak termelés érte­kezletekké. A taggyűlések, párt- esoport-értekezletek elemezzék a termelésben tapasztalható hibák politikai okait és határozzák meg a hibák kijavításához szükséges tennivalókat. A taggyűlések feladata az is, hogy megvizsgálják, hogyan áll­ják meg a kommunisták a helyü­ket a termelésben, milyen politi­kai felvilágosító munkát kell vé­gezni: hogyan kell a pártszerve­zet erőit elosztani a feladatok jobb megoldására. Nagyon helyes gyakorlat az a termelés pártellenőrzése szem­pontjából, amikor a kommunis­ták taggyűlése megelőzi az üzem vagy gazdaság olyan rendezvé­nyeit, mint a termelési értekezlet, közgyűlés. Ilyen esetben a kom­munisták a taggyűlésen felkészül­ve képviselni tudják a termelési értekezleten, közgyűlésen a párt álláspontját a napirenden levő kérdésekben. Az eddig elmondottak azt mu­tatják, hogy a termelés pártellen­őrzése nagyon fontos helyet fog­lal el a pártmunka egészében. Igyekeztünk vázolni e pártmunka néhány alapvető gondolatát azzal a céllal, hogy elősegítsük e párt- munka fontosságának megértését. ÖZ FERENC, az WS2TMP WB PTO pol. truinkatái*<%a MOLCSÁN JÁNOS, pártiskolai előadó Ünnepség a körösladányí Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben Kedves ünnepség keretében em­lékeztek meg szombaton délután a körösladányí Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben a vietnami nép 15 éves felszabadu­lásáról. Az ünnepségen részt vet­tek a vietnami nép Magyarorszá­gon tartózkodó képviselői is. A termelőszövetkezet vezetősége ezen az ünnepségen adta át a testvér­szövetkezetnek, a Vietnami—Ma­gyar Barátság Tsz-nek a jó ba­rátság jeléül a megígért szivaty- tyú motort, amelyet meleghangú köszönet mellett vette át a vietna­mi vendég. Az ünnepséget összekötötték a sikeres betakarítási munkák örö­mére rendezett ünnepséggel is a körösladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezetben. Az értekezleten részt vettek a párt, a tanács megyei, járási és helyi képviselői. kát kívánnak tenyésztésbe állíta­ni. A tinó- és ökörtartás a leg­minimálisabbra csökken. A hús­termelés fokozása érdekében az intenzív bikaborjút kívánják hiz­lalásba állítani és persze azokat az egyedeket, amelyek továbbte- nyésztésre nem alkalmasak. A húsellátás fokozására csak egy példát említünk. 1960. végére az állami gazdaságok húsbeadása mintegy 15 150 mázsa lesz. addig az ötéves terv végén, 1965-ben több mint a duplája, 34 534 mázsa Nagyarányú növekedést várha­tunk a tej- és tejtermék-ellátás­ban. Míg 1960 végére az állami gazdaságok 13 millió 804 ezer li­ter tejet adnak az államnak, ad­dig 1965-ben egy gazdasági évben közel 20 millió litert adnak el. 1960-ban egy tehén évi tej­termelése 3300 liter, addig a jó tenyésztési munkával el kell érni, hogy 1965-ben egy tehén évi hozama elérje a 3550 litert. A sertéstenyésztésben is hason­ló nagy mennyiségi és minőségi változás történik. A második öt­éves tervidőszak alatt az állami gazdaságok tenyésztésében levő kocaállomány teljesen átcserélő­dik. A nagytörzsű, nagy húshoza­mú angol típusú fehér hússertés­re. Ezzel az eljárással kívánják növelni a hústermelést. Míg 1960- ban 15 312 mázsa sertéshúst ad­nak az országnak, addig a terv­időszak végén, 1965-ben, 34 770 mázsát termelnek. A juh létszáma az ötéves terv­időszak alatt nem növekszik, a minőségi csere azonban ftt is megtörténik. A gyapjúhozamot a jelenlegi darabonkénti 4 kiló 20 deka átlagsúlyról 4 kiló 80 deká­ra kívánják növelni. Az állattenyésztés gépesítése is nagymértékben meggyorsul. A második ötéves tervidőszak alatt a gépi fejést az állami gazdasá­gokban mintegy 80 százalékban vezetik be. Ugyancsak 80 száza­lékban történik meg a gépi itatás, valamint a takarmányozás auto­matizálása is. Az ötéves terv vé­gére a szarvasmarha-tartás az ol­csóbb tenyésztés, az egészsége­sebb tartás szempontjából a sza- badtartásos állattenyésztést kí­vánják bevezetni. Csepkó Eta Békés megye ifjúsága gondos munkával, kimagasló teljesítmé­nyekkel készül a KISZ országos kongresszusára, ezért nap mint nap újabb versenyvállalások születnek. Gyula termelőszövet­kezeti városban az Erkel Tsz if­júsága 3000 őszi csirke felnevelé­sére, a Vörös Csillag Tsz-é pedig két romos tanya eltakarítására vállalkozott, ami gátolja a nagy­üzemi táblák kialakítását. A Gyu­lai Állami Gazdaság hat ifjúsági Tíz évvel ezelőtt fejlődött ön­álló községgé a Sárrét és a Nagy­kunság találkozásánál fekvő Ecsegfalva tanyavilág, ahol nagy­részt szétszórtan, apróablakos kis házakban laktak az agrárprolelá- rok. A rendkívül szorgalmas nép a környékbeli nagygazdák föld­jén cselédeskedett, s mivel nem hagyták magukat egészen az or­ruknál fogva vezetni, „nyakas sziki magyarokénak titulálták őket. Annak idején a lakosságnak mindössze 15 százaléka rendelke­zett némi földdel, ma pedig az Egyetértés Tsz 6300 holdja az egész falu tulajdona. Egy évtized alatt nagyot válto­zott a világ errefelé is. Kigyulladt a villany, számos házon nagy ab­lakok cserélték fel a kicsiket, több mint 100 család költözött új, villaszerűén épült házba, a szö,- vetkezet majorjában ólak, istál­lók, magtárak épültek, saját Ze- torok, tehergépkocsik, univerzális gépek könnyítik a legnehezebb fizikai munkákat. Az erősen kö­tött, terméketlen sziken talajjaví­tással, mélyműveléssel, új agro­technikai módszerek alkalmazásá­val tették termőbbé a földet. A búzatermés megkétszereződött, a kukorica és lucerna szintén kétszer annyi termést ad, mint azelőtt. Az eddiginél is gyorsabb, na­gyobb arányú fejlődést ígér az ecsegfalviak ötéves terve, amit hónapokig tartó vita, az elmúlt évek tapasztalatai alapján készí­tettek, s a tagság mindent elkövet annak megvalósításáért. 900 holdon öntözés Többek között új, négytanter­mes iskola, emeletes földműves­szövetkezeti áruház, 1000 személyt befogadó művelődési otthon, nap­közi, sportpálya, öltöző és egyéb épület kerül tető alá. A szövetke­zet központjában mondern százas istállók, hizlaldák, baromfiólak épülnek. Csupán saját erőből több mint egymillió forint beruházás­sal segít a szövetkezet az építke­zésben, a művelődési otthonnál es egyéb középületnél pedig társa­dalmi munkával is segít a lakos­ság. brigádja elhatározta, hogy öt nap­pal lerövidíti a cukorrépa beta­karítási idejét. Egyébként 68 termelőszövetke­zetben vállalkozott a fiatalság ar­ra, hogy rendbeteszi a központi majort, a szérűskertet. Ezenkívül a megye mezőgazdasági üzemei­ben dolgozó 408 ifjúsági brigád ötezer tagja határozta el, hogy az őszi betakarítás meggyorsításával köszönti a KISZ országos kong­resszusát. holdon javíttatják meg a talajt, 100 holdanként 32-re gyarapítják a számosállatok létszámát, hogy bő ségesen jusson istállótrágya a föl­dekre. Ezek után természetes, hogy 50 százalékos terméshozam-emel­kedést várnak új ötéves tervük végére és 100 holdanként 101 má­zsa húst adnak az államnak. Kétheti fizetett szabadság Jó jövedelemforrásnak bizo­nyult Ecsegfalván a baromfite nyésztés: ez évben egy-egy tyúk csupán tojásból 150 forint bevé­telt adott. Ezért elhatározták, hogy 1965-ben már 30 ezer tojó­tyúkot tartanak és legalább 40 ezer csibét nevelnek eladásra. Lesz új gyümölcsösük és kertésze­tük is. nagy mértékben gyarapít­ják a juhállományt, hogy ősi szo­kás szerint a birkák értékesítsék a hatalmas pusztaság egyéb célra alkalmatlan füvét. A szövetkezet gazdagodásával arányosan emelkedik a tagság ke­resete is: a munkaegység értéke pl. öt év alatt 25 forinttal növek­szik. A lakosság kényelmesebb életmódját biztosítja az a tény, hogy .az ecsegfahn Egyetértés Tsz 1961-ben minden tagnak egyheti. 1963-tól pedig évente kétheti fi­zetett szabadságot biztosit. így lesz megyénk új színfoltja, a szövetkezeti parasztság jobb életmódját biztosító faluja, Ecseg­falva. Ary Róza Fejlődik az orosházi Szolgáltató Ktsz (Tudósítónktól.) Megalakulásától, 1951-től nagyot fejlő­dött az Orosházi Szolgáltató Ktsz. Az aikikori 170 ezer forintos tervvel szemben az idén már 1 600 000 forint a szövetke­zet éves terve. A ktsz-nek tíz férfi- és két női fodrászüzlete van, ezenkívül egy fényképész-részlege és egy fogtechnikai laboratóriuma. A fogtechnikai laborató­rium kizárólag a közületek igényeit elé­gíti ki, kórházaknak és rendelőintézetek­nek készíti a fogászati cikkeket. A szövetkezet az idén korszerűsítette az Állami Áruház melletti fodrászszalonját, csak gépesítésre mintegy 25 ezer forin tót költöttek. Rövidesen megnyílik a ktsz harmadik női fodrászüzlete is, később oe­I-CI KtPüiUJÄUfH L/UUUt J UtVUCU­| uig rnej^Kezai muiiKajai maja a Koszorú sa érdekében 900 holdon öntözés- ' részleg.-e re rendezkednek be, újabb 1000 A betakarítás idejére összevonják a brigádokat a vésztői Béke Tsz-ben Az ötezer holdnyi területen gazdálkodó vésztői Béke Termelő­szövetkezetben már induláskor elhatározták: egyszerre csak egy­féle munkával foglalkoznak, úgy szervezik meg a tennivalókat hogy ne kelljen kapkodniuk. Brigád-, ill. munkacsapatvezetőknek a legjobban gazdálkodó középparaszlokat választották, akik nagy hozzáértéssel irányítják az időszerű munkákat. A területet egyének­re osztották ugyan fel, de a betakarítás idejére összevonják a bri­gádokat, kölcsönösen kisegítik egymást, hogy egy-egy dűlőben egy­szerre végezzenek. A jó munkaszervezésnek köszönhetik, hogy egy hét alatt 135 hold cukorrépát szedtek fel és szállítottak a gyárba. A gépi és lóvontatású répakiemelők nyomában naponta 360—380 fő szedi, fejeli és tisztítja a répát. Elhatározták, hogy ha végeznek a répával, elcsépelik a maglucernát, betakarítják a napra rorgót. hogy mire elérkezik a kuKoricatörés ideje, semmilyen más munka ne fog­lalkoztassa a tagságot. Még több húst, zsírt, tejet, tejterméket kívánnak adni állami gazdaságaink a második ötéves terv-időszak alatt Új falu a pasztában

Next

/
Oldalképek
Tartalom